Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-29 / 279. szám

ELEKTRA iiNiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii! mimmmti Ijörfrq lilm a Szahadiág JH.6z.ikan Michael Kakoyannis görög rendező filmje a tavalyi cannes-i filmfesztiválon azért kapott dijat, mert pél­daadó hűséggel vitte filmre Euripidész kétezer éves tra­gédiáját. A d(j azonban nem szolgai másolatot tüntetett ki. Kakoyanni6 ugyanis úgy vitte filmre a görög tragé­diát, hogy közben és egyút­tal mélyen modern drámát alkotott. Megvalósította azt, ami előtte úgyszólván elkép­zelhetetlennek tűnt: a kor­szerűnek és az antiknak va­lósággal csodálatos egységét. Ha ennek a filmművészet­ben páratlan teljesítmény­nek az okait keressük, min­denekelőtt a szerencsés da­rabválasztáshoz jutunk. Elektra történetéből ugyanis nemcsak Euripidész, a gö­rög "tragikus triász® legif­jabb tagja írt drámát, ha­nem a másik két nagy al­kotó, Aiszkhülosz és Szo­phoklész is. E három nagy tragédia közül a régebbi irodalomtörténetek Szophok­lész művét messze a legsi­kerültebbnek tartották. Jel­lemző, hogy Euripidész drá­máját magában Görögor­szágban is kevéssé Ismerik, modern színpadon például nem is mutatták be. Annak ellenére sem, hogy — mint most Kakoyannis filmje is bizonyítja — ez a változat sokkal közelebb áll a mo­dern. mai ember érzés- és gondolatvilágához, mint a másik két tragédia. Szophoklész darabjában Elektra a királyi udvarban él. s a dráma vegén, a zsar­nokok megölése után Oresz­t ésszel együtt diadalmas győztesek. Erre a napfényes diadalra a leghalványabb árnyék sem vetődik. Euripi­dész egészen másképpen mo­tiválja a tragédiát. Aiszkhü­losz és Szophoklész a cse­lekmény alapjául szolgáló mítosz minél teljesebb ki­bontakoztatására törekszik. Euripidész viszont lázad, til­iakozik ez ellen a mítosz el­len. Nz 6 darabjában Elekt­ra elkerül a királyi udvar­ból A bosszú lehetőségetol rettegő zsarnokok — Aigisz­ttiosz és Klfltaimnésztra — Elektrát egy öreg paraszthoz adják feleségül. Ezzel a mű határozottan mai hangsúlyt kap Kakoyannis rendezése az alapul vett dráma szelle­mének megfelelően bizonyít­ja: azzal, hogy Elektra a pa­rasztok, a nép közé került, rendkívül erőteljessé válik a drámanak az a gondolata, hogy s tragédiában nem­csak egyszerűen a hitszegó­en meggyilkolt király gye­rekeinek lázadásáról van szó. hanem az egész népnek a zsarnokság, az elnyomók elleni fellépéséről. A másik híd, amely a mi korunkat és Euripidész tra­gédiáját összeköti, a mű be­fejezése. Szophoklész diadal­Szép teljesítmény az SZVSE őszi szereplése A hét legjobbja mas győztesei helyett Euri­pidész tragikus hősöket mu­tat be. Olyan embereket, akik a zsarnokok megölése után maguk is megrettennek tettüktől. összeroppannak. Ebben a megoldásban ko­mor, fekete felhők tornyo­sulnak Elektra és Oresztész fölé. Mindez azonban egyálta­lán nem azt akarja monda­ni. hogy Kakoyannis önma­gában a darab szerencsés kiválasztásával valósította meg rendkívüli eredménye­it. A film ugyanis a legki­sebb részleteket tekintve is magában hordozza azt a rendkívüli egységet, amit a legnagyobb dolgokban meg­valósított. Kakoyannis pél­dául nem színpadon játszat­ja le a tragédiát, hanem ki­viszi a szabad ég alá és rea­lista díszletek közé. De ha ebben el is tér Euripidész megfogalmazásától, a lényeg­hez sokkal jobban hozzátar­tozó kórust viszont meg­hagyja. Sőt: a hagyományos pózokban mozgatja, végtele­nül kidolgozott beállítások­ban szerepelteti tagjait. De ez a stilizáció érdekes mó­don nemcsak hogy nem bo­rítja föl, hanem még szinte fokozza is a film rendkívüli egységét, realitását, monda­nivalójának erejét. Euripidész drámája abban is eltér a másik két görög drámaíró tragédiájától, hogy Elektra alakját sokkal erő­teljesebben, szemléleteseb­ben, plasztikusabban jellem­zi. Éppen ezért a film sike­re elképzelhetetlen lett vol­na Élektra kiváló bemuta­tása nélkül. A filmbeli Elektrát alakító Irene Papas játéka minden tekintetben megfelelt a magas színvona­lú követelményeknek. Alakí­tasn megrázó. A legendából kilépett Élektra ő, akit mar­dos a szenvedés, a bosszú­szomj. Teljesítménye mesz­sze kiemelkedik az egyéb­ként színvonalasan játózó szereplőgárdából. Rajta kí­vül elsősorban Aleka Catseli vad és szenvedélyes Klü­taimnész»ra alakítása érde­mel említést. Jól játszott Notis Peryalis Élektra pa­rasztember férjének szerepé­ben. Elhittük róla, hogy szí­ve nemesebb, mint a kirá­lyoké. A film sikerét nagymér­tékben fokozza a műben ki­vételesen nagy szerepet ját­szó, roppant kifejező erejű, modern hangvételű muzsika, Mikos Theodrakis kitűnő munkája. "Megkíséreltem leporolni Euripidész tragédiáját* — mondotta egyik nyilatkoza­tában a film rendezője. Töb­bet tett ennél: lerombolta azokat a falakat, amelyek az irodalomtörténet múzeu­mába zárták Euripidész hal­hatatlan, megrázó tragédiá­ját ö. K. Az 1963 őszi NB Il-es lab­darúgó-bajnokság tulajdon­képpen már harmadosztályú jelleggel birt, hiszen ezúttal már játszották a tavalyi leg­jobb NB Il-es csapatok az NB I B-ért, s a kétcsoportos NB II-ben a mezőny kéthar­mada tavaly még NB III-as volt. A Keleti csoportban az SZVSE egyike volt an­nak a hat csapatnak, amely az elmúlt évben is ebben az osztályban ját­szott, így várható volt, hogy a fel­hígított mezőnyben komoly szerepet tölt be. Így is tör­tént: az idény közepétől az egri és a kecskeméti csapat, továbbá az SZVSE alkotta a* hármas élmezőnyt; mind olyan csapatok, amelyek ed­dig is NB II-«ök voltak. Egé­szen a hajráig, pontosan a tizenkettedik fordulóig a vasutasok álltak az első helyen, s már úgy látszott, hogy ta­lán meg is maradnak itt Végül azonban az utolsó öt mérkőzésükön csak öt pon­tot szereztek, így meg kel­lett elégedniük a két Dózsa­csapat mögött a harmadik hellyel. Megbízhatóan szerepeltek a szegediek a gyengébb helye­zésűek ellen, hiszen az utol­só nyolccal szemben csak egy pontot adtak le, pedig ötször idegenben játszottak. A csoport legjobbjaival azonban már nem ment ilyen jól. s vereseget szenvedtek a haj­rában az előttük végzett két csapattól, továbbá a negye­dik Nyíregyházától. Ez fi­gyelmeztet a jövőre, ugyanis az SZVSE-tól változatlanul azt várja a szegedi szurko­Szegedi könyvekről Tömörkény István: A házasság első éve Igaz öröm kézbe venni ezt a gyűjteményt. Tömör­kény István novelláinak a népszerű Olcsó Könyvtár so­rozatban megjelent legújabb válogatását. Ez a kis kötet is bizonyítéka annak, ami az utóbbi esztendőkben a szemünk előtt játszódott le, hogy a nagy szegedi író, akit egy időben divat volt «népies kismesternek®, "je­lentéktelen etnográfusnak® leszólni, egyre inkább elfog­lalja a könyvkiadásban és az irodalmi köztudatban is az őt megillető helyet: egy­re inkább olvasott, népszerű íróvá válik. Azzá tehát, akivé szerencsésebb körül­mények, kedvezőbb társa­dalmi viszonyok között már életében is lehetett volna. Műveinek újabb és újabb kiadása kézzelfoghatóan bi­zonyítja ezt. Az elmúlt években a Szépirodalmi Könyvkiadó nyolc kötetben jelentette meg Szeged klasz­szikus írójának terméséből a legjellemzőbb alkotásokat. Irodalomtörténeti adósságot törlesztett és az olvasók tényleges igényeit is kielé­gítette ezzel a kiadó. A so® rozat legutóbbi kötetét a Munkák és napok a Tisza­part ján-t, a szegedi irodal­mi hagyományok ismert ne­vű kutatója és feltárója, dr. Péter László szerkesztette, ö — aki egyébként érdekes módon éppen ott dolgozik, ahol a hajdanvaló időkben Tömörkény: a Somogyi­könyvtár "sokablakos nagy­házában* — írta az új Tö­mörkény kötet tartalmas, elmélyült utószavát is. A ravasz Kabók címmel az Olcsó Könyvtár is adott ki évekkel ezelőtt összeállí­tást a 46 éve halott, nagy szegedi író terméséből. Ez a régi kötet az író humoros, vidám, szatirikus írásaiból adott ízelítőt A mostani válogatás 37 novellája vi­szont Tömörkény egész élet­művének keresztmetszetét adja, mintegy a lényegét mutatja be. Milyenek ezek a novellák? Mint Péter Lász­ló is írja az utószóban, nem mindegyik "szabályos* no­vella, legalábbis a klasszi­kus irodalmi hagyományok szerint nem. Természetesen kristálytiszta, zárt kompezí­ciójú művek is nagy. szám­ban vannak a Tömörkény életműben és ebben a kö­tetben is, de az író lazább formájú tárcákat, rajzokat, vagy éppen úgynevezett iro­dalmi riportokat is írt. Bár­mennyire is különböző azon­ban ezeknek a novelláknak szerkezeti fölépítése, a ben­nük leírt és bemutatott élet­anyag mindig érdekes, izgal­mas és drámai erejű. Min­denekelőtt éppen ezért, te­hát anyaguk miatt frissek, elevenek ezek az írások ma is, évtizedekkel születésük után, s ezért ragadják ma­gukkal a mai olvasót. Ezért élnek sokkal jobban mint más, elegánsabb szerkezetű, de jóval vértelenebb anyagú elbeszélések, noha a kor, amelyről Tömörkény írt, már véglegesen és végérvé­nyesen elmúlt A jól szerkesztett kis kö­tet Tömörkényi írásművé­szetét magas színvonalon reprezentálja. lók tábora, hogy jövőre is a bajnoki címért küzdők so­rában lesznek. Ahhoz azon­ban a rangadókon is jól kell szerepelni, mert csak így tudnak versenyben maradni. Érdekes, hogy itthon keve­sebb alkalommal nyújtott jó játékot NB Il-es csapatunk. mint vidéken. Talán csak a jászberényiek és a bé­késcsabaiak ellen játszot­ták igazán jól, idegenben viszont bátor tá­madó játékukkal négy szép győzelmet arattak olyan el­lenfelekkel szemben, ame­lyek jól szerepeltek egyéb­ként otthonukban. Ha fel­használják az SZVSE szak­osztályában ennek a bajnok­ságnak a tapasztalatait, úgy bízhatunk abban, hogy a jövő évben is a legjobbak között lesznek csoportjukban. Egyébként a 18-as me­zőnyben a Délkeleti NB Ili­ből felkerült csapatok szere­peltek legjobban, s ez is ör­vendetes. A Szolnoki MTE, a J. Lehel, a Gjnjla és a Békéscsaba csapata összesen 62 pontot szerzett, míg az Északi csoport újoncai 59-et, és az Északikeletiek 58-at szedtek össze. Ha Békéscsaba nem szere­pei ilyen gyengén — 6 pon­tot szereztek mindössze —, még nagyobb lett volna a Délkeleti fölény. A Keleti csoportban összesen 504 gólt rúgtak, a 152 lejátszott mér­kőzésen (a Kisterenye— SZVSE mérkőzés ugyanis a zöld asztalnál dőlt el), így most 3,38 gól jut egy mér­kőzésre, míg » Nyugati csoportban csak 3.05. Ettől függetlenül megállapít­ható, hogy a már tavaly jft NB II-ben játszó csapatok közül a Nyugati csoportbe­liek jóval gyengébben szere­pelteik. Harmal László A SZEAC NB l-es labdarú­gó-csapata két vasárnap egy­más után kitűnően szerepeli és nemcsak az MTK-t, ha­nem a bajnokjelölt Ferenc­várost is remek támadója tékkal legyőzte a Tisza-parti stadionban. Az elmúlt héten az egész együttest dicsér­tük. Most. a hét legjobbja — úgy véljük, az egyetemi csapat szurkolótábora egyet ért velünk — Gilicz István A 29 éves kitűnő munkabí­rású, gyors, jól cselező, gaz­dag tapasztalattal rendelke­ző összekötő a Fradi-mérkő­zésen szinte ellenállhatatlan vplt Csak szabálytalanság árán tudták elvenni tőle a labdát az ellenfél védői és ami külön kiemelhető a va­sárnapi mérkőzésen: koráb­bi szokásától eltérően idő­ben leadta a labdát játékos­társainak. Válóban az 6 ve­zérletével szőtte a szegedi együttes támadássorozatai! és nagy rutinjával állandó veszélyt jelentett, a Fradi 16­osán. Az MTK és a Ferenc város ellen is ő szerezte a győztes gólt, vagyis az egész együttes szép teljesítményé­re rátette a koronát. BIRKÓZÓ VERSENY NB Il-es birkózó-csapat­bajnokság lesz szombaton délután 6 órai kezdettel a Rókusi Tornacsarnokban a Ceglédi VSE, a Kabai ME­DOSZ ós a Szegedi VSE együttesei között Másnap, vasárnap délelőtt 10 órakor ugyancsak a Rókusi Torna­csarnokban országos ifjúsági birkózóversenyt rendeznek. =S=0=R=0=K=B=A=N= Vasárnap négy szegedi lab­darúgó-együttes részvételével Baumgartner József emlé­kére tornát rendeznek a Cse­repes sori pályán. Kilenc órai kezdettel a Kinizsi a Spartacussal, háromnegyed 11-kor pedig a Dózsa a Tex­tilművekke] játszik. Egy hét múlva a két győztes, illetve a két vesztes mérkőzésén dől el az 1—4. hely. A WK-ban nyolc helyből őt már foglalt, a Köln, Spar­tac, Brno. Zaragoza, Valen­cia és az Cjpesti Dózsa már a következő fordulóra gon­dolhat. Vadáss Ferenci A tizenharmadik tél "TJ . [ A gondnok hatalmas, 11. A mcseautóban| hopd*hasú ember volt| Nyomhatott vagy száznegyven kilót. — Azért hívattam magukat — kezdte —, hogy megtudjam: miért folytatnak éhségsztrájkot En­gem ugyan nem nagyon izgat, hogy maguk esz­nek-e, vagy sem, de előírás, hót egyenek. Ám­bár — morogta —, egy kis koplalás csak hoz­nál az egészségnek ... Hetenként egyszer engem is koplaltat a feleségem, mert attól fél, hogy megüt a guta. Senkinek se árt, ha kevesebbet zabál. Csakhát én nem orvosi tanácsadás cél­jából állíttattam elő magukat — szuszogta —, hanem azért, hogy megtudjam, miért nem esz­nek. Fürst Sándor válaszolt. — Gondnok úr! Minket már nyolc napja itt­tartanak. Megtörténtek a kihallgatások. A jegy­zökönyvet ls felvették, de máig sem történt ve­lünk semmi. Ha bűnösök vagyunk, vigyenek ben­nünket a fogházba, ha nem, akkor ne fogjanak itt minden ok nélkül mert.. .. A gondnok türelmetlenül közbevágott: — Narana! Álljanak esafc a szóáradat­tal Én nem arra vagyok kíváncsi, hogy maguk hogyan szoktak szónokolni az elvtársaiknak! Két szóval mondják meg, miért nem esznek. — Ha bűnünk van — folytatta Fürst Sándor — tegyenek át bennünket a fogházba, ha nincs, engedjenek haza! Akkor megúsztam büntetés nélkül... gondolta Cziráki. — Most...? Jutott rá ideje, hogy mindezt végiggondol­ja. miközben a detektívek az újoncokkal fog­lalkoztak. Ő már ismerte a dörgést: ebből a szemináriumból, ha ügyesen védekeznek, vala­mi istentelenül nagy ügyet nem tud összefabri­kálni a rendőrség. Akkor huszonkilencben Fürst Sándort elitélték, egy éve sincs, hogy szabadult. Ütjaik elváltak, nem ismeri Fürst mostani mun­kaját. .. Hain Péter úgy látszik, őt tisztelte meg külön­leges figyelmével. Belékarolt. — Visszaadjam? — incselkedett és állához tolta a boxert. — No, ne féljen. Vissza ugyan nem adom. de maga tudja, bántani mi senkit se bántunk. Nem úgy, mint maga ... Nem átallotta volna a rend valamelyik kötelességtudó őrét állonütni vele, ha ne adj Isten készületlenül találja. — Kültelkeken járok — mondta Cziráki, fi­gyelmen kfvül hagyva a detektívfőnök köteke­déséL — Sok az éhségtől elvadult útonálló, ön­védelmi eszköz... — A világmegváltókat is bántják? Ejnye... — Nincs ránk írva — vont vállat Cziráki és ítihúzódotL Hain karja lecsúszott. Dühösen hátba taszította. — Gyerünk! Akkor látta meg Sollnert. —Á, még egy régi ismerős. A marxizmus fá­radhatatlan hirdetője. Most nem ússza meg szá­razon ... A detektívek egymás után tuszkolták be az embereket a kávéház előtt várakozó "mese­autóba*. Akikeit a helyiségben találtak, mind egy szálig elfogták. Németh Piroskát, aki az angyalföldi Rák kötszövőgyárban volt felvetőnő, Szabó Piroska vasmunkást, Bodnár István va® sast, aki a Lukács-fürdőben dolgozott. A tolonckocsiban két pad volt Csak néhányan fértek rá. A többiek összezsúfolódva álltak egymás mellett A hátsó ajtón át némi fény szű­rődött a kocsi belsejébe. Lelakatolták az ajtót. — Most aztán helyben vagyunk — suttogta Kotlár Mari. — Ez ám az igazi farsangi mu­latság! Vigyázott, hogy nyugton maradjon. Nagyon erősen dobogott a szíve, de rászorította a kezét. Ha ma nem is. arra felkészült, hogy egyszer ilyesmi is megtörténhet velük. Ladányi Karcsi odafurakodott hozzá, bátorí­tón szorongatta a keiét. Ügy mondta neki, hogy Beke Zoli is hallja: — Bízhatsz benne, megtáncoltatásban nem lesz hiány. De azért, én tanácsolom elegáns bankfiú létemre: ha szoknyában jársz is, mu­tasd meg, hogy legény vagy a talpadon! (Folytatjuk.) Győrött szerdán este az egész város a labdarúgó­együttes bajnokságát ünne­pelte. A hangulat azt tükröz­te, hogy 1963. november 27-e jelentős dátum lesz Győr sportéletében: valóra vált az a több évtizedes álmodozás, hogv a győri zöld-fehér lab­darúgó-együttes a legjob­bak küzdelmében is az első helyen végezzen. • A közeljövőben megkezdő­dő magyar női sakkbajnok­ság egyik érdekessége Barcza Gedeon nemzetközi nagy­mester lányának, a 16 éves Barcza Noéminek az indulá­sa. Eddig ugyanis ritkán fordult elő a magyar sakk­sportban, hogy apja és lánya is versenyezzen. » Űjabb vereséget szenvedett az Európában vendégszerep­lő kanadai Windsor Bulldogs iégkorongcsapata. Ezúttal Brnóhan a 7.KL Brno együt­tesétől kapott ki 4:1 (0:0. Itt), 3:1) arányban. DÉL-MAGYARORSZÁG A Magyar SzorlaUsta Munkás­ptn Csongrád megvet és Szeged várost bizottságának (apja. Megjelenik hétfő tu vételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: dr. Lőkös Zoltán Szerkesztőség: Szeged. Magyal Tanáerkőztái­saság tltia IS. Telefan: 35-35. 30-03 Éjszakai telefon: 35-os Kiadja a Csongrád Megyei Lapkladő Vállalat Felelős kiadó: Kovács LászM Klalóhivatal: Szeged. Klauzál tér ». Telefon: 35-00. 31-10 'Beküldött kéziratot nem őrzOna mee és nem adunk vissza.) A lapot nyomja » Szegedi Nyomda Vállalat Szeged Kárász u. « INDEX 25 053 Terjesztik a Csongrád megyei postahivatalok Előfizetést díj egy hőnapra 12 Ft. Előüzethető bármely postahivatalnál és ké®> besftőnéL 6 DÉL-MAGYARORSZÁG reátok. MÜL mirtif »

Next

/
Oldalképek
Tartalom