Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-24 / 275. szám

Nagyszabású népművelési kutatómunka kezdődik A népművelési munka fejlesztése, színvonalénak további emelése érdekében nagyszabású tudomáhybs kutatómunka megindításét határozta el a Művelődésügyi Minisztérium. Az ország egész területére kiterjedő kutatások megvizsgálják majd a népművelés jelenleg állapotát, elemzik a munkamódszereket és a szervezeti formákat. A kutatások megszervezésével, irányításával a minisztérium á Népművelési Intéaetet bíZla meg. Az egyes megyékben a Népművelési Tanácsadó fogja össze a népművelési kutatómunkát. Szegeden a Népművelési Tanácsadó helJÜSégében tegnap délelőtt tájékoztatót tartottak a kutatásokról, A megjelent népművelési szakembereket, tudományos kutatókat, könyvtárosokat, pedagógusokat Miklós Sándor, a tanácsadó vezetője üdvözölte, majd Horváth Dezső, a tanácsadó módszertani főelőadója ismertette a részletes kutatási programot. A tervezet Vitája után a résztvevők közül többen bejelentették, hogy feladatokat vállalnak a munkában. Lisztes László, az Égyetetni Könyvtár dolgozója elmondotta, hogy könyvtáruk bibliográfiák összeállításával akar segítséget nyújtani a kutatóknak. Wáldmatth József, a szegedi Tanárképző Főiskola tanára a műkedvelő művészeti mozgalom több problémájának kidolgozását vállalta. Tóth Bélá írő, a Somogyi Könyvtár munkatársa bejelentette, megírja, hogyan fejlődött a népművelési münka két szegedi üzemben, az ecsetgyárban és a falemezgyárban. Vándorlás, — Jogom van a munkához, s ahhoa is, hogy Szegeden dolgozzam. — Egy battonyal leáhytól hallottam e szavakat nem is olyan régén a városi tanács munkaügyi osztályán. Ugyanitt egy Pestről Szegedre Szakadt 30 év körüli fiatalember á munkahely-váltogatás joga mellett kardoskodott, amikor a szemére Vetettem, hogy máris dupla munkakönyvvel váhdorol egyik helyről a másikra. A számok nyelvén „Jogunk van ...« Hányszor hangzik el ez naponta a szegedi üzemekben a vállalatvezetői irodákban, a munkaügyi osztályokon vagy a szakszervezeti bizottságok helyiségeiben. — Akkor állunk tovább, amikor akarunk. Nem tilthatja meg senki. — A taHelyesbítés helyett Tálán a Világon sincsen olyan szerkesztő, aki szívesen adna le helyesbítést, cáfolatot valamelyik korábban megjelent cikkéről. Most mégis nemcsak az igazság kedvéért, de a legnagyobb öröm hangján szólunk róla, hogy idei augusztus 25-i számunkban "A Tisza-parti város fiaként..." című, Csáky József Párizsban élő szegedi szobrászművészről szóló cikkünkben — önhibánkon kívül — félrevezettük az olvasót ... Nem mlfltha az első betűtől az utolsóig nem állná meg a helyét Szelest Zoltán művészettörténész barátunknak az a személyes élményektől áthatott, reálisan Emlékek Csáky József párizsi műterméből nagyraértekeio, az Igaz mű-1 vészt a tisztelet és ezeretet hangján megillető portréja, amelyet Csáky Józsefről készített. Helyesen és igatan mutatta meg emlékező cikkében a Szegedről 1908-ban elvándorolni kényszerült művész küzdelmes életét, írimogaslö tehetségét. Csak éppen a cikk akkori indítéka, ami most a szerzővel közösen őrömteli helyesbítésre késztet Az írás Ugyanis abból az alkalomból született, hogy a MüVéSZet, a Magyar Képzőművészek Szövetségének folyóirata Csáky József halálhírét közölte, A hír nyomán a Dód-Magyarországban megjelent emlékezés eljutott Párizsba is, ahonnan nem más, mint fii apa Ciiky József válaszolt rá neíilcsák a szerzőnek, de szegedi rokonoknak iá. Ennél frappánsabb cáfolat ritkán adódik. Hadd idézzünk néhány sert — Csáky József saját kezű Írásával —1 Szegedre, Bajó Lászlóhoz küldött leveléből! jj z **<At' TLO7^-) ****** fut * Ugyanis eí előfordulhat olyail „aggastyánnal", aki csak ronsrolja magát, alig tud járni és lélegzeni. ne én teljes erőmben vatttdk és Most végettem be egy hosSzti és nltgyon hehér munkát, utána pedig rSgtün nekiállok; márványt fárágnl, ami nem pontosan halott embernek vald thunka. Magam is örömmel, jólesőn vettem kezembe e sorokat, s felvillant előttem a dús ősz hajú, szemüveges, lágy arcvonású, hálkszaVü, 70 évén fölül ls fiatalos mozgású, tréfálkozó kedvű művész alakja, akivel két esztendeje volt alkalmam megismerkedni párizsi műtermében. A mi csendes Tisza-parti városunk fia a francia fővárosban sem a zajos negyedeket kedveli. A 10. kerületben, egy csendes külváfcaias környéken, a Fréderic Schnéíder utcán akadtarti a bérházra, hol lakik, s műtermében dolgozik. AZ estébe hajló utcán, a ház előtti kis téren kispénzű emberek, munkások, fiatalok és idősebbek hódoltak az országszerte elterjedt, nálunk ismeretlen golyójátéknak. Kugli golyóféle, de bábuk nélkül játsszák ezt — kispéhzű emberek olcsó szórakozása. Ilyen a környék, ahol lakik az elszállt évtizedekben Világhírnévre szert tett, de mai napig is egyszerűségében megmaradt művész. Műtermében, hol néhány órát elbeszélgethettünk, akkor ís a készülő művek egész sorát láttam. Ki tudja hova, a világ melyik részébe kerülnek? Mint ahogyan korábbi szobrai is Minte mindenütt megtalálhatók, Amerikában éppúgy', mint Egyiptomban vagy Angliában. Görögországban, Európa legtöbb államában, s természetesen FranciaoTszág6zerte is, különösen a párizsi modern művészetek múzeumában. Nem véletlen, hogy idén márciusbán, 75. születésnapja előtt egészoldalas cikket közölt róla a Les Lettres Francaisei. Nálunk is látható szobrai a Nemzeti Galéríábán. Szülővárosában, itt Szegeden sajnos csak egy, de annál kedvesebb, bájosabb, művészi fihomságú szobra éli: a Tánóoinő, amely a Honvéd téri játszótér ékessége. Mennyire fülembe csengenek szavai, amint művészetről, irodalomról beszélgetve József Atilláról, költészetéről szólt, mint élete egyik nagy, mély meglepetéséről, élményéről. Legkedvesebb emlékei között őrzá azt a verseskötetét, melyet ötvenévi távollét után, 1959-ben Szegedi látogatásakor kapott ajándékba. Boldog léhne, ha megérhetné, hogy ő mintázZóti szobrot róla Szegednek, szülővárosának, a költő fiatal évei Városának. Milyen jó lenne, ha szégédi kezdeményezésből megvalósulhatna eZ a tisztéletreméltó művészi elgondolás! Beszélgettünk alkotó módszeréről, művészi fejlődéséről, s a mai művészet útjaitól is. Tanulságos út a2 övé, aki dz elsók között volt az absztrakt szobrászatban, mert valami újat, modernet vélt benne. — De aztán hamar láttam, hogy ez zsákutca — mondta elgondolkodva beszélgetésünk közben. — A művészet, amily nem törődik az emberrel, az emberi sorssal, azt az emberek nem is fogják befogadni. A művészetben egyedül az lehet jó. ami embert. Az absztraktak a semmihez, a nihilizmushoz jutottak el, amelyből kihalt az ember. Pedig csak az emberség lehet a művészi alap, amelyből azután minden alkotó kifejlesztheti a sajátmaga. művészi formáit, gondolatait. Most is ebben a szellemben dolgozik, alkot, s reméljük még nagyon Sokáig erőben egészségben. Ami pedig az álhalálhírt Illeti, még talán szerencsés ls volt. hogy láthatta mint vélekszik róla az utókof. Legalábbis így gondolkodott egy másik nagy rtevű szegedi művészkortársa Juhász Gyula, akinek 1922-ben költötték halálhírét, SZép megemlékezésekben búcsúztatták az aradi és a kolozsvári újságok, amelyekhez azután könnyed hangú leveleket írt költőnk. Megelégedését fejezte ki, mert hiszen -„- mint írta — "nem utolsó eléglétei élve olvasni, hogy mit mondanak rólunk halottunkban,, * "Hallani, hogy csakugyan érdek nélkül, őszintén szeretnek drága jó barátok ós bajtársak. poétaszívek és művészlelkek., .« Ezt érezhette, hallhatta ki sorainkból Csáky JóZseí is, akinek most már bizonyára hosszú élete lesz. Azt tartják ugyanis, hogy akinek halálhírét költik — sokáig él. Ellenségei vágyunk a babonának, de ezúttal sokért nem adnánk, Ha eZ a hiedelem mégis igaz lenne. .. Lőkös Zoltán nács munkaügyi osztálya előtt közvetítésre Várók elmélkedtek így pénteken délelőtt. Statisztikai számokat, kimutatásokat nézegettühk Ördög Jánossal, a munkaügyi osztály dolgozójával. Elmondotta, hogy 30 szegedi üzemben gyűjtöttek össze e munkaügyi adatokát. Érékből sorolta a „letelepedett* és „kilépett* számokat. Mint számológép apró kis ablakában, peregtek egymásután a számok. A kohzetvgyáfból kilépett október l-ig 3366 dolgozó. A Csongrád Megyei Építőipari Vállalattól eltávozott 1430. a 10-es számü AKÖV-tól 1181. Ez réézben magyarázható & murnka szezonjellegével, de miért hagyta el a szegedi kértderfohógyárat 682, az újsrégedt szövőt 312 munkás? Ö a Rostkikészítő Vállalat újszegedi tólepéhek kilenc hónap alatt miért mondtak búcsút 319-en? Jöttek, körülnéztek, s mentek tovább. Mint mondták, „joguk van*. S ha nem adták ki a munkakönyvet egyszőra, hát mentek önkényesen. Az építőipart vállalattól 266-an, az újszeged! üzemből 40-en. A 30 vállalattői összesen kö2el 7ÓŐ-att távoztak munkakönyvükben -önkényesen kilépett* bejegyzéssel. Vajon hová? — Jobb munkahelyet keresni — mondták többén ís. Az új a munkát keresők között is Vonzó. Vágyaik beteljesülésének Várát látják például a kábelgyárban, a textiiműVékben. Vajon itt mit mutatnak a számok? Egy cseppet sem Vigasztalóbb a helyzet. A textilművekből, a vonzó helyről 50Ö-en léptek ki az idén október l-ig. — Helyes é» jó dolog, hogy az emberek élni akarnak mindazokkal a jogokkal, amelyeket államunk, társadalmunk biztosít számunkra — mondja Eperjesi Júlia, a tanács munkaügyi osztályának Vezetője —, de természetes, hogy a jog feltételezi a kötelességérzet általános elterjedését ls. Két torokvés Erről beszélgettek más szavakkal az újszegedi szövőüzem Mező Imre szocialista brigádjának tagjai is legutóbbi értekezletükön. — Az élet' gyarapítása, az építés növekedése, s — tegyük hozzá — magunk és családunk igényelnek gyorsan növekvő üteme megköveteli, hogy üzemeinkben a gépek mindig pontosan kezdjék a munkát, több és jobb árut gyártsanak, s kevesebb legyen a selejt. Takarékosan bánjunk aZ anyaggal, Hé adjunk kj feleslegesen egy fillért ae! Pedig a munkáfrvándorlás sok forint felesleges kidobását jelenti. Még összeszámolni is sok, hát még kifizetni! A felmérések szerint ez év első kilenc hónapjában Szegeden 18 ezer új munkakartont állítottak ki. E számok nagyságát akkor tudjuk Igazén értékelni, ha hozzátesszük, hogy ilyen vándorlás és muhkábá lépés mellett a létszámemelkedés január 1-től október l-ig csak alig kétezer volt Szegeden. Mibe kerül? Mar több szegedi üzemben számolgatták, mentiylbe kerül egy munkásfelvétel a vállalatnak. Több helyen állítják, hogy az adminisztráció, a szociális költségek, fl munkásvédelmi oktatás és ki tudja, hány egyéb tényező költségkihatása megközelíti, vagy túlhaladja a 3500 forintot. Ez az összeg megegyezik az országos adatokkal. Nos, most már csak egyszerű szorzásra van szükség, s máris latjuk, hogy a 18 ezer és a 3500 szorzata 03 millió. Ném tévedés, pontosan enynyi, 63 millió forint. Ennyibe került Szegeden a mUhkásváhdorlás kilőne hónap alatt. Mindehhez még az is hozzájön, hogv míg jötték-mentek az emberek, sok helyen álltak a gépek. S ahol at újak kezdtek munkába, még ha jó szakmunkások is voltak, nem tudták azt nyújtani, mtnt a régi, a megszokott helyen, s ez a „friss* erő az üzemekben a szakképzettség, az új munkahely ismeretének hiánya miatt hem lendített a termelésen, a termelékenység alakulásán, sőt itt-ott visszahúzott. Mert mire munkába lendültek volna, SZázak és ezrek vették a kalapjukat és búcsúztak. Ezért mondták a textllmÖvekbeh néhány napja, hogy e2 a vándöríás már nem fér a tűrésbe. Megálljt kellene kiállani, elejét venni a jövéft-meh &mek, mert ez zsebbe vág! Érvényesítsük a munkások jogait, de kérjük számon többektől határozottabban á kötelesség teljesítését ifi! Nagy Pál Felavatták a berentei pvc-üzemet Szombaton délben tartották meg a Borsodi Vegyikombinát kazincbarcikai pvc gyárrészlegének, valamint & műtrágyagyár petrokémlal bázisra történő átállásához szükséges földgázbontó berendezésnek avatóünnepéégét. A több mint feUnimírd forinton beruházást három év alatt valósították meg. A földgázbontó berendezés lehetővé teszi, hogy az eddigi koksz helyett hajdúszoboszlói földgázból állítsák elő a műtrágyagyártáshoz szükséf

es alapahyagot, amivel vente mintegy 100 millió forinttal tudják csökkenteni a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen nitrogén műtrágya termelési költségét (kiv&niklLL ff A Moszkva közelében leVÜ Visnyevszklj Sebészeti intézetben az elektronikus diagnózis-robotgép egy év alatt körülbelül 200 szívbeteget Vizsgált meg. DiagnózlBa aa esetek 90 százalékában tökéletesen helytálló volt. Ha „Véleménye* olykor kissé eltért az orvosokétól, utóbb mindig bebizonyosodott, hogy neki van igaZa! Az intézetbeh nagy reményeket fűznek a most készülő gépekhez, amelyek teljes tájékoztatást nyújtanak májd az orvosoknak. A gyakorló orvos ugyanis tökéletesen emlékezhet egyes betegeire, de gyakorlatilag nem osztályozhatja és nem tárthatja meg cmlékezetébeh az összes tüneteket, amelyek alapján pontosan meghatározhatja a betegség természetét és egyes sajátosságalt NŐI MUNKAVÁLLALÓKAT és fiatalkorú lányokat fölvesz a Kenderfofiő és Szövőipari Vállalat Szegedi Jutaárugyára. S. 91604 Sllberbauer eltűnt Kari Silberbauer, a bécsi rendőrség volt felügyelője és egykori Qestttpo-tlSzt, aki 1944-ben Anna Frankot és családját letartóztatta, ügyének decemberi fegyelmi tárgyaláséig -Visszavonult a nyilvánosság elől*. A nagy port felvert ügy főszereplője eltűnt bécsi lakásáról, hogy elkerülje a házat Valósággal „megszállva* turtó újságírókat és fotóriportereket. Szombatig a riportereknek nem is sikerült nyomára akadnloh, s meg keltett elégedniük feleségének nyilatkozatával, aki panaszkodott, hogv férjét Halálra zaklatják, s azon kesergett: „hogyan fogják ezentúl új bútoraik részleteit kifizetni*. Bár Silberbauer hajdflni szerepéhez nem fér kétség. aZ érdeklődés most arfa a még ismeretlen személvre összp<*itosut, aki annak idején feljelentette a Oestapónél az Amszterdamban, a Ptlnsengracht 263-as számú házban 25 hónapig rejtőzött zsidókat. A KPM szabványügyi kiállítása Szegeden November 21-én érkezett a kiállítása. A két szép termea Szeged-Róküs állomásra a vasüti kocsiban bemutatott KPM szabványosító mozgó értékes anyag hatékonyan segíti a posta, a vasút és a hajózás dolgozóinak szakmai ismeretét. GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ lakatosokat, szakképzett szövőnőket 4 órás foglalkoztatásra is, szövötanulókat, vetűlékcsévélőnőket, fiatalkorú lányokat, férfi segédmunkásokat, valamint építőipari segédmunkásokat felvesz a Kénderfonó és Szövőipari Vállalat újszeged! gyára. Jelentkezés á vállalati munkaefŐgazdálkodóháí. K. 329 Szegedi Textilművek keres azonnali belépéssel fonó és lónccsévelő szakmunkásokat, kőműveseket, üzemőröket, Valamint 18. életévüket betöltött női munkavállalóikat, Jelentkezni lehet a Textilművek munkaügyi osztályén. K. 830 A tanulságos kiállításon megtekihthető igen ízléses kivitelben sok olyan nagy érdeklődésre szátjtot. tartó szabvány, amely például növeli a közlekedés biztonságát. Itt látható az Ultrahanggal végzett dinek és vasúti kocsik vizsgálata, amely gyorsan, pontosan megmutatja nincs-e repedés a sínen vagy a vasúti kocsik alkatrészeiben. A műszaki dolgozóknak igen sokatnyújtó kiállítás délelőtt 10 órától este 20 óráig tart nyitva, illetve a Rókus állomáson ma este 8 órakor zárul. A mozgó kiállítás tovább vándorol Szegeden. Hétfőn a Tisza-pályaudvar. kedden pedig a MÁV fűtőhá2 dolgozóinak mutatják be a helyszínen. A mozgó kiállítás 27-én indul tovább Szegedről Kiskunhalasra. Vasárnap, 1963. november 24, DÉL-MAGYARORSZÁG 5