Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-12 / 264. szám

Közéletünk hírei A FINN PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG TASS ISTVANNÉNÁL Vass István né, az ország­gyűlés elnöke hétfőn dél­etán az Országházban fo­gadta a finn parlamenti kül­döttséget, amely Kauno Kleemola, a finn parlament elnökének vezetésével ugyan­ezen a napon baráti látoga­tásra érkezett Magyaror­szágra. Az országgyűlés elnöke este vacsorát adott a finn parlamenti küldöttség tisz­teletére a városligetii Gun­del Étteremben. A KOREAI NAGYKÖVETSÉG FOGADÁSA Pak Von Cser, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője a magyar—koreai diplomá­ciai kapcsolat felvételének 15. évfordulója alkalmából hétfőn este filmbemutatóval egybekötött fogadást adott a városligeti Gundel Étterem­ben. A fogadáson közéletünk számos vezetője képviselte hazánkat. HAZAÉRKEZETT < A SZOT-DELEGÁCIÖ Hétfőn hazaérkezett a Szovjetunióból a Szaktanács küldöttsége, amely Brutyó Jánosnak, a SZOT főtitkárá­nak vezetésével részt vett a szovjet szakszervezetek kong­resszusán. A delegációt a Nyugati pályaudvaron So­mogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a SZOT elnöke, Vas­Witteg Miklós, a SZOT al­elnöke. Beckl Sándor, Bugár Jánosné, Gól László, a SZOT titkárai és a SZOT Elnök­ségének több tagja fogadta. A brigádokra mindig számíthatunk Tegnap délután a szegedi kenderfonógyár tanácster­mében együttes tanácskozást tartottak a Kenderfonó és Szövőipari , Vállalat szocia­listabrjgád-vezetői. A ta­nácskozáson megjelent Per­Tanácskoztak a Kenderfonó és Szövői pari Vállalat szocialista brigád-vezetői eodikban 277-es, a harma- hívjuk jövő évi feladataink dikban 349 kilépőnk volt végrehajtásához — kezdte jési László elvtárs a várösi Nagyon sok gépállás miatt Nagygyörgy Mária, a ken­pártbizottság első' titkára, a 3 Tóth László elvtárs, a vál­lalat vezérigazgatója és a négy gyáregység — szegedi kenderfonó, szegedi jutaáru­gyár, újszegedi szövőgyár, pécsi textilgyár — igazga­tói, párttitkárai, szakszerve­zeti titkára, valamennyi szo­a munkakiesés. Alapanyag- derfonógyár igazgatója. — ból Sikerült, örvendetes ez, mert jobb gazdálkodással éven- szocialista gondolkodásra te mintegy 6 millió forin­tot tudnánk megtakarítani. vall, hogy az ember azon kezdi törni a fejét: hogyan lehetne A munkatermelékenység sem többet, jobban, szebben, nőtt az előirányzott mérték- m-jm ahogy tegnap voít. i . ben- Fonodáinkban a terve- _ JÓ volna nálunk is egy cialista vagy szocialista ci- zett 2 szazalek helyett 0,8, műszaki szocialista brigád mért küzdő brigád veze- povodemkben a 4 százaié- hiszen a művezetők segít­kos emelkedes helyett pedig hetnének talán legtöbbet a csupán 1,8 szazatokkal ma- brigádoknak — mondta Da­tóje. Tóth László ismertette a vállalat első háromnegyed gasabb a munkatermelé­róczi Lajosné, az újszegedi .. • -cv ,_ , . , . .. i ......J, ujo^tgw. évének eredményeit. Elmon- 111,1111 61020 ev~ szövőgyár egyik brigádveze­dotta, hogy o6"-. „ tője. a fonodák és szövedék tel- .Jl'ltif ^ • bozz^zol° Szegvári Lászlóné szintén a j esi tették általános tervü- tan^\vf' eI" műszakiakról beszélt kepzeleseivel a vállalatveze- .. , . ., tés segítségére lenni a t>rnh_ ~ Nagyobb ambícióra ser. a^ban a lá^cánmd ^'^g^fe «£t ^nthemeka dolgozókat­mogott — ha cikkenkent ^^ ° Sajnos, a legtöbb fordítva te­viasgáljuk a tervszámokat- _ Náíunkj g jutaárugyár. sok a rendellenesség. ban valóban nagyon meg­— Szükséges a minőség to- emelkedett az állóórák szá­vábbi valamennyi ma. Sok esetben nem a md üzemben, de különösen a ja hlbánkbóL Kevés a műveze" javítása tő! — mondta Ökrös István­ta áru gyárban. né, s szavait még Megemlített több olyan Igazolták az üzembőL problémát, amely a nagy- Hiltort Dezső né arról be­vállalat egészét érinti, s kér- szett, hogy náluk, Pécsett a te a jelenlevőket, szi. Előfordult például, hogy tanulót olyan nehéz gépre tettek, hogy valósággal meg­ijedt az üzemtől ós néhány nap múlva kilépett. A hozzászólások summá­többen számolunk csupán be. Mindenkit végighallgatva, Perjést László elvtárs, töb­bek között, elmondotta: — Jó kezdeménj'ezés volt s rajtuk fTépáUások csökkentése érdé- ennek a tanácskozásnak az , keben ~ ha valamelyik dol- összehívása. A vállalati ered­keresztül a szocianstabngad- gócnak munkaidő alatt el mények összképe pozitív,mé­tagokat; ezek megoldasaban kell mennie az üzemből — lyebben azonban segítsenek. a brigád tagjai kezelik gé- Ht is sok a gond. — Szinte valamennyi gyár- P®1- De ezek a hiányosságok ki­o^^a^mt l^h^ámorobló- A beszámolóban ethang- javíthatók, ha minden posz­egysegunk letszamproble- ^ hogy nagyon a ieo tan mindenki egy kicsit jdb­mákkál küzd. A fluktuáció ggAzal&t alatt termelő dói- ban dolgozik, mint eddig, nagy és egyre emelkedő. Az gozó. Bosnyákovtos Dezső Eaefcben az üzemekben nin­eleő negyedévben 233, a má- mondta el: a kenderfonóban csenek ideális munkakörül­ezt a kérdést úgy oldották ményeSc, megjavításuk érde­meg, hogy kében még sokat kell tenni. Csak köszönetünket tolmá­Képviselői beszámolók Zákányszéken és Szegeden Komócsin Zoltán elvtárs, suth-laktanyában tartott be­ae MSZMP Politikai Bízott- számolót és foglalkozott az ságánek tagja, a Nópszabad- országgyűlés munkájával, leg­ság főszerkesztője és Győri utóbbi ülésszakával. Az elő­írom elvtárs, a Csongrád me- adását mindvégig figyelem­gyei pártbizottság első tótká- mel kísérő' tiszták és honvé­ra. megyénk országgyűlési dek nevében Gudmon Mihály képviselői vasárnap délelőtt alezredes, a honvéd helyőr­találkoztak zákányszéki vá- ség parancsnoka mondott kö­tasztóikkaL A községi műve- szönetet a tájékoztatásért. lődési házban az országgyűlés legutóbbi ülésszakának mun­kájáról adtak részletes beszá­molót A zákányszékiek nagy érdeklődéssel fogadták a be­számolókat és több órán át beszélgettek országos és helyi kérdésekről. Komócsin Zottán és Győri Imre elvtársak délután a zá­kányszék! Homokkultúra Tszcs-be látogattak el, s hosz­szas baráti beszélgetést foly­tattak a csoport gazdáival. Bódi László országgyűlést képviselő Szegeden a Kos­a brigádtagok vállalták csalhatjuk minden dolgozó­egy-egy gyengébben dolgo- nak azért, hogy ilyen körül zó patronálását. mények között is megállja Megemlítette: a termeié- a he]yét kenységet elsősorban újítá- Ma már az élen járó dol­gok bevezetésével próbálják gozók tömegmozgalma a emelni és nem is kevés szooiaJfetabrigád-moEgalofn, eredménnyel. Nyolc beadott de még nem érte el a csú­újításuk közül négyet elfő- csőt Sok új brigád alakul­gadtak és már be is vezet- hat. A műszaki ós gazdasági tefc. — A mai tanácskozás cél­ja, hivatása az, hogy a szo­cialista brigádokat segítségül Uj meleghullám érkezett A hűvös atlanti légtömegek lemesen enyhe és viszony­néhány napos uralmát ismét lag száraz időszakát. Kedden megtörte az Afrika felől ér- — noha a széltől védett he­kező szubtrópusi hullám. A lyeken még sok helyütt lesz kilátások kedvezőek: a Mete- reggeli ködképződés — álta­orológiai Intézet központi Iában 18—21 fokig meleg­előrejelző osztályán adott tá- szik fel a talajközeli leve­jékoztatás szerint a frissein gő, néhány vidéken valószí­érkezett meleghullám meg- nűtog ismét lesznek 22 fokos hosszabbítja az idei ősz kel- maximumok is. (MTI) Közlekedési „dugó" A közúti balesetek megelőzése elsőrendű öapjainkban. Éppen ezért érthetetlen, hogy a Kossuth Lajos sugárút végén, a rókusi vasútállomás előtt miért növelik a baleset­veszélyt az ott parkírozó, javításra váró te­hergépkocsik, autóbuszok? A körforgalmú kereszteződés előtt az útinak csak a fele •barad szabad, kétirányú köziekedes itt le­hetetlen —, mint képünk is mutatja( Gyak­ran állnak sorba súlyos teherrel rakott gép­kocsik is, hogy átjussanak a "mesterséges szoroson". Az állomás előtt nagy a forga­lom, a TÜZÉP pályaudvarra és onnan visz­sza s naponta többször közlekedési »dugó« keletkezik. A forgalom biztonsága érdeké­ben ezt a zavaró körülményt feltétlenül meg kellene szüntetni. s. vezetőknek jobban kell törődni a szo­cialista brigádokkal, át kell segíteni őket a kez­deti nehézségeken. — A vállalatok munkaerő­problémájával ma már új módon kell foglalkozni. A szocialista brigád egyik leg­fontosabb feladata az új em­bertípus nevelése. E téren sok jó eredményünk van. De esetenként előfordulnak még hibák. Ne sablonizáljuk az emberek nevelését, mert előbb-utóbb ennek — a bri­gádtagok különböző élet­adottságai. körülményei mi­att — negatív hatásai is lesz­nek. A brigádtagok segítse­nek olyan problémák megol­dásában, mint a munkás­hiány. A szocialistabrigád-vezetők tanácskozását Tóth László vezérigazgató azzal fejezte be. hogy a segítségkérés nem volt hiábavaló, sok ér­dekes javaslat, észrevétel és tapasztalat hangzott eL Munkásakadémiák A Tudományos Ismeret- témák kijelöléséig, az eSen­terjesztő Társulat el- őrzéstől a hiányosságok nökségének szeptemberi ülé- elemzéséig ők tartják kéz­se vitát folytatott azokról a ben a munkásakadémia tevé­tématervekről, melyeket a kenységét. Az üzem összes társulat titkársága a iftun- művelődési tevékenységét kásakadémiák anyagának figyelembe véve jelölik ki a ajanl a következő évre, mi- munkásakadémia hallgatóit, vei egyrészt kevésnek lát- az érdeklődés azonossága, szik a szakmai ismeretek el- egyforma előképzettség, ki­sajátításában ez, amit tíz- zos üzemi munkahely, hason­tizenkét előadás egy-egy té­matervben felölel, másrészt túl soknak a témák száma, me­lyek a társadalom- és termé­szettudományok köréből fel­dolgozásra várnak. Körűibe- ad!a a munkásakadémia egy ' ló életkori, otthoni adottsá­gok alapján. TTsy vagy két témakör­bői tíz-tizenhat előadás lül ezekkel a gondolatokkal találkozunk az üzemekben is, amikor a munkásakadé­miák társadalmi vezetőségé­be kértünk fel vezetőket: mi­lyen feladatokat vállaljon a munkásakadémia? Üj intézménye az ismeret­terjesztésnek a munkásaka­démia, az üzemek ismeret­terjesztő tevékenységének előadássorozataiból évek so­rán nőtt ki. 1962 májusában országos konferencia jelölte meg lényeges jegyeit azzal, hogy a meghatározás marad­jon akkorára, amikor szerve­zetében, tartalmában, mód­szerében válóra váltotta, amit lehetőségekben magá­ban hord. Az előadásokkal végzett ismeretterjesztés úgy old meg művelődési feladatot, hogy azonos érdeklődésű évfolyamát. Az előadásokat rendszeres időközökben, azo­nos napokon és időpontban tartják. Az egész sorozatnak központi mondanivaló áll a középpontjában, az előadá­sok, foglalkozások egymásra épülnek, összefüggő egészet alkotnak. A szemléltetés le­hetőségeinek értékesítése az előadások fontos módszerta­ni követelménye. A munkahely közösségi hatását a közös művelődés alakító erejével növeli a munkásakadémia, az alka­lomszerűen összegyűjtött, egy-egy előadásnyi érdeklő­déshez egybefogott csopor­tok művelése helyett. A lá­togatásokkal, tapasztalatcse­rékkel változatossá tett elő­adások lehetőséget adnak a hallgatásból a feloldódásra, észrevételek elmondására, eszmecserékre. A lényeg hallgatók csoportjának, az meglátására, tartósabb isme­élőszót használva közvetít a tudomány, művészet anyagá­ból annyit, amennyi az ér­deklődés körét és terjedel­mét figyelembe véve átadha­tó. A felnőttek művelődési munkájában ez tette az is­meretnyújtás legrégibb és leggyakrabban használt esz­közévé. Az előadót és a hall­gatót az érdekességből, idő­szerűségből eredő érdeklődés kapcsolta egybe. Ezért elfo­gadott gyakorlat volt, hogy minél változatosabb témákat igyekeztek előadásnak fel­venni, hogy széles körű ér­deklődést biztosítsanak, vagy munkálják az érdeklődés szélesítését. De a "mindenből egy előadásnyi" gyakorlata, majdnem esetenként változó hallgatókkal, különböző ha­tásfokú előadókkal, nem min­dig érte el célját. Az üzemek művelődési munkájában mutatkoztak meg leginkább a nehézségek, vált kietomezhetővé az új in­tézmény működési területe. Az ismeretterjesztés eszkö­zeivel, az üzem sajátosságá­nak és szükségleteinek meg­felelően, ott ad a termelés és a szocialista nevelés mun­kájában segítséget, ahol azt, helyes értékelés mellett, igénylik. A vállalat és a szakszer­vezet megbízottjai mellett külön munkásakadémiai meg­bízottak alkotják a 4—6 tagú vezetőséget. A szervezéstől a retek szerzésére sokkal több így az alkalom, akár a szak­ma megismerésének részle­teire ad irányítást, akár a tudomány egy területére nyit szélesebb betekintést 1} izonyítvánnyal igazolja ^ a munkásakadémia a munkájában való réndszeres részvételt. A közlekedés in­tézményei ezt- a bizonyít­ványt a szakmái képzés egyik részének fogadják- eL A szakszervezetnek a mun­kásakadémiák szervezésében, vezetésében való részvétele megjelöli a lehetőséget: a textil-, élelmezés-, építőipar szakképzése és művelődési munkája értékesítse a mun­kásakadémia adottságait a legszükségesebb kérdések megoldásához. A múlt hetekben a mun­kásakadémiák megtartották első előadásaikat Szegeden. A szakszervezet megyei bi­zottsága és a TIT munkatár­sai azonban már a nyáron megkezdték azt a helyzet­vizsgáló, előző év eredmé­nyeit és hiányait értékelő munkát, melynek segítségé­vel a szervezést, a társadal­mi bizottságok létrehozását, a tématervek kijelölését el­végezhették. A megyei film­tár jegyzékének megjelené­se.. a TIT módszertani cso­portjának megalakulása az előadások hatásosságának növelését szolgálja majd. ÓZDI BÉLA Kibővített ülést tartott a szentesi pártbizottság Kibővített ülést tartott a szentesi pártbizottság a városi tanács .nagytermében. Az ülésen részt vett Szilágyi Júlia elvtársnő, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága agit.­prop. osztályának vezetője is. Az első napirendi pont keretében Szilágyi Júlia elvtárs­nő tartott tájékoztatót időszerű nemzetközi kérdésekről, majd a jelenlevők meghallgatták Labádi Sándor, az MSZMP szentesi városi bizottsága titkárának beszámolóját az idősze­rű gazdasági feladatokról. A kibővített pártbizottsági ülés az elhangzott beszámoló­kat megvitatta és elfogadta. KGST-szemmáriuat Prágában Prágában november 5-től A tanácskozáson megvitat­9-ig szemináriumot rendeztek ták az automatizálás, vala­a KGST-országok szakembe- mint a káderek kiválasztásá­rei részére az önműködő szá- nak és képzésének kérdéseit, mítógépek alkalmazásáról a továbbá a népszámlálási ada­statisztikai adatok tömeges tok feldolgozásával összefüg­iel dolgozásán ál, gő problémákat. (MTI) Megállapodás Magyarország és az NSZK között A Magyar Népköztársaság tárgyalások folytak Budapes­és a Német Szövetségi Köz- ten. A tárgyalások eredmé­társaság delegációi között nyeként a Magyar Népköztár­saság kormánya és a Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya között november 10­én hosszú lejáratú megálla­podás jött létre a kereskedel­mi és fizetési forgalomról, valamint kereskedelmi kép­viseletek felállításáról. A megállapodást a Magyar Népköztársaság kormánya nevében Beck István nagykö­vet, a Német Szövetségi Köz­társaság nevében Freiherr von Mirbach nagykövet írta alá. A tárgyalások a kölcsö­nös megértés légkörében foly­tak. Mindkét delegáció kor­mányai azon álláspontjuk­nak adtak kifejezést, hogy a megállapodást a két ország és a két nép közötti viszony megjavítása eszközének te­kintik. A megállapodás aira hivatott, hogy a kölcsönös kereskedelem további fejlő­dését szolgálja. (MTI) « wo. MMMiiM Ü Mi-Sá/kmmoMzAtÉ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom