Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-16 / 242. szám
A Barátság kőolajvezeték olajából! Évente 70 000 tonna kenőolajat finomít a Komárom megyei Kőolajipari Vállalat almásfüzítői telepe. A „Barátság* olajvezetéken érkező szovjet olajból itt készülnek a jó minőségű motorolajok. A szuperbenzint is ebben az üzemben készítik. Az 1962 decemberétől működő furfurolos kenőolaj-finomítót teljesen automatizálták. Képünkön: A furfurolos olajfinomító. Ez az üzemrész termeli a jó minőségű kenőolajat. Ésszerűbb munkaszervezést! E bben az évben a mezőgazdaság tízezer új traktort kap. Ezzel a traktorok száma — a selejtezéseket leszámítva — 55 ezerre növekszik, s az egy traktoregységre eső szántóterület a korábbi 160—170 holdról lecsökken 130—140 holdra. Egy traktoregységre évi ezer normálhold-teljesítményt számolva — célszerű kihasználással ennyit el lehet érni, sőt sokan ennél jóval többet is elérnek — azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló fogatokat nem is számolva, minden hold szántónkra több mint hét normálholdnyi gépi munka jut. Sajnos, a gépkihasználás nem megfelelő, s egyelőre nem javul, sőt inkább romlik. Bizonyításként álljon itt néhány számadat: 1961-ben az országos átlagban egy traktoregységre 912 normálhold esett, a múlt évben alig 860 és ez évben is alig Kezdődik Javaslatokkal, bírálattal a lasitas * 7 Előreláthatóan november közepén — megkezdődik az ősz egyik évenként ismétlődő nagyarányú munkája, a fásítás. Az őszi programban a múlt évi 3681 hektáros teljesítménnyel szemben az idén ' csaknem 5000 hektárnyi erdőn kívüli fásítást koznak végrehajtani. Ez évtől kezdődően a főútvonalakra koncentrálják a közúti fásítást. A munka megtervezésénél figyelemmel voltak arra a hatásra, amelyet az egyhangú, vagy a változatos környezet gyakorol a mind nagyobb sebességgel haladó gépjárművek vezetőire. Az eddigi gyakorlattól eltérően, nem ültetnek az utak mentére nyílegyenes, illetve az út vonalát pontosan párhuzamosan követő, fasorokat, mert ez fárasztja a'gépjárrnűvezetőket. Az unalmas sablon elkerülésével az út egész hosszában megtervezett „szeszélyességgel* váltják majd egymást a különböző fafajokból és cserjékből kialakított rövid fasorok és facsoportok. segíti a munkát a városi tanács pártszervezete A több mint 100 ezer la- szervezet átveszi a szaki gazkosú Szeged fejlődésével,,ál- gatási szervek dolgát. Nem helyettesíti azt, de támogatja a tanácsi munkára vonatkozó párt- és állami határozatok alapján. Nem kritikátlanul szemlélik a szakosztályoknak és dolgozóiknak tevékenységét. A kritikai nézőpont segítő szándékú, a gazdagabb munkát szolgálja. S mert ilyen, erősíti az egészséges légkört, a nyíltságot, őszinteséget Mérlegen... lami életével, lakóínak mindennapjával törődik a megyei jogú városi tanács. Tizenegy szakigazgatási szerve, valamint a tanácstagokat egyesítő állandó bizottságok szüntelenül a legkülönfélébb ügyeket intézik, kölcsönös kapcsolatban a lakosággaL Egészséges légkörben — A városi tanács pártszervezete arra törekszik — válaszolták a kérdésekre Tóth Mihály, a pártszervezet titkára és dr. Kalmár Ferenc, a pártszervezet vezetőségi tagja —,. hogy a politikai munka eszközeivel segítse az államhatalom helyi szerve előtt álló, a dolgozó emberek érdekét szolgáló feladatok megvalósítását. A szavak mögött — amint a vizsgálódás során is kiderült — tények sorakoznak, jed az osztály kapcsolatára a amelyek jelzik a pártszervezet eredményeit. Szó sincs kozniak a lakosság ügyesbajos dolgaival, nem engedhető egyszer sem a felületes, fölényes magatartás. Korábban a pártszervezet foglalkozott a városi tanács hatáskörébe tartozó idegenforgalmi hivatal munkájával. A kép az egészet tekintve itt is kedvező, s ezt meg is mondották. De nem hagyták szó nélkül a fogyatékosságot, ami a munkaerkölcsben egykét embernél jelentkezett. A párt csoport is tárgyalt erről, hogy a zökkenőt elhárítsák. Már hosszabb idő óta bizo- - .. #. ..... nyos időközönként párttag- Szorosabb egyuttmOkoáest gyűlésen rendszeresen megtárgyalják egy-egy szakigazgatási szervnek és dolgozóinak egész tevékenységét, emberi magatartását. Az adott osztály munkáját a pártonkívüliek bevonásával még a taggyűlés előtt körültekintő vizsgálat előzi meg. Ez kiterarról, hogy a hivatali pártHírek a közéletből MAGYAR-JUGOSZLÁV KULTURÁLIS EGYEZMÉNY Kedden a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács új-belgrádi palotájában Ilkú Pál művelődésügyi miniszter és Janez Vipotnik közoktatás- és művelődésügyi szövetségi miniszter aláírta a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista SzövetELUTÁZOTT AZ EAK KÜLDÖTTSÉGE A MALÉV BudapestKairó közötti új légijáratának megnyitása alkalmából Mohamed Abdel Karim tábornok, hadügyminiszterhelyettes vezetésével hazánkban járt EAK-delegáció kedden délelőtt elutazott a Ferihegyi repülőtérről. A küldöttség búcsúztatásán megközeégi Köztársaság közötti tudományos, művelődésügyi és jelent Rónai Rudolt. a kulturális együttműködésről szóló egyezményt. A most aláírt egyezmény meghatározza a két ország tudományos, művelődésügyi és kulturális együttműködésének alapelveit és irányt szab az együttműködés fejlesztésének. lakossággal és a különféle szervekkel stb. A vizsgálat anyagát azután a taggyűlés megvitatja, s ebben részt vesznek a tárgyalt szakigazgatási szerv dolgozói is. Legutóbb az egészségügyi osztály tevékenységéről tanácskoztak, s elismerték sok jó eredményét. A párttaggyűlés azonban egyebek között megállapította, hogy még tartalmasabbá kell tenni a kapcsolatot az osztály és a kerületi tanácsok között. Ezáltal tovább javul a megelőző védekezés a betegségekkel szemben. Megnövekedtek az egészségügyi osztály előtt álló feladatok is — állapították meg —, és ez megkövej teli az ennek megfelelő szerKimondotta a lekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Közlekedés- és Pcstaügyi Minisztérium, a | Magyar Légiközlekedési Vál- I vezettséget. lalat több vezető munkatár- taggyűlés, hogy a szakigazgaEl. UTAZOTT NATAKUSUMA ASSZONY Supeni Natakusuma aszszony, az Indonéz Köztársaság külügyminiszterének helyettese, aki Péter Jáno6 külügyminiszter meghívására néhány napot hazánkban töltött, kedden Budapestről Bukarestbe utazott. sa. Ott volt Boutros Abadir, az Egyesült Arab Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) A kerületi tanácsok pártszervezeteivel közösen rendezett párttaggyűlésen az államhatalmi feladatok több elvi és gyakorlati kérdésével foglalkoztak, dr. Biczó Györgynek, a városi pártvégrehajtóbizottság tagjának, a városi tanács vb elnökének előterjesztése alapján. A párttaggyűlés állást foglalt amellett, hogy a városi tanács és a kerületi tanácsok pártszervezetei a maguk eszközeivel is támogassák még jobban az államhatalmi szervek és a lakosság együttműködését A jövőben is nagy figyelmet kell fordítani a lakosság észrevételeire. Szerepeljen rendszeresen napirenden a tanácsi tevékenységben a munkásosztállyal kapcsolatos 1958-as párthatározat további végrehajtása az állami életben. A gyakorlat számára A szakmai képzésben jelentős számmal vesznek részt a városi tanács dolgozói és ezt mind a tanácsi vezetők, mind a 'pártszervezet támogatja. A politikai képzésben, tási szervek dolgozóinak — vezetőknek és beosztottaknak illetve továbbképzésben — a egyaránt — minden esetben nagy türelemmel kell foglalMAGYAR KULTURÁLIS NAPOK BELORUSSZIÁBAN FOGADÁS HAZANK CIPRUSI NAGYKÖVETSÉGÉN Házi Vencel, a Magyar Népköztársaság athéni nagykövete. aki a Ciprusi Köztársaságban is képviseli hazánkat. nicosiai látogatása alkalmából szűkkörű filmbemutatóval egybekötött fogadást adott. A fogadáson jelen volt Glavhosz Kleridesz, a Ciprusi Köztársaság nemzetgyűlésének elnöke, valamint a politikai, gazdasági és a Kulturális élet számos vezető képviselője. A Szovjetunió harmadik legnagyobb köztársasága. Belorusszia fővárosában, Minszkben és több más városban, kedden ünnepelyesen megnyitották a magyar kulturális napokat. Az ünnepségékre kedd reggel Kardog László Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság alelnöke vezetésével, Budapestről megérkezett az MSZBT négytagú küldöttsége. A déli órákban repülőgépen Minszkbe érkezett a Magyal1—Szovjet Baráti Társaság népes turistacsoportja is. Este a Belorusz Állami Filharmónia hangversenytermében ünnepélyesen megnyitották a magyar kulturális napokat. Szmirnov, a Baráti Társaságok Szövetsége elnökének megnyitó beszéde után Kiszeljov, a köztársaság művelődés. ügyi minisztere tartott előadást Magyarország életéről és | kultúrájáról. Ezután felszólalt Kardos László, valamint Szipj ka József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. Szerdán ünnepélyesen megalakul a Szovjet—Magyar í Baráti Tarsaság belorussziai tagozata. (MTI) pártoktatás keretében — nagy szómmal párttagokat és párton k ív üli eket találunk. Egyik gyengesége a pártoktatásnak, hőgy jó néhányan nem előképzettségüknek megfelelően kívánnak részt venni a tanulásban. Ez a- legkönnyebb megoldás az érintetteknek, mert csak eddigi ismereteikre kell támaszkodniok. Ezzel azonban önmagukat is ámítják. Helyes lenne tehát, ha a pártszervezet vezetői újból elbeszélgetnének erről az érdekeltekkel. A marxizmus—leninizmus a gyakorlatnak szól. A sokasodó államhatalmi teendők jó végrehajtását a szakmai hozzáértéssel együtt az elmélet biztosltja. M. S. valamivel több. Súlyosbítja a helyzetet, hogy amikor a gépállományunk gyenge kinasználtságáról beszélünk, ugyanakkor fontos, alapvető mezőgazdaság; munkákkal elkésünk (talán az idén ez nem következik be), vagy az sem ritka, hogy azokat egyáltalán nem végezzük el. Az utóbbi négy évben például évi átlagban számítva egymillió hold őszi mélyszántást ne'm végeztünk el és a vetési tennivalókkal is sorra-rendre elkéstünk. Ezt az ellentmondást valahogyan fel kellene oldanunk. Jó lenne, ha ezen az őszön már idejében a földbe kerülne a kenyérgabona és nagyon kívánatos lenne, ha maradéktalanul elvégeznénk az őszi mélyszántást is. Az állandó lemaradás otcát sokan abban jelölik meg, hogy még kevés a gép a mezőgazdaságban. Ezzel azonban addig nem nagyon érvelhetünk, amíg a meglevő gépállományt megfelelően ki nem használjuk. Melyek a gyenge gépkihasználás okai? A mezőgazdasági üzemeket járva, a kérdést vizsgálva általában a következő fő okokra hivatkoznak: traktorewhiány, kevés a munkagép, üzemzavar esetén lassú, nehézkes a gépjavítás; a kijavított gép sok esetben nem válik üzembiztossá. nem ritkán pár hét múlva újra elromlik. Sőt az is megesett, hogy javítás után a gép munkába sem tudott állni. Mindezekhez tegyük hozzá: megítélésünk szerint a fő okok közé sorolható még az is, hogy sok üzemben okszerűtlen a gépi munkák szervezése. M égis, a fenti okok ellenére is, a mezőgazdasági üzemek egy részében miért tudják évről évre idejében elvégezni a vetést, az őszi mélvszántást és más munkákat? Miért tudja például azt megtenni a tiszaföldvári Lenin Tsz, amely most versenjTe hívta az ország összes termelőszövetkezetét? Túlságosan sok géppel rendelkezik talán? Dehogy-. Nálánál vannak jobb vonóerő-ellátású termelőszövetkezetek, amelyek rendre elkésnek a szántás-vetés tennivalóival. A tiszaföldvári Lenin Tsz-ben a siker titka inkább abban rejlik, hogy a rendelkezésre álló gépeket a legcélszerűbben igyekeznek dolgoztatni és ebből eredően természetesen a gépek kihasznaitsági foka is megnő. Amit az alábbiakban el kívánunk mondani e kérdésről, az nagyrészt megtalálható a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben is. Vegyük először a traktoroshiányt, vagy a kettős műszak megszervezését. A mezőgazdasági munkák természetéből fakad, hogy olykor a rendelkezésre álló gépeknek a nap 24 órájából legalább 20 órát üzemelniük kellene, különösen az olyan kötött talajú, szárazra hajló éghajlatú vidéken, mint amilyenen a tiszaföldvári Lenin Tsz gazdálkodik. Különben elszalasztják azt az időt, amikor a talaj legkevesebb erővel a legeredményesebben művelhető. Talán éppen ezen a vidéken született meg az a paraszti szólásmondás: „Aki szikes, kötött talajon gazdálkodik, az a nagy munkák idején ne aludjék*. Jó, jó — kérdezhetné valaki —, dehát honnan vegyünk traktorosokat ahhoz, hogy éjjel-nappal menjenek a gépek? Itt is azokra az üzemekre hivatkozhatunk, amelyekben már megoldották ezt a problémát. Az állandó. kétműszakos munkát végző traktorosbrigád szervezése sehol sem képzelhető el. Ez a mezőgazdasági munkák idényjellegéből fakad. Néha még egy műszak biztosítása sem lehetséges, például télen, amikor az eke már kifagyott a földből. De tavasszal sem biztosítható két műszak, csak aránylag rövid ideig és akkor, ha az üzemekben ősszel jól dolgoztak, nem maradt szántanivaló tavaszra. Márpedig a traktoros állandó munkát, állandó elfoglaltságot kíván. Ezen úgy segítenek a traktorosok helyzetét megértő gazdaságokban, hogy amikor nincs traktorosmunka, más elfoglaltságot biztosítanak számukra. Ha pedig szükség van rá, azonnal traktorra ülnek. A kétkedők erre ismét azt mondhatják: hát igen, de milyen szakember az, aki egyszer kapál, máskor traktorosmunkát végez; sem képesítése, sem megfelelő gyakorlata nincsen? Valóban, hogy valaki igazán jó, gyakorlott szakemberré váljon, ahhoz egy szakmában el kell töltenie 10—15 évet. Ám minden gépre nem ülhet ilyen szakember. miért nincs. Az iparban sem áll minden gep mellett mérnök, sőt hosszú gyakorlattal rendelkező szakember sem, de miután megfelelő a munka szervezeti formája, a gépek különösebb zökkenők nélkül üzemel nex. Az ipar példája nyomán egyre több gazdaságban térnek rá arra a szervezeti megoldásra, amelyben a gépeket nem szórják szét a határ különböző pontjaira — mint az kisüzemi művelésnél szinte elkerülhetetlen volt —, hanem a gépi erőt egy táblára koncentrálják és szinte futószalagszerűen végzik a munkát. Nagyon sok előnye van az ilyen munkaszervezésnek és tegyük hozzá, hogy ez már a nagyüzemi gazdálkodáshoz illő, illetve annak megfelelő szervezeti forma. És ahol 15—20 traktor dolgozik egv táblán, ott már be lehet állítani 8-» 10 kisebb képzettségű traktorost is, akik nem értenek ugyan a szereléshez, üzeni* zavar esetén a hiba megkereséséhez, a javításhoz, de már megtanulták a traktor vezetését, kezelését, s elsajátították a baleset-elhárítás tudnivalóit Az ilyen traktorosokra a fent említett szervezeti keretek között vigyázhatnak, hogy azok szakszerűen üzemeltessék a gépeket, sőt ily módon kifizetődő az is, hogy egy mozgó műhely egy-két szerelővel ott álljon készenlétben a tábla szélén. Ily módon a munkákat is könynyebben átcsoportosíthatjuk, ha azt látjuk, hogy valamelyik munkaszakasz lemaradt és akadályozza a többit. Ha például a szállítási munkák gátolják a szántást-vetést, egy-két középnehéz traktort gyorsan átirányíthatunk a szállítás területére. Ha közel dolgoznak egymáshoz a gépek, az üzemanyag kiszállításához is jóval kevesebb erő kell és így a talajmunkát is a termés letakarítása után mindjárt elvégezhetjük. Addig, amíg ehhez a talaj állapota a legkedvezőbb, amíg a termés 6zárrészének árnyékolása által visszatartott nedvesség ki nem párolog a talajból. G épállományunk jobb kihasználását illetően természetesen vannak olyan kérdések is, amelyeket az üzemen belüli szervezéssel nem lehet megoldani, de ötletes, szemfüles, előrelátó gazda ezeket is nagymértékben tudja ellensúlyozni, pnvhíteni. Az idő sürget bennünket és a betakarítás, a vetés meggyorsítását kívánja tőlünk. Ezért minden okos módszert, minden hasznos tanácsot érdemes elfogadni, hogy idejében elvessünk; hogy elegendő kenyere legyen az országnak. TESZKÖ SÁNDOR Szerda, 1963. október 1*. QglrMáGUROMlAG 3