Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-28 / 278. szám

GYORSPOSTA • GYORSPOSTA GYORSPOSTA M GYORSPOSTA Csöpög a víztartály Még ft küM flss'éél n háfc +1*2(1 ta KUttáe* fstWtófté, ttfe Udvarából a házkezelőség illetékes háikéiélő a költet­élsZállrtttttte a félgyütem- kezóket válaszolta. A ÖMÖk telt stetnetet, tóglálörmelé- t'ölööntt bejelentették, hbgy A aftállftas közben bút- ÜMtatdn a ftatete. Ktt arcn­stétartek a porciónkat. Azóta nst wué&Mtettdm at íngat­biába kérjük, nem állítják tdftk8*ető Vállalat köfprtntja­heiyre. lt«. TöbbiSőf Sürgéttem ft kérésünkre korábban meg- pótom kiszállítását. s méretet javították a Wd-ket ts, de Kaptam, hogy rövidesen fel­állítják azt a Kossuth Lájos sugárút 11. számú házban, A másik kéressél kapcso­látbm RtWőCI tStVánné el­mondta, hopu közölte a bér­— d fealytia alkalmatlan teste. Gyors segítséget ké­rünk. N. B.-ité es J. j.«ne sajnos, azóta a nyakunkba csorog a víz. Miért nem szakemberekkel javíttatja at. Ingatlankezelő Vftllftlát á vízvezetéket? KolymrtM ,tárért Kossuth LatOS Sugárút ll, * * A KOSSUTH Lajot SUPNMT 11. szám alatt levő bérlők pa­A panasszal kapcsolatban felkerestük a tervosztály il­letékes előadóját, ürdögh FercnCBét aki elmondtál Hoty a ketálrcas modern. íittO toriiHbg kályha a jól bevált típusok közé tartozik. A lakók krresere többször teiuiviSsgaitak, tehet-e a kályhával inteni, * megálla® pitották, hbgy Igen. ne Or­dhgh Ferenéné véleménye tőtckelí Hitte* rckfdrcn vimr- aíertnt a bérlők nem szak­szerűéit kezelik a kályhát. tülg. Hft megérkezik azonnal kmeféllk á csöpögd víztar­tályokat. Kevés az Autó-Motor? ftégt panaszom írcm a niHapcsuporljádák Det-Magyarcrazág szerkes*- válaszolt: törettették. Néhány héttel ez­oifttt á Karása utcai üj, kor­szerű hírlapu elet ben Autb­Mótor-t akartam vásárolni, Ez délelőtt ll órakor történt, akkor közölték vetem, hogy még nem érkezett meg. Dél­u«n 2 órakor ismét felke­reíéMje vaiühah népszerű láp kae­geden M AUtó-Motor, A pos­ta ennek megfelelő szambán kéri. Olyan panasz. Hogy nem lehet kapnt szegeden, nem étkezett hoíZáhk. Süt a tapasztalát azt mutatja, hogy a jetentegl megrenne Levél íróitik panaszát ez­után továbbítottuk az fngát­lankezelő Vállalathoz. Szath­márl Máté, Bz Ingatlankezelő vállalat fótiteritöke elmond­ta. hogy a rendeletek értel­mében á HfríöhhPk nincs .joguk éladni az Ingatlanke­zelő Váiiaiat tuiaidonahan levő kályhákat, (la é* ré­szükre mégsem megfelelő, abban az éséíben építhetnek saját kiiiteegilkfe eserépfeáiy­nst a lakásuk, de a Bas-kálv hát le kell afliiiak a válla­latnak. Kellemes otthon j —- amíg a régit csinosítják A felújításra keriílfl házttk laköhtttk épülitek a váltülakások Sok kellemetlenséget okoz építenek fel. Már elkészülték Bzégedén a bérlőknek mé* az új otthonok a Batthyány a régeh várt lakásfelújítás utca 1. ÓS 28., a íiünyadi tér ii, íietn szóiVa ae emelet- 3. sfÁfft al&tt. S föVldesen ráépítésről, Az építőipari átadják rendeltetésének a vállalatok nemegyszer ha- PáSztöT Utta H>. 8 .lákáb La- ; táfldő-módositást kértek ,ibs Utea 8. és a ttefllfl körűt 99 azért, mert a bérlök időben nem bocsátották rendelké­teíükite k félUjltágfa kerülő lakásokat. Elsősorban a házigazdá­nak. az Ingatlankezelő Vál­lalatnak akowtt gondot & lakók elhelyezése, A vállalat és felettes szerve, a városi tanács építési- es közlekedési osztálya együttesen elhatá­rozta, hogy fokozatosán, majd véglegesen megszűnte- összkomfort, de kellemes ott­81. szam alatt épllló csóré likasokat. Nagy segítséget nyújtott az í IhgHtláHkczelő Vállátátnak ár. ftbítésiigyi MinlSZtéridtn rendeietc. rhélv Izéfint a lakóhSZépt-' lést keret 4 százalékát váltó­lakások kialakítására lehet feibaszhálhi. Az újonnan: kialakított helyiségek hefn; teljes értékű lakások, nincs tik az áldatlan állapotot. Egyetlen mégéldá*. az ügy­nevezett cserelakások épí­tése. hont biztosit a bérlőknek áddig, míg ftz építők a régit korszerűsítik. A tervek sze­rint Szegeden öt év mtllVh Az eredeti elgondolás szerint — ?,\"Je.'Ík aJff^l" itien hárcm esereiakést kel­tett volna teiépttenié aa in­gatlankezelő Vállalatnak. KóftZó .tóZSéf, AZ Ingatlan­kezelő Vállalat igazgatója el­mondta, hogy a megoldás gyorsítása érdekében ügy ha­tároztak, hogy Idén hem há­rom, hanem tíz cserelakást tásdkat és «z emeletráépíté­sekét valamennyi OterelftkáSt ál­landó jelleggel utaljak majd ki az igényjogosul- j laknak. Jövőre végérvényesen fneg­oldjék á felújításra kérülő ! bérházakból a lakók kiköi-! töztétését « restem a szaküzletet, s ekkor lesuith kielégíti ne igényé mar arról értesülhettem, ket, hiszen nemegyszer elft hogy elfogyott a népszerű fordul hő végén, hogy ki­íolyóirut. több motoros be- maradt hcBátív lappéldány, vében szeretnem megkér- Aa sajnos előfordul, hogy deznl, miért nem rendéinek egy-egy elárusító üzletből ei­többat ebből n folyóiratból? fogy, ae a posta helyes el­fciekeres imre osztással — figyelembe veve Reméhy utea 8. „ {myeMi _ j^ekszik Olvasónk keraesere f»ó- minden érüekióüöhaz eijut­nyat Mihály, at i. posta tathl a lapot. Bonyodalom a kályha körül A Dugönics téri üj bérház k&tphátíát. Ékkor kéréssel C lépcsőházában a lakások fordultunk a városi tanács egyik szobájában Sás-tíjpu- tervosztályához: cseréljék M sú kályhát helyezlek el a kályhánkat. Kérésünket él­térveiök. Amikor használni Utasították, s ekkor tordul­akartuk, rájöttünk, hogy d tunk az Ingatlankezelő Vdl­Mlyha nein fűthető, ugyan­it netn ég el benhe a tűzre­vulő és nagyon /üstöt. Ézt oziMnál Szóvá tettük az ti­ietékeSekttél, Oktk meg álla­pították. hogy o kéményben nőtt a htba. E2t a bajt ai­lítólag kijavították, de to­vábbra seih tudunk füteüi á lalathoz javaslatunkkal: en­gedjék értékesíteni az új Sas­kályhát, s mi, a bénák saját költségünkön cserépkályhát építtetünk a lafeasba. Érthe­tétlén Számunkra, hogy tníft­dettónm elutasítanak, pedly a tél közeleg, lakásunk hideg A másodállások túltengése helyett osxtönxőbb premizálást Tovább javítják a műiaaki dolgozók munkafeltételeit A Vasas Szakszervezet ami a mintapéldányok szá- lég is áí éddlglrtél nagyobb társadalmi bizettsagai a teeh- mához, s főleg az igények- mértékben keli ösztönözni a nikai fejlesztés helyzetét hez képest igen keVéS. fin- tervezőintézeteket és az üzé­vízsgálva fésaleteséh felmér- nek egyik Oka, hógy egyes rneket az együttműködésre, ték a műszakiak munkáját, üzemekben CSüpéfi a kísérté- Oyakt-an a vállalati ígazga­Megállapították, hogy a vas- tek és a mintapéldányok tók elnéző magatartása, en­Ipai- fhérhökei, tééhflikUSái SZérhéfi théHk lé a fflflSZaki mind többet kezdeményez- fejlesztés ütemet, s kísérte­nek. Egy év alatt Tio — tek realizáláséra azonban azóta elfógádott — új gyárt- sókkal kláébb eföfésaftéeé­mány mintapéldányát dol- ket tesZfiék. gozták ki, Sl-el többet, ffiint A KGM kutató éS féjlesZ­1900-Bán s 22-vei többét, tő intézetei egy év alatt 921 mint 1901-ben. A mintapel- megkezdett tervezési munka dányt ázonban túlzottan So- köZül ffiiftdössze 406-ot fejez­tek be, s ezeknek is alig egyharma­da jutott el az üzemi be­vezetésig. A szakszervezet véleménye szefiót anyagilag és érkölésl­kára, vagy egyáltalán nem követi a sorozatgyártás. Tavaly és tavaly elótt álig 300—300 üj Cikk üzemszerű gyártása kezdődött meg a vasiparban, -A tanári katedrán a kivá­ló tüdóS és ktVáló tanár: He­gedűs Pál utóda voltátn. Va­jon emlékeznek-e még a ne­vére*" Ezt kérdezte 192? ka­rácsonya előtti napokban fin­bitt Mihály ver Györgytől, a Déimagyarófstág munkatár­sától, aki fölkereste at akkor már híres írót, költőt, s»er­kesztőt, a Bautngartert-dlj nagy hatalmú kurátorát, hogy megszólaltassa saegedi emlékei felöl. Nem ő vdlt az első, aki Ba­bits szegedi korszakáról írt. Hegedűs Pál örökében Énblu Mihály szegedi éveiről, születése 16. évfordulóján es kulturális tdftdima&k vol­tak. De mit jelentett neki Sze­JuháSz Gyula idézte először ged, amelyet egyik prózai költőtársa életének fontos ál- írásában különös, paradox lomását. a Nyugat Babits- mödoh ír le; Porváros, »ho­számábán, 1924-ben. Neki kö- gyah neüezl, hángülátos Ti­szönhetjük a kortárs hiteles sza-paftjávaí és a kék égbe vallomását Babits költői in- fúródó, kecsesén barokkos tika törvényszerűségei kötöt­tek ie érdeklődését. Mint ta­nár, mint Ifjúsági író — iga­zában csak műfordító — szin­tén értnek a realisztikus szemléletnek megfelelőért al­kotott. S talárt éppen itt Vali, amiben Babitsrá, a modern líra önelvüségértek hitében induló ifjü költőre, hatha­Srinnazi kritikát nös, »az alföldi hofflökba fül- tott. Mert 6 maga így vall: írtam, dé olykor vezéreikkel ladt®. torzónak maradt tehet- *E sorok írója, aki szetnélyt­iS, amelyek mind müvéézetl ségnek arcképét. Sen öt alig ismerhette, mégis Sz. Szigethy Vilmos je- személyes hálával tartozik gyezte föl az anekdotát, neki... Aki sok dologban amely mindennél jobban jel- örökébe lépett, az utód kö­lemzi Hegedűs Pált. Az an- teles kegyeletét s a követő gol—búr náborű idején Gyu- tiszteletét érzi e holt iránt. tói fái Budapesti Szemléié- S mikor esténkint otthon, bén tanulmányt írt a búr felnyit egyet azokból a ceru­kérdésről, előre rfiegjóablva zajegyzetekkel keresztül-ka­benné a Háború lefolyását, Stti ellátott könyvekből, úgy sa voltam. dülásáfól, első verseiről és Városháztornyával, s az alföl- végét, a búrok Sorsát. Götgey érzi néha, mintha valhki vál­Artúr visegrádi magányából la fölé hajolna, 4 két oköS, fordításairól, esszékísérletei- di homokba fulladt emberéi­ről. sőt a Dante-fordítás fo- vei? gátláséról is. Azóta is többen Nótfi szabad éltülózni áZ foglalkoztak e valóban nem itt töltött két esztendő j elért­jelentéktelen stációval Babits tőségét. MégiS érdemes égy életében és költői fejlődésé- saíatós. jelképesnek ÍS tdHÖ bért: Tolnai Gábor, MüdácSy voftatkoZSsra érösöbbeh if3­I.ászló, Öeliá GyörgV, s ihost legutóbb Édrr Zolién: Maga Babits említett interjújában n.vítani a figyelmet Hegedűs Pálra, akinek a fiatéi köllö örökébe lepell a fdf-eáiiskólá többek közi így Vftllöft fflég tan a l:i kéledl-áiáH. "fit M­sréáedi eimenyeirűi: A'agVSft Httpv WHftfefibdR gyok tehát az ön és a — Hegedűs Pál WJfOsdÖSn S* a töltötüm ár időin ét, tt cátos HrgeBüs Pál Ütődő, (meri 8 eletéből kébéSft ISÜierhettem inoSt. betép) a pbétikfl ti g tré­méa. dé azért éléhkcd és jdl- ioríkn kdtetirájáh íf-jg esessél émlékSzetii á nagy, Ső SZegetil lévfelében Jtíbésr. hbiitM Sétákra ft kőfíöltetett. Gyulának) akit ugyAtiákköt­és ŰjszegeSéH. ES fl kirnndu- Marámarosazigétfe vétett a sorsa. S Hegedűs Pál (1858­1908) kévéssel utóbb meghalt. lasokCé ts emlékszem, Séaty­mám... il ftahting 98991* . • barátoni imléké fi flözzáfúz Babits tiéMcsSk katódritiét, Szégedhez, akiktől fégen el- haiiém kÖhyvtárát is örököl­távolitbtt h ítttl. dulMZ Gyu- te: megvette 6: anyagi gon­la és például ftuft Jözéef — ttokba bonyolódott özvtgyé­fölkérekedett, s azzal állí­tott Be Gyulái hőz: — Micsoda ritka taléPtUmü riágy stratéga rejtőzködik a Hegedűs ítal név mögött? feehogysem akarta elhin­ni) hogy a rlagv hadvezér meg diplomata — egyszerű főrealiskolai tanár Szegeden. Idegenek, angolok, a pár­iámén t fblyosóin járkálVá, é* fogádtta előkelőink udVaftas­kódásáit, föltették a k#r­— Hat aZt a jeles Ejdzse­dösr Pélt hol lehethe látni? qEldfSéaösí Dél® ézálatt Porvárosban áZtífi tÖpféflgétt< sötét, éléHk. bizdutó ízein nézDé, átnit ólV»S « Ezt még 6 fiától Szegedi tanár irta. Ám tíegédüs Pál­ról, kOhWeirői) két évtized múltán is megemlékezett Ba­bits. átniköf saját könyvtá­ráról ti-t fcssZét. taláh nem tülZós tehát föltételezni, Hogy hegedűs Pál sájátos raciortá­lizrhusá, emberi magotartáíá hatott fÉ: nfffldSák nflnyibáfi. hogy dí ianglómáh® körUVe­m befolvázolta érdeklődését, oiVaSniánVHH — amitlt sít mát 1942-ben kimulatta "8íí­bita ék A/, ártgOl Itoflálom­clfnu álapös doktori érteke­tósében dflí István - hunem ugye, tiém emlékszik rá? a fiatal kÖttd, áktl'él. nagyon inban hoítóirt ákkór, s aki mar nem tl saiám Amin. ban ffl«|imjék«ist fft eiőd­ii ttottm mit, fuegetten, m- jéről. elsősorban a köftlJbél ns dolgoztam először 03. A Szeget éS vidéké bői! miből ftzéárif ki adósságait; kőitől síétiltétéíéhék iHtét­hogy á Végrehajtó Ujabb zák- lektudlis és realisztikus irá­IStásait élkeKilhesSb. S ftó- HifUWábdh ts. kilátott újabb tánulrHáHy hegedűs fái ÖfdkSégé: ká­..... -r—-a- vfifv műfordítás írásáHbZ. tédtájá ék köri.Wtára kltötől­töl S amikor — egy eV níiil- Babits jeltemezte a légmar- hetetlen HVotttbltót hagyott át kanskbtíári emberi és írói arc- Ihduió Bábtis ftéVéiól és kfii­élét.: aflgöloSfth racionális, tői rHUhitákSágábárt egyöfáHt. Sőt pfáktikUs szelléfn. áZ feD BSbits UfÜgyefl éfdefflfeg te­voflt. tudttmany re a modem hát etra az iifeeditt. étdé­köUéSífet ÖSÜéluSága idegen mes szegedi tudósíS tk táháf­volt tőle. A iőriéttétém fi k rí 19 feíftiékéZttiink. tán — a SrégéÉÍ és Vidéké i90i hm-embét i?=l száma­aiapjih rajzolta m»g Hege­dűs Pál portréját, az íróét és al Stsi, imfíynékí fnUnkálaf- az olVHŐti, Sfiftek a ktllö- társadalom kérdései, a poli­Péter László gedéhenysége okoz lázaságot a műszakiak munkájában. Aí utóbbi időben igen el­harapózott áz úgynevezett másodállások Vállalása, ami sok esetben négy-öt mellék­állást is jéléfit a műszakinak, * így álig Jut Ideje, energiája napi feladatainak elvégzé­sére. A szakszervezet aít javasol­ja, hogy a másodállások túltengése helyett jobban használják ki premizálási lehetőségeiket a vállalatok vezetői: aki hasznosabb mun­kát végez, az eddiginél kap­jort több prétniümot és szüntessek meg a sok he® lyen még fellelhető egyeh­idsdié, A szakszervezet elhöksége javasolta a kohó- és gépipari miniszternek, hogy Vizsgál­tassa meg a mellékfoglalko­zások helyzetét és tegye meg á szükséges intézkedésekét. A szakszervezet azt is szor­galmazza, hogy az arra ér­demes dolgozók valóbart munkájuknak megfelelő ma­gas jutalomban részesülje­nek. (MTI) » Elmegyek, elmegyek katonának... — Ftóftn, gyermekeim, má­tól keedvé komoly férfiak lettetek. Büszkék vagyunk óitok, induljatok, s becsű­lettel álljatok helyt mond­ta a SiülOk nevében tegnap délután a Postás MÚvHMM Gtthohbhn meghatódva Kote tat istrániié a bevonuló /itt® tatoknak. At egészséges, vteám, id eves fiúk közölt ötl mt ae 6 fid tí, kdhai András, ft MÁV építésztechnikusa, ákl katonát szotgálálftt iHáhll. Sokan voltak, de bnesüzm meg többen jöttek ét. ÉdeSanyá/t, rtőoérek és menyasszonyok intettek bá­esnt a feötöttá* sofbrth elvo­nuló fiataloknak. A hosszú sorban ott me­netelt Németh imán, az l-es stámu Belkereskedelmi Seal­Íitáíi Vátlfilat dolgozója. Há­jat rövidre nyíratta — így kívánjo ezt a katdflai élét. Mindenkitől elbúcsúzott, itali­Üldfa nem ismeretlen U kato­nai élet, mért mint ahogy el­mondta, a Magyar Honvédel­mi Sportszövetségben már készült erre. Étöször ae alap­kiképzésben ttett reszt, majd a gépkocslVeeetö-szakHör áfc­fíti tagja lett. Meg t* Szerez­te a járművezetőt jogosít­ványt es most tudáttttitt indul, trtéff tudja, hogy az MtiS­ben tanultukat jól hasznoslt­ja a honvédségnél is. uhotzky Károly, a Vas- es Fémipari Ktsz harmadéves ipari tanulója ts melegen bú­csúzott Marikától. KicStt fájt a szíve elhagyni, az otthont, s munkahelyet. Mindössze pár hónap választotta el a szakmunkásvizsgától, áé hív­ta a Kötelesség. Csald Imré­nek, bngddvezétőjének bizta­tó szavai csengtek a fűiében.­— Menj esek /tóm, menj. ha visszajössz, tovább foly­tatod a tanulást. A brigád többi tagja, Ka­bók Pál, Lehotat István, Bo­dó Jenő is biztató szavak­kal búcsúztatta a bevonuló fiatalembert. Török László, a 10-es Au­tóközlekedési Vállalat fiatal gépkocsivezetője a bevonulás előtti napon kereste fel be­teg édesanyját a kórházban, s búcsúzott melegen. — Nekem könnyebb, mtnt a többleknek — mondta sze­rényen —, nekem nincs ttiényaSSzotlyjelöttem. csak édesanyámért fáj egy kicsit a szivem. Es tegnap délután már fel­sorakoztak a kiskatonák, a Vidámaii énekelték a kedves dalt: — Elmegyek, elmegyek ka­tonának ... H. Zs. ARANYLÁZ Vasárnaptól tegnap eSHg öregek, ifjak tömegesen za­rándokoltak a Tisza-parti sok ablakos nagyházba, a körmavéiődésnek szentelt palotába, hogy szemügyre vegyék az elporladi rófHaf esásiátok friss fényben ra­gyogó, "verdeféiiyü ' arutiy­sotulusm. »Attila aranyait«, ahogyan a képzelet s a ro­mantika néVéil. VSíÓbeii ni­ka látványosság, rgyédütálld léiét, megerdemelte a szeni9­t-ióf. Ám mőéftiéMélté Vöt' ha az aranykincs is, a sok lá­togató is. hoay « mmm ki­csit nagyobb götíöóssöpáa/; törődéssel, több tUMlSnm kmlpn mutassa be a kiveté­tés tátHlbalét. Az afünyhk szépék, igaz, ÖnfftdgUkbaH is, Üé a Szégé­hyés til&lás helyett szíHvd­nálüsabb, szebb környezetet kéllétl Volna teremteni szá­mukra. Az ötlelszéfüeh ké­ízltéti fénjjképhágyílásokj a Béppét irt, ftíÜár rn&gyar&zn­tok helyett égy élőlilóhb, a közönséggé!, mbánóSisiaá­Mt és IgtnyéVél — Móbá Fé­mt hagyományát széliemé­ben — számoló rzndéiés megsokszorozhatta volna a. látogatók élményét. Tartalmas magyaráeótáh­táhak kellett voítta feleletet adni a nézők többnyire ki nem mondott de néha eí is hangzott kérdéseire: meáy­nyit nyom egy solidus, meny­nyi lehetett a vásárló értéke, mennyi n m&i, muzeális ér­léke, hány van be tőlük h MgyviiáBoh. Iisny hazánk­ban, kifélék- vbhak á esíszá­r&k. akiknek képeit hordjak stb. stb. Egy küloü tárta éfjyBémjihené vom a ha­zai lapoknak a léteim gap­mtam gazdag cikkáitytt­utít, hogy a még alaposab­ban érdékimo benniik is hötmSzHéssén. fűlött néhány éremtant szakmunkát h H léhetett volna nyitni ott, ahol effajta pénzekről esik szó. Egyáltalán: érdemes lett bolttá ár "aranyláz "-h oz.l a nagy erdemedéit a régészei es a múzeumgy iránt job­ban kibftsettálftt, 3 fhéiyébb, td«álmas8b6 érdeklődéi ira® nyibá térélni. Cbütörtök, 1963. november 28. 2ÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom