Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-24 / 301. szám

világ proletárjai, egyesüljetek! Jól halad A M A G l 4 R SZOCIALISTA HUSKASPAUT LAPJA 53. évfolyam, 301. szám 16 OLDAL, ARA: 1 FORINT Kedd, 1963. december 34. »1 A FENYŐFÁK MELLETT M

a estére elnéptelenednek az utcák, korán este megáll a közlekedés nagy gépezete, elcsöndesednek az áruházak és a vendéglők, s valami fenséges nyugalomban pihen meg az ember. Csudálatos átlényegülés millió szobában, fenyőillatú, gyanta szagú, gyertyalángos miliőben: egy villanásra mintha a szférák nyugalmas zenéje zsondítana a szeretettől fénylő lelkekbe. Megáll minden, csak az ajándékozó kéz nyúl a fenyő alá és az izgalom zálogától csillogó gyerekarc nézi a redős homlokú anyát és apát, azután elrebegi reszkető indulattal a köszön tő-köszönömöt. A szülő mozdulatlan, egy csepp könny csippen szemesarkában, úgy vibrál belső indulatának e látható jele, ho© a ©erek észreveszi. Éteri tiszták ilyenkor az érzések, elhull a racionális gondolat, érzi és nem gondolja: „í© maradok meg csállagszórós, ©ertyaláng06. fenyőillatos pillanattal az én ©ermekem emlékezetében". Mindez e© villanás, és azután újra fény ömlik szét a szobában, s az ajándék használhatóságára fordul a ©erek ész. Már ismerős a csillogó fenyő, szalad a körvasút és sír a hajasbaba. A szülőben enyhül a feszültség nehéz érzése, és az élet természetes prózája foglalja el helyét a beszélgetésben. Csak e© ná© fölvillanás, fölforrósuló állapot! Ezért, csak ezért ennyi gond, vásárlás és spórolás, törődés és epekedés?!... Ezért, a lelkek szférájában jelentkező végtelen nyugalom villanásért? Ha az esztendő egymásra forduló napjait ennek a villanatnak rendeljük alá, akkor klelégületlenek maradunk karácsony estéjén. De ha sok nap közül ez is e©, egy szépen öltöztetett, amely nem hasonlít a 364-re, akkor természetes és szép. Mint amilyen szép a családi harmónia. szülő és ©ermek, na©szülő és unoka békéje és a végtelen élet, amely az ellentétek harmóniájából meríti ©önyörűségét. Fölmagasztosul a család fogalma, megrázóan tör elő az összetartozás érzése, megtisztultam megújulva az élet apró és na© gondjaitól — és most olyan szép, mint e©szer volt az első na© szerelem. Ezután végiggondolásra szánt na© gondolatok futnak le az a© millió sejtű orsóján, nincsen 6zükség égiek hívására, a fölindult lélek pihenésével az ész veszi át a szerepet, mely formai határozottsággal bizonyít: a családból csak most lett család nálunk is. Lehámlott róluk a szép szavak mögé bújtatottan élő társadalmi polip túlzottan hideg csápja, melyet evangélisták sem melegítettek föl évezredeken át. Most már a természetes összetartozás az uralkodó a családi életben. Ilyenkor érezzük szinte kitapintható biztonsággal, hogy milyen magas erkölcsiséggel szól ránk a fogalom: a család. A család, amelyért felelős a férfi és a nő, a gondolkodó elmévé serdülő ©erek és a szülő. Most már tiszta emberi érzéseken át vezet az út a családhoz, nem áll keresztben a rang és a va©oni különbség nehéz sorompója, ezerféle kicsi és na© érdek moszatos miazmája a lelkekben ... a megtisztult érzések és a méltóságteljes felelősség: ezt leheli magából a társadalom! Most a légiessé röppenő boldogság óráiban elkerülnek bennünket a nehéz és komor gondolatok, megfelejtjük a mögöttünk maradt napok és hónapok na© hevú küzdelmét, amelyből sarjad a mi békés, boldog karácsonyunk. Itt bent kezünk és elménk serénysége adott erkölcsi tartót a ma esti gondtalan órákhoz, és anyagi alapot ho© ©ermekeink derűs, játékos kedve hirdethesse előttünk az élet értelmét és békéjét. Mi í© akarunk élni: munkából szerzett boldogsággal, mert az igazi erkölcsi kielégülés munkából születik. Gyerekem játékán látom munkám eredményét, ú© vettem, ho© nem károsítottam meg embertársamat Szorgalommal megdolgozott órák és napok állnak össze fiam hintalovában, leányom korcsolyájában. S amint jár a ló, fut a korcsolya, egyikük sem gondol arra, ho© apjuk és anyjuk megdolgozott forintjai ezek, de amikor megkérdik tőlük, büszkén í© felelnek: „Apukámtól kaptam". Ebben a büszke tartásban ós feleletben fejeződik ki tudatlanul is a magasrendű erkölcsi honorárium: „nem mások munkája, apukám dolgos napjai állnak az én lovam és korcsolyám mögött." arácsony estének ajándékos óráiban vidám arcukból sugárzik az élet utáni vágy. Életre születtek ők valamennyien, nagy és boldog korra, hiszen olyan tisztán, meg©őződéses biztonsággal élnek, aho©an nekünk e©-két háború katasztrófáját jártaknak nem adatott meg. Ök mentesek ettől, idegeiket nem tépte meg a rettenetek félelme, féktelenül szabadult pusztító erők milliókat sírbasodró haláltánca, ők még szűzien tiszták és egészségesek, lelkük nem lett füstös, frontok á©útüzétől, a halált kívánva sikoltó bombáktól. ök ilyen életet akarnak, mint amilyet megélnek, mert ezt érzik természetesnek. A bizonyos és kiszámított életet, amelyben lehet gondtalannak lenni, kitárulkodó örömmel élni és felelősséggel készülni a felnőtt korra. Nekik ez a természetes, mint aho©an az életre és boldogságra született emberiségnek is. Nem ők, mi nézünk rájuk — néha — kérdő tekintettel és szorongó bensővel. Csak í© tudjuk biztosítani nektek az életet és í© a karácsonyokat. Jó bízni abban, hogy az emberi elme érzékeli az élet értelmét, melyben az e©es ember boldogsága — összerakottan milliók és milliárdok boldogsága — az e©etlen értékmérő. Mi felelős felnőttek va©unk- Családunkért és valamennyiünkért felelősséggel bíró felnőttek. A jövőért is mi felelünk. Mi, a ma érett emberek százmilliói. Felelősségünk és érzésünk diktalja. hc<© megvalósítható a nyugodt, háború nélküli élet leszerelés útján, ha a fegyvereket a hadtörténeti múzeumokba teszik, emlékül és történelmi tanításhoz példaként az utánunk következőknek. Ez az út — a békés egymás mellett élés — a szovjet kormány, a szocialista országok és a ©armati sorból szabadultak, a békéért küzdő, milliárdnyit számláló, boldogságra vágyó emberek útja. leszerelni, aho© a szovjet kormány teszi, s mondását a ©akorlatban is példázza. Ma este, a családi örömök óráiban nem tolulnak elénk a világot járó terhes gondolatok, kívül maradtak szobánk falán. Kimondatlanul is magabiztosságunk szimbólumaként, mert hiszünk az emberi értelemben, s mert me©an minden irányú energiánk, hogy a ketté hasadt lelkűek torz énjét időben le©őzzük, még mielőtt a világot ©újtó gombhoz érne szörnyű kezük. S milyen jó, ho© ezt tudjuk és ho© ez í© van, mert e© kicsit ettől a tudattól válik boldogabbá a mi karácsonyunk! Nem fogja meg lelkünket ezen az estén egy rettenes elmúlás dermedése, tekintetünk nem tükröz misztikus erők felett érzett öntudatlan félelmet ... A huszadik század embere nem ölheti meg önmagát és ezzel két évezred kultúráját.. Mindez ellentmondana annak a szépnek és felemelőnek, ami a karácsonyt azzá teszi a családokban, az emberek között. fenyőfák mellett állnak édesapák, édesanyák, ©ermekek és elmerülnek az est ezer elevenségének szépségében. A szeretet jélképes napján mindenütt magasan lobog e szép emberi vonás, amely a legerősebb és legnemesebb tulajdonság az értelemmel és érzelemmel bíró emberben. Nem édeskés érzelgősség telepszik a szobák levegőjére, igaz. tiszta és na©onis a mi emberi sajátunk ez. Ez a lényegünk, a homo sapiens-é, s mi ©©énként is, összességünkben ily .módon az ember jobbik tulajdonságát példázzuk most. otthon a ©ertyafényes, sziporkázva zöldellő fenyő mellett Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn délelőtt ülést tartott. Az Elnöki Tanács újraszabályozta a dolgozók egészsége és testi épsége védelmével kapcsolatos rendelkezéseket. Az új törvényerejű rendelet növeli a társadalmi szervek, elsősorban a szakszervezetek, továbbá az illetékes minisztériumok és a vállalati szervek hatáskörét és felelősségét. Az egészséges és biztonságos munkakörülmények megvalósításával kapcsolatos feladatok végrehajtását a törvényerejű rendelet a Szakszervezetek Országos Tanácsának hatásköreue utalja, s meghatározza a vállalatok vezetőinek munkásvédelmi feladatait is. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott az állami földnyilvántartásról. A rendelet e©ségesíti az ország földterületének nyilvántartásával kapcsolatos alapvető szabályokat, intézkedik a nyilvántartás módjával kapcsolatos legfontosabb kérdésekről, kimondja az állami földnyilvántartás" adatainak országosan kötelező használatát és elrendeli a változások kötelező bejelentését. Az Elnöki Tanács e©szerűsítette és e© törvényerejű rendeletbe foglalta az anyakönyvekről szóló jogszabályokat, majd módosította a kitüntetések adományozásáról szóló jogszabályokat. Az Elnöki Tanács újonnan szabályozta a saját, valamint a Minisztertanács kinevezési jogkörét, majd e©éb ügyeket tár©alt. A dolgozók egészségvédelméről Rendelet a földnyilvántartásról r Uj kitüntetést alapítottak Az állami kitüntetési rendszer módosításáról Az Elnöki Tanácsnak az állami kitüntetések rendszeréről szóló törvényerejű rendelete az alábbi főbb módosításokat tartalmazza: A legmagasabb állami kitüntetés a Szocialista Munka Hőse. Ez a kitüntető cím és a vele járó aranycsillag azok számára adományozható, akik a szocialista társadalom építésében tanúsított sokéves áldozatos, példamutató magatartásukkal különösen kiemelkedő teljesítményeket értek el; vagy: hŐ6i helytállásukkal a társadalmat súlyos károktól mentették meg; va©; kötelességük lelkiismeretes teljesítése során életüket áldozták, illetőleg munkaképességüket egészben va© részben elvesztették. Az új törvényerejű rendelet szerint a Munka Vörös Zászló Érdemrend vállalatok, intézmények és más szervek részére a jövőben a termelő-, illetve kutatómunkában sok éven keresztül elért kimagasló eredmények alapján adományozható. Az Elnöki Tanács Ma©ar Népköztársaság Állami Díja kitüntetést alapított. Az állami díja azok részére adományozható, akik a tudomány, a műszaki fejlesztés, a termelés szervezése és irányítása, a közvetlen termelőmunka, a gyógyítómunka, az oktatónevelő munka területén kimagasló eredményekkel járulnak hozzá a szocializmus felépítéséhez. Az Elnöki Tanács egyidejűleg meghatározta a. Kossuth-díj adományozásának feltételeit Az allami díjat és a Kossuth-díjat a Minisztertanács adományozza. A Ma©ar Népköztársaság Állami- Díja és a Kossuthdíj teljesen azonos értékű kitüntetések, az állami díj adományozására első ízben 1965ben kerül sor. hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából. 1965-től kezdve a Kossuth-díj kiosztása is ápr' lis 4. alkalmából történik. (MTI)