Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-06 / 208. szám

dél-magyarország Péntek, 1963. szeptember & Goldwater rr manővere Goldwater szenátor, a Jobboldali ellenzék ismert vezetője csütörtökön bejelentette a szenátusban, hogy az atomcsendegyezmény hétfőn kezdődő szenátusi vitájában indítványozni fogja, az egyezmény mindaddig ne lépjen életbe, amig a Szovjetunió ki nem vonja Kubából csapatait és "nukleáris fegyvereit*. Goldwater manővere senkit sem lepett meg és kongresszusi körökben bizonyosra veszik, hogy a javaslatot nem fogják elfogadni. Ez unnái is inkább valószínű, mert Dickens szenátor, a Republikánus Párt szenátusi vezetője kijelentette, mind maga, mind legtöbb társa megvan most már győződve arról, hogy az egyezményt ratifikálni kell és nem hiszi, hegy ötnél több republikánus szenátor ellene szavazna. Ennek ellenére azonban bizonyos, hogy Goldwater fellépése nagy visszhangot fog kelteni a sajtóban ég alkalmas lesz arra, hogy a közvéleményben zavart keltsen. Diverzánsokat fogtak el Horvátországban A jugoszláv belügyminisztérium közleménye szerint július 19—22 között Kopár, Rijeka és Kar lováé járások területén a belügyi szervek letartóztattak egy kilenctagú diverzáns terrorista csoportot. A csoport valamennyi tagjánál ausztráliai útlevelét találtak, A terrorista banda tagjai ausztriai és olaszországi menekülttáborból vándoroltak ki Ausztráliába, ahol fasiszta usztasa emigránsok ajánlatára csatlakoztak az úgynevezett "horvát forradalmi testvériség* nevű terrorista szervezethez. Sydnev-ben tanfolyamokon készítették elő tevékenységükre. Ennek elvégzése után a csoportot Nyugat-Németországba, egy Stuttgart környéki faluba irányították, ahol újabb tíznapos kiképzést kaptak, Innen Milánóba vitték őket, s Itt harminc napig tartózkodtak egy villában, majd titokban átlépték a határt. Letartóztatásukkor a banda tagjainál nagy mennyiségű robbanóanyagot, fegyvert, rádió adó-vevő készüléket, tetemes külföldi valutát találtak. A diverzáns csoport tagjai ellen megindult a bűnvédi eljárás. (MTI) Párizs kontra Washington Újabb fejlemények Dél-Vietnamban Saigoni fonásra hivatkop- A hír forrósként egy »veva a New York Times csü- zető diplomatót* említ, aki törtökön elsöoldalas hírben szerint Roger Lalouette, Franszámol be arról, hogy Ngo ciaorezág dél-vietnami nagy- Nhu asszonynak az a benyoDlnh Nhu, a dél-vietnami követe mása, hogy »egy maroknyi diktátor bátyja és politikai csoport bábkormányt akar tanácsadója puhatolózó lépéseket telt létrehozni*. Kijelentette, más nyugati nagykövettérendkívül kedvezően fo- geken gadta De Gaulle-nak azt az ajánlatát, hogy segíti abbó1 a célból, hogy rábírDcl-Vietnamot a tók Henry Cabot Lodge-ot, az Egyesült Államok új dél az amerikai kormány "nincs jól tájékozódva*. nem hiszi, hogy közvetlenül veszélyeztetné a kormányt egy puccskísérlet. Tran Van Choung, Déla ."kül£öldi befolyás* kikü- vietnami nagykövetét, java- Vietnam lemondott amerikai szöbölésében. Növekszik az érdeklődés a Rapacki-terv iránt Az ENSZ köreiben a kü- delegáció kéri újból a terv szöbönalló közgyűlés előtt eredeti szövegét, valamint a egyre nagyobb érdeklődés lengyel módosító javaslatomutatkozik a Rapacki-terv kat. iránt. Ez abban is megnyil- A Rapacki-terv iránt! érvánul, hogy a Lengyel Táv- deklődés egyébként az ameirati Iroda New York-i tu- rikai sajtó hasábjain is heciositója közli, feltűnően eok lyet kap. (MTI) Thomas Dehler a Szovjetunióban tett látogatáséról Dehler szabad demokratapárti politikus, a nyugatnémet parlament alelnöke a Szovjetunióban tett látogatáséról hazatérve Frankfurtban nyilatkozatot adott. A nyugatnémet politikus a szovjet államférfiakkal folytatott megbeszéléseit, biztató kezdetnek nevezte, és annak a reményének adott kifejezést. hogy más nyugatnémet politikusok szintén folytatnak majd ilyen tárgyalásokat. Á Szabad Demokrata Párt vezetője szerint a további tárgyalások számára kiindulópontul szolgálhat az. hogy valamennyi népypek egyaránt érdeke a béke fenntartása. Különösen érdeke ez a Szovjetuniónak. amely nagy gazdasági célokat tűzött maga elé. Mindez konstruktív politikához szolgáltat alapot. Ezzel kapcsolatban Dehler rámutatott arra, hogy Hrusetoy szovjet miniszterelnök ismételten sürgette a békeszerződés megkötését a két német állammal. A bonni parlament alelnöke csütörtökön délelőtt Bonnban sajtóértekezleten számolt be tapasztalatairól és benyomásairól Részletesen szólt. Hruscsov miniszterelnökkel és Gromiko külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseiről. Azt mondotta, hogy bár ezeken a megbeszéléseket) a német kérdés megoldását illetően nem jutottak közös véleményre, az eszmecsere mégis nagyon hasznos volt, és csak azt ajánlhatja a nyugatnémet politikusoknak: minél többen kövessék példáját, látogassanak el a Szovjetunióba és folytassanak megbeszéléseket a szovjet vezetőkkel. solja kormányának, hogy nagykövete Washingtonban enyhítsék az amerikai bírá- szerdán hangsúlyozta, hogy latot a Diem-rezsimmel . „, . . szemben. Az akciót állítólag ylsszavonhatámogatja a nyugatnémet és útónul elvesztette a vletaz olasz nagykövetség, nem- namí nep támogat**. UjUtota. a Vatikán képvi- Az orgtógöt ^ akkor ^ J het megmenteni, ha Diem A New York Times dkfee távozik és jószándékú szekijelenti, Lalouette volt az, mélyekből koalíciós kormány aki De Gaulle tábornoknak alakul. Jelenleg azonban az a Dél-Vietnamra vonatkozó ilyen emberek, bár sokan legutóbbi nyilatkozatot su- vannak, hallgatásra és tétgalmazta, továbbá, hogy ^ vannak Wrhwtatwii De Gaulle szélesebb hatás- (MTI) kört adott Lalouette-nck aa amerikai nagykövet működésének ellensúlyozására. Az amerikai és francia nagykövet a De Gaulle-javaslatról négy ét fél órán át tanácskozott szerdán Saigonban. Nhu asszony. Ngo Dinh Diem befolyásos sógornője a francia nagykövetet kiemelkedő diplomatának nevezte. Ebből arra következtetnek, hogy Dél-Vietnamot erősen foglalkoztatja a francia javaslat. Nhu asszony újságírók előtt kommentálta Kennedy elnöknek azt a kijelentését, hogy a Diem-kormány elvesztette kapcsolatát a néppel. Kijelentette, nem akarta elhinni, hogy az elnök így nyilatkozik, de ha Kennedy valóban így beszélt, ez nagyon komoly, mert azt jelenti, hogy Középkor -1963 A francia kormány határozata alapján idén július óta emelték a kenyér, a villamos energia, a szén árát, a vasúti és tengerhajózási viteldíjakat Franciaországban. A kormány szerint mindennek a dolgozó nép az oka. Szükségtelenül fogyaszt nagy menynyiségu kenyeret, villamos energiát, szükségtelenül pazarol szenet fűtésre, melegedésre. Valóban, milyen szükségtelen dolgok mindezek! Minek akar kenyeret enni a francia munkás vagy parasztember, minek neki annyi villamos energia? Világításra, hogy napi munkája után olyan »lázító* újságokat olvasson, mint az Humanité, vagy esetleg olyan könyvet vegyen a kezébe, amelyből megtanulja, hogyan kell következetesen küzdeni a zsarnokság, az elnyomás s a kizsákmányolás ellen? Vagy talán azért, hogy az asszonyoknak könnyebb legyen otthon a dolguk, s mosógéppel mossanak, villanyvasalóval vasalják a tiszta ruhát? Botorság, esztelenség, teljesen szükségtelen mindez, s ráadásul még káros is. Mármint a hatalom birtokosainak szemében, mert egy olvasó, művelődő munkás csak veszélyt jelenthet a kapitalista államra. No, ét a fűtés, utazás? Képtelenség, hogy 1963ban egy francia munkás arra merjen gondolni, hogy munkája után hazatérve meleg szobában töltse pihenésre szánt óráit. Az utazásról nem is beszélve. Az megint milyen dolog? Az az eauszerü trancia ember nyilván csak azért akar vonatra ülni, hogy az ortzáa másik telébe érve, a kommunisták megbízásából elégedetlenséget szítson az államrend, az elnöki hatalom ellen. Ezen a tarthatatlan helyzeten ugyebár azonnal segíteni kellett, mégpedig — más megfelelő módszer hiányában —, áremelés segítségével. Milyen alapon? Azon, amely a francia kormányköröknek lehetővé teszi, hogy a dolgozó népet hibáztassák azért, amiért kenyeret mer enni, villamos energiát, szenet mer fogyasztani. Azon, amely módot nyújt a bársonyszékben ülők számára, hogy a Francia Köztársaságban ismét középkori állapotok uralkodjanak. Mert erre mondják azt, hogy visszatérés a középkorba — 1963-ban. A De Gaulle-féle törvényekre, határozatokra vonatkozik, amelyeknek az a céljuk: legyen sötétség, nyomor, hideg az egész országban — csak az önálló atomhatalom szervezése, az elnöki álom valóra válása ne szenvedjen csorbát. Vagy más kifejezés is használható az ilyen állapot meghatározására? Igen. Ez: diktatúra. Franciaország esetében pedig a De Gaulle-file diktatúra. W. L. Néger tüntetés fllabamában — két halott A helyi hatóságoktól bátorított alabamai fajgyűlölők nem akarnak belenyugodni az Iskolák faji integrációjába. Az Alábama állambeli Birminghamben szerdán este egy néger vezető házában újabb bomba robbant. Arthur Shorest, a város néger lakosságának egyik vezetőjét két héttel ezelőtt érte már a faji korlátok eltávolítása ellen harcoló fehér akciócsoportok egy bombája, szerencsére azonban egyik merénylet sem okozott halálesetet, vagy sebesülést. A merénylet utcára szólította a város néger lakosságának többségét. A jogaikért Elhunyt Alekszandr Zaszjagyko Alekszandr Zaszjagyko, a szovjet ipar egyik legtekintélyesebb szervezője, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötte, a Szocialista Munka Hőse szeptember 5-én, csütörtökön 53 éves karában váratlanul elhunyt. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet minisztertanács mély fájdalommal ad hírt elhunytáról. Az orvosi jelentés megállapítja, hogy Zaszjagyko hipertóniában ós érelmeszesedésben szenvedett, halálát szívbénulós okozta. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet minisztertanács Alekszandr Zaszjagyko ünnepélyes temetésének megszervezésére kormánybizottságot alakított. (MTI) síkraszálló négerek heves tüntetésbe fogtak. Mire a városi rendőrség könnygázbombákkal ' — s mint mondják — -riasztó lövésekkel* válaszolt. A riasztás túlságosan is jól sikerült. A tüntetők közül két néger halálos lövést kapott. Mindez alkalmat szolgáltatott Wallace kormányzónak, a fajgyűlölők támaszának ahhoz, hogy Birmingham körzetébe öt-hatszáz polgárőrt (milicistát) vezényeljen, akiket egy órán belül riasztani tud. A fajgyűlölők ellenállása a törvényszéken is foytatódik. Három »fehér* birminghami házaspár a helyi bíróság előtt pert indított az intézkedés ellen, amely gyermekeik iskoláját megnyitotta néger kisdiákok előtt is. A helyi bíróság hatáskörébe nem vág ugyan ez a megkeresés, mégis »jogi alapot* teremt arra, hogy a szégyenletes ügyet fellebbviteli bírósághoz továbbítsák. (MTI) SÁRKÖZI GYULA: AZ ALBATROSZ TITKA REGÉNY (4) -Kedves Havas! Tudja, mennyire aggódtam agész úton. Napról napra zuhantak a Vulcan Gyufa részvényei a Rocky Gyufa heves támadásai következtében. Eleinte még remenykedtem, hogy vállalataimat kihúzhatom valahogy a csávából, de most. már odáig romlott a helyzet, hogy Morrisontól nem várhatok méltányos ajánlatot, magam pedig már nem tudok törődni azzal, hogy mi lesz. Ez a kirándulás reménytelen kísérlet volt és én voltaképpen soha nem akartam részt venni rajta. Morrlson mögött elszánt banda áll és egy cseppet sem csodálkoznék, ha a jachton megpróbálnának eltenni láb alól. Ez a Vulcan-részvények árfolyamét egyszeriben nullára verné le. Nem birom tovább a harcot. Mindig gyűlöltem a nyilvánosságot és inkább eltűnök, semhogy végig kelljen szenvednem a csődbiróságl tárgyalás lidércnyomását. Paul Goddard." — Attól tartok, pincér, hogy valami baj történt — szólalt meg Havas. — Jöjjön — mondta s lesietett a pincérrel a Goddard-lakosztályba. A szobákat üresen találták. A nappali ablaka tárvanyltva állt. — Ügy látszik, Goddard úr a tengerbe ugrott! — mondta Havas felindultan. — Nézze csak ezt, Havas úr — szólalt meg a pincér kis idő múlva és az íróasztalról felemelt egy cédulát. — Hát az meg micsoda? — Havas odament az asztalhoz és rögtön ráismert a zsebkönyvéből kitépett lapra. Az egyik oldalán ott látta a gyufarészvények árfolyamait, amelyeket ő jegyzett le. Megfordította a lapot. "Hát látja! A Vulcanrészvények 40 alá estek. Vége a játéknak...* •— olvasta. Nyomban felismerte Goddard kezeírását. — Rögtön hívja le Morrison urat! — mondta a pincérnek, miután elolvasta gazdája utolsó üzenetét. Morrison jóval fél kilenc után tért vissza a társalgóba. Ott már együtt találta csaknem valamennyi vendégét. Rá vártak, nem akartak nélküle asztalhoz ülni. Csak Goddard és Havas hiányzott. A gyufakirály már éppen arra gondolt, hogy üzen Goddardnak, kicsit sietteti, amikor Ackerson lépett hozzá: — Morrison úr, legyen szíves azonnal lefáradni Goddard úr lakosztályába! ~ súgta oda a szobapincér. — Havas úr szeretne önnel beszélni... Morrison meg akarta kérdezni, hogy hát miért nem jön fel Havas, ha valamit akar. mit üzenget, de aztán meggondolta magát, s nem szólt semmit. Lehet, hogy valami rendkívüli dolog történt? Azonnal lesietett. A nappaliban Havas állt, nagyon sápadtan. Morrison rögtön látta, hogy valami nagy megrázkódtatás érte. — Morrison úr, attól félek, rossz hírt kell közölnöm önnel — szólalt meg Havas és hangja Idegenül csengett. — Tessék — nyújtotta feléje a levelet, Morrison elsápadt. Nyomban a levél olvasásába merült. — Hát..., hát ez 6zörnyű!... öngyilkos lett... — nyögte ki a szavakat. — Igen.., Goddard úr a tengerbe vetette magátt Ezt a cédulát pedig — nyújtotta át — a szobapincér találta Goddard úr asztalán. — Ez ugyanaz a lap, amelyet maga szakított kj a noteszéből. — Fordítsa csak meg. Morrison végigfutotta a három mondatot és még sápadtabb lett. — Azonnal szólni kell a kapitánynak — szólalt meg kis idő múlva, amikor magához tért a döbbenetből. Gyorsan lehívatta Sam Powert, s elmondta neki, mi történt. A kapitány nyomban leállíttatta a hajót. Morrison pedig üzent Mary lányának, hogy a vendégeket Vezesse vacsorához, mert neki sürgős dolga akadt. Ezután rádiótáviratoztatott a rendőrségnek... * Ez történt tehát hét órátöl mondjuk kilencig, ahogy azt az öt vallomásból kivette. Most nézzük, mi késztethette Goddardot az öngyilkosságra? Morrison szerint semmiféle elszánt banda nem áll az ő háta mögött és Goddard levélbeli állítása képtelenség, felelőüen állítás, amit csak azt ment, hogy a sok gyötrődés és aggodalom félig elvette az eszét. Goddard pedig személyes tapasztalatból nem is tudhatott Morrisonról semmit, hiszen soha az életben nem találkoztak. Még látásból sem ismerték egymást, mert még akkor sem találkoztak, amikor Goddard a hajóra lépett. Hogy hívhatott meg mégis ismeretlen embert erre a kéj utazásra? Üzleti ügyeik voltak s természetesen hosszú ideje levelezésben álltak. Morrison tudta, hogy Goddard mostanában keserves időket élt át és remélte, hogy ez a kirándulás felvidítja. Űgv gondolta, hogy kedélyének éppen ilyesmire van szüksége. Ráadásul pedig maga is örömmel várta, hogy megismerkedhessen vele. Üzleti nehézségek... Goddard két héttel ezelőtt elmondta Havasnak, hogy gyárainak igen komoly nehézségekkel kell megküzdeniük. De ugyanakkor azt is közölte vele, hogy legerősebb versenytársa, Morrison meghívta őt tárgyalásra az Egyesült Államokba. Goddard meggyőződése volt, hogy Morrison gyárainak majdnem ugyanakkora nehézségekkel kell megbirkózniuk,, mint az övéinek, mert mind a ketten körülbelül egyformán megszenvedték az egymással vívott árrombolő hadjárat következményeit... (Folytatjuk)