Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-26 / 251. szám

^^^ VTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DaMmmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS PÁ RT LA PJ A Magyar—csehszlovák egyezmény 53. évfolyam, 251. szám Ara: 50 fillér Szombat. 1963. október 26. az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos együttműködésről Az egyezmény előirányozza az együttműködést a sugárzó izotópok alkalmazása, a reaktorfizika és a reaktortechnika, a nagyés kisenergiák fizika, a radiokémia, a sugárvédelem. a nukleáris műszerek és berendezések fejlesztése és előállítása terilA szívélyes barátság és a kölcsönös megértés szellemében lefolytatott tanácskozások eredményeként október 23-án Budapesten aláírták a Csehszlovák Atomenergia Bizottság és a Magyar Népköztársaság Atomenergia Bizottsága között az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos együttműködésről szóló egyezményt. létén. Folytatta munkáját az országgyűlés @ Pénteken is felszólalt a vitában két Csongrád megyei képviselő • A képviselők jóváhagyták a kormány gazdasági helyzetről szóló beszámolóját 9 Referátum a Legfelsőbb Bíróság tevékenységéről Az országgyűlés pénteki ülésén folytatták a Minisztertanács beszámolója feletti vitát. Az ülésen részt vett. Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, KOSSÁ ISTVÁN: KáXlai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Mürtnich Ferenc, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülést Vass Istvánmé, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter szólalt feL esetben jelentős szállítási kapacitást kötnek le és elvonják a szállítási eszközöket más fontos feladatoktól. Hasonlóképpen nehezíti a vasút munkáját a ki- és berakodások elhúzódása. A vasút szállítási tervét csak úgy tudná teljesíteni, ba munkanapokon legalább 16 800, munkaszüneti napokon pedig minimálisan 14 000 kocsit rakhatnának meg. Ennyi kocsit azonban, főképpen a kirakodások késedelme miatt, a vasút nem tud rendelkezésre bocsátani. A ki- és berakodás a kormány leihívására az utóbbi hetekben jelentősen javult, különösen a szombati és a vasárnapi napokon. — A minisztériumok, válTovábbi erőfeszítések szükségesek úthálózatunk, vasalunk korszerűsítéséhez " A miniszter tájékoztatta az országgyűlést a szeméi yés áruszállítás helyzetéről, továbbá arról, hogy milyen intézkedések szükségesek a növekvő szállítási feladatok megoldására. Elmondta, hogy 1962 -ben a MAV személyforgalma ötszörösére, a távolsági autóbuszok forgalma pedig hússzorosára emelkedett 1957-hez képest. 1963 első felében a vasútnál további három, a távolsági autóbusz-közlekedésben pedig 14 százalékkal nőtt a teljesítmény. Ugyanakkor fokozatosan javítják az utazás kényelmét, gyorsítják a közlekedést. emelik az utasellátás színvonalát. Körülbelül háromszáz lakott helység kivételével az ország valamennyi városát és községét bekapcsolták a közlekedési hálózatba. Az illetékesek mindent elkövetnek, hogy minél rövidebb időn belül valamennyi helység — elsősorban a közúti összeköttetés révén — bekapcsolódjék az országos közlekedési hálózatba. — A vasútról szólva a miniszter elmondotta, hogy tovább fejlődött Budapest és a nagyobb vidéki városok között a közvetlen és gyors összeköttetést biztosító "non etop- vonatok hálózata. Ezek a vonatok, mint például a Borsod, a Lillafüred és a Hajdú Expressz, hamar közkedveltek lettek. Szándékunkban van az ilyen típusú összeköttetést a főváros és valamennyi nagyobb vidéki város közötti forgalomra kiterjeszteni. Nem lebecsülendő eredmény az sem, hogy a vasúti közlekedésben végre túlléptük a -bűvös- 100 kilométeres óránkénti sebességet; a Borsod Expressz menetrendszerinti sebessége óránként 120 kilométer. Sajnos, azonban elsősorban csupán a villamosított vonalakra és a nemzetközi vonatokra rsorftkoztk a nagyobb sebesség, mert egyes pályák és a vontatóeszközök egy részének elavultsága nem mindig teszi lehetővé a sebesség nagyobb arányú növelését Sok még a javítanivaló a monetrendszerííségen és a forgalom szervezésében, és az utazás kulturáltságát is sokszor éri jogos bírálat. A személyszállításból mtnd nagyobb terhet vállal magára a közúti közlekedés, növekszik a távolsági autóbuszok és a magán gépkocsik forgalma. Ezért kormányzatunk igen sokat tett a közúthálózat fejlesztésére. Az idén csaknem ezer kilométer utat építettünk át portalan burkolattal. Megépült a budapest—tatabányai E—5-ös jelzésű nemzetközi autóút, amelynek - továbbépítését Komáromon és Győrön át egészen az országhatárig most tervezzük. Megkezdődött a A legnagyobb gondot az áruszállítás jelenti A miniszter hangoztatta, hogy a legnehezebb problémát az idén az áruszállítás jelenti. Már tavaly tizenkétszer annyi árut szállított a magyar vasút, a közúti közlekedés és a hajózás, mint 1937-ben. Az idén a feladatok még nagyobbak, a vasútnál további négy, a közúti közlekedésnél pedig 17 százalékkal nagyobb teljésílményt kell elérni, mint 1902-ben. Kossá István ezután részletesen ismertette az áruszállítás nehézségeinek okait. A rendkívüli téli időjárás, majd az azt követő árvizek és belvizek miatt a vasút az év első negyedében három és fél millió tonna áruval kevesebbet szállít ott • tervezettnél lalatok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok nagy többsége most már jól szervezi meg a be- és kirakást — mondotta. Egyes szállíttatok, főleg a kis mennyiségű árut fuvaroztatók azonban néhány vagonnyi kirakodásról nem gondoskodnak, pedig ez országosan sok száz kocsi lekötését jelenti. Ilyen szempontból Budapesten és Miskolc térségében a legrosszabb a helyzet. A miskolci vasútigazgatóság sok üres vagont kért, ugyanakkor azonban több száz kocsi kirakatlanul állt napokig az igazgatóság területén. Gyakran a be- és kirakást az is késlelteti, hogy a MÁV nem állítja ki időben a rakodásra váró kocsikat, szerelvényeket. Már megkezdődött a felkészülés a jövő évi szállítási feladatok lebonyolítására — A közlekedés jelenlegi legfontosabb feladata — mondotta —, hogy a meglevő berendezésekkel, a szállítások átgondolt szemezésével biztosítsa a népgazdaság szempontjából legszükségesebb áruk fuvarozását, és megszervezze a jövő év elejére áthúzódó útoszállításokat. Szükséges, hogv azok a tárcák, amelyek önálló szállítóeszközökkel rendelkeznek, arányosan vállaljanak részt a fuvarozási munkákbóL Az Ipari és a kereskedelmi vállalatoktól azt kérjük, hogy kellő időben biztosítsák a javításokhoz, a fenntartáshoz szükséges tartalékanyagokat és alkatrészeket. a már megrendelt járműveket, berendezéseket és az üzemanyagokat — Már megkezdődött a felkészülés a jövő évi szállítási feladatok lebonyolítására is. A kormány elrendelte; a jövő évi előszállítási igényeket november l-ig be kell jelenten! hogy a tavaszi, viszonylag kevésbé forgalmas időszakban a jövő nyárra tervezett szállításokat előre lehessen hozn! hogy csökkenjen a jövő évi csúcsforgalom. A miniszter befejezésül elismeréssel szólt a közlekedési dolgozókró! akik minden nehézség közepette becsülettel teljesítik kötelességüket RUPF JÓZSEF Pest megyei képviselő a termelőszövetkezeti beruházások eredményeiről. a beruházási ösaszegek hatékonyabb felhasználásának lehetőségeiről szólt SZABADOS JÁNOS Fejér megyei képviselő azzal a bejelentéssel kezdte hozzászólását hogy megyéjében az 5 százalékkal felemelt vetéstervet az előző napon, csütörtökön teljesítették. A továbbiakban a képviselő a mezőgazdaság gépesítéséről beszélt EURUCZ MÁRTON: Budapest—Székesfehérvár közötti autópálya építése, ezenkívül a bécs—sárvár— keszthelyi út építése, amely lehetővé teszi, hogy Ausztria felöl két óra alatt lehessen elérni a Balatont A harmadik ötéves tervben szerepe! a budapest—miskolci főközlekedési út teljes átépítése. Az eredmények ellenére az útépítés még nem tudja követni a közúti közlekedés gyors ütemű fejlődését, ezért további nagy erőfeszítésekre van szükség úthálózatunk korszerűsítésében. A gépkocsik növekvő száma miatt előtérbe került az állami- és személytula.idonban levő gépkocsik javításának és ellátásának problémája is. amit a javítóüzemek fejlesztésével, új országos szervizhálózat és korszerű üzemanyagellátó-állomasok építésével és felszerelésével kívánunk megoldaJavítsuk a zöldségtermelést és felvásárlást Ennek az elmaradásnak nagy részét már pótolta, de a vasút még mindig kereken 700 000 tonna áru szállításával adós, ami az év hátralevő szakában jelentős tehertétel. A szállítási zavarokban a sok úgynevezett objektív okon kívül közrejátszottak a szállítás szervezésének hibái és a közlekedési berendezések egyes műszaki problémái. Előfordul, hogy felesleges, indokolatlan szállítások tetézik az amúgy is nagy feladatokat. Komárom megyébe például vasúton Miskolcról, Vácról és Beremendről szállítanak ugyanolyan cementet, amilyent Tatabányán is gyártanak, onnam viszont Borsodba és az ország más, távoli részeibe viszik az építőanyagot. Az ilyen keresztbe aeáBítáaolt sajnos, sok Kurucz Márton országgyűlési felszólalása közben. Előtte (balról jobbra) Győri Imre és dr. Petri Gábor Kurucz Márton elvtárs, Csongrád megye képviselője felszólalása első részében, a kenyérgabona-termelés néhány kérdésével foglalkozott Megállapította, hogy Csongrád megyében idén nyáron a tervezettel szemben hétezer holddal kevesebb területről takarították be a kenyérgabonát. Ezért Csongrád megye is negatív módon befolyásolta a kenyérgabonatermelés helyzetét. A továbbiakban kiemelte: — Az idén ősszel Csongrád megye felemelt gabonavetési tervéi becsülettel teljesítette. A kenyérgabona 65—70 százaléka kapás, illetve más megfelelő elövetemény után került a földbe. A vetést időben és jó minőségben végeztük el. A zöldellő vetések jó hatással vannak nemcsak a szövetkezeti gazdákra. hanem mindenkire, aki ezt látja, tudja. A vetés után figyelmünket az őszi betakarításra, az őszi mélyszántásra fordítjuk. A több kenyérgabonáért teendő Csongrád megyében is a vetések téli és tavaszi ápolása. Ez is kell ahhoz, hogy jövőre az aratáskor is bizonyítsuk: javul a kenyérgabona-termelés helyzetű Részletesen foglalkozott ezután a zöldségtermelés és felvásárlás problémáival. Csongrád megye igen jelentős szerepet tölt be a zöldségtermelésben, s ezekből az árukból nagy menynyiségben jut exportra ls. — Az utóbbi három évben — mondotta —, a zöldségtermelő terület csaknem háromszorosára nőtt Csongrád megyében, örvendetesen alakultak a hozamok is. Kialakultak a zöldségtermelő szövetkezetek, amelyek viszonylag korszerűen, nagvüzemileg termelik a zöldséget. Nem vitatható, mert a tények bizonyítják, hogy zöldségfélét is lehet nagyüzemi módon termelni. Példaként hozta fel Kurucz Márton a szentesi Árpád Termelőszövetkezetet ahol az idén 300 kataszteri holdon, öntözéssel termeltek zöldséget. — A palántanevelés jelenlegi módja — állapította meg — másfélszer annyi szerves anyagot köt le, mint amenynyi a talajerő pótlásához kellene a zöldségtermesztésné! A zöldségtermelés fejlesztése érdekében úgy látszik, hogy ma fontosabb volna a palántanevelők építése, mint a hajtatóházaké, mert a jó palánta előfeltétele a korai és nagy tömegű, friss zöldségnek. Ezután arról beszélt, hogy a zöldségtermesztés a mezőgazdasági munkacsúcsok idején jelentős munkaerőt köt le. A zöldségtermesztés gépesítésében komoly előrehaladás van, főleg talajmegmunkáló, öntöző- és növényvédő gépek tekintetében. A jelenlegi helyzet azonban azt mutatja — hívta fél a figyelmet —, hogy a betakariiFoiuWÁs «. a. oidaíoaé _