Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-17 / 269. szám

Wlacíyslaw Gonmlka és Jozeí Cyrankiewiez életrajza Mint lapunk első oldalán közöltük, hétfőn hazánkba érkezik a lengyel párt- ét kormányküldöttség Wladys­law Gomulka és Jozef Cyrankiewiez vezetésével. A lá­togatás alkalmából ismertetjük olvasóinkkal a nemzet­köti munkásmozgalom két kiemelkedő harcosának élet­rajzát. Wladyslrnv Gomulka 1905. mint a főváros párttitkára, | február 0-án született Bia- nagy bátorsággal harcolt a lobrzegben, munkáscsalád gyflíelemért, Lengyelország gyermekeként. Tizennnógy újjászületéséért, éves kora óta maca kereste 1943-tól 1948-ig a Lengyel meg kenyerét, esténként po- Munkáspert főtitkári funk­dig iskolába jári. clolát löltötte be. Közben, Már ebben az időben fel- i045-ben, az ideiglenes kor­Lffio010^™?^™V mány miniszterelnölt-helye t­dah szocialista mozgalommal , % volt, majd a vigsia­Megszervezte a „SUa* (Erő) ™ * területek mlnüzté­UlOmunkaa egyeaületet, már imának megszervezése után, annak élére került, 21 éves korában az ásvány olajipari dolgozók gzakszer­vezetének dohobyczl titkára 1049-bon alaptalan és Igaz­, ,„„v j.* . eáglalan védak alapján kl­lett, 1927-ben pwfcg * mg a Lengyel Egyesült egervezet balszárnyiak MunW,p4rt Központi Bízott­egyik vezetője li)28-ban Varsóba ment, s itt a vegyipari munkások ságából, majd bebörtönözték. 1956 októberében a VIII. szákszervejetének titkárává Plénum Gomulka elvtársat választották. Forradalmi 1c- a J-gW®1, vékenységóórt 1932—1939 kö- Munkáspárt Kozponti Bnott­zcitt kétszer is letartóztatták ságinak első titkárává vá­ré börtönbe zárták. laszlolla. 1939-ben. a háború kltöré- 1057. január 20-án a len­sekor kiszabadult, s a Búg- gyei főváros Praga nevű plű­vonal mögé sikerült jutnia, városának 3. számú választó­Itt csatlakozott egy baloldali körzetében a Lengvel Nép­csoporthoz, s azzal együtt köztársaság szejmjébe vá­visszatórt az úgynevezett fő- lasztották képviselőnek, kormányzóság területére. 1957, február 2-án az Al­Szorvozési tevékenységbe iamtanács tagja lett. kezdett s rrézt vett a Itén- május islpétaz gye Munkáspárt harci cso- AlI(,mtanác8 Ugjdvé váiasz_ portjának kárpátaljai f«gy verea harcaiban. 1942-ben a Lengvel Mun­káspárt Központi Bizottsága Varsóba szólította, s a var­sói pártszervezet titkára lett. A német fasiszta megszállás társat választotta meg legnehezebb időszakában, titkárává. tollúk. Á LEMP 1939. március 10 -10-én tartott III. kong­resszusán az új Központi Bi­zottság ismét Gomulka elv­aisó Jozef Cyrankiewiez 1911. 1961. május 15-én a szejm április 23-án Tarnow- ismét Cyrankiewiez elvtársat ban született. Ott végezte el választotta meg miniszterei, a gimnáziumot, felsőfokú ta- nölcké. núlmányait pedig a krakkói . egyetem jogi karán folytatta. Egyetemi évei alatt tevékeny részt vett a Független Szo­cialista Ifjúsági Szövetség munkájában. 1935-ben a Lengyel Szo­cialista Párt kerületi mun­kásbizottságának titkárává választották Krakkóban. Az 1937. évi pnrasztsztrájk ide­jén az általános szolidaritási sztrájk egyik vezetője volt. Mindig következetesen sikrn­szállt a munkásegység meg­teremtéséért. 1939-bon fegyveresen har­colt a német fasiszták ellen. Fogságba került, de megszö­kött, s Krakkóba érkezése után azonnal hozzálátott a megszállók elleni földalatti harc szervezéséhez. 1941-ben letartóztatták, s az ausch­witzi koncentrációs táborba hurcolták. Egyik vezetője volt a tábor földalatti szer­vezetének, 1943-ban pedig annak a katonai csoportnak a parancsnoka lett, amely kapcsolatot teremtett a tá­boron kivül működő lengyel földalatti szervezetekkel. 1945-ben átszállították a mauthausení koncentrációs táborba. 1945-ben, a felszabadulás után, huzatért. A Lengyel Szocialista Párt XXVI. kong­resszusán a párt Központi Végrehajtó Bizottságának fő­titkárévá választották, s ezt a funkciót töltötte be egé­szen a munkáspártok egye­süléséig. Közben 1948-ban a nemzeti egység kormányá­nak tárca nélküli miniszte­révé nevezték ki; 1947 febru­árjában pedig megbízták a miniszterelnöki tisztség be­töltésével. 1048-ban, ar. egyesülési kongresszus után, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága titkáraágú­nak és Politikai Bizottságá­nak tagja lett. 1847—1952-ig miniszterelnök, 1982—1954-lg mintezterelnök-helyettes. 1084-ben miniszterelnök lett. A vatikáni zsinat kezdete óta először vett részt a pápa »! ülésen. A zsinat vezetői­nek értekezlete napirendjét és VI. Pál pápa beszédet nem hozták nyilvánosságra, azonban tudni vélik, hogy témája elsősorban a kato­likus egyház vezetésében esetlég bekövetkező struktu­rális változásokat érinti. A jövő hét során a zsinat min­den valószínűség szerint a vallásszabadságról tárgyal. Pénteken befejezte munkáját a nemzetközi munkaügyi szervezet igazgatótanácsa 157. ülésszaka. A tanács el­határozta, hogy külön­bizottságot bíz meg azoknak az intézkedé­seknek kidolgozásával, amelyeket a faji politi­kát folytató Dél-afrikai Köztársasággal szemben alkalmaznak majd. Több mint 5 ezer színes és fehér személyt tartanak bör­tönben politikai okok minit a Dél afrikai Köztársaság­ban. Az ország több városá­ban nagy perek folynak, j amelyekben az ügyész a sza­botázs vádját emelte a vád­lottak ellen, ezt pedig a tor­vény halállal bünteti. Az olasz parasztság háromnapos harcot hir­detett a földreformért. A parasztság legkülön­bözőbb rétege nagygyű­lésen nyilvánítja ki el­tökéltségét, hogy küzd a földbirtokos-rendszer felszámolásáért, vala­mint azért az elvért: a föld azé, aki megmű­veli. Szovjet atomenergia-szak­értők utaztak az Egyesült Államokba. A küldöttség ve­zetője Andranyik Petrosz. janc, az Állami Atomener­gia Bizottság elnöke. A kül­döttség 12 napon át ismer­kedik az Egyesült Államok atomlaberatóriumaivaL Az utazás viszontlátogatás. Határozat az általános és tiiiis ieszerelisril Az ENSZ-közgyűlés politikai . 1 . . 1 1 j n 1 i .1. -.i. •.!'•• • mf? • 1 * 1 • bizottsága egyhangúlag elfogadta 47 ország javaslatát Ar. ENSZ-közgyűlés politi­kai bizottsága pénteken, a küldőt tok tapsvihara között, egyhangúlag elfogadta az általános és teljes leszere­lésről szóló határozati ja­vaslatot, A javaslatot negyvenhét or­szág terjesztette elő tweanak a világűrbe. A ja- Fedorenko, A Pinteken .elfogadott. ha- felszólítja a tizen- képviselője H^H Íf/S, ^hatalmi leszerelési bi- megelégedését juttatta kile általános a<)t,só6ot. h°Sy jezésre amü-tt, hogy a tér­tél Jes erővel és határozott, vezet szerzőinek sággal folytassa a megfe- kemény munkával sikerűit lelő nemzetközi ellenőrzés- legyőzniük a kölcsönösen sel egybekötött általános elfogadható határozat előtt és teljes leszerelésről szóló álló akadályokat, tanácskozásokat, SUelle, az Egyesült Alla­a Szovjetunió felszólalásában hatásos nemzetközi réssel összekötött éa teljes leszerelés a világbékének ós a népek biztonságának legmegbíz­hatóbb garanciája. A határozat megelégedését fejezi kl a részleges atom­csendszerződés és a Moszkva törekedjék olyan megállapo- ^-^iu.^vStemrSf­—Washington között léted- dások elérésére, amelyek a tett közvetlen összeköttetés nemzetközi feszültség csök­miatt és üdvözli a közgyű- kentését, a háború lehetősé­lésnek azt a határozatát, gének korlátozását ezoláál­amely megtiltja, hogy tö- jak és megkönnyítik a leeze­megpusztító fegyvereket jut- relés valóra váltását. Krilov marsall a szovjet stratégiai rakétákról A szovjet tüzérség napjá- szovjet fegyveres erők kezé­nek közeledte alkalmából ben megbízhatóan oltalmaz­Krilov marsall, a szovjet ra- za nemcsak a Szovjetunió, kétacsapatok főparancsnoka cikket irt az Izvesztyija szombat esti számában. hanem az egész szocialista tábor, az egész emberiség Megállapítja, hogy a szov- békéjét és biztonságát .(MTI) jet stratégiai rakéták ható­sugara korlátlan. — A szovjet fegyveres erők birtokában levő nuk­leáris rakétafegyverek pusz­tító ereje határtalan — irja Krilov marsall. — Egy nuk­leáris töltet robbanóereje felér százmillió tonna TNT­vel, ötezerszor akkora, mint amilyen robbanóerejük a Hirosimára és Nagaszakira ledobott bombáké volt. Krilov marsall hangsú­lyozza, hogy a hatalma* nukleáris rakétafegyver a hogy az amerikai küldöttság „őszinte elismerését fejezi ki a határozat szerzőinek a ke­mény ée sikeres munkáért*. Az Egyesült Államok —foly­tatta a küldött — nagy je­lentőséget tulajdonít a tizen­nyolchatalmi bizottság mun­kájának és úgy vélt, hogv as eddigi nehézségek elle­nére hasznos munkát vé­gezhet éa hozzájárulhat a leeaere­lés kérdésének megoldásá­hoz. Nigéria, Szíria, Sierra Le­one, Uganda, Ciprus ré Tu­nisz képviselője felszólalásá­ban szintén támogatta aa ál­talános ré teljes leszerelés­ről szóló határozati javasla­tot. A Baath-párt válsága tovább tart Szovjet lapok az iraki es«mény«kröl A moszkvai lapok az iraki események kapcsán kom­mentárokban foglalkoznak a Baath-párt válságéval. Mint Gyemesenko, a Pravda bet­rutl tudósítója, irja, ez a vál­ság tovább éleződik. A „bag­dadi rádió megnyugtató köz­leményei ellenére világos, hogy a Jelenlegi rezsim rendkívül ingatag alapokon nyugszik* — állapítja meg a tudósító. A szíriai és Iraki kormány összetételében végrehajtott változásokról szólva a követ­kezőket írja a Szovjetszkajg Rosszija; a válság alapja a jobboldali baa_thista-vc~itők végzetes népellenes politiká­ja. E vezetők egyetlen törek­vése, hogy bármi áron is, de hatalmon maradjanak. A Krasznaja Zvezda az iraki helyzetet elemző cikké­ben rámutat, hogy a durva erőszakra épült Iraki baoth­ista rendszer minden re­ménységa a hadsereg. Az iraki hadsereg a baathisták Irányítása mellett a függet­lenség és a szuverenitás vé­delmezőjéből végérvényesen átalakult a jobboldali vezetőréteg csendőri megtorló erejévé. Az iraki hadseregnek ez a funkciója különös szemléle­tességgel megmutatkozik a kurd nép ellen folytatott pusztító háborúban. A cikk írója ezzel kapcso­latban megjegyzi, hogy a kurdlsztánl háború nemcsak sok arab és kurd életet kö­vetelt, hanem óriási gazdu­i sági kárt okozott az ország nak. Nem csodn. hogy egyre több Jelentés érke­zik ftz Iraki néo fokozódó elegedctlcnségérOl. Ez az elégedetlenség behatol a hadseregbe — e rendkívül kivételezett rétegbe , 1% amit bizonyít, hogy gyakoribbá válnak a szöké­sek és a katonák átállása a harcoló kurdok oldalára. A baathlsta kormányfér­fiakat nem fogják megmen­teni a népharagtól a szuro­nyok — állapítja meg befe­jezésül a Krasznaja Zvezda. (MTI) Az első munkaülés Addisz Abebában Szombaton reggel megtar- a külügyminiszterek a ha­tották első munkaülésüket makói megegyezést fogadták az afrikai egységszorvezethez el a további tárgyalások tartozó országok külügymi- alapjául, azűkkörű döntőbi­nisztenei, akik az algériai— zottságot állítottak fel, amely­marokkói határvlezály meg- nek feladata leez a marok­vitatására rendkívüli tanács- kói—algériai megegyezés mó­kozásra gyűltek öeeze Addisz dozatainak kidolgozása. Abebaban. A zárt ülés másfél óráig tartott és hivatalos körökből származó értesülések szerint A francia békemozgalom mozgósít Franciaországban vasárnap vai atomcsendegyezmény éa nagyszabású kampány kez- az általános leszerelés mel­dődik a francia atomütőerő lett mozgósítja a franciákat, ellen. Egyedül Szajna megyé- November 17-e és 24-e kö­bén eddig 150 900-ren írták zött mintegy hetven megyé­olá a francia békemozgalom ben nagyszabású tiltakozó felhívását, amely az atom- gyűléseket, békemeneteket fegyverkezés ellen, a moszje- rendeznék.' * A francia békemozgalom kezdeményezéséhez mintegy harminc párt ré demokra­tikus szervezet csatlakozott, köztük a Francia Kommu­nista Párt, a Francia Szocia­lista Párt, a Radikális Párt ré valamennyi szakszervezet. Szajna megye tanácsa Guy Mollet, a Francia. Szocialista Párt főtitkára ré Maurioe Faure, a Radikális Párt ve­zetője Javaslatára határozat­ban bélyegezte meg a kor­mány ntompolltlkáját. A ha­tározatot a kommunistáktól a függetlenpárti képviselőkig valamennyi tanácstag meg­szavazta, csupán a degaulle­ista képviselők foglaltak el­lene állást. (MTI) Ujabb megbeszélésen meg­hallgatták Algéria és Marok­kó képviselőit. (MTI) Siklós Janón: 0 gondolat születése 8. Egy csipet paprika Esti mesék ünket ilyenkor, pedig tudtuk, hogy a szomszéd az utolsót ls odaadja, mert ő is ismeri a „nincs* mindenhatóságát. Soha­sem szerettünk kérni, büszkeségünk, szemérmességünk ilyenkor lépteink ellen lázadt. Pedig vergődésünk, csüggedó­sünk óráiban oly mindegy volt, kérni vagy sápadtan meg­enni az étolt. S Ilyen órák gyakran törtök ránk. (Sajnos, azóta is, úgylésztk életünk végéig.) Szívesen adtunk egymásnak paprikát, egv fej vörös­hagymát, egy osipet sót, azt, ami éppen hiányzott. Meg sem kérdeztük, mikor adja vissza, mert úgyis tudtuk, hogv az önérzet vlrazaküldell, ha majd lesz miből. Nem remélt senki az ágyon, vadölő vadészkalandok... — „ , ... .. . „.., , , gondolatban fölemeltek bennünket a lóca ellenszolgáltatást: politikai, morális vagy anyagi rekompen vackáról, és elszánt, riadt tekintettel, feszülő inakkal lép- záeidb "yp8m't "e™ Ismertünk. deltünk afrikai erdők rengetegében, ilyenkor mi ls tigris- Nevetségesen hatott volna, mit tud „ellenszolgáltatni* az. fogason jártunk. Fölcsigázott idegünk a mese végén ernyedt akinek ugyanúgy nincsen semmije, mit nekünk. De a má­fáradtságba sodorta vánnvadt testünket, elaludtunk, és ál- s,lcon nem seg't<,r,l ~ ht» utolsót adjuk is —. lelklismeret­munkban tovább viaskodtunk a mesebeli vadakkal. furdalások nélkül elképzelhetetlen lett volna. Egyformán Sikerült - gondolhatta apánk, mert valójában nem a éreztük a nyomorúság kínját, s ez a kínos helyzet meirtUz­tigrisekkel vergődtünk; üresen korgó gyomrunkkal kínlód­tunk, Hiszen a vadon — gumifák. pálmák, indás bozótok nélkül — ott volt, ahol életünk. Védtelenségünk, s nyomor­adta egymásrautaltságunk magas erkölcsiséget nevelt belénk, itt, az élet alján, amit nem látott avatatlan szem. nem hal­lott meg a sükot fül. (Csak a legnagyobbak vették észre, s örökítették meg művészetükben, megdöbbentő hitelesség­gel.) Nfflm vüHilr vasárra, búcsúra szakadt rongyainkat, ét­HBU1 VtUUil k(Jnk 8nényságát egymás előtt is takar­gattuk. Pedig tudtuk a szomszédról, hogy hány szem krump­li lapul a vedlett gvékényszatyorban. Restelkedtünk a sze­génységünkön, mintha a mi bűnünk lett volna. Néha-néha még kerestünk is egy gazdag rokont, aki fajtánk értékét magasabb árfolyamon jegyzi, g ha majd elhal, akkor eljön nt Igazi eldorádó. Volt egy Ismerős fiú, aki kora tavaszom belelentette, hogy mától kezdve nem Jön közénk, mert a Ro­yal kávéházban magánénekesként szerepel. Saináltuk sze­gényt, mert kávéházban ugyan sohasem járt, de este nem mert kijönni az utcára, otthon kushadt, amíg — nagv lel­kUsmeretfúrdalés árán — esfvszer kihúztuk a viskóból. (De milyen lelkiismereti kínlódás után tettük, többet értet­tünk n lélektanhoz, mint a lelkeknek egyik-másik tudósa ) Előfordult, hogy anyánk egy csipet paprikáért küldött a szomszédba, mert a paprlkáskrumpll paprika nélkül guse­egyrt tustalan, majdcsak ehetetlen. Szégyen kíno«ott valamennyi. títottn egymás közti érintkezésünket sokféle ravaszságtól. Mi is elhajtoeattuk, hogv a „Krisztus koporsóját sem őrizték Ingyen*, de ez a munkára, annak dítarásáre vonat­kozott. Fgvmés segítése íratlan erkölcsi kötelesség volt. Ilyen tisztult lelkű segit»é*et 1P44-ben láttam, tudatosan, magasabb fokon: ez a Vörös Sestélv vott. Filléreket. olr«ó pakli dohánvokat, kevéske ételmet adtak össze olvanok, akik szegényebbek voltak n temnlom egerénél. S talán itt értet­tük me* az egymáson történő segftés másfajta, magasabb­rendű vonását. Wflffvnn tudják azok, akik ebben a „jellemnevelő HcSgyiM intézetben* éltek, hogy milyen lelki nyugvás, morális kielégülés a rászorult emberek megsegítése. Aki adha­tott. talán jobban örült, hogy megtette, tnlnl az, aki kapta. S állítom, az ilyen egyenes jellemű, nyílt szivü embereknek ez * tulajdonsága közerkölccsé válik nálunk. A munkáshatalom ezt. a tulajdonságot nálunk állami (kormány) rangra emelte. Eszménk, világnézetünk humani­tása megegyezik a „nyomor országának* eszel a proletér vonásával. Eletünknek minden ízében ez. a tisztességes ma­gasrendűség jut kifejezésre, még akkor is, ha sok hélven ez ma móg teljesen ós egyértelműen ném is érvényesül. Hi­szen nemcsak a törvények és rendeletek paragrafusaiban, szellemében él. hanem a munkáshatalom és az egyes ember Jellemében, erkölcsiségében ls. Ismerek olyan vezetőket — nagyon sok olyan embart 2 DtlrMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1963. novembor lft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom