Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-17 / 294. szám

A lublíní egyelem 1 rektora Szegeden G. L. Seidler professzor, a lublini egyetem rektora va­sárnap a József Attila Tudo­mányegyetem meghívására Szegedre érkezett A neves lengyel tudóé két hetet tölt hazánkban, s ezalatt előadá­sokat, konzultációkat is tart. B'»ö előadását hétfőn este tartotta meg a József Attila Tudományegyetemen A jog aktuális problémái Lengyel­országban címmel. Az elő­adáson dr. Antalffy György professzor, a József Attila Tudományegyetem rektora elnökölt. Az egyetem jogtu­dományi karának oktatóin kfvül részt vettek a nagy­sikerű előadáson a megye és á város vezető Jogászai is. Romeo és Jeanette TTlUZfJl^ l,_l_„ érdekes, gon­lzga,ma,» dolkodásra és ellentmondásra, vitára ser­kentő darabot láttunk va­sárnap este a Kamaraszín­házban. Szerzője, Anouilh. a mai francia drámairodalom egyik legrangosabb egyénisé­ge, a szerelemről és a ha­lairól beszél benne, akár­csak Shakespeare a Romeo és Júliában. A veronai sze­relmesek történetéhez azon­ban — hiába utal a dm ilyen összefüggésekre — Anouilh darabjának kevés köze van. Kettős halállal végződik ugyan ez a mű is, csakhogy egészen másképp, mint Shakespeare darabja. Ki miben tudós? Az egy héttel ezelőtt meg­tartott járási és városi Ki miben tudós? vetélkedők után vasárnap délelőtt Szege­den rendezték meg a Csong­rád megyei döntőt. Négy tu­dományágban: irodalomban, történelemben, kémiában és matematikában 19—16 fiatal mérte össze felkészültségét. V óriási Izgalom A Béke-épület Beloiannisz­ról elnevezett tantermében a kémiai ós a matematikai ver­seny izgalma még a közön­ségre is kiterjedt, a légy züm­mögését is meg lehetett volna hallani a nagy csendben. Már a második forduló után biz­tosra vette minden ki, hogy Kosztolányi (Péter elsőéves egyetemista nyeri a versenyt. Ügy is lett. Fodor Mátyás, a kisteleki gimnázium és Kun Szabó Tibor, a szegedi Rad­nóti Gimnázium tanulója vi­szont kiharcolta a második és a harmadik helyet. A mate­matikai vetélkedőn Mdté At­tila, a természettudományi kar elsőéves hallgatója emel­kedett ki társat közül tudá­sával. Második Huhn And­rás, harmadik Sövényházi Mária, mindketten a szegedi Radnóti Gimnázium tanulói. % Élvezetes verseny A Móra Ferenc Művelődési Otthonban ezalatt az Irodal­mi éa a történelmi Kl miben tudós? vetélkedőt élvezhette a — sajnos gyér számú — hallgatóság. Az irodalmi ver­seny első helye Erdélyi Pé­ternek, a szentest Horváth Mihály Gimnázium tanulójá­nak jutott. A második és a harmadik díjon holtverseny után Szőlőst Margit, a szen­tesi Horváth Mihály Gim­názium és Fenyves Ernő, a szegedi Erdészeti Technikum diákja osztozott. Igen kitűnő megoldásnak bizonyult, hogy a szükséges versek egv ré­szét magnetofonról szólaltat­ták meg, a történelmi do­kumentumokat pedig filmvá­szonra vetítették lel. Törté­nelemből Gergely András, a szegedi Radnóti Gimnázium tanulója jeleskedett legin­kább. második Gránicz Ist­ván, a szentesi Horváth Mi­hály Gimnázium, harmadik Halasi Gábor, a Szegedi Köz­gazdasági Technikum statisz­tikai tagozatának diákja lett Szegediek és szentesiek A Ki miben tudóa? me­gyei döntőjén a szegedieken kívül különösen'« szentesi gimnazisták álltak helyt. A négy tudományág első he­lyezettje Jogot nyert arra, hegy részt vegyen a televízló­ban sorra kerülő országos döntőn is. A második és har­madik helyezettek értékes könyvjutalmat kaplak. Mi­után minden versenyzőnek átnyújtották a vetélkedő em­lékéül kiállított díszes okle­velet. közös ebéden vett részt a Hungáriában. F. K. MIT SZERETNÉK KARÁCSONYRA? Roller Szputnyik tricikli Robogó Béby-robogó Tricikli 235,— 136.­3753/Bp SZEGED m. J. városi tanács vb tervosztálya pályázatot hirdet csoportvezető főmérnöki és mérnöki állás betöltésére. Az állás betöltésének feltételei: több éves gyakorlat, általános vagy építészmérnöki diploma. Vidéki jelentkezés esetén a csoportvezető főmérnöki ál­láshoz lakást biztosítunk. Fizetés a 116/1960. munkaügyi miniszteri utasítás szerint. Jelentkezés önéletrajz és er­kölcsi bizonyítvány benyújtása alapján 1963. december 28-ig. S 92190 A CSONGRÁD—BACS MEGYEI FŰSZER- ÉS ÉDES­SÉG-NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT szegedi fi­ókjánál, makói és kisteleki súlyraktárainál 1964. január 2, 3, 4, 6-án leltározás miatt mindennemű árukidás, élesztő és déligyümölcs kivételével szünetel! S 92Ó72x Romeo és Júlia kettős ön­gyilkosságának közvetlen oka a végzet tragikus és elháríthatatlan közbelépése. Itt viszont a két szerelmes együtt, egyszerre, egy idő­ben indul a halálba. Ez a különbség nem for­mális: Anouilh mondaniva­lójának lényegét mutatja meg. Shakespeare darabjá­ban Romeo és Júlia közé a társadalom, a két ellenséges­kedő család ellentéte állit korlatokat, és viszi a szerel­meseket egészen a tragédiá­ig. Anouilh darabjában vi­szont — a Romeo és Júlia eleven és konkrét társada­Jomraj2ávaI szemben — a , háttér egészén elvont, és j nem is az a funkciója, mint I Shakespearenél. De ha nem ! konkrét, nem valóságos tár­sadalmi ellentétek szülik Anouilh darabjában a kon­fliktust, akkor mi? Mi okoz-­zá a tragédiát, miért hal meg a két szerelmes? A válaszhoz juthatunk csak el. A leg­újabb francia drámairoda­lom a mi fotáltoítí1114 szerint egészen különös színházat hozott létre. Nem beszélve most ezeknek a törekvések­nek végletes formai megol­dásairól, a legjelentősebb különbség köztük és a ha­gyományos színház között az. hogy ezeknek a darabok­nak a világa szélsőségesen abszurd, kétségbeesést, nihi­lizmust és sötét pesszimiz­must sugároz magából, s a teljes hitetlenséget hirdeti. Ehhez képest Anouiih ha­tározottan konzervatív szer­ző. Különösen, ha darabjait formai, kompozíciós szem­pontból vesszük szemügyre. Építésmódja szinte klasszi­kusan tiszta: a dráma ha­gyományos formáit fejleszti tovább. Ami azonban mon­danivalójának, filozófiájának lényegét illeti, arról már korántsem mondható el, hogy teljesen érintetlen az említett színházi törekvések­től, amelyek egyébként — ha most teljesedtek is kí — korántsem napjainkban szü­lettek, hanem régóta éltek embrionálisán a francia drá­mairodalom méhében. Nemcsak és nem is első­sorban arról van itt szó, hogy Anouilh darabjában Jeanette családjának és a környezetének a rajza elke­seritően sivár világot tár a néző elé. Lényegesebb ennél a szereplők, az eml>erck egé­szen sajátságos ábrázolása, jellemzése. A darab egyik szereplőjét, Lucient például elhagyta a felesége. A fia­tal férfiben ez olyan sérü­lést okoz, amely jóval fel­fokozottab b a normálisnál és szinte gyógyíthatatlan sebbé válik. Lucien abba­hagyja a munkát, napjait tétlenül heveri végig, szinte valósággal úgy él, mint egy élőhalott. Ennek a lelki sé­rülésnek ilyenfajta beállítá­sa és fantasztikus felfoko­zottsága már elhagyja a nor­mális határait és abszurddá válik. felnagyítás je­llyenfele ientkezik Fré­déric alakjában is és vég­eredményben hasonló motí­vumok szerepelnek Jeanette jellemzésében. Ez a fiatal lány nem hisz abban, hogy változásra képes. Nem hisz abban, hogy lemondva a könnyű szerelemről úgy tud majd élni Frédéric mellett, ahogy kellene, és ahogyan ő szeretne is. Tulajdonképpen ezért választja élet helyett a halált. Ezzel eljutottunk kiinduló kérdésünkig. Anouilh darab­jában a tragédiát tehát az okozza, hogy a szerző vég­letesen felfokozza, abnor­málissá növeli alakjainal: sérüléseit és ezek jelentősé­gét az életben, továbbá, hogy nem hisz az ember megvál­tozhatósagában, nem hisz ab­ban, hogy ezek a sérülések meggyógyulhatnak: a tragé­dia ebből következik. Ez a hitetlenség az, ami Anoullht végső fokon a legújabb fran­cia drámairodalom pesszi­mistáihoz kapcsolja, s bár nem túlságosan efős ez a szól, főiünk emiatt áll tá­vol,- ez az, amiben nem is hiszünk neki. A tragédia a darab végén, szerintünk, nem szükségszerű. A bonyolult, komplikált mondanivalóid darab színre­vitele nem kis feladat elé állította a Szegedi Nemzeti Színház művészeit, annak el­lenére sem, hogy a darab szerepei a színészi munka, a megformálhatóság szempont­jából kitűnőek. Hegedűs László igényes rendezése, határozott, biztos kezű veze­tése nagymértékben hozzá­járult ahhoz is, hogy a sze­replő színészek az együttes színvonalára emelkedve dol­gozzanak. A darab mondani­valójának bonyolultsága el­lenére sem találkoztunk ér­telmezési hibával. A sok el­térő, jellegzetes karakterű szerep véleményünk szerint a szerző szándékainak meg­felelően került a közönség elé. r- 'j ' • alakját Kovács Frederic János hUele_ sen. plasztikusan, sok meleg színnel vitte színre. Jeanette ellentétes elemekből összera­kott alakját Földi Teri sok­színű, de mégis egységes fi­guraként keltette életre. Jú­lia szerepét Simon Erika — az író mondanivalójának megfelelően — tragikus hangvétellel, de sehol sem tűlozva játszotta. Koltay Já­nos jól érzékeltette Lucien alakjának összetettségét. Megmutatta a figura ciniz­musát is, de nem hagyott kétséget aziránt, hogy Lu­cien végeredményben szen­vedő, vergődő ember. A ki­siklott életű apa hálás sze­repét Pagonyi Nándor bra­vúros alakításában láttuk Pagonyi parádés, fölényes, elegáns színészi munkát nyújtott ebben a szerepben, valóságos remeklést. Az anya halványabb alakját Szendrey Ilona formálta karakterisz­tikusá. A postás sz«repát Mezey Károly játszotta. A stílusos díszleteket és jelmezeket a rendező Hege­dűs László tervezte. Ökrös László A lakosság segítségével rövid idő alatt elfogták a postarablót December 12-re virradó éj­szaka Saékkutas-Kakasszék postahivatalba betörtek. A padlóhoz rögzített, értékeket tartalmazó lemezládát elvit­ték. A ládában 3 ezer fo­rint készpénz, 3036 forintér­tékű lottószelvény, 5 darab 5 ezer és 5 darab 10 ezerfo­rintos autónyeremény-betét­könyv, 10 darab üres betét­könyv és egyéb hivatalos ok­mány volt. Széles körű nyomozás in­dult, s a lakosság segítségé­vel a rendőrség rövid idő alatt elfogta a betörőt. A tettes. Vetró Imre büntetett előéletű, foglalkozás nélküli, Várpalota, Kulich Gyula ut­ca 21. szám alatti lakos. Várpalotán ugyancsak lopás miatt indult ellene eljárás. A tolvaj elmondta, hogy a rablás után Szegedre utazott, s 2 ezer forintért ruhane­műt vásárolt. Az elköltött pénzen kívül a többi érték megkerült. Vetró Imrét le­tartóztatták és ellene meg­indult az eljárás. Szerződés a szegedi és a hallei orvostudományi egyetem között Dr. Tóth Károly, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora és dr. Szilárd János, az egyetemi pártbizottság képviselője egy hetet töltött Halléban az ottani Luther Mártonrol elnevezett egyetem meghívására. Dr. Tóth Ká­roly rektor a külföldi útról visszatérve a következő nyi­latkozatot adta: — Már két évvel ezelőtt felmerült az a gondolat, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság valamelyik egyete­mével baráti szerződést kös­sünk, s az eddigieknél szo­rosabb kapcsolatot létesít­sünk. Ősszel a hallt—witten­bergi társintézményünk rek­tora és orvostudományi kará­nak dékánja járt nálunk, s akkor megbeszéltük a szerző­dés tervezetét. Ennek végle­ges jóváhagyására és hivata­los formába öntésére most került sor, amikor résztvet­tünk a hallei egyetemi napo­kon. — Ez alkalommal szerződés­ben rögzítettük kölcsönös megállapodásainkat. Az egyezmény célja egyes tu­dományos kutatók személyes kapcsolatainak, s ezen ke­resztül népeink barátságá­nak elmélyítése, a szocialis­ta nevelésre vonatkozó ter­vek és elgondolások kicseré­lése, tapasztalatcsere az ok­tató-kutató munkaban, s kölcsönös tájékoztatás intéz­ményeink életéről, egyszóval bensőséges együttműködés kialakítása. — Megállapodtunk abban, hogy még intenzivebbé tesz­szük a nyári gyakorlatok so­rán a hallgatók és az oktatók cseréjét. Kölcsönösen egy-egy oktatót küldünk, illetve fo­gadunk hathónapi időtartam­ra, illetve ennél kevesebb idő­re aranyosan több személyt. A nyár elején Szegeden kö­zös szimpoziont rendezünk, amelynek tárgykörét még nem határoztuk meg, de az bizonyos, hogy vagy az. egye­temi oktatás reformjáról vagy egy speciális támakörről ta­nácskozunk, esetleg a hallei és a szegedi egyetem intézmé­nyeinek munkájáról adunk kölcsönös, részletes tájékozta­tást. — A Német Demokratikus Köztársaság nagyhirű, csak­nem fél évezrede fennálló egyetemének orvostudományi karával való kapcsolataink szorosabbra fűzése minden bizonnyal nemcsak a tudo­mány, hanem egyben népeink barátságának ügyét is ered­ményesen szolgája. T. B. Egy parodista élményei A Szegedi Nyomda Vállalat szakszervezete és KlSZ-sier­veeeíe bált rendezett szombaton este ar SZ.MT művelődési termében. A bál közben rövid mű'.ort taták, melyen a Ze­neművészeti Szakiskola két növendéke, Szabó Karúin és Gjimesi László operettdalokat és sanzonokat adott eló. Fel­lépett a televízió Ki mit tud? vetélkedőjének népszc-0 éne­kesparodistája is, Szegődi Molnár Géza, aki neves színésze­ket és énekeseket „mutatott be''; többek körött Mezey Má­riát, Honthy Hannát, Jovlczky Józsefet, Takács Paulát. Szegedi Molnár tv-beli győzelme óta harmadízben van Szegeden. Közben meg­járta a Szovjetuniót. Érthe­tő, hogy a szegedieket ér­dekli, milyen élménj'ekben volt része a versenyen és az­után, s hogy honnan szárma­zik elöneve. — Édesapám szegedi szár­mazású, ezért vettem fel a Szegedi előnevet — válaszol­ja a fiatal parodista, nz Óbudai Gázgyár építészmér­nöke. — Szegedet igen hamar megszerettem, a közönsége kitűnő. — A szovjetunióbeli utazás csodaszép volt. Kl mit tud­ós társaimmal együtt fellép­tünk Moszkvában, Jereván­ban, Tbilisziben, Szocsiban és Kijevben. Paródiáimat oroszul adtam elő. — A Ki mit tud?-on vélet­lenül indultam, s alig-alig jutottam el az első helyig. Ugyanis nem volt szándé­komban benevezni a vetél­kedőre, közeli barátaim szá­mait kísértem zongo-án, a csak az ő szórakoztatásukra állítottam össze először egy paródiaegyveleget. A döntör. néhány perccel f^yéBŐesm előtt peclig leöntött zm ma­gam feketekávéval. Ha az ügyelő nem segít, nem mo-.;­f.i ki az ingem és nem szá­rítja meg az. egyik reflek­toron, nem bírok a kamera elé lépni. Ennyit mond Szegedi Mol­nár Géza önmagáról. Élmé­nyeinek jellege viszont azt a következtetést szüli az em­berben, hogy vitathatatlan tehetségére érdemes lenne jobban vigyázni! K. F. Eszperanfista "anírok és diákok találkozója Igen jól sikerült találkozót rendezett vasárnap Szegeden az. eszperantista pedagógusok dél-magyarországi csoportja tanárok és diákok részvéte-' lével. Délelőtt hangverseny volt a vasútforgalmi techni­kumban. délután eszperantó nyelvű idegenvezetéssel meg­tekintették a város neveze­tességeit, majd a pedagógus­csoport szokásos negyedévi értekezletét tartották meg. A csoport, elnökének, Farkas Ernőnek beszámolója után vita következett, s új tago­kat választottak a vezető­ségbe. A találkozó fénypontja a MAV Nevelőintézetben ren­dezett Zamenhof-emlékün­nepség volt. "Ni salutas niajn karajn gastojn!« — "Üdvö­zöljük kedves vendégeinket!* felirat fogadta a három me­gyéből, Csongrádból, Bács­Kiskunból és Békésből ös­szegyűlt résztvevőket. Az esz. perantó himnusz elhangzása után Pechan Alfonz, a Ma­gyar Eszperantista Szövetség elnöke mondott bevezetőt, Szekeres Vince, a Csongrád megyei eszperantó bizottság elnöke a nyelv megteremtő­jének, Zamenhof életművéről tartott nagy sikerű előadást. Mindkét beszéd eszperantóul hangzott el. A kitűnően összeválogatott számokból álló műsorban a vendégek és a MÁV Neve­lőintézet növendékei, Rácz Sándor és Nagy Erzsébet eszperantó nyelvre lefordított és eredeti műveket mondtak el. Kiss Mária tanárnő ve­zetésével a Ságvári gyakorló általános Iskola kamarakó­rusa énekelt magyar ós orosz népdalokat eszperantóul. Pe­chan Zoltán, a Zeneművé­szeti Szakiskola növendéke Krizsa Mária zongorakísére­tével Dimltrescu Paraszt­táncok című darabját adta elő csellón, niajd a Zenemű­vészeti Szakiskola hallgatói, Papp Sándor, Pechan Zol­tán és Bánhldi Mária Haydn G-dúr triójának két tételét szólaltatta meg. Szakképzett szvvőnőiket, szövőtanulókat, fiatalkorú lányokat, gyakor­lattal rendelkező villanyszerelőket felvesz a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszegedi gyára. S 92181 Vasárnap, 1963. december 32. dél-magyarország 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom