Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-27 / 277. szám

Mire használják igazgatói alapokat? folyó Az SZMT elnökségének ülésérőt Évente jelentós összegű élen járó dolgozók jutalma- dás megszüntetéséért igazgatói alapot használnak záséra költik. Hiba azonban, munka serkentésére, ft* üzemeink a szocialista hogy konkrét feladatok meg- A jóléti alapok felhaszná­munkaversenyben kitűnt dol- valósítására nem tűznek ki lásában több hibát talál­goaók jutalmazására, szociá- cél jutalmat. tak Egyetlen üzemben sem fi- a vizsgálatot végző szervek vettek ki jutalmat a mi- é® társadalmi aktívák. Az nőség javításáért. lis, kulturális, sportolási es egyéb célokra A Szakszer­vezetek Csongrád Megyei Tanácsa és a Megyei Népi Ellenőrző Bizottság társadal­mi aktívák bevonásával megvizsgálta több üzem­ben, vállalatnál az igazga­tói alap felhasználását. elnökség is elmarasztalta az az önköltség csökkentésééit, «lrán vezet5ket akik hely­vagy műszáki feladatok tel- tétenul gazdalkodnak a va­jesítéséért. A legkiválóbb ^ah ösztöndíjjal. Nagy hi­ba, hogy a vallalati szak­isbnSakk néhány szervezeti bizottságok h oz * l!7Ami rnnoee/klr IrA'/Ho'.-i tak a szakmák megyei bi­zottságai is néhány vállalat­nál. A vizsgálatok tapasztala­szocialista mazására tanácsok év közben figyelemmel a a jóléti alapok felhasználását. A Szegedi Ruhagyaroan, Többnyire - louonyire Hasonló ~vizsgáíatőkat tartót- Y^üalatnál terveztek külön J™kfaérfk összeget. igen helyesen, törődnek a versenyben részt vevő mun a felhasználási terv elkészítésével, jóváha­taít kedS~ülésén "ta^yaita kaszalagak jutalmazásával is. f^ferétek^el'ka^so^ meg az SZMT elnöksége. Nem helyes azonban, hogy tevékenysége. Ezért a jövő­Megállapíiotta a többi kö- figyelmen kívül hagyták e ben az eddiginél nagyobb fi­zott, hogy a vizsgált válla- munkascsoportok létszámát, gyelemmel kell kísérniök a latoknál általában készítenek s ezért az első helyezett nagy vállalati szakszervezeti bi­költségvetési tervet az igaz- létszámú szalag dolgozói zottságoknak. üzemi bizott­gatói alap felhasználására. E egyenként 100 forinttal ke- Ságoknak az igazgatói alap tervek készítésében vesebb jutalmat kaptak, mint felhasználását. Felhívta az részt vesznek a szakszer- a második díjat nyert sza- SZMT elnöksége figyelmű­vel eti bizottságok, s az lagban dolgozók. ket, hogy nyújtsanak na­üzemi tanácsok hagyják Több vállalatnál most nz gyobb segítséget a vállala­jóvá év végén is igen sok jutal- tok vezetőinek mind a ju­A jutalmazásra fordítható mazásra költhető pénzt tar- talmazási, mind a jóléti ala­összegek nagy részét válla- talékolnak, ahelyett, hogy pok igazságos és célszerű lataink a mun ka versenyben felhasználnák a terviemara- felhasználásához. Akár reggel hatkor is fl gazdaságszervező munka néhány kérdéséről Figyelmesebben Előfizettek volna Munkaidő után helyi ipari üzemet vállalt a Ián nem új dolog az agitáció, sajtóbizottságban. Ellátogat Annál is inkább, mert olyan hozzájuk, s beszélget a saj- vállalatnál, mint az övé — tóterjesztésről vezetőkkel, amely évenként, meg havon­dolgozókkal. Huszonegy he- ta szedi fel a sátorfáját és lyen már járt, néhol kétszer- telepszik más vidékre gyá­háromszor is. , rat építeni —, nagy szükség Olyasmire jött rá e köz- van a közvetlen. emberi A mai ember újság nélkül ben, hogy sokkal többen ol- megértésre és megértetés­nem érá jól magát. Az saé- vasnának, sőt űzetnének elő re. mára a mindennapos olvas- Népszabadsagra, meg a többi itt Szegeden, a textilművek nivaló, melyből megismeri a újságra, mint teszik, ha lett építésénél otthon érzik ma­világ dolgait, tájékozódik a volna már eddig is. aki se- gukjat a 31.esek. Ez már világpolitika felől, megtud- gít nekik, felhívja rá figyel- csak abbói is kiviláglik, hogy ja a hazai eseményeket. A műket, gyakorlati tanácsot sümegi Sándor szavára a mai ember szinte setenvedé­Swes újságolvasó. Szenvedélyes, de azért seí­is ad, az előfizetés rendje­módjára. Szívesen is látják minde­nütt, becsülik benne az ön­zetlen társadalmi munkást C) pedig cserébe nem ismner közelmúltban tizenhatan is megrendelték a Népszabad­Kinek a reggelije mellé. mességet Hiszen aki újságot kor is beállít vjüjun** vesen venne még több figyel- fáradságot, akár reggel hat­akar olvasni, nem szívesen üzembe, hogy egyszerre ta­megy el hazulról a két-há- lálkozhasson az éjszakai mű­rom sarokra levő újságospavi- szak és a délelőttös műszak Ionba a lapokért. S ha nem dolgozóival, járatja őket akkor is szíve­sen megvenné, ha lenne egy 0 néhány tartalékpéldány is a postásnál. Sümegi Sándor, a 31-es Az sem volna baj, ha több számú építőipari munkája kiegészítéseképpen van szüksége a mindennapos újságolvasásra. Nem csoda hát, hogy Széli Sándor Sü­megi Sándor és a többi fá­radhatatlan társuk segítsé­gével minél többen veszik vállalat kezükbe a Párt íapjait újságot találna a vendéglők- párttitkára számára egyálta­ben, cukrászdákban, a fod­Varga Edit A szocializmus alapjai­nak lerakása és a szocializmus teljes felépítésének programja új feladatokat állított elénk. Gazdasági fejlődésünket eb­ben az időszakban az jel­lemzi, hogy a termelőerők jelentős fejlődése mellett növekszik a szubjektív erők, a vezetés, az irányítás szere­pe. Szükségszerűen növek­szik ebben az időszakban a pártnak a gazdaság irányí­tásában, szervezésében és vezetésében betöltött szere­pe is. A kongresszus határozatai­nak végrehajtását — amely az egész nép programja — a pártnak kell szerveznie és vezetnie. Nagy feladatok állnak tehát mind a párt, mind az állam gazdaságszer­vező munkája előtt. Fejlő­désünk jelenlegi szakaszá­ban a pártnak kell vezetnie a dolgozók minden rétegét a kulturális nevelés és a gaz­dasági építés útján. A párt­nak gazdaságszervező mun­kájában nemcsak a pártta­gokra, hanem az egész nép erejére kell támaszkodnia. Figyelembe kell venni, hogy a szocialista építőmunka eredményeként a párton kí­vüli tömegek öntudata meg­növekedett, s nemcsak igény­Tik a bizalmat, hanem ké­szek is tevékenyen részi ven­ni a párt gazdaságpolitiká­jának megvalósításában. Gazdaságszervező munkánk bázisa tehát lényegesen ki­bővült, a megnevekedett fel­adatok igényesebb munkát követelnek pártszervezete­inktől is. A párt és az állam gazda­ságszervező munkájának cél­ja a párt gazdaságpolitiká­jának megvalósítása. Bár vannak hasonlóságok, még­sem egyezik a két gazdaság­szervező tevékenység. A párt a pártmunka sajátos eszkö­zeivel végzi gazdaságszerve­ző tevékenységét, az áflam a gazdálkodó egységek útján — a gazdasági mechanizmus felhasználásával — operatív munkával valósítja meg. Ügy érzem, az a legvitatottabb kérdés, hol van a határ a pártszervezetek és az állami szervek gazdaságszervező munkájában? A választ erre sokkal könnyebb megadni, mint a gyakorlatban megta­lálni. A párt irányító szere­péből következik, hogy a párt vezeti a munkásosztály államát, de nem tölti he an­nak funkcióját. Pártunk fi­gyelembe veszi, hogy fel­adataikat jól ellátó állami gazdaságpolitikájának helyes resztül mozgósítják.* A kom­E* végrehajtása megköveteli tő­lünk, hogy a pártszervezet is, a vállalatvezetés is a sa­ját munkáját végezze. hhez kapcsolódik a pártmunkában a konkrétság és az ope­rativitás kérdése. Gyakran éri vád pártszervezeteinket, hogy egyes feladatok végre­hajtásában sokkal operatí­vabbak a kelleténél és ope­rativitásukkal belenyúlnak a vállalatvezető feladatkörébe. Többen összetévesztik a konkrétságot az operativiz­mussal. E két fogalom nem azonos. Gazdaságszervező munkánkban az objektív va­lóság jelenségeivel — a konkrét tényekkel — kell számolnunk. Ma már nem lehet általánosságokról be­szélnünk sem a munkások, sem a vezetők előtt, mert könnyen a demagógia vádia érhet bennünket. Feltétlenül szükség van a konkrét fel­adatok megjelölésére, emel­lett néha még az operativi­tásra is. Ha a terv teljesíté­séről beszélünk, nemcsak ar­ról kell szólni, hogy ez a népgazdaság szempontjából fontos, hanem arról is, hosy az üzem adottságait figye­lembe véve. hol kell a mun­kát — a terv teljesítése ér­dekében — javítani. Ehhez még hozzátartozik az is, hogy nem a pártnak kell in­tézkedéseket tenni a mun­ka megjavítására — ez már operativitás lenne —. hanem az illetékes gazdasági szer­veknek. A párt gazdaság­szervező munkájában a konkrétságot kell szem előtt tartani, gondosan mérlegel­ni kell azt is. hogv mikor van szükség a pártmunkábnn operativitásra. Véleményem szerint nem lehet egyértel­műen elvetni az operativi­tást. Vannak olvan esetek, amikor szükség van az álla­mi, gazdasági szervekkel összehangolt operatív intéz­kedésekre. A nyáron, amikor az ipari üzemekből az építőiparba irányítottuk át az építőipari munisták voltak azok, akik az elmúlt 18 evben példá­jukkal magukkal ragadták a tömegeket. A kommunisták példamutatása a termelésben még ma is egyik legfonto­sabb erőssége gazdaságszer­vező munkánknak. Az első szocialista brigádok tagjai­nak többsége is párttag volt. A párt gazdaságszervező munkája rendkívül sokszínű. Az elmúlt közel két évti­zed alatt a taggyűléseken, az egyéni nevelésen és a szo­cialista munkaversenyen túl számos jó módszer alakult ki. A pártszervezetek egyik legfontosabb feladatuknak tekintik a gazdasági vezető káderek kiválasztását, neve­lését, képzését, munkájuk se­gítését. A pártszervezet kép­viselői részt vesznek a ter­melési tanácskozásokon, üze­mi megbeszélésen és itt el­mondják a pártszervezet vé­leményét, állásfoglalását. Nem kis feladat biztosítani, hogy a párt határozatai a pártmunka minden láncsze­mében érvényesüljenek, hogy az állami gazdasági szervek végrehajtsák e ha­tározatokat. s megvalósítsák a párt gazdaságpolitikáját. A gazdaságszervező mun­kában alapelv, hogv a párt­szervezetek és a gazdasági szervek a megoldandó fel­adatok nagy tömegéből kivá­lasztott kérdésekre összpon­tosítsák figyelmüket és ere­jüket. Ezek a kiválasztott központi feladatok az esetek többségében megegyeznek az állami szervek előtt álló leg­fontosabb feladatokkal. Ez. elvileg abból következik, hogy mindketten a párt gaz­daságpolitikáját hajtják vég­re. de a pártszervezet e kér­dések megoldását a párt­munka sajátos módszereivel szervezi, a gazdasági szervek pedig felhasználják a gazda­sági mechanizmus adta lehe­tőségeket Az időszerű legfontosabb kérdések kiválasztása nem könnyű. A pártszerveze­tek figyelme4 eseten­CSi sr fe? £ intézkedés volt. Általában a kampányfeladatok végrehaj­tásánál kénytelenek a párt­szervezetek operatívan is in­tézkedni. Feltehető a kérdés, helyes volt-e ez esetben ope­ratív intézkedések módszeré­hez nyúlni. Szerintem fel­tétlenül helyes és szükség­szerű is volt. Mindig a kö­rülmények határozzák meg, hogy mikor van szükség fasznál. Nemcsak Ludas Matyit vagy mondjuk Or­szág-Világot — persze egyik sem baj. hogy van —, ha­nem több Népszabadságot Magvar Ifjúságot meg más . efféle olvasnivalót is. Sokan vannak. akik in­kább előfizetnének az újsá­gokra. hiszen odahaza sokkal kényelmesebb az olvasás, meg alaposabb is. Mások in­kább példányonként vásá­rolják. Azért alakult a vá­rosban sajtóbizottság, hogy rendelkezesre álljon azok­nak. akik még nem tudják, mennyivel kényelmesebb já­ratni a lapot, mint egyen­ként járni utána. Ezek a tár­sadalmi munkások azután segítségére vannak az üze­meknek, vállalatoknak, in­tézményeknek. a saját dol­gozótársaiknak az előfizetés efcmtézésében, megszervezésé­ben. Azok közé tartozik Széil Sándor is, akik nemcsak ol­vassák az újsagokat, hanem fáradságot nem kímélve, na­pokat akár heteket is arra fordítanak, hogy terjesszék az emberek között, a párt po­litikáját, a párt szavát a párt sajtóját. Nyugdíjas létére is van éppen elég társadalmi mumkája. Tagja a megyei pártbizottság revíziós bizott­ságának, a helyiipari dolgo­zók szakszervezete nyugdí­jas csoportjának elnöke, és a bíróságon népi ülnök. Amit csinál, meggyőződés­ből teszt. Huszonkét réteg Neve és emléke harci zászló Hatvan éve született Fürst Sándor FÜRST SÁNDOR még fia­tal gyerek volt, amikor el­bukott a Tanácsköztársaság. Az ellenforradalom véres dühöngésének napjaiban lé­pett be a Szociáldemokrata Pártba. Egy elszánt gondo­A mikor 1931 szeptemberé­ben' kihirdették a statáriu­mot, Fürst Sándor, mint a KMP titkárságának tagja, Sállal Imrével. Kilián Györggyel, majd Karikás „ Frigyessel dolgozott együtt lat élt benne: folytatni? újra- BudaP«sten. Legnagyobb ne­kezdeni. A munkások között hezseSek közepette is megje­a szakszervezeti és pártmun- lentették a párt újságait és kában, az eszperantisták kö- röplapjait. Egy alkalommal ellenség kezébe. Fürst Sán rében, a természetbarátok egyik közvetlen munkatársa dort Sallai Imrével együtt túráin nőtt forradalmárrá. azt mondta Fürst Sándornak: rögtönítélő bíróság elé állí­"Hihetetlen, hogy a statáriá­lis eljárást kommunisták el­len is alkalpiazni merjék.* Ö így válaszolt: »Én pedig érzem, hogy ez nekem is az életembe kerül, szinte bizo-. nyos vagyok benne*. szerveink vannak, amelyek operatív intézkedésekre és munkájukért a párt és az ál- mikor nem. Természetesen lam elótt is felelősek. A párt sohasem szabad szem elől téveszteni, hogy a gazdasag , operatív irányítása gazdasá­gi szerveink feladata, a pártszervezetek nem vállal­hatják át még időlegesen sem ezek felelősségét. A Politikai Bizottság 1957 júliusi határozata kimond­ja: »A pártnak a gazdasági életet illetően az a fő fel­adata, hogy a szocializmus építésének megfelelően meg­határozza a gazdaságpolitika fő irányvonalát, pártszerű A harc hónapról hónapra élesebb és elszántabb lett. 1932 nyarán az ellenforra­dalmi rendszer súlyos csa­pást mért pártunkra, letar­tóztatta a titkárság tagjait, hajtóvadászatot indított az illegális szervezetek, azok vezetői és tagjai ellen. Har­minckét elvtárs került az tottók, halálra ítélték, az ország és a nemzetközi köz­vélemény sok nagy tekinté­lyű, haladó 1 gondolkozású személyiségnek — íróknak, művészeknek, tudósoknak, politikusoknak, jogászoknak — tiltakozása ellenére, kivé­KGV PILLANATRA SEM gezték. torpant meg. egyetlen napra sem függesztette fel torra- A HARCOS MUNKASOK Mindenütt nagyrabecsülték komolyságáért, egyenességé­ért. A rendőrség akkor még nem tudta, hogy kommunis­ta. De erre csakhamar fény derült, s ettől kezdve ezernyi veszély leselkedett rá. A Magánalkalmazottak Szak­szervezetében az ő irányítá­sával dolgoztak a kommunis­ták 1^9—30-ban. A föld- dalmi munkáját. A fehér el- és a fiatalok ezrei harci zász­munkas harcok egykori rész vevői is jól emlékeznek a fiatal Fürst Sándorra. Az 6 kezdeményezésére jöttek lét­re 1931 nyarán kommunista csoportok Szentesen, Szol­nokon. Csongrádon, Eridrő­döii. Pécsett, Salgótarjánban, Pilisvörösváron, Tatabányán, Nagy Pál bányász irányítá­sával folyt a szervező mun­ka, amelynek szálait Fürst Sándor tartotta kezében. leníorradalom tizenharmadik lóként magasra emelték em­telén — élete leggazdagabb, lékét és nevét: legmozgalmasabb időszaká- "Sallaira és Fürstre emlé­ban — a közvetlen életve- kezz. proletár.* szély árnyékában, nagy kö- Hálával és megbecsüléssel riiltekintéssel és felelősség- emlékezünk ma is Fürst érzettel rendszeresen meg- Sándorra, aki egész tudatos fontosabb kérdésekre. A ha­tározatok feldolgozása azon­ban nem problémamentes pártszervezeteink munkájá­ban. Ezért van még olyan pártszervezetünk, am.elv az apró kérdésekkel tölti el idejét, s emiatt kevés ideje jut az érdemi munkára. Egy-két pártszervezetünknél tapasztaltuk, hogy ha a ter­melés kérdéséről van szó, a pártvezetőség nem tud to­vább menni egy üzemrész, vagy egy kulcsmunkahely problémáján. Ez a szórvá­nyos jelenség — a napi problémákban való elveszés — a közgazdasági kérdések­ben való tájékozatlanságra utal. A hhoz, hogy egy párt­szervezetben megfele­lően ki tudják válasz­tani a központi kérdéseket, s ne vesszen el a vezetőség a napi operatív munkaban, jól kell ismerni a vállalat gazdasági mutatóit, tájéko­módszerekkel ellenőrizze en- 20t.tnak kell lenniök a gaz­nek végrehajtását, feltárja daságszervező munka alap­M1 1 .irtotta találkozóit összekö­tőivel. Sorra épüllek ki a pártszervezetek a főváros nagyüzemeiben és a perem­városokban, a párt 6zava megvalósításáért, mind több helyre eljutott. életét arra áldozta. hogy minden erejével és tudásá­val segítse népünk harcát a felszabadulásért, eszméik F. az állami gazdasági szervek munkájában mutatkozó hi­bákat és intézkedéseket tesz elsősorban az ott dolgozó kommunistákon keresztül azok kijavítására.* A határozat, égi-értelmű és világos, mégis helyes meg­vizsgálni, mit takar az a fo­galom, hogy a pártmunka sajátos eszközeivel kell vé­gezni a gazdaságszervező munkát. ivei a pártszervezetek a gazdaságpolitikai célkitűzések megvaló­sítására az előbbiekben em­lített kivételektől eltekintve nem adhatnak utasításokat a tervek teljesítése érdekében, meg kell keresni azokat a közvetlen, de legtöbb eset­ben közvetett módszereket, amelyekkel befolyásolni le­het a célok megvalósítását. A termelés ellenőrzése mel­lett jelentős feladat a tö­megek mozgósítása. A hatá­rozat leszögezi: *A pártszer­vezetek a dolgozókat na­gyobb termelési eredmények érdekében elsősorban a kom­munisták példamutatásán ke­vető kérdéseiben. Nagyon fontos ez, mert a központi kérdések kiválasztásában a gazdasági szerveknek is a pártszervezetnek kell útmu­tatást adni. A Politikai Bizottság 1957­es határozata ezzel a kér­déssel így foglalkozott: »A pártszervezetek biztosítsák, hogy a gazdasági vezetők a párt gazdaságpolitikájának értelmében a maguk terüle­tén megfelelő gazdasági cél­kitűzéseket határozzanak meg!* A párt gazdaságszervező munkája igen sokrétű, ezért a cikk keretében minden problémát lehetetlen volt érinteni, s nem is töreked­tem teljességre. Cclom az volt. hogy felhívjam a fi­gyelmet a gazdaságszervező munka néhány kérdésére. BALOGH ISTVÁN, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője eoerta, ima. Kreátor W. ML.MAGYAKOMZA* $

Next

/
Oldalképek
Tartalom