Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-25 / 250. szám

Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás a 3. oldalról.) mondotta, hogy a termelőszövetkezetek szervezésének időszakában Vas megyében sem esett vissza a termelés, sőt emelkedett. FEKÉCS MARGIT Békés megyei képviselő hozzászólásában többek között a mezőgazdasági jellegű megye Jparának gyarapodásáról számolt be. UR. BELAK SÁNDOR, Veszprém megye képviselője a Balaton vidék kei jellegzetes problémájáról: a szőlőtermesztésről és az idegenforgalomról beszélt. BARTHA ANDRÁS Heves megyei képviselő hangoztatta, hogy megyéjében a termelőszövetkezetek sokat fejlődlek az elmúlt időszakban. Ezután az elnöklő Beresztóczy Miklós javaslatára az országgyűlés úgy határozott, hogy október 25-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel folytatja tanácskozását BALOGH LÁSZLÓ: Nagyobb ütemű vidéki ipartelepítést Balogh László Csongrád megyei képviselő, a Csőszerelő Ipari Vállalat csongrádi üzemének vezetője, a megve iparának néhány problémájával foglalkozott hozzászólásában. Elmondotta egyebek között, hogy a megye iparának teljesítése az első fél évben kisebb hibáktól eltekintve általában jónak ítélhető. Hiányosság az önköltségi mutatók nem megfelelő teljesítésében mutatkozik. Az elkövetkező időben a legnagyobb gondot a gazdaságosabb termelés megvalósítására fordítják, a tervek teljesítése mellett. Beszéde további részében kijelentette, hogy Csongrád megye ipara még nagyobb mértekben tudna a népgazdaság résoére exportárat termelni, ha nagyobb segítséget kapna egyes országot, szervektál. Ezekre példákat is említett meg. Például a Hódmezővásárhelyi Majolikagyar a jelenleginek kétszeresét tudna exportmunkában termelni, ha a Könnyűipari Minisztérium és az Országos Tervhivatal alaposabb vizsgalat alá venné az üzem fejlesztési lehetőségét A Majolika gyár rekonstrukciós bővítése mindezideig csak terv maradt. Pedig érdemes lenne ezzel behatóbban foglalkozni, hiszen az alapanyagot itthonról lehet biztosítani. Hasonlóképpen nagyobb segítséget kért a Tisza Bútoripari Vállalat csongrádi központi gyáregységének rekonstrukciós terve megvalósításához, A program már 1058 decemberében elkészült, de akkor a megvalósítást 1960-ra halasztották. Később a Könynyüipari Minisztérium iparfejlesztési főosztálya 1061-ben leállította a tervezést és 1964re irányozta elő. Közben a bútorgyárak beruházásainak felülvizsgálatánál mégiscsak a kezdési idő előbbrehozása mellett döntöttek, de ennek ellenére a mai napig sem történt lényeges intézkedés. Annál is inkább fontoe lenne pedig az üzem rekonstrukciója, mert azzal és a most folyamatban levő szolnoki rekonstrukció megvalósulásával az állami bútoripar fedezni tudná a teljes konyhabútor-szükségletet és az exportlehetőségek is a kétszeresére emelkedhetnének. Szólt Balogh László képrteelő az építőipar Csongrád megyei helyzetéről is. A megfelelő gépesítést hiányolta és g munkaszervezés problémáit tette szóvá. Javasolta, hogy az Építésügyi Minisztérium már most gondoskodjék róla, ne 1968-ban, hanem mór hamarabb létesítsenek házgyárat Szegeden, vagy Csongrád megye arra alkalmas területén. Ezzel nemcsak gyorsítani lehetne o* építkezéseket, hanem csökkenne az önköltség is. Az alföldi ipartelepítés néhány problémája is hangot kapott a felszólalásban. — örömmel állapítjuk meg — hangoztatta —, hogy a kormányhatározat alapján az Alföldem ja vannak bizonyos erednionyek a vidék iparosításában. Sajnos azonban azt ír el kell mondanom, hogy sok még a visszahúzó erő egyes Budapestről kitelepítésre kerülő üzemben, de még egyes főhatóságoknál is. A problémáik érzékeltetésére példaként mondotta el a budapesti Rico Kötszerművek bővítését, amelyre határozat született, hogy csak vidéki telepítéssel oldható meg. A Könnyűipari Minisztérium iparfejlesztési főosztálya még 1962-ben ki is jelölte a hódmezővásárhelyi telephelyet. Ezzel párhuzamosan futott a Szalag- és Zsinórgyár azbesztipari üzemének beruházási programja, amely idén májusbankészült el. A tervek szerint a két telephely szomszédosán épült volna fel. Szeptemberben azonban úgy döntöttek, hogy ez egészségügyi szempontból nem megvalósítható. Ez mindenesetre tervsaerűtlenségre mutat, hiszen ha így is van, akkor mór a beruházási program kiadásánál ezt észre kellett volna venni. Az említett telepítéssel kapcsolatosan Balogh László határozottan kifejtette azt a véleményét, hogy az új üzem telepítését nem lenne célszerű máshova vinni, hiszen Hódmezővásárhelyen erre a kedvező feltételek adottakFelszólalása befejező részében elmondotta még, hogy a Csongrád megyei képviselők nap mint nap találkoznak azzal a kéréssel, nyújtsanak segítséget a megyében olyan ipari létesítmény megvalósításához, amely női munkaerőket foglalkoztatna. Elismerően szólt róla, hogy a Párt és a kormány jó határozatokat hozott a vidék ipartelepítésével kapcsolatban, de ugyanakkor- hibaként vetette fel e telepítés ütemének nem kielégítő mértékét. — Nem vagyunk megelégedve az Alföld ipartelepítésének jelenlegi ütemével — jelentette ki beszéde végén. r— Tény természetesen, hogy az ipartelepítés megfelelő pénzügyi fedezet; biztosításával oldható csak meg. K érem ezért a párt ős a kormány vezetőit, hogy a népgazdaság lehetőségednek figyelembevetelével gyorsítsák meg a vidék ipartelepit/ nek ütemét. esésből eredő hátrányok továbbgyűrűződését a népgazdaságban — folytatta. — Elsősorban azokra a legfontosabb beruházásokra fordítottuk a figyelmet, amelyeknek elmaradása a népgazdaság számára különösen hátrányos lenne. Az Építésügyi Minisztérium vállalatai a kiemelten kezelt építkezéseket kevés kivétellel befejezték, Illetve az év végcig átadják. Olyan jelentős termelőkapacitások léptek üzembe, mint a Lenin Kohászati Művek kibővített nagykovácsoló műve, az oroszlányi hőerőmű 2-es számú gépegysége, az angyalföldi és a soproni hőerőmű, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár új részlegei, a békéscsabai hűtőház, a Tatabányai Cement- és Mészművek aknakemencés mészüzeme. Az év végéig átadják többek között a berentei vegyiművek pvc üzerpének első részlegét, a Csepel Művek hideghengerművét, a Fémlemezipari Művek sátoraljaújhelyi gyáregységét, a Kecskeméti Reszelőgyárat, a Pécsi Porcelángyár szigetelő üzemét. BÓDI LÁSZLÓI — Az építőipar anyagiműszaki bázisának nagyarányú fejlesztését szolgálja a Dunai Cement- és Mészmű novemberi üzembe helyezése, az orosházi új üveggyár öblösüveg üzemének, a berentei könnyűbetongyár gázbetongyárának, a pécsi födémpanellgyáríó üzemnek és az alsózsolcai épületelem-gyárnak részleges üzembe helyezése. A továbbiakban a miniszter einvmdcítta, hogy elkészült a kecskeméti Aranyhomok Szálloda, az egri szálloda, a hajdúszoboszlói gyógyüdülő, a tihanyi szálló. Az Iskolaév megkezdése előtt 16 iskolaépületet adtak át. Felavatták a szombathelyi művelődési házat, és elkébzült még sok száz egyéb létesítmény. Szeptember végéig több mint 11 000 lakást adtak át, s az év végéig a lakások további ezreinek átadása várható. A miniszter hangsúlyozta azonban, hogy nem szabad mindenáron erőltetni a lakások év végi átadását. A jövő évi feladatokról szólva hangsúlyozta, hegy a legfőbb teendők közé tartozik az építési technológiák szakadatlan fejlesztése és az építőipari munkafolyamatok tervszerű gépesítése. Lényeges, hogy a munkaidőt jóbban kihasználják a dolgozók és csökkenjen a veszteségidő. A tanulságok hasznosítása lehetővé teszi, hogy az építőipar a sok nehézség ellenére teljesítse második ötéves tervét. A műszaki és a gazdasági mutatók több tekintetben már most jobbak a tervidőszak végére előirányzottaknál. Példápl tavaly az előző évbez képest 6,2 százalékkal csökkentek a lakások költségek Az idén a korszerű építési módok és szerkezetek alkalmazásával további költségcsökkenés várható. A lakásköltség'- k csökkenése lehetővé tesz,, hogy tovább fokozzuk a lakások felszereltségé! kulturáltságát. Munkáikat Úgy szervezzük meg, hogy más területeken ls javítsuk az eredményeket, az elmaradást mielőbb pótoljuk. Lehetőségeink szerint gyorsítsuk a lakóházak építését TRAUTMAHM BEZ8Ő: Köszönet az építőmunkásoknak9 a műszakiaknak, a segítőknek — Az Építésügyi Minisztérium kivitelező építőipara <— mondotta többek között — a gyakran szinte elháríthatatlan nehézségek ellenére, háromnegyed év alatt az eves terv 66 százalékát teljesítette. A háromnegyedévi termelési érték 6 százalékkal magasabb volt, mint 1962 hasonló időszakában. A tcrvtcljesítést azonban gátolta, hogy kedvezőtlenül alakult a munkaerőhelyzet, akadozott az anyagellátás és a szállítás, egyes esetekben késedelmesen feszültek el a tervek és nem voltak eléggé szervezettek az építkezések. A» építőipar felSó irányításának átszervezése után egyik legfontosabb feladat a vállalatok vezetésének megszilárdítása, a kulturáltabb Irányító munka megszervezése. Az építőipar munkaerőhelyzetéről szólva a miniszter elmondotta, hogy a megnövekedett feladatokhoz szükséges létszámot nem tudták biztosítani, sót a harmadik negyedév végén a tényleges munkáslétszám több mint háromezerrel volt alacsonyabb, mint az ejőző év hasonló időszakában. Segítséget jelentettek az önkéntes hét végi és vasnrnapi műszakok. Ezeken az építőipari dolgozók 40—50 százaléka vett részt. Értékes támogatást nyújtottak a fiatalok és más iparágak dolgozói is. A nehézségek ismertetése után a miniszter köszönetet mondott az építőmunkások tízezreinek, a műszaki dolgozóknak és mindazoknak, akik áldozatos munkájukbal segítettek áthidalni a legnagyobb nehéos egeket. Ezután elmondotta, hogy az állami építőiparban dolgozók jelenlegi létszáma és a szállítási kapacitás a IV. negyedévben 15 szazalékkai több munka végzését teszi lehetővé, mint a múlt év azonos időszakában. Mindez azonban nem elegendő ahhoz, hogy az építőipar teljes egészében teljesítse idei tervéti a számítások szerinl az 1963-a# tervet 04 százalékra teljesíti az iparág. A rendkívüli nehézségek és a tavalyihoz képest nagyjából változatlan létszám ellenére még így is 7 százalékkal több építési feladatot végez el, mint 1962-ben. -— A téli időjárás okozta nagyiokú termelési kiesés arra sarkallta az Építésügyi Minisztériumot, hogy az erők megfelelő koncentrálásával é6 a munka átcsoportosításával akadályozza meg e kiBorii László elvtárs, Csongrád megye országgyűlési képviselje felszólalása bevezető részében méltatta a munkásosztállyal kapcsolatos párthatározat jelentőséget továbbfejlődésünkben. A határozattal összefüggően részletesen foglalkozptt 3 lakáskérdéssel — Reudkivjil nagy jelentőségűnek tartam pártunk Vili. kongresszusának határozatában a lakáshelyzet javítására leszögezett elveket, amelyeknek megfelelően második ötéves tervünkben 850 ezerről 306 ezerre akarjuk emelni az épülő lakások szamát. Az egész társadalom ügyévé kell válnia anpak, hogy a pártunk által javasolt lakáslétszámot elérjük — állapította meg többek között. Kiemelte, hogy kormányunk a meglevő gazdasági lehetőségeken belül a legmesszebbmenőkig igyekszik kielégíteni a dolgozók szükségleteit, közte lakásigényeit is. Részletesen vázolta ezután Szeged és Csongrád megye lakáshelyzetét, amelynek sok gondját a kapitalista múlttól örököltük. Hangoztatta, köszönettel tartozunk az M8'/MP-nek és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak azért, hogy Szeged fejlődését biztosítja a IskáseJlátottzágban is, s megszűnt Szeged 1956 előtti hátrányos helyzete. Az állami erőből épülő lakások száma 1956-tól kezdett emelkedni és 1960-ig a 2048 Űj lakásból 1261 épült állami erőből- A második ötéves tervben 2070 lakás építésére van lehetőség állami erőforrásból. Ehhez jönnek még az emelet ráépítésekkel nyert lakások. Az összehasonlító adatok felsorolása után azonban megállapította, hogy a megyei jogú városok között még mindig Szegeden a legalacsonyabb a lakásállomány növekedése. Miskolcon 33, Pécsen 24, Debrecenben 26, Szegeden pedig 9,1 százalékos a lakásállomány növekedése. Indokolt, hogy kérjük: a múltból ránk maradt rossz lakáshelyzet miatt, valamint a megyei jogú városok -utoléréséért" még nagyobb Ütemben folytassuk Szegeden a lakóhazak építését Ezért sürgette panelüzem létesítését A harmadik ötéves terv előzetes es nem végleges adatai szerint 1970-ig több ezer lakást kell felépíteni. Ezeknek a lakásoknak a felérítéaéhez rövid időn belül szükséges a panelüzem létrehozása Úgy, hogy 1066-ban megkezdhesse működését, és legalább ezer lakás építése fejeződjék b« abban az évben. A lakásépítkezésekkel kapcsolatos másik szegedi problémáként az állami és szövetkezeti lakások arányúról beszélt. A második ötéves tery a Szegeden telepítésre kerülő lakasokból 76 szazaiékot szóvetkezeti lakásként ír elő. A szövetkezeti építési konstrukció jól beváltKeretében a lakosság is hozzájárult a lakásépítkezések ütemépek meggyorsításához, s valóban sokan vesznek részt az akcióban. Az arány azonban mégsem eléggé kedvezd. Ezért terjesztette elő azt a javaslatot, hogy a szövetkezeti lakások meghagyásával emeljék fel az állami erőből épülő lakások szamát. Csongrád megyében Ifiéiben a tízezer lakosra jutó új lakások száma az országos 67 átlaggal szemben 37 voltez a szám 1962-ben valamit csökkente A szociulista útra tért parasztság előrehaladasaként rogynak a tanyák és ea is új problémát hoz. Indokolt, hogy Csongrád megyében is nagyobb ütemben javítsuk tovább a lakáshelyzetet. Felhívta a figyelmet, hogy lakásépítési programunk megvalósításában nagy szerepet játszik a magánépíttetok mozgósítása, támogatása. A családi házak építői azonban többször nehézségekbe ütköznek, különösen az építési anyagok és a megfelelő típustervek beszerzésénél. Javasolta, hogy az Építésügyi Minisztérium vizsgálja meg egy családi házak építésével foglalkozó vállalat létrehozásának lehetőségét. — A családi házak építtetőinek megsegítésére hasznosnak látszó kezdeményezések vannak a Csongrád megyei tanácsnál és Szegeden — állapította meg. — Évenként 1560—2000 családi ház épül állami témogatásbol és magánerőből, de ezek csak részben felelnek meg a korszerűség és a gazdaságosság követelményének. Ezért tesznek nálunk erőfeszítéseket üreges téglaelemböl, üvegkötéses, nagyobb méretű építőelem gyártására, és ennek megfelelő építéstechnológia létrehozására. Az űj építőelemből áj módszerrel épített villaszerű kísérteti családi ház befejezés előtt áll. E helyről kérem Trautmarm Rezső építésügyi miniszter elvtársat, hogy tekintse m«g az új módszerrel épített családi házat. Amennyiben has/" nosnak ítéli, nyújtson segítséget g kezdeményezés szélé" körű elterjesztéséhezAz épülő Qgyessza-lakónegyedröl szólva elmonríottfü hogy a városrész továbbfejlődését az oftlevő elavult, ré" gi ládaüzem gátolja. Elhelyezéséért már 1959 óta tárgyalnak a város vezetői a Földművelésügyi Minisztérium Erdeszeti Főigazgatóságával. Kzeged vezetői fölkérték a fuiguzgatoságol a ládaüspm kitelepítésére. Ezzel ©gyet is értettek, annál is inkább, mert az említett üzem igen ráfizetéses, a belső anyagmozgatás széteső es korszerűtlenek a műszaki feltételek- Megállapodás született, hogy 1964—65-ben a Szegedi Falemczgyár mellé telepítik át az elavult kis üzemet. Viszont semmi nem történt ennek érdekében, •őt jelenleg sokkal több anyagot tárolnak ott, mint bármikor korábban. Ugyanakkor a város — bízva a megegyezésben — már nyolc új ötszintes lakóépületet ls emelt ezen a területen, valósággal körülvette a ládaüzemet, amelynek jelenléte többféle kellemetlenséget okoz az ott lakóknak. Ezért kérte Balassa miniszterhelyettes elvtársat a kérdés mihamarabbi rendezésére, mert a ládagyér áttelepítése mind a lakosságnak, máid a népgazdaságnak érdeke. Végezetül megállapította Bódl László elvtárs: — Népgazdaságunk előtt továbbra is igen nagy és fontos feladatok állnak, amint arra Fock Jenő elvtárs beszámolója is rámutatott. Javaslataim — véleményem szerint — összeegyeztethetők ezekkel az országos feladatokkal. Helyi problémáink rendezését az országos feladatokkal összhangban kívánjuk megoldani. 4 ÜÉL-M A GYA RORSZÁé »•«• október 25.