Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-12 / 213. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök. 1963. szepi flL Igorunk ellentmondásai és a pekingi betűrágok G. Glezerman cikke a Pravdában A Pravda szerdai száh rrj/oa „^^ meg. jelent G. Glezerman cikko •Korunk ellentmondásai és a pekingi betű rágó k« clmnvl. 'Korunk forradalmi mozgalmában három fő erő működik: a szocialista országok népei, a kapitalista országok munkásosztálya és a vele haladó dolgozok, a gyarmati és függd országok népei, amelyek vagy most harcolnak nemzeti függetlenségükért. vagy már valamilyen mértékben kivívták azt. Ezzel az elemzéssel szemben a Kínai Kommunista Párt vezetői felállították a korunk ellentmondásaira vonatkozó saját tételeiket. Revízió alá vették a moszkvai nyilatkozatoknak azt a tételét, hogy korunk alapvető ellentmondása a szocializmus és a kapitalizmus közötti ellentét A kommunista világmozgalom nézeteinek ez a revíziója nem bír semmiféle komoly elméleti alappal és bár a kínai vezetők szemérmetlenül a marxizmus—leninizmus tisztaságának "megvédéseként* próbálják azt feltüntetni, célja teljesen meghatározott: a kínai vezetők így próbálják igazolni a nemzetközi forradalmi mozgalom bomlasztására folytatott tevékenységüket így akarják leplezni a korunk forradalmi erőinek megosztására Irányuló törekvésüket. Nem szabad í*^ helyre tenni egyes ellentmondásokat és másodrangúként feltüntetni másokat ahogy ezt a Kínai Kommunista Párt vezetői teszik. A marxizmus—leninizmustól idegen mindennemű szubjektivizmus. A marxizmus— leninizmus ereje a történelmi korszak és reális ellentmondásai objektív elemzésében, valamint annak elismerésében rejlik, hogy a társadalom élen járó erőinek a legerélyesebben harcolniok kell ezen ellentmondások forradalmi megoldásáért. Minden történelmi korszakban különböző ellentmondások fonódnak össze és hatnak különösen egymásra, de a fnarxisták véleménye szerint van közöttük egy alapvető, fő ellentmondás, s ennek fejlődése határozza meg a haladás fő irányvonalát. A jelek szerint ezzel nem értenek egyet a kínai vezetők, akik azt a hálátlan feladatot vállalták, hogy elferdítik, összevissza magyarázzák a marxizmust. Felmerül a kérdés, miért volt szükségük a Kínai Kommunista Párt vezetőinek ily<fi szemlátomást tarthatatlan és a marxizmussal ellontétes eljárásra. A válasz csak egy lehet: azért, hogy igy próbálják csökkenteni a szocialista rendszer jelentőségét, a világforradalmi folyamatra gyakorolt befolyását, s a szocialista rendszert úgyszólván korunk történelmének hátterébe szorítsák. A szocialista tevel, politikájával meggyorsítja az osztályharc és a nemzeti felszabadító harc kibontakozását, megkönnyíti e harc győzelmét, a forradalmi folyamat sajátos katalizátora. A szocialista rendszer megjelenésével természetes központ alakult ki, amely az összes forradalmi erőket maga felé vonzza. A szocializmus erőinek növekedése, a szocialista világrendszer megalakulása és a világtörténelmi fejlődés döntő tényezőjévé való fokozatos átalakulása növeli a szocialista rendszernek mint a forradalmi erők központjának, a világot átfogó forradalmi mozgalom központjának szerepét. A kínai vezetők nyilatkozataiban és leveleiben kísérlet. történik emellett annak bebizonyítására is, hogy ez a középpont most áthelyeződött az imperializmus által elnyomott ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokba. A kinai vezetők tagadják, hogy a jelenkor alapvető ellentmondása a szocializmus és a kapitalizmus közötti ellentmondás. A legmélyebb és legélesebb ellentmondás szerintük az imperializmus és az elnyomott nemzetek között van. Ezt az állításukat arra alapozzák, hogy Ázsia, Afrika éa Latin-Amerlkn nemzeti felszabadító mozgalmainak térségében ól az emberiség kétharmada. Kórunk alapvető ellentmondása meghatározásának ez a mennyiségi megközelítése teljesen tarthatatlan. A Pokingből terjesztett "elméleti* koncepciók tulajdonképpen régen ismert eszmék feltámasztását jelentik. A leninizmus egyes ellenfelei úgy tekintik ezt a tant, mint az "elmaradottság dialektikáján* alapuló dokrinát A két társadalmi rendszer ellentmondása — a mai világ legmélyebb és legélesebb ellentmondása. Ez következik a szocializmus és a kapitalizmus gyökeres ellentétéből. A konkrét történelmi feltételektől függően változhatnak a két rendszer közötti harc formái. Ez a harc azonban minden körülmények között elkerülhetetlen, ós lényegében osztályharc. Sajátos formája a szocialista és a burzsoá államok békés együttélése. Ez egyáltalában nem a dolgok jelenlegi helyzetének örökkévalóvá tételére, vagy a status, quo fenntartására szolgál. Az együttélés nem más — amint a testvérpártok értekezleteinek dokumentumai, valamint az SZKP XX. és XXII. kongresszusának határozatai és más testvérpártok okmányai hangsúlyozzák — mint versengés, a gazdasági, politikai és ideológiai harc. A szocialista országok gazdasági fejlődése és a kapitalizmussal folytatott versenyben elért gazdasági sikerei világméretekben lényegesen megváltoztatják az osztályerők kölcsönös viszonyát. Teljesen tarthatatlan a KKP "teoretikusai* által képviselt nézet, amellyel szembeállítják az államok békés együttélését az osztályharccal, a nemzeti felszabadító harccal. Helytelen az az elképzelés is, hogy a békés együttélés "befagyasztja* a fennálló társadalmi viszonyokat. Természetesen senki sem várja, hogy a békés együttélés önmagában véget vet a kapitalizmusnak. A társadalmi rendszer változása, a kapitalizmus elpusztítása — minden egyes országban — az Illető ország munkásosztálya és dolgozói által folytatott osztályharc eredménye A Jelenkor jfXE mondása kölcsönösen összefügg. Nem lehet elszigetelni egymástól, elszakítani Őket, amint azt a kínai betflrágók teszik. Nem lehat elszigetelni és elkülöníteni egymástól az ellentétekből fakadó forradalmi mozgalmakat sem, Bár ezek az ellentétek Jellegükben különböznek egymástól, ugyanakkor egybe ls Olvadnak , az Imperializmussal folytatott harcban. Az imperialistaellenes forradalmi erőknek ebben a szövetségében, amint azt korunk történelme újra és újra megerősíti, döntő szerep jut a nemzetközi munkásosztálynak és szülöttének, a szocialista világrendszernek. És ha Pekingben ezt nem hajlandók észrevenni, ez azt jelentheti, hogy az ottaniak elvesztették minden kapcsolatukat a reális valósággal — írja a többi között Glezerman. A téma ismét A Profumo-ügy az angol kabinet előtt Értesülések szerint Mac- felhasználja Argyll herceg millan miniszterelnök pén- válóperének anyagát is: a tekre újabb kabinetülést hi- hercegnőt elmarasztaló dönvott össze a Profumo-ügy tés indokolásának szövegét befejezéséhez közeledő vizs- annakidején a bíró hat órán gálatával kapcsolatban. A át olvasta fel a tárgyalóteszűkebb kabinet kedden is remben. tanácskozott arról, hogy nyilvánosságra hozzák-e és milyen részletességgel Lord Denning rövidesen elkészülő jelentését. Ügy tudják, hogy foglalkoztak a parlament soronkívüli összehívásának a lehetőségével is. Denning a miniszterelnök személyes megbízatása alapján parlamenti felhatalmazás nélkül" és a nyilvánosság teljes kizárásával folytatta le a tanúkihallgatásokat. Sajtójelentések szerint Lord Denning 160 tanút hallgatott ki. Több alkalommal a napokban letartóztatott Keeler kisasszonyt is. Az összefoglaló jelentéshez Hruscsov fogadta Errollt Hruscsov szovjet miniszterelnök szerdán kremlbeli dolgozószobájában fogadta Eroll angol kereskedelemügyi minisztert. A beszélgetésen jelen volt Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és Trevelyan moszkvai angol nagykövet (MTI) a leszerelés, a tárgyalások A megélénkülő angol poll- kedden nagy nyomatékkal tikai élet figyelme ismét a hangsúlyozták: a moszkvai kelet—nyugati tárgyalások atomcsendegyezmény törtélegfontosabb témái: a lesze- nelrqi fordulópont lehet, ha relés és a közép-európai az első helyes lépést továbhelyzet problémaköre felé biak követik majd a vitás fordul. Lord Home angol kérdések rendezése útján, külügyminiszter egy edin- Diplomáciai körökben nagy burghi értekezleten, Wilson, feltűnést keltett Wilsonnak az ellenzék vezére pedig a az a bejelentése, hogy az anszociáldemokrata pártok gol és a nyugatnémet szociálamsterdami konferenciáján demokraták a közeljövő, ben sorozatos megbeszéléAz egykori egyhózfi semmire sem emlékszik A grazi esküdtszék előtt ügyész ugyanis rajtakapta, folyik Steían Rojko, a tere- amint az esküdt a vádlott zini náci koncentrációs tábor íjgyvédjével — mint monhóhérának bűnpere. A tö- dotta: -jó ismerősével* — meggy 11 kos kihallgatásánál tárgyalt, ami összeegyeztetrettenetes részletek kerülnek hetetlen az esküdt igazságnapvilágra. Rojko, aki egy- szolgáltatási feladatával, házíi volt, mielőtt a hitleri Az osztrák és a világközrendőrséghez szegődött, sa- vélemény annál nagyobb vájátkezűleg fojtotta vízbe, rakozással tekint a per kiverte s taposta agyon foglya- menetele elé, mert éppen it. Rojko persze mindent ta- Grazban mentette fel az esgad, semmire nem emlék- küdtszék — az Európa küszilt- lönbözö országaiból érkezett . KJ^*^* tanúk terhelő vallomása elkedden az ügyet tárgyaló esküdtszék egy tagját azonnali lenére — Franz Murert, a hatállyal felmentették. Az vilnluti náci hóhért (MTI) seken igyekeznek majd közös álláspontot kidolgozni a a leszerelés kéndésében. Ügy tudják, hogy az első megbeszélésekre valószínűleg Londonban már e hónap végén sor kerül. Az angol fővárosban hangúlyozzák: a világ két legbefolyásosabb szociáldemokrata pártjának történetében ez az első eset, hogy kísérletet tesznek politikájuk szorosabb összehangolására, s állandó jellegű tanácskozótestület életre hívására. A Daily Telegraph kérdésesnek tartja, hogy Olltnhauer és Willy Bramdt milyen messzire hajlandók majd elmenni Wilson javallatainak támogatásában. Csak semmi változtatást! Adenauer tanácsokkal látja el Eihardot Bonnban közölték, hogy a hét végén' fontos kttlpolltlkal tanácskozás lesz az Észak-Olaszországban időző Adenauer kancellárnál. Adenauer magához kérette Erhard alkancellárt, Schröder külügyminisztert és Brentanót, a CDU-frakctó vezető, jét. A tanácskozás Adenauer kezdeményezésére jön létre, és mint a kormánypárti Rheinische Post írja, az a célja, hogy "hosszabb időszakra lerögzítsék a német külpolitika irányát*, és Schröder külügyminiszternek határozott utasításokat adjanak az Egyesült Államokban folytatandó tárgyalásaihoz. "Világosan leszögezik majd azokat a határokat — írja a Rheinische Post —, amelyek keretei között a kormány támogathatja az angolszász hatalmak enyhülési fáradozásait. Már a CDU-vezetőség korábbi tanácskozásán kitűnt, hogy Bonn nem helyeselhet semmiféle olyan lépést, amely előmozdíthatná a status quo rögzítését, a keletnémet rendszer nemzetközi felértékelését vagy a közép-európai katonai egyensúly eltolódását*. Bonni politikai és diplomáciai körökben a hét végére váratlanul összehívott külpolitikai tanácskozást általában úgy értékelik, mint Adenauernek és a CDU Brentano vezette ultráinak újabb kísérletét arra, hogy az eddigi merev hidegháborús politikát átmentsék a most lezáruló "Adenauer-korszak* utáni Időkre és Erhardot, valamint öchrödert rákényszerítsék az adenaueri politika változatlan folytatására. Mint a Mittag írja, »a távozó kormányfő őt perccel tizenkettő előtt le akarja rögzíteni az eddigi irányt, hogy az túlélje az őróla elnevezett korszakot*. Politikai megfigyelők ezzel kapcsolatban rámutatnak: mivel a "berlini és német kérdésben való előrehaladás«-on Bonnban a német kérdésnek bonni szájíz szerinti "megoldását*, vagyis az NDK bekebelezését értik — ennek az irreális követelésnek feltételként való hangoztatása gyakorlatilag egyértelmű az enyhülési • lépések kerek elutasításával. SÁRKÖZI GYULA AZ ALBATROSZ TITKA r^n • (9) Arról a helyről, ahol dolgozott, Jól látta a szobaplneér ajtaját, amely közvetlenül a lépcső alatt nyílik bal kéz felől. Látta, hogy Ackerson egész idő alatt a kabinjában tartózkodott, kivéve, amikor a japán csengetett érte. Akkor bement hozzá, onnan pedig a kabinmesterhez ment. Emlékszik, még mondta is, milyen hanyag a tarsalgó pincére: •hagyta kifogyni a levélpapírt az íróazoüából. Ez háromnegyed nyolc körül lehetett, öt percig vort oda. Aztán j/iszszajött és vacsoragongig nem mozdult ki onnan. Munka közben többször szót váltottak egymásoal. . Nyolc órakor látta felmenni a fedélzetre lord Harrisont Párszor hallotta ugyan, amikor valamelyik kabinajtó nyílott vagy csukódott, de 6 legnagyobb részt háttal állt a folyosónak. Aztán meg azért sem nézelődött nagyon, mert iparkodott a munkájával. Vacsoragongig dolgozott ott. ... Mary Morrison kissé sápadtan lépett be a kék szalonba. látszott rajta, hogy nem sokat aludhatott az éjszaka Bár még így, megviselten ts rendkívül rikító jelenség volt ró'+asainű hajával, nagy, fekete szemével Vékony, kisportolt alakján piros-sárga csíkos halásznadrág és citromsárga pulóver feszült. Kék napszemüvegét még a homályos szalonban sem vette le. Egyenesen a fotelhez ment ós beledobta magát. — Állok rendelkezésére, felügyelő úr — nézett kíváncsian Si Ív erre. — Néhány kérdésem lenne a tegnap esti szerenesétlenséfgel kapcsolatban — szólalt mcí Silver és önkéntelen mozdulattal megigazította nyakkendőjét — Nagyon szívesen. Ha bármiben segítségére lehetek... — Azt mondja el, mit csinált és merre járt attól fogva, hogy a Jacht elindult, egészen addig, amíg vacsorához ült? A hátsó fedélzeten ült Claytonnal a hajónak azon az oldalán, amely a nyílt tengerre nézett. Ezért nem láthatta, ki szállt fel a hajóra, tehát Goddardot sem. Negyed nyolckor mind a ketten lementek a kabinjukba. Érdekes könyve volt, azt olvasgatta. El is késett miatta az öltözködéssel. Már nyolc negyven lehetett, mire visszajutott a társalgóba, a vacsora színhelyére. Arról nem tudott, hogy ennek a hajókirándulásnak különösebb oka lett volna. Kéjutazásnak tartotta, mert számtalanszor tettek már hasonló kirándulást a jachton. Persze észrevette, hogy vendégeik között számos idegen is akad, tehát feltételezte, hogy valami üzleti tárgyalást is le akarnak folytatni hajókázás közben. Atyja gyakran tesz ilyen kirándulásokat, ha olyan embereket lát vendégül, akiknek társaságában a szárazföldön nem szívesen mutatkozna, mert az a piacra kedvezőtlen hatással lenne... John Clayton nagyon idegesen nyitott be a szalonba. Magas, csinos fiatalember volt. Fekete haját oldalra fésülte. Amikor Fulton rákattintotta a fényképezőgépét, idegességében egészen elsápadt. De Silver nem engedte szóhoz jutni, mindjárt nekiszegezte a kérdést: — Mondjon el mindent, kérem, amit a tegnap esti szerencsétlen ügyről tud. — Sajnos, egyáltalán nem tudok róla semmit. — Akkor azt mondja el, mit csinált hajóindulástól vacsoráig A fedélzeten ült Mary Morrisonnal. Fél nyolckor mentek le kabinjukba átöltözni. Fél kilenckor tért vissza a társalgóba — Mindig egy óráig tart, míg átöltözik? — kérdezte Silver. v — Néha egyig néha kettőig, ha éppen olyan a kedvem — felelte Clayton ingerülten. — Azért nem kell haragudni, Clayton úr. Egész óra hoszszat öltözködött? — Nem tudom, mi a csudáért kíváncsi rá de ha mindenáron tudni akarja, hát sokáig ültem a fürdőkádban! — Bizonyára ismerte a kirándulás igazi célját? — Nem értem, miről beszél! — vonogatta vállát Clayton. — Dehogyis nem érti! — Silver hangja idegesen csengett. — Goddard és Morrison ezt a jachtot választották találkozóhelyül, hogy békét kössenek az egymás ellen hoszszú ideje viselt kereskedelmi háború után. — Vagy úgy? — Clayton gúnyosan elhúzta a száját. — Ezt tudtam. — És mi egyebet tudott még róla? — Semmi mást. Legfeljebb még azt, hogy anyósom nagy részvényese Morrison vállalatainak és szereti, ha ilyenkor a közelében vagyok, mert üzleti ügyeiben a tanácsomat szokta kérni. — Köszönöm, Clayton úr. Egyelőre nincs több kérdésem. Legyen szíves, küldje be a feleségét — mondta Silver és rágyújtott. Claytonné született Mabel Milton szinte ellentéte volt mindenben a törékeny Mary Morrisonnak. Sokkal szolidabban öltözködött, a haja dús és koromfekete, alakja teltebb, asszonyosabb .volt. Amikor helyet foglalt a fotelben, elővette hosszú szipkáját és elegáns mozdulattal rágyújtott. Kiderült, hogy * tegnap esti dologról semmit sem tud. Charmonte márkival tarfczkodott a társalgóban s míg Morrison be nem jött, senki más nem volt ott, csak őjc ketten. Aztán pár percig sétáltak, majd kabinjukba mentek átöltözni. Fél kilenckor jött fel ismét a férjével együtt. A hajókirándulást nem egészen tekintette kéjutazásnak. Tudta, hogy anyja nagy érdekeltséget vállalt a Morrison-eégben és amint kiderült, hogy Goddard szintén felszállt a hajóra, rögtön gondolta, hogy valami van a levegőben. Szerinte ez mindenkinek eszébe jutott volna, aki tudta, hogy Goddard és Morribon, a két gyufakirály találkozik egymással. De őt különösebben nem érdekelte a dolog, mert személyileg semmi köze hozzá. ... Lady Milton megállt az ajtóban, mint aki csak egy pillanatra jött s máris menni készül. Silver kérésére, hogy foglaljon helyet, továbbra is állva maradt. — Miért akar velem beszélni? — kérdezte szigorúan. (Folytatjuk.)