Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-24 / 249. szám

Skorzeny érdeklődik A Neues österreich eímű bécsi polgári lap keddi je­lentése szerint Frltz Skor­zenyt, az SS hajdani hírhedt vehetőjét, aki felváltva Spa­nyolországban és Írországban él,,október 5-ről 6-ra virra­dó éjjel Salzburgban látták. Egy ismerése szembetalálko­zott vele aa utcán, s rákö­szönt. mire Mussolini egy­kori kiszabadítója sarkonfor­dult és nyom nélkül éltűpt "Feltehető, hogy Skorzeny salzburgi látogatásáról az osztrák hatóságoknak ls tu­domása volt — írja á Neues Osterrelch. s emlékeztet rá: az SS-vezért éppen azon az éjszakán látták Ausztriában, amikor kót Nyugat-Németor­szághól érkezett volt náci ve­zető megbízásából, egv mün­cheni békaember merült le a töpljtzi tóba, hogy az S3 1845 tavaszán elsüllyesztett ládái után kutasson- Mint ismere­tes, ea a 18 éves fiú a tóba fulladt. A Neues österreich hang­súlyozza: Skorzeny megjele­nése is hozzájárult ahhoz, hogy az osztrák hatóságok végre elszánják magukat a* egykori "hírodalmi biztonsá­gi főhivatal* vizbe süllyesz­tett dokumentumainak ki­emelésére. A* előkészületeket már megkezdték, s a ládá­kat, előreláthatólag novem­ber l-től hozzák a felszínre hatésági felügyelet alatt R magyar kOldottség támogat minden iá kezdeményezést | Caqtorday Károly beszéde az'UmZ-ben " * -Az atomfegyver-kísérle­tek betiltásának sürgős szük­ségessége* című napirendi pont általános vitájában ok­tóber 22-én az ENSZ-köz­gyűlés politikai bizottságá­nak ülésén felszólalt Csator­day Károly magyar küldött Bevezetőben utalt arra, hogy a kérdés vitájára ked­vező nemzetközi légkörben került sor. A közgyűlés kö­zelmúltban elfogadott hatá­rozata — amelynek alapja a Szovjetunió és az Egyesülj; Államok közös kötelesség­Hailé Szelasszié elutazott Algériából Hailó Szelasszié Etiópia Gowile-nál — Franeiaország­csásrára Kardán különrepü- ot kérte fel a közvetítésre, lőgépen kíséretével együtt A nyugati segítségkeresés elutazott Algériából A» etióp mellett Hasszán király to­állarnférfi békítő kísérletei Vábbra sem vonja vissza nagyon kevés eredménnyel csapatait az algériai—marok­jártak. kói határról, ilvep körüimé­11 Humán marokkói ki- nyek között teljesen érthető, rály ezúttal Furámban ke- imgy az algériai kormány res diplomáciai támogatást, újabb erősítéseket küld Nagykövete és sógora révén Tindioub és Hp»*i Beida — akik látogatást tettek De térségébe. • Sztrájkolnak a francia vasutasok A francié vasutasok szer- gőzök szakszervezete is el­dán huszonnégy órás sztrájk- határozta, követi a vasuta­ba léptek- A városok környé- sok példáját. A sztrájk idő­kén lakó munkások egy ré- pontját pénteken állapítják sze nem tudott eljutni mun- meg. kahelyéne. A közalkalmazottak és az A közalkalmazottak, apa*- állami üzemek dolgozói 10— tárók. az eaée*égügyj dol- 13 százalékos fizetésemelést követelnek, a kormány mind­- össze fél százalékot hajlandó adni. A stabilizációs tervre íJf/fiigtru khdhtlirM A „lapátszakóllú" utódai Kongóban Hívatkoáik.., vállalása, hogy nem fognak atomfegyverekkel felszerelt mesterséges égitesteket a vi­lágűrbe bocsátani — újabb jele annak, hogy a kölcsö­nös óhaj, a közös érdekek és az ésszerű engedmények előbb vagy utóbb a népek érdekeinek megfelelő meg­egyezéshez vezetnek. A magyar küldött hangsú­lyozta, hogy « jelenlegi űí helyzetben reália lehetőség van mindenfajta atomfegy­ver-kísérlet végérvényes be­tiltására. A magyar küldött­ség támogat minden olyan javaslatot és kezdeménye­zést, amely javítja a nem­zetközi légkört, továbbá az általános és teljes leszerelés biztos Útján elvezet a világ békéjének és biztonságának megszilárdításához. Szovjet kereskedelmi kül­döttség érkezett Washington­ba. A küldöttség, amelyet Sz. A. Boriszov, a külkeres­kedelmi miniszter első he­lyettese vezet, tárgyalásokat folytat az USA illetékes kép­viselőivel. A kenyai alkotmányozó ér­tekezlet Jomo Kenyatta mi­niszterelnök ós pártja győ­zelmével végződött. Duncan gandys gyarmatügyi minisz­ter ugyanis hozzájárult, hogy az alkotmány módosításával a hét körzeti kormány rová­sára megszilárdítsák a köz­ponti kormány hatalmát. Leopoldvtlle: A Kongói Köztársaságban ismét útnak tódultak a katonai őrjára­tok. Ez alkalommal a pénz­ügyminiszter vette kézbe 8 demokratikus nemzeti erők elleni nj ilt irtóhgdjárat ü'a­pyJtását. Ezrével vetik bor* lönbe mindazokat, akikhez a gyanú legcsekélyebb ár­nyéka is férhet, hogy rokon: szenveznek az ország ÖPé'ló' nemzeti létét jelentő esz­mékkel. New york: Az ENS? ügy­viteli és költségvetési bi­zottsága javasolta, hogy a jövő óv első felében tovább­ra is ENSSá-osapatok áUo­másuzzunak Kongóban, As indítvány a haderő száma­in 1(1.2 millió dollárt irá­nyoz elő. A két. hír körött, osak az el só pillantásra ntótm kü­lönös összefüggés, Ha a te'in­gui fejlemények eddtcl me­netét tekintjük. . világosan kitűnik! a nyugati gazdasági és katonai <-'rók jelenléte ég uz eddigi véres események, valamint a most induló ÚJ­jnb, terrorhullám közős ala­pon nyugszik. Emlékeztet­hetünk arra. hogy amikor az FNSÉ csapatni előgzör lép­tet, akciótól HfttőPgában. a nagy vattaiatok részvényei ugrásszerűen emelkedtek a brüsszeli tőzsdén. És bár Csombét, a In'rhedt diktá­tori, akt külföldi megbízói szarnám má'" feleslegessé vált, eltávolítottak "i s/.ágbój, ar, ö szerepét más figurák vették át. A kongói befvatkozósról lg" frt a bé­csi Presse: „Az ENSg kato­nai akciója dicstelen akelö­nsk bizonyult. A Világszer­vezet tovább fut a pénze litán, ktobep lényeges presr­tízsvésítéséaet szenved, hi­szen a tényleges békét nem tpdtn helyreállftapt". ,,Á tényleges békét nem tlldta helyreállítani", Fi P«r­-ze csak szerény megállapí­tás. Hiszen éppen arról van szó, hnsy o világszervezet fegyveres oltalma alatt, fo­lyik tovább a különböző nyugati pénzügyi csoportok harpa a kongói stratégiai ppntplfért, és az óriási érté­kű természeti kincsekért. Ebben a légkörben kaptak 1 szabad kezet a különböző I belföldi politikai kalando­rok ts. Kongót annak idején a lapátsrakállúnak nevezett Li­pót belga király sálát tulaj­donának tekintette. Ág ország azóta formálisan függetlenné Vált, de a -Japátszakáliú* korszerű mezbe öltözött utó­dai most is ett vannak. Sümegi Endre Külképviseiőínk leiéibe helyezték az atomcsendszerződés Magyarországon ratifikált okmányait A Masa? Népköztársaság diplomáciai képviselői Moszkvában, Londonban és Washingtonban letétbe he­lyezték a Moszkvában meg­kötött részleges atomcsend­szerződés magyar ratifiká­ciós okmányait, a szovjet fővárosban Ezipka, Józgdf nagykövet, Londonban Mol­nár István idéiglanes ügy­vivő, Washingtonban pedig nadványi János ügyvivő he­lyezte letétbe a ratifikált okmányokat. Erről mindhá­rom fővárosban jegyaőkönyv készült. Pekingi kampány a testvérpártok ellen A Kommunylszt cikke a Kommunyiszt, az s»zkp elméleti folyóirata legújabb számában szerkesztői cikket közöl a kommunista testvérpár­tok ellen Pekingbél folyó kampányról. a cikk megállapítja; "a troekizmus ideje óta példát­lan hadjáratnak vagyunk tanúi a maraizmus—leniniz­mus legalapvetőbb tételei ellen". A cikk hangsúlyozza »minden kommunistának, internacionalista kötelessége mindent megtenni, hogv §z események ne fejlődje­nek » Peking által kívánt irányban, Ha est nem teszik meg ide­jében, ennek következményei rendkívül súlyosak lehetnek az egész kommunista mozga­lomra nézve*. A pikk részletesen bírálja a Pekingben létesített külön platformot, s megállapítja: a kínai vezetők elhatároz­ták, hogy felborítják a nemzetközi kommunista mozgalmat és saját vezetésük alatt va­lamilyen új mozgalmat hoz­nak létre. A cikk kimutatja, meny­nyire reménytelenül kísérlik meg a pekingi propagandis­ták bebizonyítani, hogy a Szovjetunió kommunistát „elárulták a fqrradalmat, az SZKP már nem forra­dalmi párt*. A etkk számos ténnyel bi­zonyítja, hogy a kapitalista országokban működő kom­munista pártok marxista­leninista módra értelmezik a moszkvai nyilatkozatokban lefektetett fő irányvonalét. A kapitalista országok kom­munistái visszautasították Peking kéretlen tanácsait és most a kínai propaganda a legkülönbözőbb módon v|­delja Őket. A Kínai Kommunista Párt teoretikusainak politikai és ideológiai elgondolásai sok­ban megegyeznek a t.rnekis­tókkal, As a nézetük, amely szerint mindaddig ábránd a háború megakadályozása, amíg létezik az imperializ­mus. teljesen megegyezik a trae­kisták nézeteivel, "Durva hamisításnak* ne­ves! a cjkk a pekingi teore­tikusoknak azt az állítását, hogy a sztálini személyi kultusz leleplezése miatt terjedt el a revizionizmus. A kín35 vezetők, lényegében véve az imperialista propa­ganda és aa ezt szolgáló re­vizionisták értékelését ismét­lik meg ez^el. A cikk a továbbiakban közli, hogy ez idő szerint már 65 kommunista párt fejezte ki hivatalos határ . ro/a(l,an, hogy maradék­talanul egyetért az SZKP elvi álláspontjával és támogatja harcát a forra­dalmi elmélet ideológiai tisz­taságáért. a kommunisták sorainak egységéért. E hatá­rozatok elítélik a pekingi szakadárokat. A cikk rámutat arra. hogy a kínai vezetők amikor e szocialista világrendszer alanjait aláásó útra léptek, nagy, szinte példátlan fe­lelősséget vállaltak saját országuk, a szocialista orszá­gok népeivel és az egész felszabadító mozgalommal szemben: felelősséget azért, hogy a kínai nép nevelését szovjetellenes mederbe, a szocialista közösség né­peivel való ellenségeskedés útjára terelték. A cikk emlékeztet arra, hogy az SZKP Központi Bi­zottsága lépéseket tett a kí­nai vezetőkkel való kapcso­latok rendezésére. A kínai vezetők azonban nem hallgattak a józan ész szgvárg, aknamunkát indítottak az SZKP és más kommunista pártok ellen. A cjkk Hangsúlyozza, hogy az SZKP, &z egész nemzet­közi kommunista mozgalom a legbarátibb érzelmeket táplálja a kinal kommunis­ták, az egész kínai nép jpápt pagyrn becsüli a Kí­na: Kommunista Párt ró a kínai nép érdemeit, sok sjkert kíván nekik ha­zájuk fejlesztéséhen, a szocializmus építésében. A nemzetközi kommunista mozgalom, arra törekszik* hogy a kínai vezetők térje­nek vissza a marxizmus—-ie­pinizmus álláspontjára, a moszkvai nyilatkozatok ál­láspontjára, mert ez felel meg a kínai nép. g világ dolgozói érdekűinek'-­Számvetés és felkészülés A termelési tanácskozásoknak jelentós sze­repük van az üzemek életében. Egyre in­- kább olyan eseménynek tekintik á mun­kasok eg az értelmiségiek, ahol őszinte Bzámve­lés történik a termelés gondjairól. Bár egész év­ben sok problémával küzdöttek meg hé ipar, a közlekedő* es az építőipar dolgozói, mqs( mégifi ez Utolsó negyedév és a jövő évre való felkészü­lés feladatai kerültek ewtér&e, A helyes szám­vetés és a tcnnlvplók felismerése azonban csak « jelenlegi helyzet kellő áttekintéséből adpd-­hátik. A megyénk dolgozói különösen, akik köt­vetlen tuvekeny részesei ennek a munkának év közben folyamatosan tájékozódtak a kötele­zettségekről és gz eredmények alakulásáról. Most, gg első Három negyedév előzetes adatai alapján, kedvezögp saamolhatunk be ae üze­mek munkájáról. A népgazdaságunk alapjában véve egészsége­den fejlődött. Épnek ipe^efelelöen a megyénkben is kedvező vplt a lakosság áruellátása- A kis­kereskedelmi forgalom ea év I—III, negyedéhen 9 4 saazalékkal nevekedett. Jelentősebb anyag­hiány nem veit az iparban. Közlekedési vállala­taink is helytálltak eddig a termékek elszállí­tásában. Aa ipari termel és, mennyiségiben és ütemes­ségében ppm volt lényeges elmaradás. A fő gon­dunk az építőipar termelésének segítésére ró a szállítási feladatok megoldására irányúit. Iá? még ma sem mondhatjuk, hogy összességében teljesítették aa építőipari vállalataink a terme­lési tervüket (ugyanis aa i-»IH negyedévi mó­dosított terv teljesítése csak 88 százalékos! és nem tudtak minden szállításra felkínált árát a köílekedos dolgozói továbbítani (naponta 30—40 tehergépkocsi és 50^80 vasúti kopsiigény ma­radt kielégítetlenül), mégis elismeréssel kell szólni az itteni dolgozókról. Ok aa év elejétől kezdve órát dolgoznak havonta, és iaen sok vaiuías 400 órán felül van távol a család­jától Elismeréssel kell szólni arról a több ezer — különösen szeged* — ipari munkásról ró ta­nulóról, akik munkaidő után, vagy a vasárnapi pihenőnapjukon segítettek aa eddigi nehézsegek megoldásában. Aí iparvállalatok többségénél tapasztalható eredmények mellett napjainkban milyen nega­tív jelenségekre ltell nálunk különösen felfi* gyeim? Az"egyik fő prqblétna ma a termekku szállítás — különösképpen pedig az exportszál­lítás — ütemességének és minőségének ingado? sósa. A HL negyedévi expOrtköteleaettségónek nem tett eleget a Szegedi Konzervgyár, a Héd­mosővasárhaiyi Hivat Kötöttárugyér, a Csüng­rá dl Tisza Bútoripari Vállalat ós még néhány szegedi üaem. Általában javult ugyan az ez­portra termpit áruk minősége az utóbbi Hóna* pokban (különösen a Kenderfono és Szövőipari Vattalat szegedi kenderitóm gyárában és 4 Szentesi BaremfifeldelEQáó VállalatnáD, de na§y ingadozás van a Szegedi Cipógyár, a Hódmező­vásárhelyi Divat Kötöttárugyár ró még né­hány vállalat termekeinak ndnótégében- A Hód­mezővásárhelyi Mépieggyár gyorsmérlegeit fes­tési és mág hibák miatti a Kenderfonó és Szö­vőipari VaUalat újszeged! gyargnak ponyváit pedig szövési hiba miatt kifogasolták, M el­múlt hónapokban Finnországból és Norvégiá­ból kardigánokat, a Szovjetunióból pedig női ci­pót küldtek vissza a gyárin vállalatoknak, Nem höyelte ez az iparunk jp hírnevét, & emellett még szállítási kapacitást kötött le ég költsége­ket is Qkqzott. P emze a bibák nemcsak a kibocsátó üze­mekben vannak, de a közvetlen felelős­ség mindenképpen ag övék, Különösen etóan esetekben kett elmarasztalni e vezetéket, ah&i a befejező, kikósgítési, adjunztálási, illetve csomagolási munkák ismétlődő hibái tapasztal­hatók. A másik fő probléma ma az iparban az ön­költséggel kapcsolatos. Ebben 0 tekintetben is igen változó a kép a vállalatok között. Különö­sen ressz a helyzet a tavasszal átszervezett né­hány vállalatnál (rostkikészítő vállalat, a , Ken­derfonó és Szövőipari Vállalat) ró 4 tanáóSi iparvállalatok egy részénél. Az e}sö félévben megfigyelt 25 termék közül 14-nek nőtt az utó­kalkulált önköltsége a báaiahoz képest, A HL negyedévet t§ szambhVévg — előzetes megfigye­lés alapján — nem beszélhetünk nagyon jelen­tős változásról, Pedig g termelés költségeinek esupán egytized százalékos csökkentése, népgaz­dasági méretekben mintegy 200 millió forinttal pöyeli a nemzeti jövedelmét. A megyénkben ez az egytized százalék 6 millió forintot jelent. Megvizsgálta-e minden váliaiaivezelő: mit keli tennie az önköltségcsökkentés területén? és megtettek-e minden szükséges ós lehetséges in­tézkedést a hiba felszámolására? Sokan vregat­ták e problémát és nehpi sokat is tettek érte, A szegedi Huhaayar több mint io nap nyeresegré­szesedesru számul már (reméljük, Hogy "nem viszi el- a iv, negyedév), de a* üzemi pártbi­zottság javaslatára intézkeléseket tettek a Hód­mezővasáFhelyi Hivat' Kötöttárugyárban is. Egyes váliatetöknai az anyagseiejt alakulására felfigyeltek, másutt az alkalmazott létszám csök­kentésének lehetőségeit vizsgálták- Néhány ta­nácsi iparvállalatnál azonban a munkabérek ter­vezet! szint alatt való tartásával akarnak "taka­rékoskodni*, nem pedig a jobb munkaszervezés­sel, és a gazdaságos termelés egyébb forrásaival­(Meljpsleg megjegyezve: püt szólnának e YáHa­latok vezetői, ahhoz, he az ő fizetésükkel is így takarékoskodnának a felügyeleti szervek?) wjiBltQipari vállalataink eddig csak 84 száza­gu lókat téliesítettek az évi termelési köte­lezettségüknek Az adósságuk 43 millió forint. Az pbjakttv okok közismertek. A nagyszámú társadalmi munkaerő sem tudta az alapvető ne­héaségekot ellen súlyozni. Nem segítette őket több plyan iparvállalat sem, amely építőipari szakmnnkasait nélkülözni tudta volna. Július és augusztus hónapban a mezőgazdaságból is tud­tak volna segíteni, de nem tették ezt. Az építőipar legfelsőbb vezetése is jobban se­gíthette vpína a megyét. Elmaradt aa osefléke® gépesítés, jelpntns vojí, 45 anyaghiány te, de ért­hetetlen huze-vona volt a nyugdíjas saakmunká­§ok bevonásának szabályozása körül is. Az egyes vállalatok gazdasági-műszaki vesetői sem álltak eléggé a "talpukon*. A vezetés gyengeségét, a szervezetlenséget, a szükspges előrelátás hiá­nyát még ma is elsősorban objektív okokkal ma­gyarázzák. A munkafegyelnm-hjány okozta azt is, hogy a Csongrád megyei Állami Építőipari Vál­lalatnál eddig 14,2 millió forint termelés ma­radt el a termelékenységi terv nem teljesíté­se miatt. Mtt kell tenni az építőiparban ró hogyan le­hetne az év} tervet minél jobban teljesíteni? Az építőipari vállalatok vezetői már felmérték a körólményeket és rangsoroltak a munkákat A ÍP élv hpgy befejezzék a termelésbe tepő üzemek építését (az Altaiánp? Szerelőipart vát­lalgt csongrádi {izemét, p M?hyar Kábel Múvek szegedi tteemét), és felkészüljenek a téli mun­kára. Nem szabad — látszateredmények kedvé­ért — a forint termelési terv teljesítését roinden­áFQP erőltetni, de mindent meg kell tenni azért, 2 ŰÉL-MAÜYARORSZAU Csütörtök, 1963. október 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom