Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-27 / 252. szám

Mi lesz a Szikula családdal TLiffiSSL Segít a társadalom a bajba jutott gyerekeken A asendee, megtört asz- volt rá, hogy ittasan jár dol- ben egészségi állapota egyre eeonyból szavak helyett gozni. És Szikuláné tűrt. Mo- romlott, ritkábban tudott el­rrúnduntalan kétségbeesett 8041 ** vasa,t éÜeÉ alkalmi menni takarítani és kevesebb m. takarításokat vállalt nappal, volt a pénz, egyre jobban . pénz, egyre jobban hogy legyen a gyerekeknek hiányzott az apa keresete. S ennivaló. amikor már kétszer is olő­A férj sokszor egy hétre ^orduJt' f PN^ is eltűnt s aztán részegen fí^11n!lk,^„fekud ek . * hazatámolygott, néhány Io- "fj® mentők u .o­rinttal a zsebében. Ha az ^a Szikuláné eröt vett ma­asszony szólni mert, ütött 1 » u 1 nem tur Io­nénak, ennek a tragikus sor- Először csak az öt gyereket aD0; mert Ila minden így asszonynak van oka a ti- szült asszonyt, aztán a beren- ked^'ebbe^ a"gverekekls aokogás tör fel. Körülötte ott áll megszeppenve a négy gyerek. — Anyu megint sír — kezd rá a pityergősre a legkisebb gyerek, Zolika is. És Szlkulá­rásra. „Agyonütlek, ha panaszkodni mersz!*' Szikula Józsefné a Dáni János utca 6. szám alatti ház nl dezést törte össze, végül az súlyosan megsínylik. Látta utóbbi időben elkövette a már ennek jeleit a romló ta­legszörnyűbbet ütötte az eredrBény®"' • a . .. . ... , _ legutóbbi orvosi vélemény anyjukat védelmező gyertne- szerint, az egyik gyermek keket is. Ha az asszony szól- ideggyenge. mert, zengett a ház az Híre jutott a környéken is házfelügyelője Férjével 1948- "tas emb«- szitkozódásától, tS£Sᣠban kötöttek házasságot A* fenyegetéseitől. ra segritett az I. kerületi ta­egyszerú. de tiszta házfel- — Agyonütlek, ha panasz- nacs 1000 forintos utalvány­kodni mersz... A tanács és a Vöröskereszt... Szikuláné sokáig nem pa­nyal. Ebből a gyermekeknek vettek ruhát. Ugyancsak se­gített a hélyi Vöröskereszt is, s így várták reménykedve, egyszer majd csak minden jóra fordul... A pohár betelt A napokban a rendőrség ügyelői lakásba sorra szület­tek a gyerekek. Először a most 19 éves Julika, aztán a most 13 éves József, majd Lajos, Laci és végül néhány évvel ezelőtt Zolika. Az asz­saoSiy, amíg szívbeteg nem lett, dolgozott. De még bete- naszkodott, tűrte sorsát, ví­gén ls ellátta a házfelügye- selte keresztjét. Sőt még arra Jói munkát, rendben tartotta is Volt ereje, hogy a gyere- isi^ 'üta^taléuiT'szikűtó ^> hífr kek előtt szépítse a helyze- Józsefei az egyik vendéglő­jét A férj pedig egyik hely- .. . , ben Előállították övvoiAt ^a^ikl"aaken!!t "1Un- ^'T .Tv^ uTk re" <ttt ls tarttótók kij^anc­kába, mert mindenütt panasz ban elvesző tekintélyei Kóz- dúsáig. Amikor kiengedték újra ivott, majd hazament az asszonyhoz. Amikor az kérte tőle a fizetést, pénz helyett ismét ütést kapott. Végül pe­dig a síró gyerekek láttán szakadt tíz forintost és öt da­rab egy forintost tett az asz­talra: ennyi maradt a havi j fizetésből. Az asszony két-1 ségbeesásében újra a rendőr­séghez fordult, s ugyancsak odafordultak most már a szomszédok is. Kérték, járja­nak el az ittas emberrel szemben, ne hagyják, hogy a családot teljesen tönkrete­gye. Az indokok alaposak voltak és Szikula József el­len megindult az eljárás ifjú­ság elleni bűntett miatt. Szikula József tehát az igazságszolgáltatás kezében van és hamarosan elnyeri méltó büntetését. De mi lesz a családdal? Egyedül a 15 éves Júlia keres havonta 480 forintot. A többi még kicsi, ruha és ennivaló kell nekik. KEREKES LAJOS: ANSCHLUSS 1938 az Az Anschluss problémája alapján kíséri nyomon az első világháború befejezé- eseményeket Hitler hatalom­se után a nemzetközi dtplo- ra jutásától Ausztria beke­máda egyik legtöbbet vita- belezéséig. Megragadó érde­tott kérdése lett Ez csak fo- kességgel adja vissza az an­kozódott 1933. után, amikor nexió előtt hetek drámai fe­Hltler hatalomra Jutásával szültaégét. A kérdéseket a Németország erőszakos An- nagyhatalmi érdekek széle­schluss-törekvése, a soro- sebb nemzetközi nézőpont­zatos robantások, politikai Iáról mutatja meg, s ezál­merényletak, Dolfuss kancel- tal értékes összefoglalást ad lár meggyilkolása Ausztriá- a második világháború elő­ra irányították a világközvé- történetéhez, lemény figyelmét Kerekes Az Akadémiai Kiadónál Lajos az első, aki magyar megjelent munka a törté­nyelven tudományos hiteles- nészek, középiskolai tanárok, séggel rajzolja meg Auszt- egyetemi hallgatók érdeklő­ria 1938-ban bekövetkezett désére tart 6zámot elsősor­nómet megszállását. Felhasz- ban, de szép stílusa, vllá­nálta a nemzetközi és ma- gos szerkezete folytán bórkl gyar levéltár forrásanyagét számára élvezetes olvas­ás egyéb okmányokat, ezek mány. FOTOLEXIKON f Ottörö jelentőségű munka nak az egyetemes fényképe­látott napvilágot az Akadé- 268 tehetőségeiről. A húszezres példányszám­mlai Kiadónál Fotolexikon ^ ^^ ^ ^ q1_ címmel. A könyv szerkesztő daJas Bzép könyvet régóta bizottaága ós munkatársai v4rták a fényképMég szftPei­mindenekelött az amatőr meseii s mlvel 1948 <jta nem fényképészek népes tAborá- jelent meg magyar nyelven nak kívántak segítséget hagonla tematikájú lexikális nyújtani, amikor közérthető- kladv6n)f( minden bizonnyal en írták te azokat az isme- ör0mmel és haszonnal for­reteket, amelyek a fényké- gatják majd. pezéshez szükségesek. Ha­szonnal forgathatják termé­aeetesen a szakemberek is, mert a lexikális mű tárgyal­ja a fotózás tudományos és ipari vonatkozásait ia. Cím­Alma-Ata közelében 93 méter magas, felül 80 méter, az alapnál pedig 460 méter széles gáttal el fogják zárni a Malaja Almaatyinka folyót, hogy megvédjék a várost a hegyekből felhőszakadás ese­tén lezúduló kő- és iszapár­tól, amely mindent elsöpör útjából. A folyóvölgyet egyet­len óriási robbantással Szán­dékoznak elzárni. A robban­tás ötmillió köbméter gré­nitc emel majd a levegőbe és helyez át. A hegyoldalban csaknem 90 méter mélység­ben nagy robban tókom rá t. ás­nak, amelynek űrtartalma körülbelül 5000 köbméter. Két ilyen kamra lesz. Az egyikben 3600 tonna robba­nóanyagot helyeznek el, amely majd 2 250 000 köbmé­ter kőzetet emel a levegőbe, összesen 7000 tonna ammó­nitot fognak felhasználni a robbantáshoz. Sehol a vilá­gon az építőiparban még nem használtak ekkora rob­banótöltetet H. F. Milyen közvetlen közelről az együttműködés? A cserepoveci fiatal fém­és acélárugyár igazgatója ta­lálóan jellemzi egy levelé­ben, hogy ott, a szovjet üzem­ben hogyan mutatkozik köz­vetlen közelről a KGST-or­szágok együttműködése. "... A műhelyben óriási lengyel szerszámgépen készít­jük el a fémmegmunkálás­hoz szükséges felszerelést. Másik műhelyben bolgár kar­russzelesztergagép dolgozik, a harmadik helyen az NDK­ból vett hengermúsor. Ml ezek segítségével gyártjuk te az ezer meg ezer vagon hen­gerelt árut, acéllemezt és küldjük Magyarországra, Csehszlovákiába, Romániába, Lengyelországnak és így to­vább, egyszóval: mindegyik szocialista országba. Nirtcs "gyári titkunk*. Ba­rátaink múltkor, a KGST kezdeményezésére, közösen megnézték az üzemet. Külö­nösen az lepte meg őket, hogy a nagyolvasztárpk mi­lyen csúcsteljesítményt érnek el a kemencesorral. A ven­dégkönyvbe a végén azt írta egyik látogató: "Láttam, ho­gyan működiR az a gépsor, amelyet mi szállítottunk, az üzemnek. Amit láttam, azt hasznosítani fogjuk a to­vábbi gyártásúban!* Ez az igazi, a -kölcsönös kapcsolat! Amely folytono­san kölcsönös és állandóan egymás tapasztalatával gya­rapítja az együttműködő fe­leket Sz. Bogopolszkij Falusi és városi tanulók A Dél-Magyarország októ­ber 13-i számában N. F. "té­nyeket és véleményeket* kö­zöl a Ságvári gimnáziumban nyert tapasztalatokról. A cikk bonyolult és közérdekű prob­lémát érint: a falusi általá­nos iskolából városi közép­iskolába kerülő gyermekek helyzetét. a Dél-Magyarország cikkéhez A társadalom helyrehozza A segítés máris megkezdő­dött. Most még csak a szom­szédok, a testvérek és isme­rősök segítettek, ki hogy tu­dott. A pékek úgy, hogy kif­lit, zsemlét adtak a gyere­keknek, a testvérek és szom­szédok pénzzel, ennivalóval keresték fel a családot. A család most egy kicsit meg­nyugodott. Az apa nem teszi pokollá éjszakáikat és nem töltik rettegve a nappalokat, A jövőtől még kicsit fél­nek, de amint feléjük nyúl­tak a segítő kezek, már a re­mény boldog mosolya dereng a gyermekek s a szerencsét­len anya arcún. BiztoB, hogy ismét segít majd a tanács is, s a társadalom helyrehozza azt, amit egy felelőtlen em­ber vétett a családja ellep, T. M. Ezzel kapcsolatban min­denekelőtt Mt kell felvetni, helyes-e valamely iskolában minőségi jelleggel "vidéki* kategóriát felállítani a tanu­lók között? Véleményem szerint a pedagógusok szem­léletében semmiképpen sem szerepelhet ilyen kategorizá­lás! Ez a különbségtétel könnyen előítéleteket ered­ményezhet. A középiskolába való Jelentkezések és felvéte­lek idején nemegyszer pa­naszolták a falusi szülők, hogy egyes középiskolák in­dokolatlanul elutasítják gyer­mekeiket. Ezt a sértő és jog­talan eljárást Ilyen kategori­zálás eredményének kell te­kinteni. Ez aztán átragad a tanu­lókra is. A városi tanuló oly­kor egészen kíméletlenül ad hangot ilyen véleményének falusi társával szemben. A vidéki tanulónak nemcsak az új környezetet, az új körül­ményeket kell megszoknia, hanem még az ilyen előítéle­tekkel is meg kell küzdenie. Ez megnehezíti helyzetét, s végül is elkedvetlenedik és — mint sok példa mutatja — otthagyja a középiskolát. Hangsúlyoznunk kell azon­ban, hogy korántsem általá­nos ez a kategorizálás egyik fél részéről sem, de a falusi szülőkkel, tanulókkal való be­szélgetésnél gyakran felme­rül ez a kérdés. Az nem lehet vitás, hogy a részben osztott és az osz­tatlan kisiskolákban végzett tanulók, akiket nem szakta­szavat részletes áttekintést nyújtanak a fényképesés technikai kérdéseiről, ismer­tetik a legkülönfélébb eljá­rásokat, vegyszereket és nyersanyagokat, valamint a fontosabb fényképezőgép-tí­pusokat, berendezéseket. A Fotolexikon közel 4 ezer címszavát mintegy száz szö­veg közti fénykép és négy­száz rajz egészíti kl, a mel­léklet több, mint kétszáz fényképe pedig a fényképe­zés műfajait, aljáráaait stb. szemlélteti neves magyar és külföldi fotóművészek felvé­teleivel. Ezek a felvételek rövid áttekintést adnék a fényképe zée sokoldalúságá­ról, vázlatos ismertetést ad­Őszintén és kertelés nélkül Találkoztam Galagonya Dezsővel és megkértem, tegye a kezét a saját szivére ós mondja el őszintén, kertelés nélkül, minden aggályosko­dást félretéve, ml a vélemé­nye rólam. Galagonya értel­mes, okos tekintete végig­mért, elmosolyodott ée igy válaszolt: — Kedveo Barátom, veted szemben nem nehéz őszinté­nek lenni. Ott nehéz, ahol az őszinteség kiábrándító, fáj­dalmas és leleplező. De ná­lad ilyenről szó sincs. Rend­kívül szimpatikus, kedves, megnyerő modorú fickó vagy, akivel néhány percet eltöl­teni ls tiszta felüdülés. Ne pirulj, valóban így van. Az emberek szeretnek szerény­ségedért. amelyet talán egy kicsit túlzásba is viszel, s ez lehet egyedüli hibád csak, hisz tudásod, műveltséged, látóköröd minden vitán felül áll. S ha még ehhez hozzá­veszem, milyen példás apa, férj, barát és elvtárs vagy, úgy gondolom, sikerült meg­rajzolni rólad azt a képet, amely még mindig csak sze­rény mása a te valóságod­nak — rázta meg a kezem Galagonya és ráztam meg én az ő őszinte, tárgyilagos és mélyen elemző kezét... Két hót múlva áthelyeztek egy másik vállalathoz, szeré­nyebb beosztásba, de maga­sabb fizetéssel, saját kérel­memre, mert tibetiül tanulok, s tanulmányaimban akadá­lyozott igazgatói beosztásom. Ujabb egy hét múlva hal­lom, hogy Galagonya volt vállalatom egyik összejövete­lén tömören így fogalmazta meg rólam alkotott őszinte véleményét: — Ilyen ostoba marhát még nem láttam bőgni a jászol előtt... S ráadásul milyen nagyképű, durva és faragat­lan fickó... Nem csodálom, hogy retteg tőle mindenki, s elsősorban retteg a családja... — mondja Galagonya és me­legen, őszintén megrázta új igazgatója kezét... Tegnap találkoztam Burbu­lyával, osztályom egyik dol­gozójával, aki megrázta ke­zem és őszintén, kertelés nél ­kül kezdte mondani: — ... rendkívül szimpa­tikus, megnyerő fickó vagy, akivel néhány percet eltöl­teni is tiszta felüdülés... Adtam neki egy akkora pofont, hogy a csillagos eget is trappista sajtnak nézte .., Előlegben! Gyurkó Géza nárok tanítanak, általában ki' sebb elméleti tudásanyaggal rendelkeznek. Ha ehhez hoz­závesszük, hogy városi kör­nyezetben általában kedve­zőbbek a körülmények a gyermek látókörének fejlődé­se szempontjából, nyilvánva­ló, hogy ez idő szerint a vá­rosi gyermekek zöme lénye­ges helyzeti előnnyel indul a középiskolákban Nem arról van tehát szó, hogy a tanu­lók felkészültségében ne len­nének bizonyos különbségek. De a falusi és tanyai tanu­lók jó része rendelkezik olyan vonásokkal, amelyek elisme­rést válthatnak ki városi tár­saik előtt. Csak egyet emlí­tek. A munkára nevelés és ezen belül a fizikai munka ismerete szocialista iskolánk­nak fontos eleme. Ebben pe­dig ezek a tanulók komoly tapasztalatokkal, készségek­kel rendelkeznek. Miért ne lehetne a tanyai, falusi ta­nulók személyiségének ezt a nagyon is megbecsülendő ol­dalát a mérleg másik ser­penyőjébe tenni? A Dél-Magyarország emlí­tett cikkében Juhász Antal igazgató summázta azt a kö­vetkeztetést, amire végül is eljutottak. Ezzel egyetértünk. De még az ő nyilatkozatából is kiérződik valami olyasmi, hogy a gimnázium, amikor az "elmaradott* tanulókkal foglalkozik, valami külön munkát végez, az általános iskola helyett dolgozik. Igaz, ha a nevelés-oktatás követel­ményeit jobban kielégítő csa­ládokból és általános isko­lákból jönnének a tanulók, ezzel nem kellene bajlódni. A falust tanulók részéről megnőtt a középiskolák iránti érdeklődés. A középiskolák­ba irányuló tanulók között sok a tanyáról — viszony­lag sajnos elég kevés még! — és a kisebb települések osz­tatlan kisiskoláiból érkező gyermek. A tanyarendszert, a kisiskolákat nem lehet 1—2 évtized alatt megszüntetni, s tanulóikat sem lehet elzaiul a középiskolai továbbtanulás­tól. Ezzel bizony a gimná­ziumoknak is számolniok kcil ós ezért akad olyan feladat is, amit a gimnáziumoknak kell megoldaniok. A gimná­zium nem a válogatott tanu­lók iskolája többé, nanem olyan iskola, amelybe gyen­gébb eredményű tanulókat is felvesznek. Ebben a tanévben például minden jelentkező tanulót felvettek a gimnáziu­mokba, tekintet nélkül álta­lános iskolai tanulmányi eredményeikre. A gimnáziu­moknak ezt az új helyzetet mindenképpen figyelembe kell venniök. Különösen az első osztályban, a tanulók­kal való bánásmódban kell megtalálni a zökkenőmentes átmenet módozatait, hogy minél kisebb legyen a törés a két iskola között. Nem vitatom, valóban elő­fordulhatnak a pedagógiai munka fogyatékosságaiból eredő hiányok. Ebben azon­ban nem lehet különbséget tenni falusi ós városi lskoln között. Az eredmény nem ezen múlfk, de azon iger hogy milyen felkészültségé, szemléletű nevelók kezében van a tanuló az éltalános iskolában és a középiskolá­ban egyaránt. Van a cikkben egy nyilat­kozat, ami félreértésre adhat alkalmat, és a járatlan olva­sóban azt a gondolatot éb­resztheti, hogy a vidéki Is­kolában általában rossz munka folyik. — Vidéken az osztályozás is irreális, hiszen »a vidéklek oroszból alapvető dolgokkal nem voltak tisztá­ban, többen a főnévragozást sem ismerték, egyes betűket összekevertek, s általános is­kolai ötös eredményük körül­belül kettes tudást fedett* — mondja Gábor Mária tanárnő. Ezek bizony súlyos megálla­pítások és kérdés, hogy a "többen* megjelölés alatt hány és milyen iskolából jött tanulót kell érteni A kisiskolákban ugyanis van­nak olyan tanulók, okik csak egy-két évig tanultak orosz nyelvet Van olyan is, aki oroszul egyáltalában pem ta­nult az általános iskolában. Éppen ezért az I. gimnázium­ban, ahol erre szükség van, kezdő csoportot is indítanak. A sokféle előképzettséggel ér­kező tanuló tudásszintjének egységesítése csakugyan ne­héz feladat. De ezt csakis a gimnázium végezheti el. Az osztályozás közötti nagy eltérések azonban egyedi ese­tek lehetnek. Természetesen még így is megengedhetetle­nek. Egyébként a szülői köz­véleményben és pedagógus körökben is egészen termé­szetesnek tartjuk, hogy a gyermek a középiskolában egy-két jeggyel gyengébb osztályzatot ér el. A Csong­rád megyei középiskolák I. osztályos tanulói az elmúlt tanévben végzett felméréo­szerlnt általános iskolai osz­tályzatukhoz képest a követ­kező eredményt mutatták fel: a tanulók 50—60 százaléka lerontotta előző évi osztály­zatát, 2—6 százaléka javítot­ta, 30—35 százaléka pedig megtartotta azt. A tanulók nagyobb része tehát nem tud­ta produkálni azt a minősí­tést, amit éveken keresztül elért ugyanabból a tárgyból. Kérdés, van-e ennek valami­lyen elfogadható pedagógiai indokai. Véleményem szerint nem sok. Az új környezet stb. csak részben indokolhat­ja ezt. Egyformán hjdasnak kell tekinteni ebben a termé­szetesnek vett enyhébb, álta­lános iskolai és a "szigorúbb*, középiskolai osztályozást. Fábián Miklós megyei tanulmányi felügyelő 8 DU-MAGYARQRSZAG Vasárnap, 1963. október 37.

Next

/
Oldalképek
Tartalom