Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-27 / 252. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 53. évfolyam, 252. szám 12 OLDAL, ARA 80 FILLÉR Vasárnap, 1963. október 27. Hruscsov elvtárs sajtóértekezlete nemzetközi kérdésekről <• 3. oldalon) Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Tizenhárom interpelláció IHWIMM |> M'l"! líliW •MIII|ipi«mBaaiHimiUHIMH«FI1 lllllilliK/ttaaSMMM—— a szombati ülésen Az illésen részt, vett Dobi István, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizot'tságának első titká­ra, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Je­nő, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, valamint a kor­mány tagjai. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. • VIDA MIKLÓS buda­pesti képviselő, az első in­terpelláló a pénzügyminisz­terhez és az Országos Terv­hivatal elnökéhez intézett kérdést: Mit kíván tenni a pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal el­nöke a beruházások jóvá­hagyási rendszerének gyor­sítására, milyen lehetősé­get látnak az eddiginél jobb ösztönzési módszer bevezetésére. Véleménye szerint a beruházási kó­dex ideális állapotot téte­lez fel, megfelelő tervező és kivitelező kapacitással számol, pedig ez nem min­dig áll rendelkezésre. AJTAI MIKLÓS, az Or­szágos Tervhivatal elnöke válaszában elmondotta, hogy a beruházási kódexet a múlt év elején adtálk ki. Ennek elsősorban az volt a célja, hogy az évek során megje­lent és részben egymásnak ellentmondó mintegy 250 be­ruházási rendeletet összehan­golja, egységbe foglalja. Má­sik célja az volt, hogy ja­vítson beruházási rendün­kön, de ilyen jellegű változ­tatás viszonylag kevés volt. Ezért az év elején megkez­dődött bizonyos intézkedések felülvizsgálata, az a bizonyos vizsgálat, amelyről Timár Mátyás pénzügyminiszter a márciusi ülésszakon beszélt. A vizsgálat alapján munka, program készült a szükséges módosításokról, változtatá­sokról. Ennek végrehajtása már megkezdődött, s a jövő év elejéig fejeződik be. A választ az interpelláló képviselő ós az országgyűlés elfogadta. B OGNYENOVICS MILÁN Baranya megyei képviselő a községi bekötő utak épí­tésének meggyorsítását sür­gette a közlekedés- és pos­taügyi miniszterhez inté­zett interpellációjában. KOSSÁ ISTVÁN közleke­dés- és postaügyi miniszter válaszában hangoztatta: egyetért az interpelláló kép­viselővel a községi bekötő utak fontosságát illetően. — Nekünk is az a véleményünk — mondotta a többi között —, hogy a bekötő utak kér­dése elsősorban nem gazda­sági probléma, hanem a fa­lu szocialista építésének kér­dése. A bekötő út megépítése általános változást hoz a köz­ségek életében. Az interpelláló képviselő­nek arra a javaslatára, hogy hazánk felszabadulásának 30. évfordulójóra, 1975-re épít­sék meg a még hiányzó be­kötő utakat, a miniszter azt válaszolta, hogy ezt az idő­pontot túlságosan távolinak tartja — Meggyőződésem, hogy sokkal hamarabb vég­rehajtjuk ezt a programot — mondotta Kossá István mi­niszter a képviselők tapsai közepette. UH KR17,SANYIK JÁNOS­ÁÉ, Nógrád megye képvi­selője a talajerózió elleni védelem ügyében fordult interpellációval a földmű­velésügyi miniszterhez. Ja­vasolta: fokozatosan meg kell valósítani a komplex üzemi talajvédelmet, s eh­hez többek között megyei talajvédelmi kirendeltség felállítására van szükség. LOSONCZI PÁL földmű­velésügyi miniszter válaszá­ban elmondotta: a talajeró­zió nemcsak Nógrád megyét érinti — az ország összes mezőgazdasági területéből csaknem négymillió hold erősen erodált. A Földműve­lésügyi Minisztérium és a többi illetékes szervek is­merik a problémát, s a meg­oldásához szükséges intézke­dések már folyamatban van­nak. A 300446-os kormányha­tározat értelmében a jövő évben az állam 560 millió forintot fordít a gyenge ter­melőszövetkezetek pusztulás­nak kitett és gyenge minő­ségű talajainak védelmére, illegve javítására. A földművelésügyi minisz­ter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés elfogadta H DR. REYAY ZOLTÁN Győr-Sopron megyei kép­viselő azzal a kérdéssel fordult az egészségügyi mi­niszterhez: milyenek az or­szágos tapasztalatok a köz­egészségügyi és járvány­ügyi bizottságok munkájá­ról. betöltik-e a bizottsá­gok feladatukat? DR. DOLESCHALL FRI­GYES egészségügyi minisz­ter válaszában beszámolt ar­ról, hogy az eddigi tapaszta­latok általában kedvezőek. A közegészségügyi és járvány­ügyi bizottságok többsége részletesem foglalkozik az egészségügy számos napi­renden szereplő kérdésével, például egy-egy terület, ivó­víz-ellátásának javításával, a kereskedelem higiéniájával, a tbc elleni küzdelem aktuális tennivalóival és az iskola­egészségügy problémáival. Tárgyalásaik alapján számos bizottság dolgozott ki javas­latot, többek között az üze­mek munkaegészségügyi el­látására és a gümőkór elleni küzdelem hatékonyabbá té­telére. A választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés elfogadta. H DR. MÖRICZ VIRÁG Pest megyei képviselőnő a pénzügyminiszterhez és a művelődésügyi miniszter­hez interpellált: — Ebben az évben az ország napközis csoport­jaiban 190 000 gyermeke* foglalkoztatnak. Tudom, el­látásuk hatalmas összegbe kerül, mégis arra kérem az illetékes miniszter elv­társakat. a lehetőségekhez mérten biztosítsanak meg­felelő összeget a költség­vetési előirányzatokban a napközik felszerelésének kiegészítésére, az úgyne­veaett mu nkaíogialkoztatá­sokhoz szükséges játékok, könyvek, diafilmek stb. vásárláséra. Mentesíteni kellene a napközikben dol­gozó nevelőket az olyan „mell ék munkáktól* is, mint például a konyha vezeté­se. Azokban az iskolákban ugyanis, ahol csak három napközis csoport vagy en­nél kevesebb veszi igény­be az étkezést, a konyha gazdája maga a pedagó­gus. H,KB FÁL JwSveKfctesügyl miniszter válaszolt az inter­pellációra — Timár Mátyás pénzügyminiszterrel egyetér­tésben. — Elmondta, hogy a napközis csoportok száma az elmúlt esztendőkben rendkívül megnőtt. Hasonló mértékben növekedett az al­kalmazottak létszáma is. — A gyors fejlődés elle­nére sem vagyunk megelé­gedve az eredményekkel és tudjuk, hogy az igények még nagyobbak. Igaza van az in­terpelláló képviselőnőnék: a napközi otthonok felszerelé­se ma még korántsem ki­elégítő. ígérhetem, hogy az 1964. évj költségvetés össze­állításakor erre figyelemmel leszünk, s megkeressük az útját-módját annak, hogyan teljesíthetjük a jogos kérést. A választ dr. Móricz Vi­rág és az országgyűlés egy­hangúlag tudomásul vette. | PLACSKÓ JÓZSEFNÉ Zala megyei képviselő in­terpellációjában azt tette szóvá hogy kevés a kor­szerű gáztüzelő-berendezés, s bár jó néhány prototípus elkészült, a sorozatgyártás még mindig nem kezdő­dött meg. DR. LÉVÁRDI FERENC nehézipari miniszter az in­terpellációra válaszolva a többi között elmondta: a készülékek hazai gyártásá­nak meggyorsításáig a ház­tartási gázkészülékeket az il­letékesek importból kíván­ják biztosítani, gondot okoz azonban, hogy a földgázra alkalmas készülékeket nehéz beszerezni. A választ az interpelláló képviselőnő és az ország­gyűlés egyhangúlag tudomá­sul vette. H BODONYI PÁLNfi bu­dapesti képviselő interpel­lációját azzal kezdte: az ötéves terv korszerű ke­nyérgyár létesítését írja elő Budapesten. Az élelmezés­ügyi minisztertől tájékoz­tatást kért a kenyérgyár­ral kapcsolatos munkála­tokról. KOVÁCS IMRE élelme­zésügyi miniszter elmondot­ta, hogy a napi 45 tonna teL jesílrrényű kenyérgyár ter­vezését az idén befejezik. 1964-ben megkezdődik a gyár építése és az új üzem 1966-ban kezdi meg termelé­sét. A beruházásokra öesze­fFolytatás m 2. «ldat#n4 Részlet a Parlament ülésterméből. Az első sorban Káiyü Gyula eívtár* aa. MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, mögötte (balról jobbra) Németh Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Nyers Rezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Szirmai István és Komócsin Zoltán elvtársak, áz MSZMP Politikai Bizottságának tagjai Közöltük, hogy Balogh László Csongrád megyei országgyűlési képviselő parlamenti felszólalásában egyebek közöt l a Tisza Bútoripari Vállalat csongrádi központi gyár­egységének rekonstrukciós problémáit vetette fel. A felszólalás felkeltette Nagy Jó­zsefné könnyűipari miniszter figyelmét, akinek tárcájához tartozik a bútorüzem. Az ülésszak szünetében nyomban további megbeszélést folytattak a kérdésről. Felvéte­lünk Győri Imre országgyűlési képviselő, a Csongrád megyei pártbizottság első tit­kárával együtt e beszélgetés közben készült, balról jobbra: Balogh László, Nagy Jó­Kép viselők a Parlament folyosóján as ölés szak szünetében

Next

/
Oldalképek
Tartalom