Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-15 / 241. szám

OGYESSZAI ŐSZ 2. Ahol új várost építenek j Késdobáíók Ősbemutató a Kamaraszínházban A tengerrel ^nt lálkoetunk. Az őszi nap­ban épp olyan volt a színe, mint amikor a paj­koe gyermek sok kékítöt önt a vízbe. A kikötőben hatal­mas daruk és tengerjáró ha­jók mozgalmas, zsibongó elete látszót> A világ min­den tájáról adnak itt egy­másnak találkozót a hajók. At. egyiken indiai zászlót lobogtatott a szél. a mást­kon Vietnam feJeegjele lát­szott. Áruk tömkelege a par­ton. Az egyik telepen trak­torokat emelték a daruk, melyeket einyelt a liajók mélye. A gazdaságilag elma­radott országokba rengeteg áru indul el Ogyesszából. Ki tudná megszámolni n hajók számát, s füstölgő ké­ményeket? Csak akkor láttuk jgazi nagyságát a kikötőnek, amikor eltávolodtunk a part­tól. Egy hajocska futott ve­lünk a hullámokon, de ugyancsak ringatózni kez­dett, amint a part szélén el­tűntek a medúzák, s a mó­lókon túl megerősödött a hullám. Ahogy a partot fi­gyeltük, a bal oldalon fel­tűnt az -Ismeretlen tenge­rész* szobra. (Az utolsó na­pon ml is megkoszorúztuk.) Midőn elmentek előtte a ten­gerjáró hajók, köszöntötték az emlékművet. Az meg, mintha visszatiaztolgett vol­na. így kiáltva az érkezőre: akarj háborút soha!* Sttrű lombok a parton majd hotezú föveny és strand követkeaett. Gyönyörű volt az ogyeeszai ősz, s a meleg még nap-nap után rengeteg fürdőzőt csalt a homokra. A hőmérő reggel 20 fököt mu­tatott, délre 25 fokra emel­kedett, vagy réetleg 30-ra. Magunk sem kívánhattunk volna szebb időt ennél... ültünk3 hajón éa néztük uuuim tenget Nagy, ta­rajos hullámokat hagyott maga után a gép, s kel­lemes Bösízűnek vélt szél kóeolta hajunkat. Érez­tük, hogy barnít ben­nünket a nap. Hogy jobban teljék az utazás, ml barack­pálinkával. ók meg vodká­val kínáltak. így már azon­nal nem okozott nagy ké­nyelmetlenséget az alföldi gyomornak a hajó ringása, Végül énekelni is kezdtünk, Van egy nagyszerű énektik, mély arról szól, hogy nem akar háborút a szovjet nép. Kellemes dallama hamar megtalált* szívünkhöz az utat, a egyórás utazás múl­tán ugyancsak vidáman ér­keztünk Iljicsovszkba. Egyszer a filmhíradóban láttam, hogy az Északi-ten­gerről miként vontatják az óriási hajójavító telepet. Ak­kor még nem gondoltam, hogy valaha is látom. S lám, itt Iljicsovszk kikötőjé­ben találkoztam a hatalmas alkotmánnyal, épp akkor, midőn emelgetni kezdett egy tengerjáró hajót. Hogy milyen líjiceovszk? Egyszerű kikötő. Olyan ki­kötő, amelynek jövője van. Pár évvel ezelőtt még csen­des halászfalucska volt. Mi­vel azonban az ogyesszai ki­kötő a forgalom lebonyolítá­sára kicsinek bizonyult, el­határozták, hogy itt építik meg a teherkikötőt. Kimé­lyítették hát a tengeröböit, kikötőt, rakpartot, mólót S raktárakat építettek. Azóta szakadatlan folyik a munka. Traktorok gyalulják, s egy­mást érő teherkocsi-forga­lom szállítja a kitermelt fői­det. Emberek százai dolgoz­nak az építésben. 1980-ban már 100 000 ember él és dol­gozik majd itt a kikötőben, A kirakodónál láttuk a nagy teljesítményű Ganz-darukat is. Büszkén néztük őket., hiaz ők képviselik itt * magyar ipar hírét. • - tt lljlcsóVfezkt ton­" gerészek vendégét voltunk. Hogy milyen benyomást tettek ránk? Egészen nagyszerűt. Ezek az emberek a kikötő építésével úgy hozzénőt­tek e helyhez, hogy az már szinte osodálatoe. -Ami mólónk!* »A mi kikötőnk!* — mondták. Csak úgy csil­logott bele a szemük. Most értettem meg e vidék lakól­nak és az ogyesszai tenge­rén főknek hősiességét a Nagy­Honvédő Háborúban. Külö­nösen az utóbbiakét, akik hajóik tönkrebombáíáaa után bementek Ogyrészába, s szárazföldön Védték á vá­rost. Nem véletlen, • hogy Ogyrésza a "hős város* jel­zőt kapta. Hatalmas akarat és összefogás van ezekben az emberekben a nagy swsrc­tet és barátkozó*i készség mellett. Nagyszerű terveik és elgondolásaik Vannak. Hisznek a jövőben, s — ahogy pohárköszöntőikben oly nagyon sokszor mond­ták—a kommunizmus és a béke győzelmében. S ezzel mi — az ő életüket és mun­kájukat is látva — messze­menően egyetértettünk. Az ennivalóval lassan meg­barátkoztunk. Sőt úgy éret­tük, hogy nints benne sem­mi különösebb. Az eltérés lényegtelen, Előétel: fekete és vörös kaviár, rák. sonka, sajt, füstölt nyelv. Ebéd fé­lék között is sok a sült hús, akárcsak nálunk, de aír he­lyett általában vajjal főz­nek. Természetesen Igen sok a „halas* étel, s ez utóbbiak különösen változatosak és íz­letesek. Számítottak arra, hogy egy-két , étel esetlég idegen a számunkra, ezért igen sok lehetőség VOlt a Vá­logatásra. Aki a halat nem szerette, élvezhette a csirke­húst. Én például a blrka­húet nem kedvelem, de á halát annál inkább. Volt, aki épp az ellenkezőjét val­lottá. A külöhbségek tehát a delegáció tagjain belül — annak érdekében, hogy sehol ne maradjunk az evéssel szégyenben — szerencsésen kiegyenlítődtek. Italban első helyen a szeszfélák állnak. Rádióműsor Kedd KOSSUTH MADIO 4.30 Hirek. 4.35 Vidáman-fris­séfll Irln Hírek. 9.08 miuiadíó. 6.00 Hírek. 6.25 PiUanatfelveteL 7.oo Hírek. 7.10 UJ könyvek, 1.»o színház- és moziműsor. ÍM Enekeounk együtt. S.ftu Műsoris­mertetés. 4.16 OpcrettréMletek 9.00 Harsan a kürtszó. 9.40 Fú­vcwátlratok. lo.w Hírek. 10.10 Ra­diúegyevem. 11.06 Kirándulás. 11.14 balial-táiiccal a világ körül. u.52 Sok szám közi. 12.06 Hírek. 12.15 Tánczenei koktél. 12.57 A vidéki színházak műsora. 13.06 Törvénykönyv. 13.15 Anyegin. Reszl etek. 14.00 Hírek. 14,30 42 fok árnyékában . .. Nagy Tlöor egyiptomi ripoftja. l».0n Zongo­raművek. 16.40 Hozsdatemvd. 16.00 Hírek 1«.0» Idójírásjelen­tés. 16.10 iskolarádió. 10,50 Ré­musz báréi meséje. 10.45 A Ma­gvar Rádió és Televízió gyer­mekkórusa énekel. 10.90 Nóta­csokor. 17,M RádlóUkola. 17.50 Műsensmérietés. in.no Hírek. 18.15 Tombola. 16,65 A Bzabó család. 19.38 Budapesti zenei Hetek 106.1. A zágrábi Kamara­zenekar hangversenye. 00.40 Es­ti Krónika. 21.40 Népi muzsika. 22.00 Hírek. 22.18 Mai aaemmel. 22,36 A budanestl n-mr-tköíi ze­nei versenvröt iélenHtik . . 23.00 Tánczene. 23.30 Kamarazene. 24.00 Hírek. 0.10 Vidám operettkettö­•Ok. PETŐFI KABIO 6.10 Torna. 6.30 Hírek. 8.00 Hi­rek. 14.00 a némán Rádió ének­kara enekel. 14.il) idOjafásjélefl­tés. 11.25 Zenekart Ittussika, 18.90 Hirek. 15.05 Tenger az óceánban. 15.20 Táncmelódiák. 16.10 Szép magyar novella. 16.30 Verbunko­sok. 16.50 iskdiarádie, i7.oo tú­rok. 17.05 Régi híres énekesek műsorából. 17.21 Könnyű meló­diák. 18.15 ftfjy néma apoalei, 18.30 Füvósfene. 18.60 ldössera hemaetközi kerfléeek. 10.00 Hírek. 10.65 Richárd Rtráuön: Haléi és megdicsőülés. 16.33 „O, kerek vi­lág, kerék asztal". 19.63 Muzsi­káló Seztergom 10,53 BűCsii 21.9o turak. 11.96 Előszóval — Muzsi­kával. 33.00 Hírek. Televíziómúsor 17.83 Hírek. 17.46 Belépés esák tv-nézdknek . . , Látogatás a Budapesti Főkapitányság köz­ponti ügyeletén. 17.55 Iskolások műsora. 1. 100 kérdés — 100 fé­lélet. 2. Uttörőexpedíció a jövő­ba. 11.65 az .,asszékéVert" falu. a tv kisfilmje. 16.15 „E. 0. K." Kisfilm. 19.30 Tv-hírsdó. 19.45 Stép álmokat, gyerekek! 19.55 Honfoglalás, I. TV-fiim. 20.55 szülők, nevelik egymáskozt. a játék és a gyermek. 21.13 Bélé­pés csak tv-nézőknek ... (a Bu­dapest! Főkapitányságról adött közvetítés folyt.). 21.35. Hirek. Tv-híradó (tsni.). Ez érthető is mert az O gyes2­sza vidéki bor eléggé gyen­ge mésztartalmú és savany­kás. A borkedvelők inkább pezsgőt isznak. (Ára megle­hetősen olcsó.) A pezsgők közt kitűnő márka a vörös pezsgő. Ez konyakkal keVer­ve igazán kifogástalan. Házigazdáink tak bennünket speciá­lis nemzeti ételekkel ís. A tengerészek sem feledkeztek meg erről. Pompás tzű pör­költféleségvt szolgáltak fel, Magám is vettem belőle két­szer. Sót, még később is, mikor éreztem, hogy kezd bennem erősödni a vodka. Mondtam is a mellettem ülő tengerésznek, hogy ilyen fi­nomat taláh még életemben sem ettem. 8 lám. ezzel 9 megállapí­tással mindenki egyetértett. A végén meg is kértük á házigazdát: mondja meg, hogy mi volt ez az étel. — Szívesért — szólt a há­zigazdánk. — Kaukázusi mó­don elkészített birkahús!.., Bánfalvi József A szombat esti premier előtt a színészek legfőkép­pen azért Izgultak, vajon a közönség megérti-e Hubay Miklós drámájának monda­nivalóit, MobI. á bemutató után, a darabot megismerve, mi is Indokoltnak tartjuk ezt a félelmet. Hubay Miklós hat évvel ezelőtt írt sztnjá­léka ugyanis jóval kevesebb az író szándékainál. A szer­ző többet, jelenlősebbet akart írni, mint. amit végül ií sikerült. A kész mü nem jutott el azokba a mugassá­gokbe. amelyek felé az írói szándékok törlek. Mit akart megírni a szer­ző? Kgy tízesztendős és el­romlott házasság történeté­nek tanulságait. Ragyogó starttal indult ez a házas­ság annak idején: a két fia­tal a világot akart* megvál­tani. Aztán jöttek az évek, a nehéz esztendők, Imrének, a lehetséges mérnöknek el­lopták a találmányait, jött az ellenforradalom, csalódá­sokkal, kiábrándulással; a házasság megkeseredett. A Világmegváltó tervek a sem­mibe vesztek s a hajdani nagyra törő mérnök a vé­gén már valami békés, nyu­godt kispolgárt élettel is megelégedne. Dóra, a féléség Megkezdődött az új hangversenyévad Lamberto Gardelli nagy sikerű koncertje a színházban A nemzetközi tekintélyű Lambéria Gardelli vasárnapi koncertjével megkezdődött Szegeden az új hangverseny­évad. A kiváló olasz karmes­ter a szegedi Bartók Béta Fil­harmonikus Zenekar élén Vi­lláid; versenyművét, Respighi szimfonikus költeményét és Brahms é-tnoll Szimfóniáját mutatta be. A hatalmas tudású Lem­berto Gardelli hangversenye nagy sikert aratott. A Szege­di Nemzeti Színház közönsé­ge sokat tapsolt már a műsor első száfháhák, n remekbe készült g-moll concerto gros­sonak ia, Az olasz karnagy keze alatt stílusosan, kultu­ráltan muzsikait a zenekar: a tolmácsolás hűségesen közve­títette a Vivaldi-mű érzelmi, hangulati gazdagságát, zenei szépségeit. A második szám előadása növelte a sikert. A romantikus Ihletésű Róma kútjait valóban olyan szép árnyált. kidolgozott előadás­ban hallhatta a közönség, amely a mü minden ériekéi kibontakoztatta. A hangverseny csúcsát a Brabms-sZimfónia előadása jelentette. Éz a monuroéintá- j lis zenei hegyóriás, Brahms-1 nak talán a legnépszerűbb 1 szimfóniája, modern és még 1 is stílusos előadásban jütott1 a közönséghez. Változatos.1 színest loimát'Solds Vólt SZ. ha- i tárogőttan és karáktariiztiku-1 sa.n fejezte ki az egyes téte- j lek sfltötoá rflcfidanivalőlt, anélkül azonban, hogy meg­bontotta volna az agéfz mü elégikus alaphangulatát. A hangverseny végén a közönség sokáig ünnepelte a kiváló olasz karmestert. azonban többet akar, tartal­mas, szép, harcos, munkás­életet, amelyben változatla­nul benne lüktet a Világ megváltósának igénye. A há­zasság konfliktusai ennek a kétféle szándéknak, ennek a kétféle szemléletnek az ösz­szecsapáséból erednek. Ezek az elképzelések je­lentősek. A férj sikertelen erőfeszítése) közélett drá­mát sejtetnek. Tehetséges ré mégsem vitte semmire. Mi­ért? Milyen okok húzódnak meg emógött? A feleség alakja pedig nemcsak hogy egyszerűen rokonszenves, ha­nem egészen új típusú figu­ra ls. Drámaíróink közül senki sem rajzolta még meg a feleségnek C2t a- új típu­sát, aki a házassagban töb­bet lát a szerelmi szövetség­nél és nem azt tekinti fő feladatának, hogy vasárna­ponként jó ebédet főzzön a férjének. Sajnos, mindez csak lehe­tőségként szerepel a drámá­ban. Az író törekvései szin­te Valósággal rejtve jelent­keznék a darabban, annyira netu szemléletesek, annyira nem plasztikusak, hogy fel­ismerésükhöz dramaturgiai elemzés szükséges. Nem segített a dráma hi­báin a szegedi élőadás sem. Nagy György rendezése nemcsak hogy nem emelte kl. nemcsak hogy nem mé­lyítette el a darab közéleti, társadalmi mondanivalóit, hanem egészen meglepő mó­don a hangvételt, az intoná­ciót könnyedre, szinte súlyta­lanra formálta. Áz előadás majdhogynem úgy indul, mintha vígjáték lenne, s a tragédiákhoz közelítő mű előadásénak műfaji egységét sokáig nem is sikerül meg­teremteni; a dráma súlyos, nehéz atmoszférája sokszor szétfoszlik. Bárányfelhőket látunk, pedig a szerző feke­te viharfelhőket rajzolt az égre. A darabnak mlndő««e két ásereplő.te van, Keii-e magyarázni, hogy nehéz dol­guk volt? három órán át ve­szekedni, vitatkozni egy da­rabben. amelynek nincs ma­gas hőfoka, feszültsége, in­tenzitása. amely erniatt bi­zonytalanul közvetíti a mon­danivalót. szinté megoldha­tatlan feladatot jelent. Úgy játszani, hogy egy előadás egyéb izgalmai mellett még attól is félni, megértik-e a nézők a legalapvetőbb, a leglényegesebb dolgokat, ret­tenetesen nehéz. Ennek ellenét* a Késdobá­lók szereplői', Kovács János és Simon Erika a lel * tősége­ken belül színvonalas színé­szi Játékkal igyekeztek a darab eszmei tartalmát a né­zőkhöz közel vinni. Voltak valóban megrázó drámai pil­lanatok, helyzetek az elő­adásban s ez mindenekelőtt az ő érdemük. Voltak azonban kevésbé jól sikerült vészietek la. Az a Jelenet például, amelyben a veszekedés odáig jut, hogy a házaspár tányérokat, po­harakat tör össze, szinte az egész darab és az egész elő­adás szimbólumának tekint­hető. Ha két Ilyen ember, mint a mérnök és felesége addig megy el. hogy tányé­rokat és poharakat vagdos egymás fejéhez, az nagyon komoly dolog, az szinte már annyi, mintha más darab­ban vér folyna a színpadon. Az előadáson ez a jelenet elvesztette erejét, szenvedé­lyességét. A ket színész óva­tosan, félve emelgette a tá­nyérokat ós a poharakat, ne­hogy véletlenül kárt tegye­nek egymásban. Vígjátéki jelenet volt, nem illett a da­rabhoz. Az előadás díszleteit Szé­kely László tervezte. Nem nagy dolog, de a2ért zavart, hogy a két szoba másképp feküdt egymás mellett az egyik képben, mint a má­sikban. ö. L. A leghitelesebb tanú Az újságírói frisseség, a szerkesztői érzék segíti a tu­domány munkáját. Jókai Mór Mire megvénülünk című regényé kritikai kiadásának szövegét már kiszedte a nyomda, az élső levonatokat készítettem éppen, amikor Péter László, a szegedi városi Somogyi-könyvtár tudomá­nyos munkatársa megírta a Déí-Magyárofszág hasábjain, majd nyomában az országos lapokban olvashattam a Md­gyat Távirati Iroda hírét: ha­zakerült a regény kézirata Amerikából. Megtehettük volna, hogy a regény immár kész kiadásá­ban csupán ennyit jegyez­zünk meg: „Kiadásunk már sajtó alatt volt, amikor a re­gény kézirata előkerült, ezért felhasználni nem tud­tuk.* Az Akadémiai Kiadó azohban nem ígv járt ei. A nyomdai munkákat leállítot­ta. s megbízóit, hogy a ki­adáson a kézirat alapján szükségessé váló módosításo­kat végezzem el. Előzékenyen, a tudomá­nyos kutatás érdekeit a leg­messzebbmenőén figyelembe véve járt el a Somogyi­könyvtár, a kézirat tulajdo­nosa is. Könyvtárközi köl­csönzés útján lehetővé tette, hogy az értékes kéziratot, amely a regényeknek mint­egy háromnegyed részét tar­talmazta, lakóhelyemen ta­nulmányozhassam. így nem­csak fáradságot és költséget, hanem igen sok időt ia meg­takaríthattam, és sikerült el­érnem, hógy a kézirat tanul­ságaival gyarapodott kiadás az eredetilég tervezettnél A Somogyi-könyvtár Jókui-kéziruta a kritikai kiadás .szolgálatában csupán három-négy héttel később, még ez év végén megjelenhet. A kiadás szövege így sok­Hal hitelesebb lett, mint kéz­irat nélkül lett volna. Íme, néhány példa: -Hogyan csondálkoznák sokszor, hogyan szerethetett meg valaki valakit.,.« — ol­vassuk a regény közkézen forgó valamennyi kiadásá­ban, s talán fel »em tűnik, milyen egyhangúvá teszi a mondatot a két hogyan, A kéziratban azonban az emlí­tett mondat így van: "Ügy csodálkoznak sokszor, hogy szerethetett meg valaki vala­kit .. ,* Természetesen ez a Változat került a kritikai kiadásba. „.. .a megnyílt mennybe tégalakjaikkal föl­emelkednek* — olvassuk iá­mét az eddigi kiadásokban. Jókai azonban így irta; „lépt alakjaikkal*. „... ha dara­bokra vdgna, sem válok el tőle* — határoZza él a kötet­kiadások szerint a regény egyik hősé, Dezső, amikor bátyját végre megtalálja. Mi­ért vágná az darabokra? Nem ia az áll a kéziratban, hanem ee: "... ha darabokra vág­nák-. Ez aztán már érthető is. hiszen bátyját, Lorandot üldözik. Az ilyen, tartalmat is érin­tő helyesbítéseken kívül sok lehetőség nyílt a kézirat alap­ján Jókai nyelvi sajátosságai­nak visszaállítására is. Pl. ad helyett ád, korcsma helyett kocsma, mondta helyett mon­da, reám helyett rám stb. Ezeket a szerkesztők vafey a szedők változtatták meg, s ez a romlott szöveg Vándorolt kiadásról kiadásra. Sok eset­ben mégis úgy kellett dönte­nünk. hogy a kéziratéval szemben az első kötetbeli Közlésben talált szóalak a hiteles, hiszen Jókai a nyom­dai korrektúra során is Vég­zett kisebb változtatásokat. De a kézirat alakváltozatai ilyenkor ls bekerültek a ki­adásba. a szövegváltozatok közé. Ugyanide soroltuk a kéziratból kihúzott szövegré­skeket is. Ezek igen tanulsá­gosán mutatják, egy-egy mondat, kifejezés hogyan alakult Jókai keze alatt. Pél­dául a végleges szöveg: -aho­vá a többiek mentek*. A kéziraté: -a ho(l]vá a töb­biek {vannak] mentek*. Külön érdekességek a mint­egy kétszáz lapnyi kéziraton Jókainak a szedőhöz szóló nyomdai utasításai, a hírla­pi folytatásos közléshez, majd a kötetben való megje­lenéshez készült kettős lap­számozás. a nyomdászok ív­es lapjelzései. Ezek, az író javítgatásai, utólagos, gyak­ran ceruzás betoldásai az írói alkotóműhelybe engednek be­pillantást: gondos és szorgal­mas munkáról tanúskodnak, — méltó emlékeként a mun­kát olyan nagyra becsülő Jó­kainak. Orosz László Balesetet okozott a kisgyerek Játék közben nekiszaladt a motorkerékpárnak Makó belterületén H. Gy. 3 éves, Mako. Hajnal utca 12, szám ^latti lakos. Fazekas András, a motorkerékpár vezetője Makó, Széchenyi utca 31. i zám alatti lakon, a balesetet mar nem tudia elkerülni, A 3 éves kisfiú könnyebb sé­rüléseket szenvedett. Nem adta meg az elsőbb­séget a Szeged—Fodortelep felé haladó villamosnak teg­nap a József Attila sugárút és Brüsszeli körút kereszte­ződésnél Kiss I. József Bu­dapest, X. kerület. Halom utca 15. szám alatti lakos. Ezért a nyerges vontató ne­kiszaladt a villamosnak, Sze­mélyi sérülés szerencsére nem történt, az anyagi kár azonban jelentős, mintegy 15 ezer forint. Szabálytalanul balról akart előzni Asotthalom és Móra­halom között Sári Mihály, Mórahalom ti, kerület Tanya 152. szám alatti kerékpáros. Nekihajtott Füz Istvánná, Asotthniom I. kerület 42. szám alatti lakosnak Mind­ketten 8 napon belül gyó­gyuló sérülést szenvedtek.' Nem adta meg az elsőbb­ségi jogot az Oskola utca és a Somogyi Béla utca ke­reszteződésénél és belero­hant az arra haladó teher­autóba motorkerékpárjával Váci Imre, Nagy mágnes, La­josszállás Tanya 38. szám alatti lakos. Az összeütközés következtében Vád Imre és pótutasa 8 napon belül gyó­gyuló sérüléseket szenvedett. Kisiklott egy mozdony Hétfőn a kiskunfélegyházi határban a vasút mellett szántott Bori József, a kis­kunfélegyházi Lenin Tsz traktorosa, s az eke az egyik fordulónál a sínek közé Szo­rult. A kiemelésével bajlódó traktoros észrevette a Szen­tes felöl közelgő vonatot és fényjeleket adott. A moz­donyvezető azonban esek mintegy 30—40 méterre vette rézre az integető férfit, s nyomban fékezett, ennek el­lenére azonban a szerencsét­lenség megtörtént. Az ekére szaladt mozdony kisiklott és félboroult. Haláleset nem tortént, Kecskeméti Pál íéke­zőt azonban súlyos sérülés­sel a kórházba szállították. Kedd, 1963. október 15. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom