Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-05 / 233. szám

1963. október S. WL-íM4<Sr/'.ROR$Z4« 5 A termelés tudományos elemzése érdekéhen A közeljövőben a Ma­gyar Közgazdasági Társaság Csongrád Megyei Csoportja­nak kezdeményezésére és szervezésében kezdetét veszi — különböző tanfolyamokon — a megye közgazdászainak továbbképzése. A megyében dolgozó több száz közgaz­dász régi kívánságának és jogos igényének kielégíté­se történik meg a tovább­a termelőerők fejlesztése szélesebb körű specializációt követelne meg, ugyanakkor a természetbeni elosztási for­mák nagy súlya éppen en­nek egyik akadálya. Ezeknek az ellentmondásoknak a fel­oldásában kívánnak segítsé­mányok jelentőségének nö- get nyújtani a tanfolyam vekedése a tudományok olyan témái, mint "A jöve­zeti formákat követel, a ma­tematikai módszerek alkal­mazásával hogyan határoz­hatjuk meg a társadalmi munkamegosztás helyes ará­nyait stb. A közgazdaságtudo­rendszerében nagyrészt az­zal függ. össze, hogy a tu­domány korunkban termelő­képzés különböző formáinak Grövé váUk amj részben azt beindításával. Milyen okok indokolják ennek a régóta meglevő igénynek a megvalósítását? A megye közgazdászai szá­mara eddig alapjában véve hiányoztak á tervszerű és jelenti, hogy a tudomány eredményeit aLkalmazzák a termelésben, részben azt, hogy a termelési folyamat tudományos alapon valósul meg. A közgazdászok igen nagy részének — a terme­színvonalas továbbképzés }éshez közelálló üzemi-' szervezeti keretei. Ez ideig olyan formát sem sikerült a közgazdászok számára talál­ni, mint amilyen formában az MTESZ gondoskodik a műszaki értelmiség valame­lyes továbbképzéséről. A közgazdászok tovább­képzését kényszerítő szüksé­gességgel parancsolja a köz­tervező közgazdászoknak a munkája a szó igaz értel­mében termelő tevékenység. Nejn véletlen, hogy napja­inkban a termelómunka fo­galma átalakulóban van, nem lehel, azt a fizikai mun­kára leszűkíjeni, s nem vé­letlen, hogy a fejlett terme­lőerőkkel rendelkező orszá­gazdaságtudomány fejlődése gokban és gazdasági egysé­és jelentőségének növekedé­se a szocializmus teljes fel­építésének időszakában. E fejlődés nagyrészt a szemé­lyi kultusz légkörében el­burjánzott. a gazdasági fo­lyamatok elemzését nélkü­löző dogmatizmus, valamint a marxizmus—leninizmus ál­talánosan érvényes tételeit gekben a közvetlen fizikai termelő tevékenységet foly­tatók és a termelőmunkát végzők aránya 1:10. Más szó­val: a közgazdászok modern követelményeknek megfelelő továbbképzése a termelő­erők fejlesztésének is egyik fontos kérdése. A különböző gazdasági irányító ós vezető elvető revizionizmus elleni szervekben dolgozó közgaz­harcban következett be. A dászok pedig a termelési vl­közgazdaságtudomány fejlő- FZ0nV0k konkrét formáinak dése azzal jár, hogy egy részt korrigálta azokat a helytelfen tételeket,' amelye­ket korábban a közgazdá­szok a gazdasági folyamatok elemzéséből, de még inkább ennek az elmulasztásából helytelenül vontak le (Pl. az benj szakmai árutermelés kategóriái fel- nyeket használásának az elhanyago­lása. a termelőerők és ter­melési viszonyok teljes össz­hangjáról beszélve, a terme­lőerők racionális fejlesztésé­nek bizonyos elhanyagolása, a nemzetközi munkameg­osztás nem kielégítő fejlesz (ar, bér, hitel, költségvetési rendszer) állandó tökéletesí­tésével járulnak hozzá a ter­delemelosztási és munkadí­jazási formák fejlődése* —, »A szocialista üzemszerve­zés újabb irányzatai* —, "A jövedelmezőség és a terme­lés kölcsönhatása* stb Ugyancsak továbbképző tanfolyamot indítunk az ügyvit eligazgat as automatl­zálása tárgykörében is. A modern technikai viszonyok közepette nem termelő dol­gozók aránya növekszik a termelőkhöz képest, ezt az arányváltozást lassítja az ügyvitel és igazgatás gépe­sítése. s egyben az üzemi elemzésekhez és közgazda­sági kutatómunkához ia ala­pot szolgáltat az elektro­nikus berendezések felhasz­nálása. S végül, megindul a to­vábbképzés n munkagazda­ságtan keretében is. A mun­kagazdaságtan a közgazda­ságtudomány egyre fejlet­tebb ágazata lesz. A tanfolyamokon vizsgát tenni nem kell. Részt vehet­nek középfokú (technikumi) végzettségűek, sőt a közgaz­dasági kérdések iránt érdek­lődök is. A tanfolyamokon való részvétel részletkérdé­seire (jelentkezés módja, részvételi díj stb.) a társa­ság helyi csoportja ad felvi­lágosítást. (MNB, Vár u. 5. melóerők fejlődéséhez. A vá- EZam t zolt feladatok megnövelik a A {entj továbbképzési for­különbözo területeken tlöl- mákon kívül a helyi csoport gozó közgazdaszokkal szem- elniiksegf, kezdeményezi és . követelmc- szorgalmazza A Közgazda­ságtudományi Egyetem esti tagozatanak Szegedre helye­zését. Ennek jelentőségét részben abban látjuk, hogy kiszélesíti azoknak a körét, akik a legmagasabb fokú to­vábbképzésben részes ülhet­A fentleknek megfelelően a közgazdászok továbbképzésé azt a célt szolgálja, ho3j( égvrészt felfrissítse a köz­gazdászok szakmai ismere­teit, másrészt megismertess^ a közgazdaságtudomány leg­újabb eredményeit, harmad­nek, mivel korábban szemé­lyi és anyagi okok miatt tese stb.). Másrészt az ural- ^ ^ bogy közgazdásza- nem vol módjuk resz InHnvá vált szófia ista iíaz- i_i. * r*l Irol . - ... kodóvá vált szocialista gaz­dasági viszonyoknak megfe­lelően kutatnia kell, hogyan használjuk ki a szocialista termelési viszonyok adta le­hetőségeket a termelőerők gyorsabb fejlesztése érdeké­ben, illetve a termelőerők gyors fejlődéséből a szocia­lista termelési viszonyoknak milyen új, konkrét formái következnek. Eziért foglalkozik olyan kérdésekkel. hogy milyen módon kell a szocialista gazdaságban a jobb minősé­gű munkára ösztönözni, s hogyan lehet megtalálni az anyagi és tudati ösztönzés megfelelő viszonyát, a ter­melőerők fejlődése ink mindinkább alkalmassá váljanak a népgazdaság (az üzemek) előtt álló időszerű gazdasági feladatok elméleti és gyakorlati elemzésére és ezek megoldására. A> érdeklődésnek meg­felelően ez évben folytatjuk a tavaly megindult agrár­gazdaságtani tanfolyamot. A mezőgazdaságban mielőbb meg kell oldani azt az öl­ben pedig mód nyílik arra, hogy a közgazdasági munka­körben dolgozók — akik egyetemi végzettség meg­szerzésére kötelezették — valóban közgazdasági vég­zettséget szerezzenek. A társaság helyi csoport­jának elnöksége azzal a ké­réssel fordul a tagsághoz és a megye öeszes közgazdászá­hoz, hogy minél nagyobb lentmondást, hogy a tulaj- számban jelentkezzenek a donviszonyok nagyüzemiek, a termelés pedig még jelen­tősen kisüzemi. (Elég itt utalni arra, hogy a mező­gazdaság nettó termelésének mintegy 32 százalékát ház­táji és kisegítő gazdaságok milyen adják.) Sajátos ellentét nyil­új üzemi-gazdasági, szerve- vánul meg abban is, hogy nekik megfelelő továbbkép­zési formára. Ügy véljük, ezzel is hozzájárulnak a szo­cializmus építésében adódó közgazdasági feladatok jó megoldásához. Dr. Nagy Lajos tanszékvezető docens, a helyi csoport elnöke Kezdés előtt Készülődés a KlSZ-oktaiási évadra Még néhány hét és meg- akkor is olyan felelősséggel hezebb feladat a fiatalok kezdődik a KISZ-oktatási kell felkészülnie mondaniva- bevonása a közös munkába, évad. Már elkészültek a lójára, mintha zsúfolt te- Néhány helyen ez azért ne­KISZ megyei, járási, városi remben szólana. A fiatalo1 héz, mert a foglalkozások bizottságainak oktatási prog- hamar észreveszik, hogy nem eléggé érdekesek^ nem ramjai, amelyek aLapján az vezetőjük mennyire veszi kötik le a fiatalok ^gyel­alapszérvezeti vezetőségek a komolyan a foglalkozásokat, mét. Jól bevált módszer a helyi adottságoknak megfe- s ők is ennek megfelelően foglalkoztatás. Mindenkit íel­lelően döntik el, hogy mi- viselkednek. lelkesít, ha olyan feladatot kap, amely erejének, képes­A ségeinek megfelelő. Aki né­mi kézügyességgel rendelke­Egv tanfolyan sikeres zik, készítsen grafikonokat, munkája természetesen még térképeket, rajzokat. A vers­sok más tényezőből tevődik kedvelő szavalatokkal sze­össze. Fontos dolog példa- repelhet. Olykor kise'ob jele­ul a szervezés. Több helyen, netek is előadhatók. Helyes sajnos, még ma is úgy io- módszer lehet az is, hogy az borozzák a fiatalokat, hogy előadásokat egy-egy hallgató az alapszervezet KISZ-tit- tartja, a propagandista csak kára odamegy valakihez, s kiegészíti azt és összefoglal­elkezdi "agitálni": "Jössz ja a vitat, szemináriumra?* "Nem!* — hangzik a válasz. "Na, ne í$|} tréfálj, muszáj valakinek!* "Menjen a csuda!* — Ez a jelenet megismétlődhet né­is a lyen tanfolyamokat indítsa­nak. Már a legtöbb helyen kiválasztották a propagan­distákat, s megkezdték a hallgatóság toborzását is. Az elmúlt években örven­detesen emelkedett a KISZ­oklatásban résztvevők szá­ma, szélesedett a fiatalok lá­tóköre. Ez azt mutatja, hogy a fiatalok többsége megérti a politikai képzés fontosságát. Egy jól működő kör veze­tője mondotta, hogy náluk azért mentek rendjén a dol­Az első oktatási napon a propagandistákat hívja ösz­sze a városi KISZ-bizottság, hogy megbeszélje velük a hányszor, nu'g végül tennivalókat. Szegeden nagy- fiatal beleegyezését adja, de gok. mert összeforrott a kol­részt képzett propagandis- csak azérl. hogy békén hagy- lektíva. A fiatalok nemcsak ták dolgoznak, bátran rajuk Ják. Előfordul az is, hogy a a szeminárium ideje alatt lehet bízni a fiatalság neve- titkár, úgy menet közben találkoztak, hanem állandó­léset. Ez pedig fontos, mert közli munkatársaival: "Fel- an közös programjaik vol­tölük függ elsősorban a fog- írtalak szemináriumra*. Az tak. összehozta őket a kö­ilyen és hasonló szervezés zös színházlátogatás, és mo­következménye azután nem ziba járás, a sok klubdélu­is lehet más. mint az, hogy tán, s így amikor szemi­a náriumra mentek, az már a hallgatók száma, vagy — közös program folytatása mint mondani szokták — volt. nagy a "lemorzsolódás.* Sok-sok türelemmel úgy Az első feladat az, hogy formáljuk, alakítsuk tehát a lalkozások egészséges légkö­re ás sikere. Szükséges tehál. hogy a propagandista céltudatosan !" ..,des?" megcsappan és határozottan eldöntse még az oktatás kezdete előtt: milyen módszerekkel vezes­se szeminárumát. Ne csak részleteiben, egy-egy elő- tekintélyt szerezzünk a KISZ szemináriumokat, hogy azok színess égükkel, érdekessé­adásra őszülve, hanem át- oktatósi köröknek. Ez azon- „nn .. a ...... fogoan, egészeben ismerje . . .. , . , . , gukkel vonzzák a fiatalokat, a tftníolyam anyagát és hall- ban csak ott érhető el, ahol valamennyi KlSZ-vezető­gatóit is minél jobban. Ve- magának a KISZ-szervezet- tői, propagandistától, min­gye figyelembe a fiatalok nek Is van tekintélye, ahol a den ifjú kommunistától ak­iskolázottságát, szakmai fel- tagság látja hogy a vezetők kora lendületet és lelkese­z«g1agyPélSk2: foglalkoznak az dóst követel hogy póldájuk­játosségait. Ha a szeminárt- oktatással. kai magukkal ragadjak kor­úmra csak tízen, tizenket- Amikor már együtt van a nyezetüket. ten járnak, az előadónak kör, a legnagyobb és legne- Méry Éva Lassú az építkezés a szegedi járás fsz-eiben A szegedi Járás tsz-el új létesítmények építésére eb­ben az évben 30 millió 253 ezer forintot kaptak hcwezú lejáratú hitelként a járási tanács építési keretéből. Ez az összeg 384 különféle új létesít­mény építésére azolgál. A beruházásoik kö­zött számos nagyobb tételű ősszeg is szarepei. például 10 növendékmarha-istálló építése, amelyre 3 millió 285 ezer forintot fordítanak, to­vábbá tizennégy darab do­hánypajta. legnagyobb ősz­szeget, 9 millió forintot 273 asőkút építésére szántak. A 30 millió 253 ezer fo­rintból augusztus végéig 17 millió 63 ezer forintot hasz­náltak fel a tsz-ek az új létesítményekhez. Ez azösz- töttek volna. Ugyancsak eb­szeg igen kevés, s azt mu- ben a tsz-ben szolgálati la­tatja, hogy kás építését is tervezték, .... , , _„ hogy az agronómus megfe­az építkezések üteme ltíő ]akáshoz jusson A ter_ lassú, vezéenél azonban nem jutot­tak tovább, mert a tsz tu­lajdonát képező telek, ame­lyen a szolgálati lakást épí­tették volna, kívül van a községen és majoron, s ez nem teszi lehetővé, hogy építési engedélyt kapjanak. Vagy mégse olyan sürgős a szolgálati lakáé felépítése? A csengelei t«z-elcben ál­talában késlekednek a do­. , hánypajták építésének meg­kezesek időbeni megkez- XczdSéwl. Sem a KeIőpa­acsere, tak, sem az Egyetértés, sem illetve annak befejezésére. P^S a Vadgerlés Tsz-ben Mint már említettük 14 da- kezdtek még hozzá a rab dohánypajta építését dohánypajták építéséhez, tervezték, amely 42 hold holott m 7 darab dohány­s félő, hogy év végéig a tervezett létesítmények kö­zül több nem készül el. A beruházási cisazeg felhaszná­lósának lassú ütemét objek­tív akadályokkal is lehet magyarázni mindamellett, hogy több tsz-ben nem fordítot­tak kellő gondot az ópít­Az Erős Tsz elnöke, nevezzük Erős Jánosnak, a Gyenge Tsz-t patronálta. Sűrűn peixze nem jelent meg a Gyen­ge Tsz-ben, de amikor betoppantott, mindig fűszeresen, ízesen mondta el a magáét. A járásnál nemrég figyelmez­tették őt, hogy a Gyenge Tsz előrelát­hatóan megint lemarad az idei őszi ve­téssel, s ezért jó lenne, ha Erős jobban kezébe venné a dolgokat. Erős maga­biztosan mosolygott és másnap felke­reste a gyengéket. összehívta az embereket és nagyon szép beszédet mondott. Méltatta a bú­zatermelés világszínvonalát, a korsze­rű agrotechnika követelményeit, és még sok minden mást. Az emberek megtapsolták és Erős megnyugodva hazament. Pár nap múltán értesítette öt a járás, hogy a Gyenge Tsz-ben nyoma sincs a vetésnek. Erős megcsóválta fejét, felkereste a gyengék elnökét, s megkérte őt, hogy kerítsen elő egy olyan embert, aki szépen tud írni. Megérkezett az ember, s hozott magával egy meszesvödröt. Megkapta a parancsot, hogy minden ház, kerítés oldalára pingálja oda az alábbi szöveget: »Aki máma jól elvet — Holnapra kacagva nevet*. A kín­rím estére ott díszelgett minden ház falán, de a vetés még ettől sem indult meg. ErŐ6 erre falugyűlést hívott össze. Drámai szavakkal méltatta a nemzet­közi helyzet problémáit, majd arról is szólt, hogy vetni kéne. Pompás hason­Nehéz őszi szántás latokkRl ecsetelte, hogy a jólét miként függ össze a vetéssel. A hallgatóság könnyezett. Sőt! Meg is éljenezték Erőst, de mégsem vetettek. Csigaként vánszorogtak a termény beszállító sze­kerek, vontatók, sehogyan sem akart meggyorsulni a betakarítás. Persze Erős nem esett kétségbe. Ki­találta. hogy egy kultúrműsor kei-eté­ben kell a figyelmet a vetés fontossá­gára irányítani. A műsor jeles művé­szek részvételével lezajlott, de min­den megmaradt a régiben. Ekkor igénybe vette a megyei sportrepülők egyik repülőgépjét, amelyről röplapo­kat szóratott a falura. A gyengék fi­gyelmesen elolvasták a vetésről írot­takat, de az ügyet még ez sem segí­tette. Más kísérletbe fogott. Hangos­beszélőn járta körbe a hatért, s a modern technika segítségével dörögte el mondókáját. Ezzel párhuzamosan az iskolában megszervezte, hogy a gyerekek otthon beszéltek a szüleik­kel, és segítségüket kérték egy vetés­ről szóló dolgozat megírásához. Vala­mennyi hasznos, okos tanácsot kapott, mert minden dolgozat jeles lett. Ez idő tájban a falu egyetlen kocsmájá­ban sört vagy fröccsöt már csak úgy adtak, ha az illető felmutatta a mun­kaegységkönyvét, igazolva ezzel is, hogy mennyi munkaegységet szerzett a vetésnél. De sajnos, sem a hangos­beszélő autó, sem a dolgozat nem se­gített, a kocsmai rendelet után pedig minden gyenge átjárt a szomszéd fa­luba inni, ahol egyébként kitűnően haladtak a vetéssel. Mindezeket persze Erős jelentésben írta meg a járásnak, keményen vádol­va a gyengék vetéssel szemben tanúsí­tott makacsságát. A járáson csak a fe­jüket csóválták: Ejnye! Hát ezekre a gyengékre semmi sem hat? A helyzeten aztán a véletlen segí­tett Erősnek el kellett utaznia egy ér­tekezletre, ahol a patronálás eredmé­nyeit beszélték meg. Maga helyett er­re az időre a párttitkárt bízta meg a patronálással, aki szépen átballagott a gyengékhez, egy délelőtt körülnézett, s még aznap este falugyűlést hívott össze. Nem mondott ékes szavakat, nagyhatású beszédet, csak ennyit: — Emberek! A tsz vezetősége úgy határozott, hogy a kukorica, a cukor­répa és a burgonya betakarítása után, minden prémiumot, amit megígért, azonnal kioszt. Bár nem éljenezték őt meg, másnap meggyorsult a betakarítás, és egy hét múlva teljes erőből megkezdődött a vetés is. Griff Sándor termés befogadására lenne elegendő. Sajnos, eddig mind­össze 6 dohánypajta készült el, holott mind a 14-re ége­tően szükség lenne. Kora tavasztól fogva kü­lönböző építési anyagokat nem lehetett kapni. Az épít­kezésekhez szükséges beton­vasakat például az AGRO­KER nem tudta időben szál­lítani. A járási tanács illeté­kes osztályától kapott infor- hiány miatt nem tudott"ele­pajta építéséről van szó. Sajnos, a legnagyobb té­telű beruházás is csorbát szenvedett. A tervezett 273 darab cső­kútból eddig mindössze 25-öt adott át rendelteté­sének a Járási Tsz-ek Épí­tési önálló Közös Vállal­kozása. Ez a vállalat szintén anyag­máció szerint az erdőigazga. tóság a megrendelt faanya­got csak májusban szállí­totta le. Három garnitúrát viszont rossz méretben szál­lított, s vissza kellett kül­deni, mert nem tudták fel­használni. Noha a tsz-ek az any&g­get tenni a megrendelésnek. Nem kaptak a csőkutakhoz szükséges fekete gázcsövet, valamint szűrőszitát. Ugyan­akkor a tervezést munkála­tokat is későn kezdték el, mert vita volt a körül, hogy a csőkutakhoz kell-e vízjogi engedély. Mint azt később utalványokat időben meg- felsőbb fórumok eldöntötték, kapták, mégis kénytelenek 20 méter méljségig a eső­voltak késlekedni a szállí- kutak használatához nem tássál, mert hol kavicsot, hol kell ilyen engedélv. meszet, vagy cementet nem A beruházási összeg telje­kaptak. A cáengelei Kelópa- sebb felhasználására termé­tak Töz-ben viszont akkor is szetesen van még idd, eppen várakoztak, a dohánypajla ezért építésével, amikor már volt cementjük. Csakhogy a ce­mentet nagylelkűen kölcsön­adták a Csongrád megyei Tatarozó és Építőipari Vál­lalatnak anélkül, hogy az anyag visszaadásáról pontos határidőre megállapodást kö­a megkezdett munkáknak a befejezését gyorsítani kell, hogy minden új építendő létesítmény tető alá kerül­jön még a rossz idő előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom