Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-05 / 207. szám

2 DÉL-magyarország Csütörtök, 1963. szeptember 8. Az NDK-t senki nem foszthatja meg jogaitól A Szovjetunió kormányának nyilatkozata A szovjet kormány ismét határozottan visszautasította a Német Szövetségi Köztársaság kormányának arra irányuló kísérleteit, hogy-egész Németország nevében beszélhessen*. A szovjet kormány az NSZK kormányának 1963. augusztus 19-i nyilatkozatával kapcsolatban tette ezt a nyilatkozatot. -Az NSZK kormánya, amelyet a körülmények kényszeritettek az atomfegyver-kísérletek eltiltásáról szóló szerződés aláírására, a nemzetközi légkör megrontását célzó, nyíltan revanststa nyilatkozattal kísérte ezt a lépést*. A Szovjetunió kormánya kijelenti, hogy az NSZK-nak és az NDKnak azonos a nemzetközi jogi státusa, azonos jogokat élveznek a nemzetközi kapcsolatokban, azonosak a kötelezettségei, és egyik sincs alárendelve a másiknak. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a szövetségi köztársaság nem képviselheti egész Németországot. -Az NSZK kormányának arra irányuló kísérleteit, hogy jogtalanul állást foglalhasson az NDK és Nyugat-Berlin nevében, nélkülöznek mindenféle politikai és jogi alapot, és ellentmondanak a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak* — hangzik a szovjet kormánynyilatkozat. A Német Demokratikus Köztársaság az elsők között jelentette be csatlakozását a moszkvai szerződéshez^ és élve állami szuverenitásával, épp úgy, mint a szerződés bármely más résztvevője, vállalta az ebből eredő kőtelezettségeket. "Sem az NSZK kormányának, sem másnak semmiféle nyilatkozata nem foszthatja meg a Német Demokratikus Köztársaságot jogaitól és nem korlátozhatja annak szuverénltását*. A szovjet kormány hangsúlyozza; "Az NSZK kormányának nyilatkozata,^ amely magán viseli általános revansista politikájának bélyegét, nem felel meg a béke megerősítései* és a nemzetközi feszültség enyhítésére hivatott moszkvai szerződés szellemének és célkitűzéseinek*. (MTI) Hrascsov fogadta Thomas Dehlert A német vendég elutazott Moszkvából Nyikita Hruscsov szerdán a Kremlben, dolgozószobájában fogadta Thomas Dehíert, a nyugatnémet Bundestag elnökhelyettesét. Thomas Dehlet Ivan Szptridonovnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsa elnökének meghívására érkezett a Szovjetunióba. A Német Szövetségi Köztársaság szövetségi gyűlésének alelnöke, szerdán elutazott Moszkvából. Elutazása előtt a következőket mondotta: ^nTíne. ban. hogy látóköröm bővülni fog, többet megtudok a Szovjetunióról, a szovjet emberekről. Várakozásomban nem csalódtam. — Alkalmam volt találkozni szovjet vezetőkkel — folytatta Thomas Dehler — és látogatásom legkiemelkedőbb pontja a Hruscsowal folytatott mai beszélgetésem volt. Nagyra értékelem, hogy kifejthettem elképzeléseimet a közép-európai és a németországi helyzetről, meghallgathattam a szovjet kormányfő véleményét Őszinte, komoly — Amikor s Szovjetunióba megbeszélést folytattunk. Jöttem, nem kételkedtem ab- (MTÍ) A szocializmus és a béke elválaszthatatlan egymástót Szavazás a Biztonsági Tanácsban a szíriai—izraeli határkonfliktusról X Biztonsági Tanácsban 'szavaztak a tzlrial—Izraeli '• határkonfliktus vitájában be•' nyújtott határozati Javaslatokról. A Biztonsági Tanács korábbi ülésén közös angol—amerikai határozati javaslatot nyújtottak be, amely lényegébon Szíriára hárítja a felelősséget a legutóbbi határviL longáaokért. Marokkó képviselője a kedd esti ülésen módosító Indítványt nyújtott be, amelynek értelmében a Biztonsági Tanács nem ítéli el a történteket, csupán sajnálkozását fejezi kl. A Szovjetunió által támogatott módosító indítványt elvetették. Ezután döntöttek az angol—amerikai határozati javaslat sorsáról. Mivel a Szovjetunió « Biztonsági Tanács állandó tagja ellene szavazott, így nem fogadták el a javaslatot. Ellene szavazott Marokkó ls. Szavazatát Indokolva Fedorenko, a Szovjetunió képviselője kijelentette, hogy a Biztonsági Tanács azért nem hozhatott egyhangú határozatot, mert a határozati javaslat szerzői nem igyekeztek közösen elfogadható álláspontot kidolgozni. Minthogy elvetették a marokkói küldött módosító javaslatait, amelyek értelmében az amerikai-angol határozati javaslatból elhagyták volna a Szírlát indokolatlanul vádoló részeket, a Szovjetunió kénytelen volt az igazság kedvéért e határozati javaslat ellen szavazni. (MTI) Az atomcsendegyezmény az DSA szenátusa előtt Az amerikai szenátus kül ügyi bizottsága beterjesztette jelentését az atomcsendegyezmény ratifikálásáról. A vita' a szenátusban a jelentés alapján hétfán kezdődik. A bizottság jelentésének végső következtetése az, hogy kilátást nyújt a feszültség fokozatos csökkentésére és kiindulópontot jelent a nukleáris háború veszélyének kiküszöbölésére. Érdekes része a jelentésnek az, amely arra a következtetésre jut, hogy a nukleáris korszakban a katonai és a politikai meggondolások elválaszthatatlanok egymástól. Ha a döntéseket csupán katonai meggondolásokra alapoznák, az aláásni a nemzetek biztonságát, mert másokat is hasonló ténykedésre ' ösztönözne — mondja a jelentés. "A szocializmus és a béke elválaszthatatlan egymástól« címmel a Pravda szerdai száma vezércikket közöl. A cikk Hruscsov szovjet miniszterelnök jugoszláviai látogatásával foglalkozik. A szocialista országok és a kommunisták — hangoztatja a lap — lankadatlan harcot vívnak a nemzetközi helyzet megjavításáért. Hruscsov szovjet miniszterelnöknek, az SZKP Központi Bizottsága elsö titkárának jugoszláviai látogatása nagymértékben járult hozzá a szocialista- országok barátságának megszilárdításához, a békéért és a szocializmusért vívott harchoz. A jugoszláviai látogatás mérlege Hruscsov jugoszláviai tartózkodása idején megbeszéléseket folytatott Joszip Broz Titóval, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökével. A tárgyalásokon megvitatták a nemzetközi helyzetet, a két országnak a béke megőrzéséért tett erőfeszítéseit, a békés együttélés politikájának időszerű kérdéseit, az általános és teljes leszerelés érdekében teendő további erőfeszítéseket, a Szovjetunió és Jugoszlávia együttműködését a fejlődésben elmaradott országok támogatásában, a gyarmati rendszer teljes felszámolását és a nemzetközi helyzet rendezésével kapcsolatos több más kérdést — állapítja meg a Pravda, s rámutat: A véleménycsere a teljes egyetértés és kölcsönös megértés szellemében zajlott le. A tárgyalások igen hasznosak és gyümölcsözitek voltak. A lenini elvek alapján A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a szovjet kormány a lenini külpolitika és a szocialista nemzetköziség A Pravda vezércikke elveiből kiindulva építi kapcsolatait a szocialista Jugoszláviával. A legutóbbi időben a Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatai új fejlődésnek indultak. Megszilárdult a két ország gazdasági, tudományos, technikai és kulturális együttműködése. A két ország kormánya azonos álláspontra helyezkedik a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. A Szovjetunió és Jugoszlavia kormánya, a többi szocialista kormányokkal együtt, tevékenyen harcol a Lenin által meghirdetett békés együttélés politikájának megvalósításáért A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya aláírta a részleges atomcsendről szóló megállapodást. Nagy lehetőségek előtt A szocialista világrendszer léte hatalmas előnyökhöz juttatja a szocialista országokat és utat nyit számukra a kiterjedt együttműködés megszervezése felé. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányig kifejezte azt a készségét, hogy részt vesz a szocialista tábor országai között szervezett szocialista munkamegosztásban. A szovjet és jugoszláv szakemberek az utóbbi időben folytatott tanácskozások eredményeként arra a meggyőződésre jutottak, hogy a két ország előtt nagy lehetőségek állnak a termelési együttműködés és a termelés speciallzálásában. Az együttműködés mindkét ország számára előnyős gazdasagi távlatokat nyit meg. Hruscsov jugoszláviai látogatását a szocialista országok és a békeszerető népek megelégedéssel fogadták. Hruscsovnak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban tett látogatása elmélyíti a Szovjetunió é* Jugoszlávia baráti kapcsolatait és a béke, a szocializmus ügyét szolgálja — fejeződik be a Pravda vezércikke. (MTI) A kőszívű miniszter Magyar felszólalás az antifasiszta harcosok kongresszusán Szerdán Karlovy Varyban befejezte háromnapos tanácskozását az európai országok antifasiszta ellenállást mozgalmainak 3. nemzetközi kongresszusa. A háromnapos tanácskozás ideje alátt a 19 országból érkezett 450 küldött három munkacsoportban dolgozott Szerdán, a kongresszus utolsó napján a magyar küldöttek tartottak tudományos előadást "Az ellenállási mozgalom Magyarország náci megszállása idején* címmel. Ingoványos, bizonytalan talajra lépett Brooke angol belügyminiszter. Néhány nappal ezelőtt kljelentette, hogy »nem lát okot a további vizsgálatra* a VVard—Profumo—Keeler Ügyben, noha az angol közvélemény számos tisztázatlan részlet miatt épp további tanúk kihallgatását sürgette. London lakossága most ismét a belügyminiszterrel foglalkozik, ezúttal egy másik, ugyancsak politikaivá dagasztott ügy miatt. Henry Brooke most egy Ifjú szerelmespár históriája miatt vált hirtelen "népszerűvé*. A fiatalok története a kővetkező: a tizenkilenc esztendős Patrícia Crump házasságot akart kötni a huszonnégy éves Róbert Kearney-vel. A lány szülei ellenezték az egybekelést, s hogy tilalmuk elég nyomatékot kapjon, a törvény gyámsága alá helyezték kiskorúnak számító gyermeküket. A szerelmesek azonban áprilisban — hamisított szülői engedéllyel —öszszeházasodtak. A bíróság természetesen maga elé idézte az "engedetlen gyermekeket*, s tizenhárom nappal ezelőtt egy hónapra börtönbe csukták a fiatal párt. Az ítélet már a szülőket is felháborította, s arra hivatkozva, hogy Patrícia gyermeket vár, kegyelmi kérvényt juttattak el a belügyminiszterhez. A kérelmet elutasították. A kiadott közlemény szerint Brooke belügyminiszter kórházi agyán — lábműtéttel fekszik kórházban — újra gondosan áttanulmányozta az ügyet és véleménye szerint "mivel semmilyen új tény nem indokolja a bíróság ítéletének megváltoztatását — nem gyakorol kegyelmet*. A miniszter nyilván a fájdalmat lábmütét miatt volt mprózus, kedvetlen, a "kőszívű* as akták olvasásakor. A közvélemény azonban vajmi keveset törődik ezzel, s lemondását követeli. Brooke most már szidhatja fájós lábát, amely a WardUgyben is, az ifjú szerelmesek históriájában ls az ingoványra vitte. Bár korántsem biztos, hogy a lábbal van baj nála... W. L. SÁRKÖZI GYULA; AZ ALBATROSZ TITKA GE-D (3) Közvetlenül a jacht indulása előtt a kabinmester hívatta a "C* lakosztály pincérét, Ackersont s utasította, hogy a két új vendéget helyezze el a lakosztályukban. A szobapincér nyomban bekopogott a nappali ajtaján. Havas titkár nyitott ajtót. — Kicsomagolhatok, uram? — kérdezte a pincér. — Nem, köszönöm, nem kell — felelte Havas. — Majd magunk kicsomagolunk. Goddard olyan ideges volt, hogy a szobapincért sem akarta beengedni a kabinjába. Hét óra volt. Dohogni kezdtek a motorok s néhány perc múlva az Albatrosz elhagyta a sacramentói kikötő mólóját. Goddard ekkor odaszólt titkárának, hogy azonnal öltözzön át. Havas szót fogadott. Még el sem hagyta a szobát, amikor Goddard már hozzáfogott a klcsomagaláshoz. Havas átment a saját szobájába. Átöltözése néhány percig tartott. Aztán visszament Goddard nappali szobájába és látta, hogy gazdája alig csomagolt ki valamit. Az ablak előtt ült és mereven bámult ki a tengerre. Észrevette titkárát és összerezzent. Aztán felküldte Morrisonhoz azzal az üzenetei, hogy szeretné lejegyeztetni a New York-i tőzsde záróárfolyamait. Ackerson ezalatt visszatért a szobájába. Volt egy kis vasainivalója. Azt elvégezte. Aztán leült olvasni. A vendégek úgyis vacsorához készülődnek, öltözködnek. Morrison pedig hét óra öt perckor felment a társalgóba egy korty italra. Kit talált ott? Mabel Claytont, John R. Clayton angol üzletember fiatal, huszonnégy éves feleségét és Jacques Charmonte francia márkit meghitt kettesben. Megivott velük egy pohár cinzánót. Hét óra huszonötkor Havás titkár jött be. — Tom Havas vagyok, Goddard úr magántitkára — mutatkozott be elegáns mozdulattal Morrisonéknak s megbiccentette fejét. — Gazdám, Goddard úr arra kéri önöket, mentsék fel az alól, hogy még vacsora előtt megjelenjen a társaságukban., — Ezennel fel van mentve — mosolygott Morrison. — Parancsol? — nyújtotta feléje az egyik megtöltött poharat. — Köszönöm. — Havas lehajtotta az italt. — Kérem, Morrison úr, a társalgó fekete táblájára kifüggesztett gépírásos lapok a New York-i tőzsde záróárfolyamait közlik? — Igen, igen. — Goddard úr már nagyon várja az utolsó árfolyamokat. Feljegyzek néhányat. — Havas odament a fekete táblához és jegyezni kezdett a noteszébe. Majd kitépte a lapot és az éppen arramenő Bolton pincérnek adta: — Vigye ezt le Goddard úrnak. Ez hét óra negyven körül történt A pincér nemsokára visszajött: — Zárva találtam Goddard úr ajtaját. Kopogtatásomra nem kaptam választ — jelentette a titkárnak. — Goddard úr valószínűleg már hozzáfogott az átöltözéshez. Alighanem fürdik — mondta Havas. — Vigye csak le újra és csúsztassa be az ajtó alatt... — Nem jön sétálni, Mabel? — fordult a márki Cláytonnéhoz. — Menjünk, kedves márki! Morrison kettesben maradt Havassal. De nem sokáig, mert lord Harrison, majd kis idő műlva lady Milton jött be a társalgóba. — Te jó ég! — nézett Morrison ijedten az órájára. — Tíz perccel múlt nyolc! Sietnem kell átöltözni, ha nem akarok elkésni a vacsoráról!... Ha mégis késnék, üljenek nélkülem tisztáihoz. Elnézést kérek! — s lesietett kabinjába. Nyolc óra tízkor Tayashaki japán üzletember lépett be a társalgóba. Majd röviddel utána Charmonte márki. Fél kilenckor megszólalt a vacsorához hívó gong. E pillanatban Claytonné érkezett vissza, de már a férjével. Mind a ketten estélyi ruhában voltak. Az asszony bemutatta Havast a férjének... Ezzel egyidőben indult el Ackerson szobapincér, hogy rendet csináljon a "C* lakosztályban. Minden este ez volt a feladata. Goddard ajtajához érve megállt s bekopogott. De már elő is vette a kulcsát, mert a vendégek már úgy sincsenek a szobában. A kopogtatásra nem szólt ki senki. De kulcsra sem volt szüksége, mart előbb megpróbálta lenyomni a kilincset s az ajtó kinyílott. Nem zárták kulcsra. Belépett s nyomban megpillantotta a levelet az asztalon s rajta a címzést: "Thomas Havas*. Csupa nagy betűvel alatta még ez a szó állt: "SÜRGŐS*. "Kissé furcsa — gondolta. — Goddard felment vacsorázni, miért nem vitte hát fel Havasnak a levelet, ha egyszer olyan sürgős?* — Aztán legyintett. Mi köze hozzá! Nem azért tartják, hogy a vendégek dolgába üssse az órát. Magához vette a levelet s elindult megkeresni Havast... — Johnny, bemutatom neked Havas urat, Goddard úr személyi titkárát — fordult Claytonné az urához. — örvendek, Clayton! E pillanatban tűnt fel az ajtóban Ackerson. Körülnézett. Felfedezte Havast és hozzásietett: — Havas úr, ezt a levelet találtam Goddard úr asztalán — és átnyújtotta a titkárnak. Havas idegesen szakította fel a borítékot s gyorsan átfutotta az írást (Folytatjuk)