Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-24 / 275. szám
Jó'e»ő figyelmesség A napokban Igen kedves Vendégel voltak a petőfitelepi szociális Otthonnak. Ide látogattak tanáraikkal cgytllt az Állami Védőnöképző Intézet növendékéi. Mindannyiunkkal elbeszélgettek életühk felöl, és tanulmányozták az Köszönet a segítségért A Dél-Magyarország javas- illeti érte a tanács dolgozóit, latára a III. kerületi tanács- különösen Félegyházi és Glahoz fordultam panaszommal, dics elvtársakat, akik erélyes mert lakásom életveszélyes fellépésükkel siettek eegítsévolt. Intézkedésük eredmé- gemre. nyeképpen most már rend- Fehér Gyula, ben van a lakás. Köszönet Tisza Lajos utca 9. iro Felejthetetlen -olvasó találkozó Ügy érzem, meg kell irhl, hogy milyen szép élményben volt részem: Sándcrfalván az Üj Elet Termelőszövetkezet otthon berendezését, rendjét, művelődési otthonában iró— szokásait. Azután kellemes énekszámokkal, szavalatokkal, vlllarntréfákkul szórakoztattak bennünket. Ügy bántak velünk, mintha szüleik lennénk. Nagyon Jólesett a figyelmesség Zimincrmann öéla olvasó találkozón voltam, ahol Gergely Mihály A bdraCkszedés című novelláját, Lódl Ferenc pedig több versét mondta el. Előszóval hallani sokkal nagyobb élmény egy novella meg egy-egy vers, mint olvasva, sokkal InTelefonrongalók Petőlilelcpen kább megérti nz ember, s átérzi mondanivalóját. Az egyetemi színpad tagjainak és n Szegedi Nemzeti Szinhóz művészeinek is elismerés jár. A műsor minden vendégén látszott, tudják, hogy számukra milyen sokat ér ez a felejthetetlen találkozó. Liská Antalné Két panasz a deszki autóbuszra Petőfitelepen, az algyői mflüt és a Balatoni utca sarkán levő nyilvános telefonállomást állandóan tönkreteszik. Kiszedik a készülékből a csavarokat, széttépik a telefonkönyvei. A múltkor is az utcán szedte Össze tanácstagunk a lapjait. Pedig a teltét panasz Is van a Deszk, , , re Járó autóbuszokkal knplefonra, mint mindenütt, itt csolatbafl. Az egyik az, hogy mi lesz, ha egyszer a lelkiismeretlen rongálok miatt valami nagy baj származik? Kérem az illetékesek segítségét a garázdálkodók megfékezésérc.. Ökrös Ferencné Domaszéhi eshiirő Minden faluban szoktak házasságot kötni, de olyat ritkán, amilyent nemrégiben Itt nálunk Varga Illés rúzsai lakos és Pakal Gizella, volt szükség, hogy ez az eset még sokszor visszatérjen községünkben. Nem is volt semmi baj! Elsőnek az úttörők adták át a Pálma virágüzlet a Búzakalász TBzcs párttlt- legszebb róMáiból készített kára kötött. Nem ültek autó- vlrágkosarat. majd a pártba, hogy a templomba men- szervezet, a KISZ, a nőtajenek, gyalog jöttek, • velük nács. az MHS, a Búzakalász a násznép és a kíváncsiak. Tszcs és a tanács nevében Éppen az októberi tanács- ajándékozták meg az. ifjú illésen alakult meg a társa- párt a gyönyörűen feldíszídalmi ünnepségeket szervező tett tanácsteremben, bizottság, s máris lett mun- Farkas Józsefné kája: ügyes, jó szervezésre vb-elnök Se engedéllyel\ se nélküle! Nem mindennapi látványban volt részük a szegediek^ nek a napokban: a Klauzál téren egy apró öregember mutogatta magát, illetve mutogatta őt egy másik ember, s 3 forintért nyomtatott fényképét árusította, melynek hátoldalán kézzel írott lottószámok voltak. Nemcsak engem, nuisokat is felháborított, hogy még előfordulhat nálunk, hogy ilyesmiből üzletet csinálhatnak. Vajon kl engedélyezte ezt? Varga Katalin egyetemi hallgató a kocsik Ülése már korán reggel annyira piszkos, hogy nem tanácsos rájuk ülni. Legalább naponta cgyszéi' kitakarítanák a járműveket! A másik panasz a téli menetrenddel kapcsolatos. Eszerint a Deszken átmenő békéscsabai Járat 13.1Ő-lcor indul Szegedről, pedig 12.30kor is megy egy Ugyanazon az útvonaíon. Viszont azok, akik 15—10 óráig dolgoznak, most csak 17 órakor tudnak hazaindulni Szegedről a korábbi 16.iÖ-es autóbusz helyett. Jó lenne, ha ezt a járatot Visszaállítanák, vagy ha nem lehetséges, legalább a 14.50-kor induló dcszki kocsi forduljon még egyszer. P. J. Deszk, Táncsics Mihály utca 17. Milliárdok és titkok i Toplitz-tóban Amikor a Szövetségesek 1945-ben Németországot elfoglalták, a Birodalmi Bank páncélkamrált kifosztva találták. Eltűnt az a hatalmas arany-, deviza- és értékpapírkészlet, amelyet a nácik egész Európából összeraboltak. Már 1944 őszén, amikor Goebbclá propagandamihis»ter még a végáó győzelemről igyekezett a németeket meggyőzni, a vezető nácik előtt Világossá Vált, hogj' a háborút elvesztették. Azt hitték, lé6z még alkalmuk újra kezdeni. A Gestapo főnökének porosz alapossága A Birodalmi Biztonsági Hivatal aktái A Stern akcióját leállítják eP Egy bizalmi feladatot ellátó ná- áldozata. Kísérői, a Gehlen Clk névsorát ls elhelyezték. szervezet két megbízottja, azt _ vallották, hogy elszakadt u jr légvezeték, ae az osztrák hatóságok az élesen elvágott Az óriási vagyon jelentős kábelt emelték ki a tóiról, részét: aranyat, értékpapiro- Az eddigi kutatások To),váltót és devizát sválct ban- mán a legnagyobb szenzációt kokban nyitott folyószám- nz keltette, amikor 1Ü52. strassburiü titkos "5hí*a helyezték el megbízót- augusztus 27-én a nyugainé,, . talk Segítségével. A ládák- met Stern c. képeslap altal Konferencián a vezető ipar- bafl található névsorokon finanszírozott kutatócsoport mágnások Himmler és Kai- űzök Szerepelnek, akik jogo- egyik búvára egy B—9-es tonbruhner jelenlétében sultak a letét felvételére jelzésű ládát hözott a íeltóégegyeztek hogy a Biro- Vagy Csekk aláírására. színre. A láda a Birodalmi Hoirot ts«„i ' •„ ^ ; Kaltenbrunner "igen jól Biztonsági Hivatal aktáit Banlc m« mindig je- ismerhette eszmetársaít. Min- tartalmazta, lentős valütakészletét a sem- den esetben három mágas Az akció vezetője másnap leges külföldre csempészik, rangú náci funkcionárius jo- sürgős sürgönyt kapott: Eát a feladatot, amelyet csak gosult ana- hogy együttes "További kutatást leállíi „„„„„ ll . , aláírásukkal kivehessek a tani. Stop. Az ott-tartózkodás a legnagyobb titokban lehe- bctaet. Do ezek közül egyjk tevékenységünkkel nem tett megvalósítani, a Birodal- Bcm tudja, hogy kl a má'ik egyeztethető. Stop. Azonftal mi Biztonsági Hivatal fő- kettő, mindaddig, amíg n lá- visszatérni. Stop.* nőkére, a Gestapo vezetőjére, dákati kl nem emelték a a táviratot a főszerkesztő Kallenbrunnerre bízták. ToplttZ-tóból. írta alá. A sajtó itta Sem tudja, hogy kinek a nyomására vagy megvesztegetésére rendelkezett így. Kaitenbrunher szívesen ffjgjf « 6riá* aki megszerzi a listákat, fellvíjszolA g-JOÍoaultakat*, „2? ÚJSEl W^nycs jelszóval jelentkezik vállalta a feladatot, mert amikor a devizákat kellett ségc Tlyílt, hogy biztonságos helyre szállíttassa azokat a hamisított angol és amerikai bankjegyeket, amelyekkel a németek a háború alatt titkos szolgálatukat finanszírozták. a svájci bankoknál. 20 év múlv'a minden betét elévül fl svájci törvények szerint 1961-ig tehát mindenképpen ki kellene emelni a ládákat. A háború vége óta számos « ., .. , . , . kutatócsoport Jelent meg a A Választás a stelerorszagi Toplitz-tő partián. Nagvon Alpensee Vidékére esett sokan életüket vesztetlék kuKaltenbrunner porosz ala- tfl/ás közben vagy gyilkosság posSággal ládákat készítte- Aktozatai leítek „ .„,. .. , néhány héttel ezelőtt egy fia tett, amelyben nemcsak a tal müncheni könnyűbúvár ^^Senteehrélré^'' kincs egy részét, hanem a lett feltehetőén merénylet légmentesen* elzártok * Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy az engedélyt a II. kerületi tanács adta. Az említett Idős ember volt artista, aki most már évek óta Járja az országot, s a képek árusításából tartja fenn magát. Ettől függetlenül, levélírónknak a legmesszebbmenőkig igaza van: minden bizonnyal más módot ls lehetne találni öreg napjainak nélkülözésektől mentes eltöltésére. Hiszen nagyon sok, már munkaképtelen idős ember él az országban, akik mégsem szorulnak Ilyen — nem a mi Világunkba való — megoldásra. <Vá!a szoln nít az ill ff (leptek Miért kell futnunk a villamos után? Lopunk október mában közöltük János "Miért kell futnunk a villamos után?* című cikkét. A cikkíró összefoglalóan négy kérdést tett fel írásban a Szegedi Közlekedési Vállalatnak egy olyan eset kapcsán, amikor a központi megállóbon az újszegedi járat nem várta be az átszállókat szállító, l-es vonalon közlekedő kocsit. A kérdésre a Szegedi Közlekedési Vállalat forgalmi osztálya a következőket válaszolta: 1. Az 9-Ös villamos első kifutó kocsija minden haj 24-1 szá- rlnt lehet — tehát a szóban Oravecz forgó esetben az indítás szabálytalan volt. 3. A cikkben említett reggelen az újszegedi járat már nem várhatta be a Nagyállomás felől érkező motorkocsit. Az első szerelvény utasait megvárta, de ezzel már késésbe került, s indulnia kellett, hogy ne okozzon torlódást, menetrendi hibét. 4. A kiadott menetjegyek alapján matematikai képtelenség feltételezni, hogy a kiinduló kocsiról mintegy félszáz utas lemaradt. A Széchenyi térre érkező moCoyrV Jr, b.Up/lnlnm A t"eá°70k eM Prábáikozása ozaz cv meaeiem , 6Mllemi ,eleaicIlteaé^r Az egykori Koloas és Bl- jelenjenek meg küldöttség- jük, hogy létesítsen a korhar^ megye cigányai 1863 ben az emigráció éveiben ott mány számunkra Kolozsváron külön reáltanodát, Ebben kíván a cigányifjúság becsületes csizmadia, szabó, kalapkészítő és más hasznos mesterséget tanulni. Az átadás alkalmával az iskolabizottság vezetője ls őszén vajdaválasztást tartót- élő Kossuthnál, adják át a tak Kolozsvárott. Elsőnek memorandum egyik példácgyhangúlag Bóka Zsigát, a nyát és nyerjék meg köaza mos új vári fiatal prímást nyörgéssel "Lajos bácsi* közkláltotlák kl körzeti nagy- benjárósát a siker érdekévajdának. Az új vajdára az ben. El ia menték, ígéretet előző télen rendezett cigány- is kaptak Kossuthtól arra, bál óta a legnagyobb meg- hogy volt magántitkára, jelen Volt éa könnyezve becsiiléseel nézett fel min- Cseh Lajos befolyásos ellen- hallgatta végig a cigányok denki. A mulatságot — régi zéki újságíró figyelmébe keservea panaszát. Különös, szokás szerint — ünnepi be- ajánlja a levélben a cigányok hogy éppen ő volt a kérelem széddel nyitották meg. A jogos kérelmét. egyik ellenzője, aki a vélemegtortáaára pedig ezúttal Bóka erről csak később, ményezésre beküldött aktára Bókát kérte fel a rendező- de még a kormány döntése azt Irtó: -Nem Időszerű*, ség. Az eseményszámba me- előtt értesült a Néplap jú- * nő bálon szokatlanul sok nius 6-i számából. Előtte, vendég jelent meg — közöt- május 16-én Kolozsvárra tük több Ismert közéleti sze- szólította Erdély vajdáit, mély. A szónok arról be- hogy velük együtt adja át a szélt, hogy nincs messze az város polgármesterének, felaz idő, amikor vége szakad terjesztés végett az iskolai a cigányok társadalmi kita- reformra vonatkozó kérelmét, Az ünnepélyes aktusról Jókai lapja másnap hosszú tudósításban Látogatás Kossuthnál szítőttságáhak. Meggyőző szavakkal ígérte, hogy rövidesen a múlté lesz minden előítélet, amely ősidők óta sújtja a cigányokat. Hozzátette, hogy Ismeri a megbecsülésükhöz vezető utat és rá fogja vezetni arra őket. A kérelem: reáltanoda A tervezet még javéban járta a maga bürokratikus útját amikor a Néplap június 6-1 száma hírt közölt az átmenetileg Olaszországban tartózkodó magyar cigányok Kossuthhál tett látogatásáról. Idézünk belőle: Az Olaszországban időző magyar cigányok nagy tömege jelent meg a minap KosJókai is segített számolt be Talán megtnoso- suthnál Torinóban, hogy selyogni való a kérelem naiv, Bőségét kérjék ae itthon Ettől kezdve történelmietlen hangja, de megindult országos mozgaa Király-hágó mindenesetre figyelemre ffiél- lomhoz. Nem jöttünk mi környékének tő és becsületet érdemlő Penzt. kerm W0' bácsitól — Ilyesfor. memdotto a szónokló idős vajda — csafc egy kis segít» minden cigá- szándékot tükröz, nya Bókában látta boldog mán: „.„.„, . jövőjének megtestesülését. És Az erdélyi cigányok névé- ^é^etünkTkíuar• igyekezett kiérdemelni a ben a nagy- és ktsvajdák nólban a posta bejárata torkocsin összesen 41 jegyet előtt várakozik, hogy az azt adtak ki, a bérletesekkel követő 4-es szerelvény he- cgyütt tehát mintegy 50 sze-j lyére. saját vonalára zavar- mély utazhatott. A kocsi talanul beállhasson. utasaiból 3—4 személy úti2. A kocsikat indítani csak célja volt Üjszeged. A köa forgalmi szabályzatban vetkező kocsi menetrend szemeghabározott jelzések sze- rint 12 perc múlva Indult. ö igyekezett kiérdemelni a lépten-nyomon megnyilvá- kérvényt intéztek a közoknuló nagy bizalmat. Évekig tatási miniszterhez, amelyJárta szorgalmasan a kör- ben hivatkoztak arra, hogy nyéket, benyitott ós hosszan a cigány nemzetség már Időzött minden putriban, Ázsiából Való kijövetelekor hogy olyan szoros szovetsé- ls hü szolgája Volt a magét hozzon léire, amely jog- gyafnak, ő állította fel a gal tarthat számot a köz- szabadban táborozó nemzet vélemény és a kormány fi- sátrait, Ő kovácsolta a magyelmére. öt évig tartó szer- gyarok nyílvesszőit, átnevező munkával elérte, hogy lyeknek záporától Zalán bármikor, egyetlen szóval megfutamodott, ő fújta a egységes fellépésre kész tö- csatába indulók buzdítására megre hivatkozhatott. To- a tárogatókat. Ezeknél fogva vábbi sikere vólt, hogy meg- nagyrészben a cigánvnemnyerte Jókai Mór támogató- zetségnek tulajdonítható, sát a tervezett megmozdu- hogy a magyarok hatót hóláshoz. dítóttak Európában. A jó zeA kiegyezést követő évta- ivét kedvelő, de mindamelvastón, amikor a benyújtan- lett kótával nem bíró madó felirattal ls elkészült, gyarnak egy évezredén át mindent elkövetett, hogy Jó- a cigány volt az élő kótája kai után Kossuth rokonszen- is. A cigányságnak mindvét is megszerezze. Ezt úgy ezekhez hasonló más érdeérte el, hogy rávette a To- melért már Zsigmond király rinó környékén táborozó ma- számos kiváltságot ajándégyar cigánykolónia vajdáit, kozott. Mély alázattal kérfelemellcedhessünk a kultür nemzethez. Házunk, földünk és pénzünk van nekünk Biharban, de egy kis irást is kérünk arról, hogy itt voltunk. Nem baj, ha csak akkora lesz is, mint a kis ujja, de adja, Lajos bácsi, mert különben el sem hiszik otthon, hogy itf }(ittunk. Csak sajnálni tudta mindenki, amikor ősszel híre ment, hogy a kormány elutasította a cigányok kérését. Bóka megsemmisülten fogadta az elutasító leiratot, amely száz évvel késleltette a cigányok tanulási lehetőségét. Bókának — erős fenntartással fogadható — állítása szerint a cigányok haláluk után is élnek. Ha ez netalán igaz lenne, akkor ő most boldogan nézheti Erdély kapujából, az aradi temetőből az új világot és benne a cigányok megváltozott életét. Ormos János Sokáig homály fedte a hivatalos körök előtt, hogy mi is rejlik tulajdonképpen a Toplltz-tó fenekén. Már az Eichmartrt per idején felmerült, hogy ki kellene emelni az ott h- verő ládákat, de az osztrák kormány nem adott engedélyt. A közvélemény — ,,, „ nyomására végre október véLegülóbtt gén hivatalos kutatást rendeltek el. A tó partját szíri-' érdeklődők elöl, újságírók sem tartózkodhatnak a közelben, s a tó fele'tt az osztrák rendőrség helikoptere körözött, Nem tudjuk, hogy eddig milyen nyomokra bukkantak, csupán arról van tudomásunk, hogy mit kereshetnek. 1945 elején héfökn titokzatos csoport tűnt fel a Toplitz-tó partján. Az első, SltOtzeny osztaga május elején 22 ládát süllyesztett a tó fenekére, amelyen: aranyrudakat tartalmaztak. A ládák súlya egyenkét 48 kg. Nem sokkal utánuk az SS egyik osztaga látogatta meg ezt a kies ftlpesi vidéket s a német kémszolgálat állal friég fel nem használt angol és amerlkai hamisított bankjegyeket — Kb. 100 millió márka értékben — helyezte biztonságba. Legutoljára a legérdekesebb csoport jetont meg Bad Ausíeeben. Magas rangú SStisztek vezetése alatt páncélautók kanyarodtak a tó partjára. Hadifoglyok és internáltak szálltak le róluk és nehéz vftspárttos ládákat hurcoltak a partra, amelyeket motorcsónakról egyenként engedtek le, Ezek n ládák a Birodalmi Biztonsági Hivatal aktált. a háború utáni náci földalatti szervezet felépítését és azokat a listákat tartalmazták, amelyen a svájci bankoknál meghatalmazottként szereplő nácik nevei voltak feltüntetve. Az arany Viszonylag elenyésző értéket képvisel ezekhez a ládákhoz képest, amelyek B 1—22-es sorszámot viselnek. 1948 óta nagyon sokan próbálkoztak a Toplitz-tő partján. Kétséges, egyes nyugati újságírók véleménye szerint, hogy találnak-e még valamit, ami érdekes lenne a második világháború történetére vonatkozólag. Mindenesetre az egész világ feszült figyelemmel várja, hogv az osztrák belügymihlSztérium búvárainak mit sikerült a felszínre hozntok. Lehet, hogy -magas töltetű* robbanóanyagot, amelynek publikálása útán nagyon sok embernek nyugdíjba kell mennie; vagy fény derül arra, hogyan sikerült a nyugatnémet gazdasági csodát megvalósítani. Sz. L. 8 DÉL-MAGYARORSZÁG Varónwp. 1963. november 24,