Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-04 / 232. szám

6 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, Í963. október 4. Derült ég alatt Néhány hűvösebb nap után ismét ki­derült az ég, az őszi nap utolsó ereje lan­gyositja fel a parkok, terek padjait. Az utolsó napok ezek már a jó időből, mert hűvösbe hajlik az idő. Dr azt a pár na­pot még ki kell hasz­nálni. A tanulás is jobban esik a szabad­ban, a cirógató nap­sütésben. Előkészületek a nemzetközi mérkőzésre (Itf filmek A megyei labdarúgó-szö­vetségben nagyban készül­nek a szombati válogatott mérkőzésre. A magyar utánpótlás-csa­pat már Szegeden tartóz­kodik, a jugoszláv válogatott pedig I ma délelőtt érkezik meg. Mindkét fél részére a Hun­gáriában biztosítottak szál­lást. Ugyancsak ott kap ne­lyet Mihail Popa román já­tékvezető is, aki Bukarest­ből ma este érkezik meg Szegedre. A szövetség tag­| jai a jugoszláv vendégeket ! a határon fogadják és a ró­: kusi állomáson várják a Bé­késcsaba felől érkező játék­1 vezetőt Mihail Popáról el kell mondani, hogy az egyik legjobb román báró. Kezdjük talán rögtön a legfontosabbak a lényeggel, azzal, hogy a Párbeszéd szép és jelentős film. Azzá teszi Herskő János rendező vál­lalkozásának igényessége és azzá teszi természetesen ma­ga az eredmény is. Ha van­nak is hibái a filmnek, ezek csak a mondanivaló megfo­galmazására. előadásmódjára vonatkoznak, s nem érinek azt az erőteljes feszültséget, amely a film gondolataiból árad. A Párbeszéd még azo­kon a pontokon is leköti, ma­gával ragadja a nézők figyel­mét, amikor a közlés eleven­sége csökken, s tempója, rit­musa lelassul. A rendező, aki egyben a forgatókönyvet is irta, arra vállalkozott, hogy népünk történelmének több minit másféí évtizedét, a feSszoba­dtHás óta napjainkig eltett, korszakot két ember. egy . há­zaspár corsanak aáakukásán keresztül bemutassa. Ilyen 15 ér történetét egy házasság kanyargós útjának ábrázolá­sába belesűríteni: hatalmas feladatot rótt ez az alkotók­ra. Mindenekelőtt azért, mert az anyag óriási. Mennyi min­den történt ebben az időben! Az áBemositástól az eílen­forradalmon át a konszolidá­cióig! Nem csoda, ha az anyagnak ez a roppant meny­nvisége a filmben néhol zsú­foltságot okozott és azt ered­ményezte. hogy a rendező többször részletes ábrázolás helyett csak jelezni, felvil­lantani tudott. Am bármeny­nyire is nagy problémát je­lentett az anyag feldolgozá­sa, a filmben nem az a leg­jobb, hogy az események és problémák zsúfoltságát, tor­lódását általában sikeresen elkerüli, hanem az, ahogyan a magánéletet és a közéletet, tsz agyén sorsát és a társa­dalmi fejlődést összekapcsol­ja. Űj filmgyártásunk nem először tett erre kísérletet. A kapcsolat azonban soha, még egyetlen filmben sem volt ilyen erős és szoros, mint a Párbeszéd-ben. A film egyik legnagyobb értéke éppen ebben van, vagyis ab­ban, hogy az egyéni sorsok elemzése, bemutatása nem szorítja háttérbe a társadal­mi problémákat, s foudítva: a társadalmi problémák áb­rázolású nem nyeli el az egyéni sorsok művészi szín­vonalú bemutatását. A film két főhősének, Horváth Lász­lónak és Barna Juditnak a történetében, sorsuk állomá­saiban ott dobog az elmúlt 15 év oszifcályharcamak szív­verése. Mindettől azonban maga a film unalmas is lehetne. De nem az. s ha azt keressük, hogy miért nem. a fő okot — minden előzetes feltétele­zéssel ellentétben — nem a cselekmény alakításának ér­dekességében, nem a fordu­latosságban kell keresni. A cselekmény viszonylag egy­szerű, s mentes minden lát­ványos kikalapáltságtól, ha­tásosságra törekvő, meglepő csattanóktól. A film azzal kezdődik, hogy két fiatal kommunista házasságot köt. Aztán a férjet ártatlanul le­tartóztatják. Négy évet ül, s amikor kiszabadul, megtud­ja, hogy a felesége közben megcsalta. Aztán jön az el­lenforradalom. Házasságuk­ban újabb zavarok támad­nak. Végül azonban isméi, és véglegesen egymásra talál­nak. Ez természetesen csak rö­vid váza a történetnek. Az azonban feltétlenül kiderül belőle, hogy a rendező nem a hagyományos szerkezetépí­tési és kompozíciós megöl­Farkasok közt, yédtelen Bruno Apitz Parkosok közt, védtelen cimű regénye jói ismert nálunk is. Ezt a regényt vitte filmre Frank Bcyer rendező. Noha regény alapján készült a film, mi mégis film-eposznak jelle­meznénk, korántsem terje­delme miatt, amely híradó nélkül megtölt egy mozielő­adást. Buchenwald — ahol a történet játszódik — az em­beriség emlékezetébe vésett név. amely fölött nem lehet úrrá a feledés. A fasizmus embertelensége Buchenwald és a többi haláltábor nevével jellemezhető A film mégsem elsősorban a fasizmus bor­zalmait mutatja, hanem o foglyok, a kommunisták em­berségét. akik végül is a sza­badulásig. az általuk szerve­zett felkelésig bújtattak, megőriztek egy kis lengyel fiút. Ha a gyermeket megta­lálják a fasiszták — kivég­zik. Rejtegetése nemcsak nagy leleményességet, hanem a bátorságnál is nagyobb szí­vet, nagyobb emberséget kö­vetel. A helyzetet nagy feszült­séggel tó*ti a varakceas: ke­letről a szovjet, nyugatról az amerikai felszabadító csapa­tok közelednek. Talán csak pár nap van már hátra — mindenki meg szeretné érni a szabadulás pillanatát. Még­is képesek fájdalmukat és félelmüket legyőzvfe szenved­ni és meghalni az SS és a Gestapo hóhérainak kezé­ben. hogy a gyermek és vele együtt az illegális vezetőség — mely a fegyveres felke­lést is szervezi — megmarad­jon. Ez a történet már nem is személyek -regénye", hanem a fasizmus kínzottaié, akik emberségüket megőrizve fel­keltek szabadságukért. Ez ad eposzi hangulatot egyre in­kább a filmnek, s ragadja végül magával a közbekiál­tásokig a közönséget. Nem utolsósorban olyan színé­szek, mint a jól ismert Er­win Geschonneck segítségé­vel. És mindezt nagy művé­szettel fejezik ki Günter Marczinkowsky remek szé­lesvásznú felvételei merész, meghökkentően lényegre tö­rő beállításaikkal. & dással alakította ki a cselek­ményt. Sőt ez a rövid vázlat még azt is elárulja, hogy a történet lehetőséget adott a rendezőnek teátrális, pateti­kus jelenetek komponálásá­ra. Ilyesminek azonban nyo­ma sincs a Párbeszéd-ben. Semmi látványos összecsa­pás, semmi patetikus nagyje­lenet: láthatólag ez volt az alkotók egyik legfőbb törek­vése. Nem egészen szerencsés a film szerkezete abból a szem­pontból, hogy a megfogalma­zás, az előadásmód tekinte­tében két határozottan elkü­lönülő részre oszlik. Az egyik­ben elmeséli, a másikban felidézi a film az esemé­nyeket. Ez kettétöri a kom­pozíciót, lazítja egységét. Miért érdekes mégis a film, miért figyelünk minden kockájára, miért várjuk köz­ben a folytatást? Egyrészt azért, mert ezek a hibák — zsúfoltság, kettős szerkezet — mennyiségileg is jelentékte­lenek, másrészt és főképpen pedig a film tartalmi, gondo­lati gazdagsága miatt. Azo­kat a történelmi eseménye­ket. amelyeket a Párbeszéd bemutat, mindannyian átél­tük. S mégis nagyon sok újat, lényegeset tud mondani a film — a szemtanúknak is — szinte mindenről, amit bemu­tat, a személyi kultusz évei­ről. az ellenforradalom ide­jéről és természetesen a sze­relemről, a férfiak, nők kap­csolatairól, a házasságról is. A komrflunista humanizmus eszméi hevítik a film kocká­it, s ezeknek az eszméknek, gondolatoknak a feszültsége élteti a filmet, ezért hatá­sos, meggyőző a mondaniva­lója A rendező vállalkozásának igényességéhez méltó a szí­nészek játéka. Mindenekelőtt Sinkovits Imre megrázó ere­jű alakításáról kell beszél­nünk. Semjén Anita, a fele­ség alakjának megformálója, a film legtöbb pontján felnő ehhez a rendkívüli alakítás­hoz. A népes szereplőgárdá­ból ezenfelül különösen Pécsi Sándor és Sztankai István plasztikus játéka emelkedik ki. tllés György képei szép tó­nusúak. Vincze Imre zenéje kifejező. ö. L. Gyakran küldik nemzetközi eseményekre, a SZEAC leg­utóbbi két romániai mérkő­zését is * vezette. A szombati játékot ünne­pélyes kei-etek között rende­zik meg. Magyar, jugoszláv és román zászló leng majd a SZEAC-stadionban, s a mérkőzést zászlócserc előzi meg. A megyei szövetség vezetői sportszerű, szép küzdelemre számítanak, és a hazai kör­nyezetben győzelmet várnak a ma­gyar csapattól. A magyar—jugoszláv után­pótlás-találkozó a SZEAC­pályán holnap délután há­romnegyed 3 órakor kezdő­dik. Előtte az SZVSE—Alsó­város úttörő labdarúgó-mér­kőzést bonyolítják le. Vezetőségrálasztások a falvakban A szegedi járás falvaiban jól haladnak a sportköri ve­zetőségválasztások. Eddig ti­zenegy helyen tartottak köz­gyűlést, s a résztvevők min­denütt eredményes munkát végeztek. A következő na­pokban is több község kul­túrtermében gyűlnek majd egybe a sportvezetők, a spor­tolók és a szurkolók, hogy megtárgyalják a helyi sport­élet problémáit, megválasz­szák a vezetőket és a küldöt­teket. Ma Üllésen, holnap Dorozsrnán, vasárnap pedig Bordányban lesz közgyűlés. Üllésen és Dorozsrnán este 6 órakor, Bordányban délelőtt 10 órakor kezdenek. A VAROSI-JARASI LABDARÜGÓ­BAJNOKSAG ÁLLÁSA L osztály Móraváros-S partacus 1:0 (0:0) A megyei labdarúgó-baj­nokság rangadóját tegnap játszották dr. Tóth vezeté­sével, 1200 néző előtt, a Cse­repes sori pályán. Móravárosi Kinizsi: Bodó — Tompa. Tanács I., Benkő — Gera, Tanács II. — Já­nosi, Zsurkán, Berta, Sze­keres, GutL Spartacus- Vasas: Kollár — Stefán, Apró, Ördög — Ge­nendeli, Jójárt — Bán, Báló, Salánki, Nyári, Hódi. Az egyetlen gól a befeje­zés eiőtt 7 perccel esett Ta­nács I. tizennyolc méteres szabadrúgásból. Közepes színvonalú mérkőzésen a Ki­nizsi megérdemelten nyert. Kollár nagyszerűen védett Barátságos labdarúgó-mér­kőzések eredményei: SZEAC —Sz. Dózsa 5:3(3:3). SZEAC­stadion. Góllövő: Hajós 2, Németh, Csordás, Pék, il­letve: Szél 2, Károlyi. SZVSE—UTC 2:0 (1:0). UTC­pálya. Góllövő: Rábay, Sza­mosvölgyi. 1. Postás 5 22: 8 m 2. Algyő 5 9: 6 8 3. Juta 5 11: 4 7 4. Deszk 5 10: 6 6 5. Baktó 5 12: 9 5 6. Előre 5 14:11 5 7. Űjszentiván 5 12:12 5 8. Helyiipar 5 8:10 5 9. Tápé 5 5: 8 4 10. Röszke 5 6:19 4 11. Üllés 5 6:1Ó 2 12. Ásotthalom 5 5:17 1 n. osztály Keleti csoport 1. Lemezgyár 2. Bőrösök 3. Kübekháza 4. Szatymaz 5. MEDOSZ 6. Tiszasziget visszalépett. A nyugati csoportban: 1. Bordány 5 pont, 2. Móraha­lom 4 pont, 3. Pusztamérges 2 pont 4. Rúzsa 1 pont 5. Záücányszék pont nélküL SIKERES ESZTENDŐ fút az ősz és a vízilabda-csapatok már befejezték a mérkőzéseket Az idei küz­delmek sok évi sikertelenség után végre kielégítő eredményeket hoztak a szegediek számára. Az OB II-be tavaly ilyenkor föl­került SZEAC kiharcolta magának a bennmaradást s ezenkívül a SZEAC II, és az SZVSE is megnyert egy-agy területi bajnokságot. A SZEAC EGYÜTTESE (balról jobbra): Gyémánt, Nóvé. Szalay, Rácz, Csikós, Rea­gey, Szendrei IL AZ SZVSE CSAPATA: Csapó, Tornai, Brnnszvfk, Lafbdy dr.. Szigeti, Bcck. Bankó Áramszünet Az Áramszolgáltató Válla­lat közit, hogy 1963. X 7— 19-ig a Tolbuhin sgt. kör­nyékén a Kálvária tértől a Körtöltésig 7 órától 17 óráig időszakos áramszü­net lesz. 9506 Csm. Talaj erőgazdálkodási Vállalat n. sz. Üzemegy­sége rakodó­és segédmunkásokat Celvesz. Jelentkezés Sze­ged, Dorozsmai n. S. X9Í65 Szegedi Gázmű azonnali be­lépéssel íelvesz lakatost, gázszeretőt9 és segédmunkásokat. 9233 Minden szombat és vasár­nap délután 17—20 óráig ötórai tea JÉCKIWHÓ eszpresszóban. Belépődíj nincs. S. 83903 Férfi és női segédmunkásokat saőregi palackosé üzemünkben állandó mun_ kára azonnal alkalmazunk. Jelentkezés: Pincegazdaság Szeged. Tábor u. 3. sz. S 83952 DÉL-MAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkás­párt Csongrád megyei és Szeged városi bizottságának lapja. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: dr. Lőkős Zoltán Szerkesztőség: Szeged. Magyat Tanácsköztár­saság útja 10. Telefon: 35-35 30-03 Éjszakai telefon: 35-00 Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Kovács László Kiadóhivatal: Szeged. Klauzál tő* X. Telefon: 35-00. 31-to. 'Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza.) A lapot nyomja a Szegedi Nyomda Vállalat Szeged, Kárász u. 0. INDEX: 25 053 Terjesztik a Csongrád megyei postahivatalok Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál te ké»­fcnütőnH.

Next

/
Oldalképek
Tartalom