Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-13 / 240. szám
Hosszabbak a szoknyák, sötétebb a divatszín ' A világon mindenütt őszgzel kerül sor a nagy divatbemutatókra. A hagyományos szokások, tapasztalatok plapján ezért a Ruházati Minta Tervező Vállalat, a Dél-Magyarországi Textilnagykereskedelmi Vállalat, valamint a Szegedi Ruházati Bolt nagy sikerű bemutatót rendezett a Hungária Étteremben. A bemutatott modellek nagy része szerepelt a manchesteri Magyar Hetek keretében megrendezett bemutatón. A zárkózott angolok is kirobbanó tapssal jutalmazták a szép modelleket, s nem volt kisebb a taps a Hungáriában sem. A Ruhaipari Minta Tervező Vállalat bemutatta a lipcsei Nemzetközi Divatkiállításon legjobban tetszett ruhákat is, valamint az öltözködési tanács által megszabott divatelvek figyelembevételévél készült kollekciót. A tervezésnél figyelemébe vették a magyar közönség Háromrészes kosztüm, szürkés csomós anyagból, azonos szinü paszpóllal igényeit és a -leszűrt- európai divatot is. Nincsenek most szeszélyes újdonságok; egyszerű vonalak, a szép színezés és a díszítés variálása az új, őszi-téli divat jellemzője. Hosszabbak lettek a szoknyák, s ha lehet, az idén még nagyobb divat a kiskosztüm. Ugyanezt lehet elmondani a ruha- és a kiskabát-viseletről. A nők szeretik ezeket a ruhadarabokat, mert célszerűek, kisebb-nagyobb változtatásokkal, blúzokkal, pulóverekkel, gyönggyel, sállal sokféleképpen viselhetők. A bemutatón sok szép, derékban el nem vágott ingruhát láthattunk, különböző gyapjú, jersey, műszál és selyem anyagokból. A divat másik újdonsága, hogy igen sok szövetruha hosszú ujjal készül. A kosztümök közül két típus a divat, az egyik az úgy- CJ nevezett őszi kosztümzsáner, csípőig ,vagy csípő alatt érő ka háttal készül, vastag, laza szövésű anyagból, klasszikus vonallal. A másik típus szoknya hosszáig érő kabáttal készül és hűvös időben igen alkalmas. A kabátok egyenes vonalúak, derékban övvel, vagy hátul dragonnal készülnek. Gyakori a kétsoros gombolás. Divat a redingott szabású kabát is, amely karcsú nőknek különösen előnyös, míg a teltebb alakú aknak egyenes, vagy váltói lefelé bővülő, köpeny forma ajánlott. A gallérok nyújtottak és gyakran magasan záródnak. Nagyon divatos a szőrme, gallérnak, kucsmának, sálnak feldolgozva. Az őszi divatban a ruhadarabok szép szín-összeállításban érnek el újszerű hatásokat. A kabátok, a ruhák sötétebb színárnyalatból készülnek, a hozzávaló kellékeknél viszont pasztellszíneket alkalmaznak. Most ősszel nagy divat a kabáthoz, kosztümhöz, ruhához a kalap, ami sok esetben a kabát vagy kosztüm anyagából készül, s igen szép kiegészítője az öltözéknek. „Egyéni" gondok — közös felelősség vonalú szürke télikabát, fekete szőrmegallérral Orgonaszínű kisegtélyl csipkeruha pclerinnel Versbarátok Köre A Magvető Könyvkiadó érdekes új kezdeményezésként életre hívta a Vers barátok Körét. A mozgalom legfőbb célja, hogy a mai magyar költészetet ismertesse az olvasóközönséggel, növelje a versek barátainak, szerelmeseinek számát. A Versbarátok Körének tagjai vállalják, hogy évente százhúsz forint értékű verseskötetet vásárolnak, felében mai költők műveit. Ha kötelezettségüket teljesítik, különböző kedvezményekben részesülnek. Például a mai magyar költők műveit kívánságukra dedikációval ellátva kapják kézhez, év végén pedig egy verseskötetet kapnak ajándékba. A megszabott százhúsz forint feletti vásárlás esetén a költők műveit tizenöt százalék kedvezménnyel kaphatják meg. Mindezeken felül: irodalmi esteket is rendeznek számukra. A Magvető Könyvkiadó mozgalma, amely alig féléves múltra tekint vissza, eddig elsősorban Budapesten ért el sikereket. Nálunk Szegeden talán éppen az irodalmi esteit hiányoznak, melyek a fővárosiakat a körbe vonzották. A város nagy könyvesboltjaiban eddig alig húszan jelentkeztek a Versbarátok Körének tagjaiul. A könyvesboltok ve. zetői egy kicsit magukra hagyatva végezték a szervezést. Tevékenységük — mondjuk meg őszintén — kimerült néhány száz jelentkezési lap, az ismertetők szétküldésében. Megemlítették ezt a dolgot talán rendszeres vásárlóiknak is, de városi szintű szervezés nem folyt eddig ebben az ügyben. A Versbarátok Köre Szegeden csupán csak egyegy könyvesbolthoz kapcsolódó, öt-hét-nyolc főből álló köröcskét jelent A tagok között alig akad egy-kettő, aki már százhúsz forint értékű verseskötetet megvásárolt s még egyszer sem rendeztek "•versbarát- irodalmi estet városunkban, holott — a pesti példa is bizonyítja — ez nagy vonzóerőt jelentene, s a mozgalom kiszélesedését, eredményezhetné. A könyvesboltok vezetői kissé bürokratikusnak tartják a mozgalommal kapcsolatos ügyintézést Valóban jó lenne, ha ezt egyszerűbbé tennék. De nem ártana az sem, ha a tanács művelődésügyi osztálya összefogná a körök működését. Valamelyik művelődési otthonban, a KISZ ifjúsági házban vagy más helyen biztosítani keileJó kezdeményezés, kevés figyelem ne, hogy havonta talán egyszer, irodalmi estre hívják össze a Versbarátok Körének tagjait. Talán a színház KISZ-szervezetének művészei, a Fiatalok Irodalmi Színpadának tagjai is vállalnák néha, hogy tolmácsolják a költők verseit ezeken a rendezvényeken. Dénes János Nem helyi, népgazdasági problémáról van szó! A MÁV feladata, hogy a felkínált árumennyiséget időben továbbítsa. Országos probléma a meglevő kocsik minél jobb kihasználása, a kocsiíordulási. tartózkodási idő csökkentése, a vasárnapi ki. és berakodás megszervezése. Ezeket a feladatokat azután mindenütt a helyi adottságoknak megfelelően igyekeznek végreha^ni. Ezekhez az általános feladatokhoz járulnak még az egyes pályaudvarok sajátos problémái. S így van ez a Tisza-pályaudvaron is, Szeged szállítási központjában. A 100 éves állomáson nagyobb mérvű korszerűsítés hosszú évtizedek óta nem volt. Ha változtattak is valamit, az csak toldás-foldás volt. Ez egyik oka annak, hogy általában a megszabott rakodási idő másfélszeresét töltik a vágányokon a kocsik. Korszerűsíteni, gépesíteni kellene! Jó volna, ha nem késne már sokáig a TÜZÉP áttelepítése Rókusállomásra, mert a vágányok nem alkalmasak a TÜZÉPszállítmányoknál nélkülözhetetlen gépesítésre. Szűk a hely, kevés a raktár és nagy a balesetveszély. * Probléma, hogy a hosszú tengelytávú, főként külföldi szállítmányokkal érkező kocsikat nem tudják a várc«i vasút iparvágányaira állítani, még ott sem, ahol van ilyen, így azután ezeket a szállítmányokat is itt a pályaudvaron kell kirakni. Pedig az AKÖV szállítási kapacitása a jelenlegi követelményekhez mérten kevés. Sokkal több rakodómunkásra volna szükség, mint a jelenlegi létszám. Egyezményes alapon segítenek a MÁV emberei is. Legtöbb esetben azonban őket is leköti saját munkájuk, a különböző üzemi okból történő átrakások, a túlsúlyátrakás, az önkezelésű küldemények elhelyezése. * A feladatokat nehezíti, hogy főként darabáruval dolgoznak. Sok a különleges előkészületeket igénylő szállítmány, például textil, vagy üvegáru, kenderbálák stb. A berakodással közel sincs annyi probléma, mint a kirakással. Nagy könnyebbséget jelent, hogy egyensúlyban van az érkező és a továbbmenő fedett kocsik száma. Így jóval könnyebb a szervezés is. A vállalatok a berakodási időt általában betartják, sőt, sok esetben a megszabott határidő előtt elkészülnek vele. A vállalatok általában a központi elfuvarozóhoz. az AKÖV-hőz tartoznak. Most ebben a dologidőben szívesen veszik azonban az üzemek segítségét. Az érkezési Körkép a Tisza, pályaudvarról géftedileni, de fagyon? Sgyetményee aiafion ad UioModóo undSen ftötfa munkával határidő eléggé bizonytalan. Többször előfordul tortódás, az alkalmi munkásokra meg nem lehet minden fenntartás nélkül számítani. Sok fennakadást okoz, hogy egyes vállalatok elzárkóznak a szombat délutáni, vasárnapi szállítás fogadásától. A fedett rak terüli* hiányán úgy próbálnák rfgíteni, hogy amelyik árut lehet, azi a vagonok mellé, a földre rakják ki. A körülményekhez képest jó és eredményes megoldást csak egyféleképpen lehet elérni. Ügy, ha közös megértéssel összefog a MÁV. az AKÖV, a szállítófelek — és* felesleges huzavonák és felelősség-áthárítgatások helyett alapos munkához látnak. . M. É Falusi és városi gyerekek a gimnáziumban Tények — vélemények — javaslatok Képzeljünk el egy gimnáziumi órát, ahol a tanár az osztály zömének kiad egy tizenöt-húsz perces feladatot, ő maga pedig ez idő alatt hat-hét gyermekkel foglalkozik külön. A különfoglalkozás tárgya nyelvtan, helyesírás, általános iskolai anyag, ismétlés. Hol van ilyen? A szegedi Ságvári Endre gyakorló gimnáziumban, az egyetem Neveléstudományi Intézetének javaslatára. Mi tette ezt szükségessé? Statisztikai adatok Nézzünk pár törzskönyvi adatot Az iskola 553 tanulója közül 142 vidéki. Megoszlásuk: 63 bejáró, 22 magánháznál lakik, 57 a MÁV fiúnevelőben — az iskolának ugyanis nincs diákotthona. A további adatok: általános iskolában magyarból jelesen végzett 73, oroszból 81. Ezek közül első gimnáziumban magyarból 35, oroszból 54 maradt jeles. Majdnem ilyen arányú a különbség a jó érdemjegyek között is — a közepesek és elégségesek javára. S most térjünk vissza az adatokhoz. A részletezésnél kitűnik, hogy azokban az osztályokban a legnagyobb az általános iskolai és gimnáziumi érdemjegyek között a különbség, ahol sok vidéki van. Félreértések elkerülése végett még azt is jegyezLeifer Jakab százéves Sajátságos centenáriuma van ma, október 13-án a magyar újságírásnak, pontosabban az újságírói melléfogásnak, amely száz évvel ezelőtt életre hívta az azóta legendássá vált Leiter Jakabot. E sajtóhíresség sohasem volt élő személy, csupán egy figyelmetlen fordításnak köszönheti létét, s óriási karrierjét. -SzülőatyjaÁgai Adolf, a múlt század ismert szerkesztője, aki egy francia léghajós utazás tudósítását magyarra fordítva (inkább ferdítve) Leiter Jakabnak nevezte el Jákob létráját. ... Fel, fel, oly magasra akarunk szállni, mint Leiter Jakab — olvashatjuk a híressé vált fordítást a Magyar Sajtó című lap 1863. október 13-i számának tárcarovatában. Pedig a léghajó derék utasai az eredeti szöveg szerint olyan magasra akartak emelkedni, mint -Jakobs Leiter-, vagyis olyan csúcsokra akartak feljutni, mint Jákob égig érő létrája. Azóta a leikonok egyszerűen leiter jakabnak nevezik az újságírói balfogás nagy szülöttét, s a név egybeolvadt az értelemzavaró sajtóhibák fogalmával. zük meg: nem egyes iskolákról van szó, s van olyan szegedi iskola, ahonnan gyöngébb tanulók kerülnek ki, mint például egy dorozsmai iskolától. Mégis általában a falusi gyerekeknél nagyobb a különbség. De most már érdekesebb lesz néhány véleményt is meghallgatnunk. Mit mondanak a pedagógusok ? Major Jenóné: — A vidékről jöttek magatartásban jobbak. A probléma nem a képességben van, hanem a nem egyenlő alapokban. Különösen azoknál, akik osztatlan iskolából jöttek, akiket nem szakos tanárok tanítottak. Kétévi munka kell felzárkózásukhoz. Nagyon sok nehézséggel küzdenek, sok időt vesz igénybe a bejárás, otthon is segítenek a munkában —, míg egy szegedi tanuló moziba megy, s legfeljebb törölgetni segít. Gábor Mária: — A vidékiek oroszból alapvető dolgokkal nem voltak tisztában, többen a főnévragozást sem ismerték, egyes betűket öszszekevertek, általános iskolai ötös eredményük körülbelül kettes tudást fedett. Pedig egyformán osztottuk szét a jeleseket, jókat és közepeseket az első osztályokba. A zömmel vidéki osztályban lett mégis a legrosszabb eredmény az iskolában. Gyurkovics Árpád: — Az l/C-ben 7—8 olyan diákot is kaptam, akik egyáltalán nem vagy csak egy-két évig tanultak oroszt. Naponta kAt órát korrepetálunk ezekkel délután. Első félévben el kell végeznünk az általános iskolai anyagot, hogy aztán a gimnáziumi anyagra térve osztályozhassuk is őket. Az általános probléma a vidékieknél a nyelvtannal van. Nemcsak az orosz, a francia nyelv oktatása is nehéz, ugyanis nincs elég alap, amihez kapcsolni lehetne, vagyis a magyar nyelvtannál lehetnek már problémák.. A fordítás is nehezebb, ha nincs gvakorlatuk a magyar mondatelemzésben. Kordé Imre: — Valóban sok a nyelvtani és helyesírási probléma ezeknél a gyerekeknél. Egyes szavak ismeretlenek számukra. Három osztály nyári olvasmányairól és az általuk megtekintett filmekről készített statisztika mutatja, hogy feleannyit olvasnak, mint a városiak. Nem is beszélve az olvasmányok -minőségéről*. Olvasmányaikban túlteng a kaland, a gyermekolvasmány, a romantika, a XIX. század. Ez mutatkozik szókincsükben, kifejezőkészségükben, érdeklődésükben. Az ok: a vidéki iskolák adottságai rosszabbak, másrészt* a környezetből — melynek én nagy jelentőséget tulajdonítok — kevesebb -ragad rájuk*. Mit lehet tenni ? Végül összefoglalásul Juhász Antal igazgatóval beszélgetünk. Íme néhány fontos pont a véleményéből: — Több gátlástól kell feloldanunk a vidékieket, ez idővel és fáradsággal jár. Ezt célozza a tudásbeli hiányosságok pótlásával együtt az a próbálkozás, hogy az órák elején 15—20 percig külön foglalkozunk az elmaradottakkal, hogy délutánonként rendszeresen korrepetálunk, és hogy o vidékiek zömét tanulószobába vettük fel. A gyerek attól nem tanul jobban, ha ismételgetjük neki, hogy -erre szükséged lesz az életben* — rá kell szoktatni a rendszeres munkavégzésre azáltal, hogy dolgoztatjuk, szerepeltetjük. A megoldás nem lehet kivételezés, csak fokozott törődés: az iskola eredménye nem a százalékokban tükröződik, hanem az érdemjegyeknek megfelelő tudásban. Erre kell tehát törekedni, szigorúan minden iskolánál, az általános iskoláknál ls. Hiszen mindaz, amit a gimnázium tehet, csak részben segít megoldani, hogy a falusi — illetőleg hátrányosabb adottságokkal rendelkező iskolákból kikerült — és a városi gyerekek között megszüntessük a különbséget. A megoldás másik része az általános iskolák kezében van: fejleszteni kell az adottságokat, ezáltal többet adni, azután többet követelni, és végül reálisabban osztályozni. Íme néhány példa és javaslat egy iskola tapasztalataiból. Ha hasznosítják őket, bizonyára máshol is eredményhez vezetnek. N. F. Vasarnap, 1963. oktober 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 9!