Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-30 / 254. szám

Több mint kétszáz Masiniszták modern gyógyászati készülék ÉS LAKATOSOK Megnyílt az orvosiműszer-kiájlitás Dieter Herrschaft, az NDK kereskedelmi attaséja (közé­pen) és Gerhard Deinme, a Zeiss Művek mérnöke (jobb oldalon) dr. Szontágh Ferenc professzorral, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatójának társaságában pz orvosimúszer-kiállítás egyik kitűnő, Zeiss gyártmányú berendezéséről beszélget A Német Demokratikus városokban is, Debrecenben, Köztársaság híres gyárának, Pécsett, majd most Szegeden, a VEB Carl Zeiss Jéna Mű­veknek, valamint a magyar Orvosi Műszer és Fogászati­eikk Kereskedelmi Vállalat­nak közös kiállítása nyílt tegnap, kedden délelőtt a Szegedi Orvostudományi Egyetem gazdasági hivatalá­nak művelődési termében. A kiállítás megnyitásán megje­lent s beszédet mondott Die­ter Herrschaft, az NDK ma­gyarországi nagykövetségi­nek kereskedelmi attaséja és ér. Horvai Ervin, az Egész­Bégügyi Minisztérium Orvosi Műszerügyi Intézetének igaz­gatója. Részt vett a megnyi­tón dr. Tóth Károly, az or­vosegyetem rektora, dr. Lász­ló György megyei tiszti főor­vos. dr. Vetró János, a KÖJALL igazgatója, Tar­esay Gyula, az OMKER igaz­gatója, az orvosegyetem több professzora, a megye és a város egészségügyi szakem­berei. A jénai Zeiss Művek az Idén először mutatta be ki­váló orvosi műszereit Buda­pesten kívül a vidéki nagy­az Orvosi Műszer ós Fogá­zott cikkekkel együtt. A Zeiss Művek a világ legna­gyobb finommechanikai és optikai gyára 18 ezer mun­kásának, mérnökének és tu­dományos munkatársának alkotásaiból ad ízelítőt ez a kiállítás. A 60 kiállítási tárgy között a szemészeti műsze­rek vannak többségben. Az Orvosi Műszer és Fogá­szaticikk Kereskedelmi Vál­lalat többek között az Esz­tergomi Műszeripari Művek­ben készült prototípusokat, kvarc- és infralámpákat, vá­kuumszárító szekrényt. Elő­kelő helyet foglal el a mint­egy 150 kiállított készülék sorában a Kőváry-féle hom­lokreflektor is, vagy példá­ul az alapanyagcsere-vizsgá­ló és regisztráló, valamint a víz alatti masszázsra szolgá­ló berendezés. Ezt a nagyszerű kiállítást igazán csak a szakemberek tudják értékelni, hiszen az ő munkájukhoz adnak felbe­csülhetetlen értékű segítsé­get ezek a kiváló orvosi mű­szerek. A Zeiss Művek és az OMKER ezért is rendezte, hogy az orvosok megismerjék az orvosi műszergyártás kor­szerű eredményeit, s minél hamarabb felhasználhassák mindennapos gyógyító és tu­dományos munkájukban. A kiállítás október 30-án, 31-én és november 1-én van szaticikk Kereskedelmi Vál- nyitva, reggel 10-től délután lalat által forgalomba ho- 5 óráig. Illillllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllll HlliilillllW Milyen a szegedi fűtőház levegője! Távoli vonatsíp hallatszik, embereket oly hosszú évekig szélnek. Arról, hogy még né­Megvárom a rendezőn, míg a fűtőházhoz kötötték. hány százalékkal ugyan adó­a vágóhídi kanyarból előbú- Ügy vezet végig második sak az idei szállítási terv­jik a pöfögő, nagy fekete otthonuk sajátos világában, bői, az első negyedévi lema­mozdon.v, maga után von- mint a tárlatvezető a kép- radás miatt, de már jóval szólva terhét, s aztán indu- tárban. S magam is a ki- több árut szállítottak moz­lok a fűtőházba. Előbb azon- váncsl látogató ámulatával donyaik, mint egy évvel kő­bán szemügyre veszem az nézem, mi ad sajátságos rábban. Köhécselek és vé­épületet, s az előtte elterü- színt, atmoszférát a kiílisze- leményüket kérem. Elkomo­lő mozgalmas vasúti terepet, rű épületnek, s mi az ami ta- rulnak, amikor a füstös le­A félkaréjba terülő fűtőház, szít. Mert valami taszít, hi­a mozdonyforcutó, a műhe- szen elment 28 lakatos, lyek. a lokomotívok — ezek vasút Mozdony, betört orral vegőre terelem a szót. — Ezt csak azok tudják együttesen alkotják szívét. Sok éve ver már ez a szív, kisebb-nagyobb kihagyások­kal. Lüktet hol erősebben, hol gyengébben. Most példá­ul erősebben, mint valaha. Morajlik szüntelenül, s az al­sóvárosdak, a hattyasiaik mintha nem is hallanák. Megszokták már, mint az al­tató muzsikát. Mi is lenne, ha egyszer elhallgatna a zaj, a mozdonyok füttye, a meg­szokott folytonos lüktetés és csend borulna a környék­megérteni, akik köztünk él­nek, vagy már beleszippan­tottak a füstgázos levegő­be — felelik. Sajnos, van mit szippan­tani a gázból. Tavaly télen romlott el véglegesen a füst­Furcsa kis kételyek kerí­tenek hatalmukba, amint a nyitott gyomrú mozdonyok között járok, s nézem a szorgoskodó lakatosokat, a kazánok orvosait. Láttam már sok beteg mozdonyt, szívó. Lassan halad a javí­most. mégis megrettenek a látványtól. Előttem a város­földi karambol mozdonya betört orral. Néhány hete szaladt el mint vad csikó, mert elaludt az ember, a ve­zető. Tört, zúzott mindent, re? Az emberek álmukból amit emberi kéz emelt, ösz­is felriadnának, úgy bántaná fülüket a hirtelen némaság. Talán senki sincs ezen a környéken, akit valamilyen szál ne fűzne a vasúthoz, mégis az utóbbi hónapok­ban többen elszakították e/ szálakat, hátat fordítottak a vasútnak, a fűtőháznak. Mégis mit mondanak...? szetörve önmagát is. S most az emberekre gondolok, akik a bajt előidézték, rájuk, kik szolgálatunkba állítják eze­ket az óriás gépeket s havon­ta 210 órát tartózkodnak ten­gelyen. Ennyi a norma, de ők jóval többet utaznak. Tá­vollétük igen sűrűn megha­ladja a 280—300 órát. Rendelet mondja ki, hogy tómunka, a szerkezet vasvá­zát elkészítették, de a szívó­motor még nincs készen. Nagy kérdőjel ez a vasváz ott fönn, a fűtőház füstös légterében, a mozdonyok fö­lött Vajon nélküle telelnek az idén is? Most még tűrhe­tő, mert nyitva vannak a nagy ajtók, de mi lesz a té­len? A többség kitart Az erősebbek kitartanak, mások leszámolnak, s elmen­nek gyárba dolgozni. A szo­Együttműködési szerződés a greifswaldi és a szegedi tudományegyetem között Tíznapos távollét után ha- dés — mint dr. Antalffy zaérkezett a kelet-németor- György elmondotta — a tób­szági Greifswaldból a Jó- bi között a kutatási, oktatási zsef Attila Tudományegye- és nevelési tapasztalatok ki­tem háromtagú küldöttsége, cserélésére, az oktatók és amely együttműködési szer- hallgatók kö.csönös látogatá­zödést dolgozott ki és irt alá >ara, a tudományos publiká­a greifswaldi és a szegedi ciók és dokumentációs anya­tudományegyetem között. A gok cseréjére, valamint ta­szegedi küldöttség tagja volt nulmányi kirándulások szer­dr. Antalffy György, a Jo- vezésére vonatkozó intézke­asef Attila Tudományegye- déseket tartalmazza Ezenkí­tem rektora, dr. Márta Fe- vül előírja, hogy a két egye­renc, az egyetemi pártbizott- temen kétévénként felváltva ság titkára és Gruber Lász- egyetemi hetet rendeznek. A ló, a tudományegyetem ta- szerződést német részről dr. nulmányi osztályának veze- Hans Wehrü professzor, a tője. greifswaldi egyetem rektora Az együttműködési szerző írta alá. a masiniszta és a fűtő 18 — Nem könnyű választ ad- órát tölthet tengelyen, az ciális, munkavédelmi beren­ni arra, hogy miért ment el előkészülettel 24-et, s azután dezések ugyanis nemigen tőlük az 53 lakatosból 28 egy esztendő alatt. Ennek okait keressük magunk is — mondja Vízvári Albert, a fű­tőházi vezetőmérnök. édesgetik ide az embert. Hogy mégis kitart a többség, a törzsgárda nagyobb része, nehany hete a varosföldi ka- ^ azért van, mert nemcsak feltétlen pihenőre kell tér­nie. A rendelet régi, s most — Mégis mit mondanak, akik leszámolnak? A válasz nem szabatos fe­lelet a kérdésre, de szorosan a témához tartozik. — öf-hat évvel ezelőtt, amikor sok munkára váró rambol után ismét feleleve­nítették a fűtőházban a igaz­gatóság szigorú levelével. A régi gyakorlaton nehezen tudnak változtatni. Sok a szállítanivaló, kell a moz­dony, s ha a gép kell, megy a fűtőház, a vasút szíve lük­tet, hanem a vasútasszív is dobog, s most jobban, mint máskor. Az utóbbi hónapokban igaz. sokat javítottak a fű­tőháziak helyzetén, azonban jó lenne, ha a felsőbb vasúti rhjhh^i^h bhh hhhh^i még lakatos volt Szegeden, csak az ember is, mert nelküle dobogna a fűtőházért az itt elvétve ment el valaki, s ha nem megy a masina. S men- dolgozó emberekért. Tererrft­na^annég>'eLk°Img" nek együtt, de 18 óra utazás senek számukra jobb. egész­tak helyette. De most, ami- ' __, „ ségesebb munkakörülménye­kor új gyarak épülnek, s a otan pihenőre ter a mozdony ^ g akkor ők is jobban ^ Nagy kérdőjel vasútnál a kereset nem jobb személyzete, mint máshol, könnyebb szív­vel válnak el régi munka­helyüktől az emberek. — Nézzen körül nálunk — invitál egy kis helyszíni szemlére —, s aztán maga S az itthoniak? Néhányan itt állnak mellettem, csen­desen, hallgatagon, de élén­poti bikájának rendkívül nagy presztízse és népszerűsége sem lesz „jó*. Tekintélyét, veszített emberré válik, s elvesz Ezt az alapos igazságot ma már valamennyien tudjuk, akik abból a tekintélyből, amelyet a párt politikájának a népsze­iskolát szereztünk a marxista ismeretekben és „végigcsi­náltuk* az elmúlt tizennyolc esztendőt. Volt időszak, amikor a párt politikája elvesztette ezt a tekintélyét ós népszerűsé­gét. amelyet a felszabadulás éveiben, a romország felépíté­sében, a tőkés rend megtörésében, majd felszámolásában és a munkashatalom megteremtésében szerzett. A személyi kultusz évei beárnyékolták a pártot és természetesen azo­kat is, akik — többségükben — kiváló emberi tulajdon­sággal és őszinteséggel képviselték a párt politikáját. rűsége biztosít számára. ITÍÍnifnlÁ példánkból levonható tanulsághoz tartozik, AUItuUlU hogy a rátermett, a „munkában égő*, jó em­beri tulajdonságokkal rendelkező vezető növeli az általa kép­viselt politika tekintélyét is. Személyes tulajdonságával, szakértelmével, a dolgozókkal való törődésével stb. megsok­szorozza környezetének munkakedvét, termelési kedvét, s a termelés eredményeit is. Ez pedig anyagilag is kedvezően hat, életkörülményeket javító tényezővé válik, növeli a tár­is meglátja, miért gyengül- ken figyelnek. Szemük — tek a szálak, amelyek az M mondani ,szokás _ a vesékbe lát Engem is erősen átröntgeneznek, hagyják, hogy nézelődjem, magamra maradva szívjam a fűtőház­ban gomolygó füstöt, füst­gázt. Amikor megszólítom őket, valamiféle csodálattal párosult meleg, baráti érzés lesz úrrá rajtuk, mert ered­ményeikről, sikereikről be­fcintélye, vagy tekintélyvesztése kedvezően, illetve kedve­aötlenül hat a politika gyakorlati megvalósítására. A mezőgazdasági munkák elvégzése bizonyító tényező amellett hogy politikánk népszerű és tekintélyes. Ezt. a po­litikát értő s őszinte meggyőződéssel szolgáló vezetők nép­szerű. tekintélyes emberek. Ebből az időből származik s a mi generációnknak: életre sadalmi rend becSületét a dolgozóban. Azokban a ternWŐ­ezolo tanuteagul maradt, hogy a marxista pohttkanak a te- szövetkezetekben. ipari üzemekben és intézményekben, ahol Jt-ivtV AI\m tron'u tav i nral trirocTToca Iro/i*?ar//M\n i I latira iratiira* . .. . a vezető okosan, jól irányit — s nem jelentkeznek elhárítha­tatlan bajok —, ott a termelési eredmények szubjektíve is hatnak: növelik a munkások, szövetkezeti tagok stb. önbizal­mát, a párt politikájának a tekintélyét. Ennek az ellenkezője is igaz. A rosszul szervezett és gyengén irányított termelés visszahat a dolgozó ember ke­FrrfpmpC figyelmet fordítani arra a határozottságra, délyállapotóra. visszalöki munkájában, mert nem látja ér­Xil U' iütJS ahogyan a mezőgazdaságot — alacsonyabb, telmét, hiszen az ő számára ott kezdődik a szocializmus, ahol magasabb fokon — irányító vezetők félléptek, a parasztság, dolgozik és csüggetegen, borús szemmel nézi a világot. Ilyen érdekeire és az ország kenyérellátására apellálva. A hatá- helyen a párt politikájának a tekintélye megfogyatkozik, s roaottságra a parasztság határozott, munkával válaszolt. S a vezetőt sem becsülik. nem úgy, ahogvan politikánkat, félreértő és magyarázó ve- „ , , , ,, , , .... zetök egvik-másika elmondja határozatlanságának indokai ág jdfii ŐSZI mez?&azdasáai munkák lebonyolítása a között: „Félreérthetik a keményebb fellépést*. ,UC1 " , ^zetői tekintély szempontjából meg egy .. ,, , , , . , , . ... figyelmeztetessel szolgainak. Most mar egyre kevésbe lehet Másként szólva: vezető emberek helyenkent attól fel- . ,, . , , . , , ... , , bek. hogy a határozottabb vezetést, a munkák elvégzésének ketfele modon nezm a vezetőknek a termelesi egysegek ele­megkövetelését. ellenőrzését valamiféle parancsolgatásnak tét, csak a gazdasági teendők oldaláról, vagy a politikai te­vehetik. Sőt rásüthetik a „szektás* bélyegzőt. Ettől való vékenység alapjáról. A kettő együtt: az igazgató, szövetke­érthető. de alaptalan tartózkodás elsodorhat embereket a u elnök éppen úgy szolgálja e politikai érdekeket, mint a bizonytalanságig. Közismert, hogy a gyamoltalan, bizonyta- . , ..., ... , ° . .. . . , , , . .. , tan vezető nem vezető a dolgozó ember előtt. Part, ifjúsági es szakszervezet a termelesi erdekeket. Nem ,„ , , , ... . . ,, _ lehet külön tekintélye az igazgatónak, elnöknek, s külön va­Annak a vezetőnek van tekintelye, aki szemelyes mun- . ' .. ., . . .. ... , Icájával, magatartásával ad a párt politikájának a tekinté- lamitele mas tekintelye a politika! es tarsadalmi szervek lyéhez. Elismerik vezetőnek, mert látják, hogy „teljes mel- vezetőinek. Egy politikát, egy társadalmat szolgálnak, sze­líd* vallott eszméjének diadaláért dolgozik, emiatt egyenes, mélyes tekintélyükhöz az alapot egyformán a párt egészsé­eszinte embernek tartják. Az emberek tudják, hogy a pén- patikája szolgáltatja. aert, fizetesert megdolgozni termeszetes. Es ez joleso erzes. , .. . . , , , . . _ ,, ., _ .. Őket nem zavarja az ellenőrzés, számonkérés, hiszen rend- A Ennek az „összedolgozásával* is igen jo példáját nyuj­ben állnak a dolgok. Viszxmt a munkának a könnyebb ol- totta a kenyérgabona elveteséert foíyo küzdelem. Szovet­dalán járók „véleménye* nem befolyásolhat egy vezetőt és kezeti elnökök es szakemberek, parttitkarok es partszerve­nem téríthet el határozottságától. A dolgos, munkaszerető ^tekatagsaggal együtt dolgoztak: nem volt „kulon* er­emberek tisztelik az igazságos, egyenes jellemű, szerény ve- d*k es kulon tekintely. Nagyon ]ol megertettek: a politika zetőt elvárják határozott intézkedéseit, támogatják, becsű- tekintélyé s. a szemelyes tekintély egyformán azon múlik, lik. Áz a vezető, aki nem veszi észre, hogy a végzett mun- hogy megvalositjak-e a vallalt vetesi tervük tejesiteset. ka a legmegbízhatóbb értékmérője a reá bízott emberek Megvalósították, s ezáltal növelték a párt politikájának valóságos értékének, és ennél fogva mindenkinek a szemé- a tekintélyét, s személyes tekintélyüket. S ez érvényes éle­ben a „jó fiú* szerepéi tölti be — előbb-utóbb senkinek tünk minden területére. tartanak a fűtőház mellett. Ismét a Rendező-pályaud­varon állok. Várom, míg el­húz előttem — ha jól látom az elmosódó számokat — a 327—048-as. A masiniszta ki­tekint, talán Szigeti István* vagy Kézi András, nem tu­dom, csak azt látom, hogy sapkájához emeli a kezét. Az irányító, a váltókezelők tisztelegnek. Én is. Nemcsak neki, hanem a többieknek is, a szállítás, a vasút katonái­nak. Nézek a szerelvény után, míg el nem tűnik a ka­nyarban. S aztán távoli vo­natsípot hallok. Szegedi ma­siniszták, fűtőházi emberek mennek messze, a dolguk után. Nagy Pál VísszakerüSnek-e a magyar képek Ruszinéból ? Az osztrák s a nemzetközi közvélemény nyilvánossága előtt gyűrűzik tovább az Ausztriában az Alt Aussee-i sóbányában a háború befe­jezése óta visszatartott csak­nem 1200 magyar festmény ügye. A keddi Neues öster­reich egy, a múlt évben a Magyar Nemzetben megje­lent cikkre hivatkozva meg­írja, hogy a hajdani sóbá­kül kifogástalannak monda­ni*. Az illetékes osztrák szak­emberek véleménye — ha finoman is — kétségkívül alátámasztja annak az 1961 novemberében helyszínen járt magyar szakértő bizott­ságnak a Magyar Nemzetben közzétett véleményét: képe­ink rendkívül rossz állapot­ban vannak, szinte vala­mennyit a teljes pusztulás nyában berendezett „raktár- veszélye fenyegeti. S ez ban* többek között Paál évvel ezelőtt volt! két László, Székely Bertalan, Ivényi-Griinwald- Béla, Va­szary János, Edvi Illés Ala­dár, Réti István vásznai he­vernek. Míg korábban az osztrák illetékesek nem győzték hangsúlyozni, hogy a „só­bánya állandó hőmérsékletű száraz levegőjében a képek káros hatás nélkül tárolha­tók*, a Neues österreich az oszitrák műemlékvédelmi hi­vatal óvatos, de sokatmondó véleményét idézi: „A fest­mények állapotát nem le­hetne minden további nél­Miután az osztrák sajtó az ügyet „szellőztette* felcsil­lant a remény. Két szerdai bécsi lap is hírt ad arról, hogy az osztrák hatóságok a közeljövőben hajlandók 140—180 képet visszaszolgál­tatni, „amelyeknek tulajdon­jogát már tisztázták*. Hiva­talos részről e hírt eddig nem erősítették meg. A nagy érdeklődés ered­ményeként az osztrák ható­ságok kedden beengedik az újságírókat az Alt Aussee-i bánya „képtárába* s remélhe­tő. hogy ezzel újabb lendü­létet kap a küzdelem. (MTI) OML ^ &&L.MAGYARQ&SZAG £ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom