Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

"Vasárnap, 1963. szeptembert; dit-magyarország 7 Játék és környezet Jttihjeu niiioeket leket előadni a szabadtérin ? öt esztendő áll a Szegedi Szabadtéri Játékok mögött, s a sok művészi tapasztalat ellenére, amelyek az elmúlt években gyűltek össze, érdekes módon az idén vetődött fel a játékok kezdete óta talán a legerősebben, az az alapvető kérdés, hogy tulajdóriképpen mi való a szabadtérre, milyen műveket lehet és kell ezen a színpadon előadni. Jelentek meg olyan kritikák, amelyek például azt állították, hogy a Szentivánéji álom nem illik a szegedi szabadtérre, és olyan írásokat is olvastunk, amelyek a Cigánybáróról állították ugyanezt Más kritikák viszont egyetértettek e művek műsorra tűzésével és azok, akik a nézőkkel beszélgettek, tudják, hogy a véleményeknek ez a megosztottsága, kétfélesége. a kritikáktól függetlenül, a közönség körében is jelentkezett Érdemes és szükséges tehát ezzel a problémával foglalkoznunk még akkor is, ha mindazt, amit elmondunk, magától értetődően nem tekintjük megfellebbezhetetlen ítéletnek. Először is tisztáznunk kell, hogy a kérdés, amelyre válaszolni akarunk — mi való a szabadtérre? — nem az előadott művek művészi színvonalával kapcsolatos. Természetesen minden kritikusnak és nézőnek joga van ahhoz, hogy az előadásokat ilyen szempontból is bírálja. Mi azonban nem erre hivatkoztunk, amikor egyes kritikákra és szóbeli megjegyzésekre emlékeztettünk, hanem a bírálatoknak azokra a részedre, amelyek az előadott művek jellegéről és a szabadtéri színpaddal való kapcsolatukról beszéltek. A mi szabadtéri színpadunk olyan téren van, amelyet mindenfelől hatalmas kőépületek határolnak. Vannak másféle szabadtéri színpadok is, olyanok, mint például a margitszigeti, amelyek — hogy úgy mondjuk — a természet lágy ölén fekszenek, fák, bokrok között, és valósággal beleolvadnak környezetükbe. Sokan úgy gondolják, hogy a kétféle típusú szabadtéri színpadon csak olyan műveket lehet előadni, amelyek megfelelnek a terek jellegének. Az ilyenféle elképzelések — a szemléletesség kedvéért egy kicsit egyszerűsítve adjuk elő a problémát — azt kívánják, hogy azokon a színpadokon, amelyek parkokban, fák és bokrok között vannak, olyan műveket adjanak elő, amelyekben maga a cselekmény is ilyen helyeken játszódik. Azokon a színpadokon viszont — mondják —, amelyek épületek, kövek között fekszenek, olyan darabok előadása a stílszerű, amelyek díszletnek, háttérnek épületeket követelnek. Ezek szerint például — tulajdonképpen ezt mondták azok a kritikák is, amelyekre hivatkoztunk — a Szentivánéji álom alkalmasabb a margitszigeti szabadtéri színpadra, mint a szegedire, mert cselekményének, történetének nagy része erdőben játszódik. Mielőtt arra a kérdésre felelnénk, hogy igaz-e ez, kíséreljünk választ kapni arra a kérdésre, miképpen kapott ilyen nagy szerepet a szabadtéri színpadok környezete a színházművészeti elméletekben. Ehhez vissza kell térnünk a színjátszás kezdeteihez, a görög szabadtéri színházak előadásaihoz. Milyenek voltak ezek az előadások? A mi kérdésünk szempontjából az a leglényegesebb bennük, hogy fényes nappal, természetes világításban tartották őket, a nézők nemcsak az előadást látták, hanem magát a színházat. az épületet és a környező természetet is. Hasonlóan természetes világításban rendezték a középkori szabadtéri előadásokat is. A nézők a színpadi játékokat és a környezetet itt is együtt, egyszerre látták, következésképpen a hatás felkeltésében mindkét tényezőnek volt szerepe. Ilyen helyzetben, ilyen körülmények között valóban sokat ráámít, hogy a darab, amelyet előadnak, jellegét tekintve milyen. Egy — mondjuk — erdőben játszódó darab csakugyan jobban hat, az előadás élményszerűsége nyilvánvalóan nagyobb, ha a színpadot nem épületek veszik körül. & "kövek között*, magától értetődőleg, hatásosabb egy épületekben, palotákban, csarnokokban játszódó mű, mint egy erdei szabadtéri színpadon. o Ma azonban már egészen más a helyzet. A mai szabadtéri színpadokon — a mi szegedi terünkön is — nemcsak hogy nem fényes nappal játsszák a darabokat, hanem a legmodernebb világítási eszközök és hatások felhasználásával a színpadot és a környezetet valósággal kettéválasztják. A modern világítási hatások a színpadot kiszakítják a környezetből, rendkívüli módon koncentrálják a nézők figyelmét a színpadra, s ezért aztán ha jó az előadás, a közönség egyáltalán nem vesz tudomást a környezetről, teljesen közömbös számára, hogy fáktól vagy kőépületektöl körülhatárolt téren ül-e. A környezet valósággal elsüllyed és csak a színpad, illetőleg a színpadi játék él a szabadtéren. Tulajdonképpen azt jelenti ez. hogy a mai szabadtéri színpadokon a környezet teljesen elvesztette azt a szerepét, amelyet a régi szabadtéri színházi előadásokon játszott. És nehogy azt higygyük ám, hogy csak a nézők, a közönség szempontjából. A környezet jelentőségének csökkenése magától értetődően a színpadra is vonatkozik. A modern szabadtéri színpadokon a- környezet és a színpad kettéválásztottságát, különállását nem lehet és nem is kell megszüntetni. Bármennyire is igyekeznének a rendezők, hogy az előadásokban a tér természetes elemeit felhasználják, beleolvasztják a játéktérbe, mintegy díszletnek tekintsék, szándékukat vagy nem tudSzűzföldek meghódítása A Vietnami Demokratikus Köztársaságban 1960 végétől kezdve tömegméretűvé vált a szűzföldek meghódítása. Síksági parasztok állami segítséggel telepednek meg Tej Pák és Viet Bak kerületben, s ott termelőszövetkezeteket alakítanak. A Vietnami Demokratikus Köztársaság parasztsága az elmúlt két év alatt jól gazdálkodó kerületeket hozott létre. Az elmúlt tíz esztendő alatt 160 000 hektár szűzföldet müveitek meg. A távoli kerületekben 90 000 ember dolgozott a szüzföldek megSzakácstanfolyam indul szeptember elején Szentesen, a kereskedelmi és vendéglátóipari tanulóiskolában. A tanfolyam szakmunkás képesítést nyújt. Jelentkezés legkésőbb szeptember 6-ig. K 610 nák megvalósítani vagy pedig teljes kudarccal járna. Évtizedekkel ezelőtt a margitszigeti szabadtéri színpadot éppen a Szentivánéjd álom előadásában megkísérelték ezt, és díszletnek használták a környezet elemeit, a fákat, a bokrokat. Csodák csodája, az eredmény egyáltalán nem az lett, amit vártak. A természet elemeinek alkalmazása nem tette az előadást stílusossá, ellenkezőleg roppant stüustalannak hatott a produkció, és az egész kísérlet — művészi szempontból csődbe jutott. Nyilvánvaló, hogy ugyanilyen sors várna más hasonló törekvésekre is. Tudomásul kell tehát vennünk, hogy a mai szabadtéri színpad a környezet szempontjából végeredményben ugyanolyan, mint a kőszínház. Épp úgy nincs szerepe benne, mint ott, s ezért azok a vélemények, amelyek azt állítják, hogy egyik vagy másik darab a környezet jellege miatt nem alkalmas szabadtérre, korszerűtlenek, elavultak. Mindenféle jó darab eljátszható a szabadtéri színpadokon, akár erdőben, akár épületekben játszódik a cselekmény. Nem az a lényeges, hogy milyen jellegű a környezet, amely — mint az előbbiekben már mondottuk — egyáltalán nem játszik szerepet a hatáskeltésben. hanem az a fontos, mi történik a színpadon. Éppen ezért nem lenne helyes, ha a műsorválasztásba ilyen szempontok beleszólnának, ha a kiválasztható darabok körét ilyen alapokon szűkítenék, és ebből következően nem lenne jó, ha azt tartanánk, hogy a mi szabadtérünkön csak épületekben, palotákban, csarnokokban, tehát "kövek között* játszódó darabok adhatók elő. ö. la. Száz húsipari tudós Budapesten Szeptember 4—11 között Budapesten rendezik meg az európai húsipari kutatók IX. konferenciáját. A tanácskozásra az Országos Húsipari Kutató Intézet, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari tudományos egyesület meghívására, huszonkét országból — köztük a távoli Ausztráliából, Japánból, ÚjZélandból is — százkét húsiparral foglalkozó tudós érkezik. Fogásx vándorgyűlés Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének fogtechnikai szakcsoportja rendezésében szombaton kétnapos fogász vándorgyűlés kezdődött Szombathelyen. A vándorgyűlésen — amelyre az országból több mint 150 fogorvos és fogtechnikus érkezett — több tudományos előadás hangzik el. Modellek és tervek..* Építészeti kiállítás nyílik a képtárban Már régen — az utolsó nyolcemeletes lakóház, az új építészeti kiállítás óta — csu- seprűgyár, az Ogyessza lakópán a már felépült házakból alkothatott képet arról a közönség, hogy mi mindenen, s főképpen milyen eredménynyel végzi munkáját a Szegedi Tervező Vállalat. Most, hogy szeptember 5-től 22-ig újra kiállítást rendeznek a Horváth Mihály utcai képtelep óvodájának, a Lenin körút 18—20. szám alatti lakóépületnek, a Béke utcai általános iskolának, valamint a partfürdő öltözőépületének és bisztrójának már elkészült terve. Bemutatják a négylakásos társasházak új típustervét, valamint néhány tárban, ismét lehetőség nyí- emeletráépítés tervét is. lik arra, hogy a tervezők és a közönség találkozzék. Számtalan távlati rajz, mintA képtár második emeletén az említett kiállítással egyidőben a magyar és a roegy félszáz színes és fekete- mán építőművészek szövetséfehér fényképfelvétel, 15 modell mutatja majd be, mi épült az utóbbi két-három évben Szegeden és környékén, s mi épül majd fel röge Románia építészetének seregszemléjét rendezi meg. Csaknem ötven tabló bizonyítja meggyőzően, hogy mind a román lakóház-^ videsen. Hogy csak néhá- mind a szállodaépítkezés nyat említsünk közülük: lát- igen magas színvonalat ható lesz a Nádor utcai el az utóbbi évekbe. GYORSPOSTA ® GYORSPOSTA GYORSPOSTA % GYORSPOSTA Nyitott árkok Ehetetlen kenyerek Augusztus 28-án a Vörös , - , i , ... , . , Csillag Mozival szemben levő szamu munkaerővel lattak gyobb behordasi kolteeggel cseme|eüzletben vásároltam Hetekkel ezelőtt nagy lét- tetett palló lerakásával, nahozzá a nagyméretű gázcső- lehet csak a pincébe beszálvek lefektetéséhez szükséges árkok ásásához a Madách utca sarkától a Lenchnertér oldalán végig a Bercsényi utcában. A földmunkások vasárnap is dolgoztak és azt reméltük, hogy a csövek le- felásott fektetése és az árkok be te- j+óknak metése rövid idő alatt készen lesz. A lefektetésre váró és lítani. A gyerekekre nézve is veszélyes a hosszú árok, meddig lesz az nyitva? Bercsényi utcai lakók * Valóban lehetséges, hogy a árkok mentén lakellemetlen ez a helyzet, érdemes azonban meghallgatni a másik felet is: Szekeres István, a gázmű kellő szigeteléssel ellátott _ __ ^ csövek ott ^fekszenek az^ út i^zgat"ója~váíará»i"'a"panas*zI RA egy két kilogrammos kenyeret, amiről a felvágás után kiderült, hogy ehetetlen. Ez nagyon kellemetlen volt a családnak és helytelen, hogy ilyen kenyeret árulnak. Kothencz József Petőfi Sándor sugárút 83. A Mátyás téri élelmiszer üzletben vásárolok és már többször kaptam sületlen kenyeret. Az üzletbe visszavittem, de sajnos ők nem tudták kicserélni. Ne áruljanak mentén a majdnem ember"SE**. Aav ~ A középnyomású gázhá- étkezésre alkalmatlan kenyeazonban maradnak s a kor- iózat lefektetéséről van szó, ret! Í ennek egy részét építtetjük Futó János nyéken lakóknak lenségeket okoznak. A Bercsényi utca páratlan számú házaiba a téli tüzelőt az utca túloldaláról az árkon átfekFiatalkorúak a bíróság előtt Megbüntették a huligánokat A fiatalkorúak szegedi bí- bűntette miatt egyévi prórósága a héten ismét több baidőre próbára bocsátotfiatalkorú bűnperét tárgyal- ták. ta. Bíróság elé került D. M. A szegedi járásbíróság Esztergom, Rózsa Ferenc ut- most tárgyalta három garázca 37. szám alatti lakos, aki da huligán bűnperét. Az elEsztergomból megszökve sőrendű vádlott Takó István Hódmezővásárhelyen, majd Szeged, Honvéd tér 7/b szám Szegeden többször lopott. így alatti lakos először a Rókusi például egy alkalommal a Tornacsarnokban erőszakosszegedi Csillag Áruházból fe- kodott egy fiatal lánnyal, kete lakkbőröndöt és selyem majd később az esti órákernyőt tulajdonított el, a Si- ban ittasan verekedést kezrályból pedig 400 forint ér- deményezett. A verekedéstékű gyapjúszoknyát. A fia- ben részt vett Fogarasi Miktalkorúak bírósága D. Mar- lós Szeged, Batthyányi utca gitot többrendbeli lopás 33 és Bozsó József Szeged, bűntettéért javító intézeti Hattyú utca 10. szám alatti nevelésre ítélte. lakos is. Radiátorokat és építkezési A bíróság Takó Istvánt anyagokat loptak az építke- egyévi és kéthónapi szabadzések területéről H. M. és K. ságvesztésre, Fogarasi MikL. szegedi lakosok. A két lóst 8 hónapi szabadságveszfiatalembert a társadalmi tésre, Bozsó Józsefet 1000 fotulajdont károsító lopás rint pénzbüntetésre ítélte, az említett utcákban a Híd- Dobó utca 29. építő Vállalattal. A vasárna- * pi úgynevezett »rohammun- Ellenőriztük a szóban farka* és az árok ottmaradása gó kenyereket, megállapíközötti látszólagos ellentmon- tottuk, hogy azok valóban dás teljesen reális és a munka körülményéből fakadóan szükséges. Ugyanis egy új hálózat lefektetéséről van szó és bizony ebben a mélységben a föld alatt találkoznak az építők a térképen nem szereplő régi, üzemben levő, és nem működő csatornákkal, amelyeket ki kell kerülni. Ezt csak akkor tudják, ha leásták az egész szaehetetlenek. Készítőjük az előbbinek a 2-es sütőüzem a Gogöl utcában, az utóbbinak pedig a Dáni utcai 4-es pékség. A sütőüzemekhez nem jutottunk el, ugyanis már az első panaszra a I09-es számú csemege üzlet vezetője, Kurucz Lajos ismertette a tényeket: — Valóban előfordult a napokban, hogy nem megfelelő kaszt, például most a Mérey kenyeret száUitott a Gogol LLTOÓ+RTL N N..,.— 4 : . . .... .. utcától a Pusztaszeri utcáig, mert ha egyik részen lejebb kell haladniok, akkor az egész szinttel alkalmazkodni kell ahhoz az egy ponthoz. Ezért húzódik a vezeték — amely több évtizedre készül utcai péküzem (hasonlóképpen a Dáni utcai!) Mi azt csináltuk hogy a visszahozott kenyereket átvettük és viszszaadtuk készítőiknek. Az üzem vezetői elismerték, hogy technikai hiba miatt — lefektetése, a szerződés volt rossz a kenyér, de azóta szerint ebben az esztendő- már (a Mátyás téri üzletben ben kell az említett részen is!) nagyon szép kenyeret a munkálatokat befejezni. szállítanak. Lejárt a határidő hódításán és 253 termelőszövetkezetet létesítettek ezeken a vidékeken. AZ ÁLLAMI PINCEGAZDASÁG, Ásotthalom. Pusztamérges, Üllés, Kistelek, Szeged, Csongrád munkahelyekre férfi pincemunkásokat alkalmaz a szüreti időszakra. Jelentkezés a helyi pincészeteknél. S 72790 A rendezői szertárnál napokon át hiába jelentkeztünk utalványunkkal szénért, elutasítottak bennünket azzal, hogy már az érkezett menynyiséget elosztották. Utalványunk augusztus 31-ig lejár. Sorszámhoz nem tudtunk jutni. Mi lesz az utalványunkkal, hogy kapjuk meg a szenet? Szilágyi János Molnár István * Látszatra valóban Veres az ő Férfi segédmunkásokat állandó munkára azonnal alkalmazunk a Szöregi Palackozó Üzemben Jelentkezés Szeged, Tábor u. 3. sz. Munkaügyi osztály. S 73287 jelenséget tártak fel a levélírók. A Gyorsposta azonban eljutott a Rendező pályaudvar szertárosának vezetőjéhez, Sánta Istvánhoz, aki a következőket válaszolta. — A hozzánk tartozó valamennyi vasutas dolgozónak már április óta kezében van a részletvásárlási tüzelőutalvány. Nálunk volt szén bőségesen, mintegy százan mégsem váltották ki utalványukat, hanem megvárták az utolsó pillanatot. Most valóban nem tudjuk kiszolgálni néhány nap alatt a dolgozókat és ezt a körülményt bejelentettem az igazgatóság anyagosztályának. Az anyagosztályon Lászlóval beszéltünk, válaszát is közöljük: - Én mar a minisztériumhoz is fordultam, de az utalványok kiadásának idejét nem hosszabbítják meg. Csak abban az esetben válthatók ki később a tüzelők, ha az utalvány tulajdonosai házbizalmiakkal, vagy tanácsi szervekkel igazolják, hogy furcsa költözködés, fáskamra-átépítés, vagy egyéb elfogadható indokok miatt nem tudták kiváltani tüzelőjüket. Ebben az esetben engedélyt adunk a kiváltásra. Enélkül viszont az utolsó részletfizetés után a vasutas dolgozók visszakapják a befizetett pénzüket és a TÜZÉP-telepek útján vásárolnak maguknak tüzelőt. Azonnali belépésre felveszünk cserépkályhák fűtésében jártas fűtőt, takarítót egész évi állandó munkára. Jelentkezni a Cipőnagykereskedelmi Vállalat lerakatánál, Dugonics tér 11. ;zám alatt. K. 605