Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-12 / 239. szám

Nem átok már a hitel ILevelek és emberek Az adósság az idősebb pataszt emberek gondolkodása Bzerint rosszabb, mint az árvíz meg a tűzvész. Igaz is. Van rá statisztika: sem az 1879-es szegedi nagy árvíz, sem pedig a korábbi pesti árvíz nem pusztított el annyi hajlékot, s nem kergetett világgá annyi családot, mint amennyit a kapitalista bankok pénze, az adósság. Ez a gyilkos félelemérzés kísért még most is, amikor egy-egy közgyűlésen különféle beruházásokhoz állami hitel felvételét kell megszavazni a szövetkezet gazdáinak. Már egyre többen értik azonban, mi a különbség az egykori kapitalista hitel és a szocialista állam kölcsönadott pénze között. IpadA tételek Ezeket a gondolatokat firtattuk a minap az üllési Kossuth Tsz-ben Marik András mezőgazdásszal. Az ő kimutatása szerint jelenleg 1 millió 647 ezer forint állami tartozás van a Kossuth Tsz számláján. Mi történik ezzel az adósággal? — ezt számoltuk ki az új 3004 6-os számú rendelet alapján. Az első tetelek között szerepel többek között 36 tenyésző sző vásárlása. E célra 144 ezer forint hitelt kért és kapott a tsz. A 3004/6-os értelmében azonban ez az adósság csak addig adósság, amíg a tsz igazolja az üszök •vemhességét. Nos, jelenleg már 30 üsző ellése várható. Ez azt jelenti, hogy a tsz tartozásából 120 ezer forint lényegében máris megszűnt. Minden egyes új tenyészüsző után ugyanis 4 ezer forint kedvezmény jár a tsz-nek. A 144 ezer forintból tehát már csak 24 ezer forint a rendezetlen tartozás, erre viszont ott van fedezetlenül a hat hizlalásra szánt üsző, uvúyek értékesftésével legalább 10 ezer forint tiszta nyereséghez jut a tsz. Hasonló lehetőségek vannak az építkezéseknél is. Száz férőhelyes szerfás marhaistailóhoz 151 ezer forint, hitelt kapott a tsz. A rendelet szerint viszont — ha az istálló elkészült, s megtelt állatokkal —, térőhelyenként 1—4 ezer foEgy tsz és a 3004 6-os rendelet rint hiteltörlés rendelhető el. Tehát ha a legalacsonyabb mutatóval számítjuk ls a férőhelyeket mindössze 51 ezer forintot kell a tsz-nek tíz év alatt visszafizetnie. A 3004,'6-os rendelet azonban azt is kimondja: korszerű tehénistálló esetén férőhelyenként 11 ezer forint hiteltörlést is kaphat a gazdaság. S ez egy 100 férőhelyes istálló építése után 1 millió 100 ezer forintot jelent JA befektetés A Kossuth Tsz nemrég 427 ezer forintért vásárolt traktorokat és munkagépeket Az "üzlet" lebonyolítása után 73 ezer forintot azonnal elengedtek. A tsz önköltségi áron jutott hozzá a gépekhez. A törlesztés befejezése 10 év múlva esedékes. Akkorra viszont a gépek a termelésben értéküknek a többszörösét adják vissza. A hitel nagyobb részét — amint ezt Marik András agronómus elmondotta — a szőlő- és gyümölcstelepítés köti le: összesen 702 ezer forintot. Negyven hold szőlő és 20 hold gyümölcsös telepítésének költsége ez. a rendelet szerint azonban, ha a szőlő termőre fordult, a tsz érdeme szerint (attól függ, menynyire jó a szőlő) holdanként 15-től 30 ezer forintig terjedő hitelelengedésben részesülhet. A legszerényebb számítások szerint a termőre fordulás évében a 40 hold szőlő után 600 ezer forinttal csökken a Kossuth Tsz számláján levő hitelösszeg. Hogyai, lériil meg ? A gazdáknak csak akkor van félnivalójuk az eladósodástól, ha rosszul művelik meg szőlőiket, gyümölcsöseiket Nyilvánvalóan az olyan gyümölcsös telepítési költségét mely a rossz munka miatt nem juthat el a termőre fordulásig, teljes egészében vissza kell fizetni. A tények alapján azt láthatjuk, a Kossuth Tsz is — mint a többi gazdaságok — nagyobbrészt mindent "ingyen" kap az államtól. A hitelformára és hitelviszony fenntartására elsősorban azért van szükség, hogy államunk biztosítsa magát afelől: kölcsönadott pénze jó kezekben van, s a többtermelés révén valóban visszatérül a népgazdaság kasszájába. Építtetett a Kossuth Tsz többek között egy 32 vagonos magtárt is. E célra 240 ezer forintot kaptak a gazdák. A rendelet értelmében 5 ezer forint hiteltörlés jár vagononként. Azaz a 240 ezerből 160 ezer forint tartozás — mivel a magtár már működik — alapjában véve megszűnt. Négyszázezer forintért palántanevelő telepet is létesítettek. A palántanevelő telep minden négyzetméterére 200 forint engedmény jár, tehát gyakorlatilag a Kossuth Tsz gazdái teljesen ingyen kapták meg telepük berendezését. Névleges tartozás Ha mindezeket a tételeket összeadnánk, kiderülne, hogy az 1 millió 647 ezer forint hitel, mely a tsz teherlapjain fekszik, csak névleges tartozás, valójában nem is létezik. Egyedül a gazdáktól függ, kell-e abból valamit is közvetlen készpénzzel visszafizetni az államnak, vagy sem. Tudnunk kell azonban azt is, hogy ezek a pénzek nem ajándékok a tsz számára. Ha jól sáfárkodnak hiteleikkel a gazdák, a népgazdaság is megtalálja számítását, a nagyobb mezőgazdasági áruforgalom révén. Csépi József A

szegedi embereknek is akadnak élettel járó gondjaik és sokszor szinte természetesnek tartják, hogy problémáik megoldásához a helyi pártsajtó segítségét kérjék. Leveleket küldenek a szerkesztőségnek és ezekben kisebb-nagyobb panaszokról írnak, sürgetik a kivizsgálást, a megoldást, a nyilvánosság erejének, vagyis a lap hasábjainak igénybevételével. Erre a szocialista sajtó módot nyújt, de vajon a múlt rendszer milyen lehetőséget adott az emberek ügyes-bajos dolgainak orvoslásához? Köztudomású, hogy a kapitalistáknak, a dolgozók kizsákmányolóinak nem állt érdekükben, hogy az élet hétköznapi, valódi kérdéseit nyilvánosan feltárják, sőt minden igyekezetükkel azon voltak, hogy ezt például még a régi — egyébként haladó szellemű — Dél-Magyarországnál is megakadályozzák. Bizonyításképpjen kíváncsian nézegettem a napokban, hogy annak idején — tehát a felszabadulás előtt — miként foglalkozott a Délmagyarország a közügyekkel, bejelentésekkel, panaszokkal. Az idő: 1941 első hónapjai. Találomra ezeket a példányokat lapoztam fel. A fasiszta németek "Villámháborúja" már javában tartott, de még nem támadták meg a Szovjetuniót, összegyűjtöttem a januárban, februárban és márciusban megjelent írások közül a közérdekű híreket, panaszokat, leveleket (ha utóbbiról egyáltalán lehet beszélni). Csak a címeket idézem — "16129 munkaerő — 9837 munkahely — "Nincs többé munkabér előleg" — "Lakáshiány Szegeden- — "Március 1-től minden kiló búza- és rozsliszthez 20 deka kukoricalisztet kell felhasználni". Másutt: »Dáni János javaslatot nyújtott be arról, hogy a közgyűlés (törvényhatósági gyűlés) nevezzen el utcát Juhász Gyuláról". És még egy konkrét panasz: "Fodortelepi fák" cím alatt. "Ezirányú kérelmünket, illetve panaszunkat már évek előtt megtettük a városnál, azonban sajnos mindeddig eredmény nélkül." Ezek után szinte kínálkozik az összehasonlító válasz: a mai magyar sajtóban, a mai Dél-Magyarországban is bőségesen lehetőség nyílik a nyilvános segítségadáshoz. Van még lakáshiány a városban, de összehasonlíthatatlan nagy bérház-építkezések folynak és hófehér kenyeret árulnak az üzletekben. -lunkásmozgalom szeged ^ceránjának, a mártír Dáni János elvtársnak akkori javaslata is csak az új rendben valósult meg: van Juhász Gyuláról elnevezett utca Szegeden. A fodortelepi juharfák ügyét is már rég elfelejtették — más természetű kérdések megoldásáért ostromolják a szegediek a Dél-Magyarországot. M

anapság szinte naponta kap helyet a lapban az olvasó. Jóval több, mint száz olyan levél érkezik havonta szerkesztőségünknek, amelyekben íróik főleg közérdekű javaslatokat vetnek fel, közérdekű panaszokat jelentenek be és kérik azok orvoslását a sajtó segítségével. Folyik az esőcsatorna, rossz a közvilágítási lámpa, nincs elegendő választék tüzelőből, javítsák ki a hídfeljáró lépcsőjét, udvariasabb legyen az üzletekben, a villamoson, a fürdőben a kiszolgálás! A tanács létesítsen újabb kutakat, bölcsődét, autóknak parkírozóhelyet, javítsák ki a járdákat, állítsanak forgalomba több autóbuszt! — és így tovább. Nőttek az igények és örvendetes, hogy olvasóink közül mind többen hozzánk fordulnak. Ebből az Véradónap gyárban Hírek a közéletből KADAR JANOS FOGADTA A FINN CJSAGLRÖ-K ÜLDÖTTSÉGET Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke pénteken fogadta a hazánkban tartózkodó finn újságíró-küldöttséget: Jáakko Hakalat, az Hamulehti főszerkesztőjét, Jorma Simpurát, a Kansan Vutiset főszerkesztőjét, dr. Torsten Steinbyt, a Hufvudstadsbladet főszerkesztőjét, , Tyko Tarponent, a Turun San ómat főszerkesztőjét, valamint dr. Kullervo Killinent, az STT finn távirati iroda vezérigazgatóját. A kormány elnöke beszélgetést folytatott az újságírókkal és válaszolt kérdéseikre. DOBI ISTVÁN ÉS KÁLLAI GYULA FOGADTA AZ EAK KÜLDÖTTSÉGÉT Pénteken délben a Parlament Mun kácsy- termében Dobi István, az Elnöki Tanács Elnöke és Kállai Gyula, B Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja fogadta sz Egyesült Arab Köztársaságnak Mohamed Abdel Karím tábornok, hadügyminiszter-helyettes vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttségét. Dobi István és Kállai Gyula szívélyes baráti beszélgetést folytatott a küldöttség vezetőjével és tagjaival. DOBI ISTVÁN TÁVIRATA ANTONIO SEGNTIIEZ Dobi István, az Elnöki Ta- és a magyar nép együttérnács elnöke táviratot inté- zését a Piave folyó környezett Antonio Segnihez, az kének lakóit ért súlyos terOlasz Köztársaság elnökéhez mészeti csapással kapcsolatés kifejezte az Elnöki Tanács ban. UKRÁN BÉKEDELEGÁCIÓ ÉRKEZETT HAZÁNKBA Az Országos Béketanács A küldöttséget a Keleti pámeghívására pénteken baráti lyaudvaron Harmati Sándor, látogatásra hazánkba érke- a Hazafias Népfront Országos zett az Ukrán SZSZK béke- Tanácsának titkfra, Dezséry bizottságának küldöttsége László, az Országos BéketaAlekszej Kornyejevics Roma- nacs főtitkára, valamint a SLlre^Sf ^ató H-afias Népiront és az Oraz Ukrán Tudományos Aka- szagos Béketanacs több vezedémia tagjának vezetésével, tő munkatársa fogadta. BUDAPESTRE ÉRKEZETT AZ INDONÉZ KÖZTARSASAG KÜLÜGYMINISZ TER-HELYETTESE Péter János külügyminisz- gyarországra érkezett Supeni . x. . • „, Natakusuma asszony, az Inter meghívására penteken né- donéz Köztáreaság külügymiHány napos látogatásra Ma- niszterének helyettese. Önzetlenül, jó szívvel l — Tessék, talán még egy — fáradhatatlanok és szíve- így Kubán Istvánná, aki ticsésze teát! Nem baj, ha sen végzik ezt a munkát. zedszer adott most vért már ivott, tessék csak! — És — Na, milyen a kereske- — Két fiam van. Mindketa tea mellé jár még jó tíz- delmi osztály? Tőlünk min- tő véradó — mondja Kúti dekányi kolbász, két péksü- denki itt volt! — hangzik egy Imre —, csak nem maradok ternény, meg egy dupla is. kis jogos dicsekedés. Altalá- le mögöttük? Mindenki a ruhájára túzi a ban nagyobb az ijedelem, ^ jelvényt és a kezében szoron- mint a félelem. Fájni egyál- ::"h" gaTtfcVtnxecmlé,kl^'L tela" "em fái az, a ,kif szú- És eljöttek a többiek is, a Ingyenes véradás van a ras. Sokan vannak akik jon- sokszoros véradók példát műnek előzetes jelentkezes nel- tatnL 0k már nem drukkoi_ kul, akkor, amikor munka- nak. Remzső Dezsó ötventarsaik igazoltak, semmiseg szer> Ábrahám József. Hókai e8esz- Antalné, Frits Ferenc, akik És mégis, miért teszik? negyvenhatszor feküdtek már — Az édesanyám, a fér- a "szúrószobában". . „.. „ , . . jem súlyos beteg volt. Ide- Az üzemben 105 állandó. rian Gábor Galgoczii Piros- gen vére segített rajtuk. Ak- aktív véradó van. Kilencen lca Bálint Hona. — dicsere- kor fogadtam meg, legköze- huszonötször, harmincan pevallk- h,05>' kozel ketsza- lebb adok én is. _ Kádár dig tizenötször adtak már zan jelentkeztek ingyenes sándorné, de sokan mások is vért. Ettől a naptól azonban ZaTT^. Az üzem dokto1" - Barna Ferencné, Goda úgy látszik nő az üzemi vérxmaga -S Kálmánné, Vrábel Mihály adók tábora, mert itt többen £ A Ia a vezTto" ~ így vélekednek. jelentkeztek, hogy mindig seTdP embXré^mZSnak ~ Minde" -ben első vér- gíthessenek.' szép emberbaráti munkanak adásom ingyenes _ mondja A buzgólkodás eredményaz elokeszuleteit Mindenki BÚS Tibor tizenötszörös vér- nyel járt. Megszületett a szesegített, Budai József, az adó. gedi rekord, összesen 250-en üzem gondnoka valóságos — Az ember a két gyere- jelentkeztek, s 191 dolgozótól kis -kórterem-hálózatot" va- kére gondo1' s akkor köteles" vettek is vért* Szegedi Ruhagyárban. a. W Az üzem vöröskeresztes aktiváinak — Nagyiván Sándorné, Schrenk Jánosné, Sirázsolt a kultúrterembe. A véradó állomás apparátusa — 22 fő — mindent megtesz annak érdekében, hogy megszűnjön a véradók izgalma. Szolgálatkészek, kedvesek, udvariasak. Munkájuk felelősségteljes, nagynagy türelmet és figyelmet igényel. Ök — dr. l^asancz Valéria, a laboratórium vezetője, Erki Istvánné iönővér, Sebők Sándorné, a megyei szervező és mind-mind, a többiek is, valamennyien ségének érzi, hogy adjon — Mcry Éva (Liebmann telvj Gcv» János a századik és Mavosi Mária a százegyedik véradó egyre növekvő bizalmat érezzük. Igyekszünk is ezt a bizalmat ápolni, a lehetőségekhez képest közöljük a leveleket és a panaszokkal kapcsolatosan az illetékesek válaszát, intézkedéseit. Nem túlzás, ha a korábbi idézetek alapján megkérdezzük: vajon — például — 1941-ben egyáltalán meg lehetett volna-e írni a lapoknak azokat a dolgokat, amelyek ma nap mint nap megjelennek? A szocialista sajtó elKpzelhetetlen az olvasók százainak, ezreinek véleménynyilvánítása nélkül, s így válnak levelezőink a lap külső munkatársaivá. S mivel ez láthatóan, olvashatóan így van, a Dél-Magyarország is a levelek közlésével szervezi az újabb levélírókat. Ennek nyomán — mivel az emberek tudják, hogy a mai élettel járó problémákat nyugodtan meg lehet mondani, sőt bármilyen ügyben, bárhová panasszal fordulhatnak, s arra a rendelkezések szerint az illetékeseknek záros határidőn belül válaszolniok kell —, előfordul az is, hogy egyesek vélt sérelmekre keresnek orvoslást. Egyoldalúan, csak egyéni szemszögből bírálják el az eseteket,. és a vizsgálatnál kiderül: nincs igaza a panasztevőnek. \

j annak olyanok, akik visszaélnek a dolgozók érdekében hozott törvényeinkkel, kultuszt űznek a panasztevésre adott lehetőségekkel és valóban jelentéktelen ügyekben, hamis beállításban, a lényege* dolgok elhallgatásával feljelentések egész sorát küldik el a legkülönbözőbb szerveknek — közöttük a DélMagyarországnak is. Ugyanakkor nem veszik számításba, hogy az ellenőrzés során az érem másik oldalát is megvizsgáljuk és kiderül a valóság. Ezzel sok embernek csak felesleges izgalmakat, gondot, munkát okoznak. Az is előfordult, hogy például panaszukkal több helyre is fordultak, csupán az illetékest nem értesítették. Senki nem várhatja, hogy mások feladatát a lap vállalja magára, ha azonban a jogos panaszokat, javaslatokat nem megfelelően intézik valahol, akkor bármikor segít a párt helyi lapja is. m m indezek feltárásával semmiképpen sem akarunk senkit elriasztani panaszának megtételétől — ellenkezőleg: ösztönözni szeretnénk a bátor, nyílt, egyenes és őszinte levélírásra. A már említett kölcsönös bizalmat azzal fokozhatjuk, hogy biztosítjuk a hozzánk fordulókat diszkrécióról, s mindenkor lelkiismeretesen foglalkozunk a névvel ellátott bejelentésekkel. Erre mód nyílik a Gyorsposta, a Levelek és emberek, az Olvasók írják és egyéb rovatainkban. Várunk tehát olvasóinktól minél több levelet A hibák feltárása mellett a jó tapasztalatok megírásától se tartózkodjanak. MARKOVITS TIBOR Szovjet egyetemi küldöttség Szegeden Kedves vendégek érkeztek tegnap a Szegedi Tanárkéyző Főiskolára. Az Uzsgorodi Tudományegyetem háromtagú küldöttsége látogatott Szegedre, hogy a két felsőoktatási intézmény eddiai kapcsolatainak elmélyítése érdekében hosszú lejáratú barátsági és együttműködési szerződést kössenek az Uzsgorodi Tudományegyetem és a Szegedi Tanárképző Főiskola közölt és aláírják a szerződés végrehajtását szabályozó kétéves munkatervet. A küldöttség tagjai: D. V. Csepur, az Uzsgorodi Tudományegyetem rektora. I. M. Mesko és A. M. Roi egyetemi dékánok. A szovjet vendégeket tegnap délelőtt Csukás István, a főiskola igazga. tója fogadta, majd délután a vendégek a főiskola földrajz és állattani tanszékét látogatták meg. A küldöttség több napot tölt Szegeden. Szombat, 1963, október la, QÉLtMAQYARQRÍZÁü 3