Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-07 / 209. szám

Szombat, 1963. szeptember 7. dél-magyarország 5 Levelek és emberek Egyéni és közérdek — Dinnyehéj, köztisztaság—Hibás szöveg a tortán — Panaszból köszönet — Ami kimaradt a levélből Teljesen igaza van a le- lépcsőházakban is: vagy a helyszínre — nem kellett túl vélírónak: "Félőnek tartom, gondnokság nem gondosko- sok idő hozzá —, a panasz­hogy az esetleges útépítés dik megfelelően a lépcsőhá- bői köszönet lett. Ezt sem restellte Kardosné megírni: "Mégiscsak szép lett az ott­honunk, az emeletráépítés napokon belül befejeződik. Köszönjük az ingatlanke­zelő vállalatnak, hogy rend­be hozta lakásainkat, ígér­jük, vigyázunk rá*. * Nem akarom részletesen elmulasztása miatt az esős idő beálltával sem a gyere­kek, sem pedig az élelmet szállító gépjárművek nem tudják majd a tarjántelepi új napközis óvodát megkö­zelíteni. P. Mihály, Petőfi Sándor sugárút*. Szükséges és van még idő erről gondoskodni, felötlött jéskunvhó azonban bennem: miért félti .JLKJO az óvodát e 6zen ő pont a város ellen­zak karbantartásáról? • A bejelentések vizsgálatá­nál van egy alapkövetel­mény: meg kell állapítani, jogos-e a panasz. Mivel Kö­kényesi Tamásné Pálfi utca 87. szám alatti lakos meg­írta szerkesztőségünknek a cukrászdával ^ panasztevő, "hi- "TJ*®1 kifogását, Tefr' el leím"az"tíő^ényeket. csu­íllen- kellett „me.nni * »Jfg<*be~> pán annyit említek m^g: B. kező részében lakik. Arra S^T A^tf doSók J" u a P*t5f« s-ciális jártam és személyesen meg- otthon gondozottja a napok­kérdeztem tőle. Ezt 6zolta: vála iga^ák. valóban jogos kifogás: a megrendelt tor­_„ , , , . ., . ' , tára nem pontosan azt a - Ml te érdekeltek vol- szöveget írták a cukrászati tunk, arert írtam meg. dolgozói, amit kért a gya"u U^anis feleségem óvónő, és vevö s Kökényesiné kertuk, helyezzek őt Tarján- elfelejtette ^mét beími a telepre. Mert én már elég panaszkönyvbe & magára régen fekvő beteg vagyok, váUalta a tortafelirat tója­sajnos engem ki kell szo - vítását . legfeljebb utó- ... . , . . gá m és ott esetleg a szol- la hívjuk fel M üietékes » ld°a ember és bizonyara gálati lakásban könnyebb cu^rászok figyelmét a gon- 'ezért fejtette el egy lenye­^volna. De hát nemesi- dosabb munkára: ezt ahely- IT MMá színen is meg lehetett volna tenni. a ban panaszt tett szerkesztő­ségünknek. Igazságtalannak tartja, hogy egy alaptalan miatt — miszerint néhány szem barackot levett az otthon udvarán levő fá­ról (ami tilos) — egyhónapi kimenőelvonással büntették. Kedves Balogh bácsi. Ma­köz­keriilt, az út viszont érdek, s hátha felépül * "Dinnyehéj és a köztiszta. Ság­"Egy szegedi szemlélődő a ges mozzanat közlését. Ugyanis nem ezért kapott egyhónapos kimenőelvonást, hiszen valóban nem lehetett megállapítani, hogy levette-e a barackot, vagy csak meg­tapogatta — miként ön is . . ,, , Az emeletráépítés a régi címet adta levelenek lakóknak eiég sok> hossza­, , .Kze,g ™lel6do a daimas gondot okoz és bi- írja levelében. Azért büntet­sok kozul* Nem értem, hogy zony. elfogy a türelem, mire ték meg, mert bántalmazta a "szemlélődő* miért nem ^ építkezés befejeződik. Így Gora bácsit, pedig ő csak irta le a nevet, hiszen amit volt ezzel a doioggal Kardos figyelmeztette magát hogy állit, megfelel a valósagnak. impéné is akl a Tábor utca az inté2et rendje 'szerint Es raadasul még csak nem 6/a számú ház nevében for- nem szabad a barackfákról is személyeskedesrol van szo, dult szerkesztőségünkhöz. A gyümölcsöt szedni. Ügy vél­hanem arról, hogy a Hunya- panasz szerint: nem festik jük, ilyennék nem szabad d! János sugarut 39-40. sza- a megrongált szobát, a többé előfordulni. S hamós­mu uj lakótelepet elcsúfítja villanykapcsolókat is kikel- kor is ír szerkesztőségünk­a kukatartályók korul meg- lene cserélni, rossz az elő- nek, a lényeges dolgokat is áradt dmnyelepatak. Jol szobában a parkett, és így tessék közölni jegyzi meg a "névtelen« tovább. Mire eljutottunk a Markovi ts Tibor 6zemlelődő, hogy a "mester­A falun élő értelmiségről KÍVANALMAK A falun élő értelmiségi- helyes gyakorlati alkalmazá- belül — kötelezővé válik a ekkel szembeni kívánalmak sára. középfokú szintű oktatás, a egyre fokozódnak, de folya- _ , középiskola mindenki szá­matosan növekszik azok te- Tisztán kell látniok, hogy mára hozzáférhető legyen, vékenységének hatékonysága a szocializmus felépítése Megszűntek az igazolatlan is Hivatásuk szerint vég- megkívánja a falun élő la- mulasztások, a tanulók szí­zett munkájuk ma már nem kosság általános és szakmű- vesen járnak iskolába, egy­korlátozódik kizárólag egyé- veltségének egyre fokozot- re többen jelentkeznek és nekre így össztevékenysé- tabb növelését. A szocialista nyernek felvételt középisko­gük kihat a falu egész éle- szintű termelés elérésének iáinkba, egyetemeinkre, de tére. Ez a viszonylag meg- előfeltétele, hogy parasztsá- velük együtt a . felnőttek ez­nyugtató kép — ha általá- 6unk megismerkedjék a kor- rei is ^ esti és levelező ta­nos is — nem jelenti azt, szerű gazdálkodással, hogy a gozatokra. hogy a falun élő értelmiség technika eszközeit és a tu­körében nincsenek még vi- dományos eljárásokat alkal- é etsxínvonal emel. lágnézeti magatartásbeli, mázni tudja. Látniok kell, kettesével annak egyenle e­vagy akár erkölcsi problé- hogy minden munkaterüle- sebbe válósavai, a kielegito mák ten és minden vonatkozás- munkafeltételek, élett- és „ ' „„KVo„ , ban magasabb szinten kép- munkakörülmények biztosí­T " zett emberekre van szükség, tásával egyre jobbak az abban Hafro llttik^ hiszen a szociaüzmus egy- egészséges élet feltételei is. vetődő társadalmi, politikai ben a ^^ emberfők s<> p^k mellett a lelkiismeretes orvos egészséget és boldog A mezőgazdásznak egyre mosolyt tud varázsolni az WtSrho^z^seíüénl szakképzettebb mezőgazdász- emberek arcára. Egyre job­S tfS £zá kell válnia ahhoz, hogy ban kibontakoznak a nagy­mí™H-íJStaSl ni T egvre növekvő termelési cél- üzemi gazdálkodás feltéte. ^ '^Ttven" kiűzéseink megvalósulhas- lei, azok napról napra tők*. n 8 TöbbeTfe Mirabban ken £anak- A Pedagógusnak el letesednék. A nehéz fizikai kezdSnénvemiök és az esett kel1 ®aíátítania a szocialista munkát, az ember emberbe­kezdeményezmok & az «et- pedagógia elméleü & gya. len küzdelmét a gépek mun. leges sikerteienseg miatt ,—4o—munká. kája váltotta fel. így lehe­kérdésekre, véleményüket és . , ,, . . . ,. állásfoglalásaikat bátrabban, KasagaL 18 jelenU' egyértelműbben kell kiala­miatt nem szabad, hogy elveszít­sék lelkesedésüket. Általá­korlati ismereteit, jában következetesen alkal- tővé vált, hogy a ma már ban er&íteni^kell önmaguk- mami* a szocialista em- nem annyira megerőltető ban a szocialista optimiz- hernevelés módszereit, hogy munlra ntólett must. Az életben tapasztalt valoban szocialista embert gurúc pihenjen, művelődjek, hibáknak meg kell találniok nevelhessen^ Az egészségügy szórakozzék. dolgozójának arra kell tore- ... . . , , kednie, hogy emelje a la- Vár'a a szakembereket . ' - nagyüzemi tábla, az allatta­és fel kell ismerniök min­dig a konkrét okát, nem pe­dig helytelenül Segítsék, buzdítsák, bátorít­sák, erősítsék egymást, hogy egeszsegugyi ^^^ .^- évre tovább fokozódjék a kollektíva ereje fokozza ^ J^Í&jS^ a tóié te Tudni kell, rétegének - szem előtt kell hogy a termesatlagok nem* tartania hogy minden elfe «fk a csapadekmennyiség­f el tétele adva van az egy- J®. ban«m a termelöszovet­^^ÁLSÁNSF Sí 5SSSffaSSf^ NY^ZTÉS A ^ ,- G^OTT általánosítani. ^ocialista ^^ korezerű a kertészet, a hagyma­ellátást. Álla- <» a Papnkatáblak, hogy év­cselekvőkészségüket. Nö­veljék politikai felkészültsé­güket, hogy az elveszítse ed­digi, sok esetben mechani­kus, jellegét és törekedje- munkaszeretetétől, a közös nek az elméleti ismeretek ^^^^mel- vagyon megberalUésétől, an­lett - mint másik alapvető nak gyarapitasától is fugg­osztály - egységes politi- nek- Ezea ,a 6ok ff* kai állásfoglalásával, embe. a tennivaló. Érezre igazán ri, társadalmi magatartásé- hivatást az a mezogazdasá© vál, a termelőmunkában el- szakember, akire mindezek ért egyre növekvő eredmé- nemgyakorolnakoyan vom nyeivel járuljon hozzá a z°erot, hogy életét _ végleg szocializmus felépítéséhez, eljegyezze az ujjaszulető kezeti tagok hozzállásától, ségesen előállított modern szemétdombok* rendkívül egészségtelenek. A házban lakó Szőke Imre is erről tett panaszt szerkesztősé­günknek. Amikor kint jártunk, a tar­tályok körül levő szemét ép­pen el volt takarítva, de azért a kukák furcsa dísz­tárgyként hatottak az egyéb­ként szépen rendezett, par­kosított nagy udvarban. Ügy véljük, az elhelyezésükkel van a probléma, de hirte­len nehezen lehetne találni számukra a meglevőknél jobb helyet. Erről talán az ingatlankezelő vállalat, mint tulajdonos és a bérlők kö­zösen, érvek alapján dönt­hetnének, mert nem közöm­bös, hogy egy ilyen modern, nagy épülettömbben megfe­lelő-e a higiénia. Viszont, kedves lakók: a dinnye le­vét tessék a lakásban kiön­teni és ne a csurgó dinnye­héjakat dobják a tartályok­ba. Akkor a patak megszű­nik, nagyobb lesz a tiszta­ság. Erre volna szükség a Törődés a vakokkal cÁz űlümé írja: A vízvezetés hátráltatói Újszegeden ismét egy új kötelesség: azt szeretnénk település jött létre a Haladás kérni a kötélességüket nem téren. Idén májusban a kör- teljesítő szomszédainktól, zeti tanácstagunk felkért hogy sürgősen végezzék el a bennünket, az új családi hó- reájuk háruló társadalmi zak építőit, hogy portáink munkát. Ne akadályozzák a előtt, társadalmi munkában, víz bevezetését, a vízművek ássuk ki az árkot a vízveze- dolgozóinak munkáját, hiszen ték lefektetéséhez. A kérés- ha ezt nem teszik meg, elvi­nek természetesen eleget tet- szik a vízvezeték csöveket a tünk — három telektulajdo- város más részébe, ahol már nos kivételével. A csövek le- kiásott árkok várják a csö­fektetése emiatt már hosszú vek lefektetését. Tehát a sa­ideje húzódik, pedig a vízre ját. érdekünkről van szó. valamennyiünknek nagy A Haladás tér páratlan ol­szüksége volna. Ebben az j„iX„„i, i„, „„„iU„.. esetben, amikor közérdekről dalanak lako1 nevében: van szó, a társadalmi munka Kelemen István "Az embert tisztelni kell, építéséhez, s fejezték is be, egyensúlyukat. Szükséges s nem sajnálni!* — írja a város által adományozott volt annak az érzésnek a Maxim Gorkij, s ha valahol, telken, hazai és külföldi se- kialakítása, az előfeltéte­akkor éppen a vakok, a gélyekből, s némi állami tá- lek megteremtése útján, rokkantak és a testi fogya- mogatóssal. Költségvetését is, hogy a többiekkel együtt ők tékosok esetében érvényes e jórészt, s bizonytalan segély- is egyenlő s azónos értékű tétel alapvető igazsága. S összegek, az eltartási. díjak, tagjai szocialista társadal­hogy ez mennyire nem frá- valamint a szegényebb, munknak! Többek között a zis, nem szópufogtatás, nem munkaképes gondozottak ko- Minisztertanács ez irányú üres deklamáció, azt éppen sárfonás, kefe- és seprőkö- rendeletei, s szegedi vonat­az érintettek, az idén ötven- tésből eredő bevételei fedez- kozósban a Fonalfeldolgozó éves szegedi intézet gondo- ték. A város által adomá- Vállalat létrehozása e prob­zottai tanúsíthatják a leg- nyozott 10 holdas füzes biz- lematikát is megoldotta. Az jobban. Azok a gondozot- tosította a kosárfonáshoz intézetiek számára, többnyi­tak, akik egy részének még szükséges nyersanyagot. A re, nem is annyira az itt nagvonis emlékezetében él a ma már 130 férőhellyel mű- keresett összeg, pénz, hanem Horthy-rendszer úgyneve- ködő épületben, még a fel az illetékesek által helye­zett "szociálpolitikája*: a szabadulás előtti években is, sen meglátott — munkate­mindössze 50-en laktak, rápia, vagyis az, hogy "lám, Hogy milyen légkörben és és is dolgozhatom!* — té­milyen körülmények között, nyezője jelentett döntő lé­arról csak az egykori gon- pést, hiszen ellátottságuk e dozottak tudnának igazán kereset nélkül is biztosítva Ezerkilencszáztizenhárom- beszélni. volt és van! A lélektani célt ban fogtak hozzá az intézet AZ értéktelen, kalóriasze- szolgálja az intézet új, kor­gény silány löttyök, a testi szerű műhelye is, ahol a fenyítés, a férges lakószo- bentlakók egy része — mint­bák, szegényes ellátmány, a egy 30 személy — fonalmen­megtűrtség, a megalázott- tési munkában vesz részt, ság, az egyes alkalmazot­tak által használt, s a "ju- Nyugodt otthon tasi őrmestereket* is megszé­gyenítő hangnem, s a napi- A szocialista ember és tár­50 éves a Vakok Szegedi Intézete koldustarisznya és az sarok. A régi élet utca­renden levő jogtalanságok sadalom azokért is küzd. kik hallatán a kívülálló és mai öregségük, testi fogyatékos­olvasó, bizonyára, már csak ságuk folytan, saját hibáju­hitetlenül csóválja fejét. Pe- kon kívül már képtelenek a dig, sajnos, a fenti ténye- naPÍ munkára, a napi küzde­zők nagyonis hozzátartoztak lemre. Társadalmunk etiká­az intézet felszabadulás ja és morálja tehát — töb­bek között — ebben is kü­lönbözik a tőkés társadal­mak "dzsungeltörvényétől«. S ebben kell különböznie a jövőben is! Hosszú volt az út a híg, Értelmiségünknek elő kell falu életével, annak izgaL segítenie, hogy ez a folya- mf ^ mozgalmas jelené* mit gyorsabb üteművé val- vei ^^f^Sfe jék, hogv parasztságunk po- A..ífu eg<üz ^ete litikai, társadalmi egységéül változason á ala­- ! - kulason megy keresztül es szilárd részese lehessen népi, nemzeti a kialakuló új élet alapve­tően eltér a múlttól, az már kialakítandó egysegnek. egy magasabb rendű társada­Falun élő értelmiségünk- iom igényeinek megfelelően re ennél szebb, nemesebb alakul kl. Az eddigi előre­feladatok még soha nem vár- haladást komoly mértékben tak, és ezek megvalósításé- segítette a falu értelmisége hoz a feltételek se voltak és a további fejlődés sem még annyira biztosítottak, nélkülözheti azok munkáját, Legnemsebb ügy a nép ér- irányító és szervező tevé­dekeinek, a fejlődésnek a kenységét. De nekik is tisz­szolgálata a szocializmus fel- tán kell látniok a falu jö­építése érdekében és ebből vőjét és ennek tükrében fel­az értelmiségnek is ki kell ismerhetik saját jövőjüket vennie a részét az ügyet is, ami számukra egyben az megillető lelkesedéssel. alkotómunka legszélesebb Sorra fejlődnek és szépül- lehetőségeit is jelenti, nek községeink, gyors ütem­ben épülnek a lakosság ér- A fal" ma már nem az dekeit szolgáló létesítmé- elmaradottság színhelye, ha­nyek. Üj és korszerű isko- nem egy új világ kialakulá­lák, művelődési otthonok Banak küzdőtere, ahol a nyitják meg kapuikat. A . irányítása a szakrendszerű oktatás egyre narc- a munKa iranyitasa, a átfogóbbá válik, egyre több nehézségek legyőzése a biz. tanyai iskola zárja be ka- tos cél ismeretében a falun púját, miután eddigi hivatá- ,yő értelmiség feladata, hi­ben fefoSezdfifnÍf£ ^a, jövője kell, hogy le­zépiskolák építéséhez, hogy gyen es éppen ez az, amit mikorra — belátható időn kérünk és elvárunk tőlük. előtti napi életéhez. Lelkileg is! Minden boldogság ságból és munkából — mondotta Balzac. S a va­kok mai boldogságának el­éréséhez, fokozott mértékben gusztustalan bátor­fakad! svábbogaras volt. szükség eme tényezők­re. A válaszfalat, melyet a Vasipari anyagismerettel és gyakorlattal rendelkező anyagkönyvelési csoportvesetőt több hónapos helyettesítésre felveszünk. Szegedi Vas­és Fémipari Ktsz, Szeged, Vadász u. 2/b. K. 613 löttyöktől, s a szemfényvesz­tő, dohos karácsonyi cukor­egésiégesek L Trokkanta^ kdk*> a ^ ka~ a látók és a vakok közé mes­terségesen emeltek a múlt­ban, bizony még a ma is ne­lóriadús húsételekig, naran­csokig és csokoládékig; a szutykos helyiségektől a tü­hezen tudta ledönteni. A fel- körfényes, ragyogó lakószo­szabadulás után nemcsak ar- bákig; a megtűrtségtől és ról volt szó, hogy a múlt megalázottságtól a mai nyu­nyomorgói és kirekesztettjei S°dt intézeti otthonig. De anyagilag és egészségügyi- megérte! S mondhatunk-e leg biztonságba kerüljenek, ennél megnyugtatóbbat? hanem arról is, hogy a szel- Kusz Jenő, lemileg és alkatilag egyéb- a Vakok és Csökkentlátók ként egészséges nemlátók Szövetsége lelkileg is visszanyerjék helyi csoportjának elnöke Nagy részvéttel temették el Magyar Mátyást a munkás­mozgalom szegedi veteránját Tegnap délben a belvárosi temető kupolacsarnokában búcsúztak Magyar Mátyástól, a munkásmozgalom szegedi veteránjától családtagjai, elvtársai, harcostársai, bará­tai. A temetésen megjelent Perjési László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, dr. Sándor Já­nos, az MSZMP Szeged vá­rosi bizottságának titkára, Bódi László országgyűlési képviselő, Árvái József, a vá­az I. kerületi tanács nevében búcsúztatta Magyar Mátyás tanácstagot, majd Tischler Ferenc, a városi pártbizott­ság, a Textiles Szakszervezet és a veteránok nevében bú­csúzott a régi harcostárstól. A munkásőrzenekar gyász­zenéjének hangja mel­lett kísérték utolsó útjára a veterán harcost. A sírnál Kü­lüs Sándtír, a Sütőipari Vál­lalat párttitkára a vállalat dolgozói nevében, Zöldi Im­rosi tanács végrehajtó bizott- re pedig a Gera.Sándor mun­Ságának elnökhelyettese is. Magyar Mátyás ravatala mellett a Gera Sándor mun­kásőrzászlóalj szakasza állt diszörséget. Dr. Bödő István, az I. kerületi tanács végre­hajtó bizottságának titkára kásőrzászlóalj harcosai nevé­ben búcsúzott Magyar Má­tyástól. A friss sírhantot azután el­borították a megemlékezés, a kegyelet és a tisztelet virá­gai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom