Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-04 / 206. szám

Szerda, 1963. szeptember 4. dél-magyarország 3 Tovább haladunk előre a VIII. kongresszus kijelölte úton Győri Imre elvtárs beszéde Sövényházán Mint lapunk tegnapi számában beszámoltunk róla, vasárnap parasztnagygyűlést tartottak Sövényházán, amelyen Győri Imre elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára beszédet mondott. Beszéde elején Győri elvtárs az évenként sorra kerülő hagyományos Árpádünnepség jelentőségét méltatta, majd országunk fejlődését elemezte. — Most. miután városon és falun egyaránt győzött a szocialista társadalmi rend, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását, s megkezdtük a szocializmus teljes felépítését, kialakulóban van a társadalom valamennyi osztályának és rétegének a szocializmus építésén alapuló szövetsége, kialakulóban van az új szocialista nemzet — mondotta. — A társadalom minden dolgozó osztálya és rétege, minden becsületes ember érdekelt a szocializmus építésében. Együtt boldogul a közösséggel, együtt gyarapodik a hazával. Minden erő és tehetség egy cél, a szocialista építés szolgálatában tevékenykedhet. Olyan helyzetben ünnepelünk, amikor a szocializmus teljes felépítésén munkálkodva mind jobban és jobban lehetőségek nyünak a népjólét és a kultúra magasabb szintre való emeléséhez. Népünk szorgalmas munkájával mind nagyobb jövedelmet hoz létre, és így többet is kaphat vissza közvetlenül és közvetve is ebből. Megyénk ipari-agrár megyévé válik Megyénk ipara egyre fontosabb helyet foglal el az ország iparában. A korábbi és az utóbbi időben telepített ipar már jelentős tényező az ország ipari termelésében, hiszen évente mintegy 6 milliárd forint értéket hoz létre. Ha ehhez hozzávesszük még azt, hogy a termelt iparcikkeknek egyhatodát külföldön el tudjuk adni, jelentős részét tőkés piacon, akkor láthatjuk, hogy a korábban agrár jellegű Csongrád megye mindinkább agrár-ipari, sőt ipari-agrár megyévé válik. A megyeterületén levő ipartelepeken már több mint 40 ezer munkás dolgozik. Az 1963 első félévi terv célkitűzéseit megyénk ipara egészében teljesítette. A megyei eredmények elérik az országos szintet, egyes területeken annál valamivel kedvezőbbek is. De nem minden iparagra mondható ez el. Komoly gondjaink vannak például az élelmiszeriparban, elsősorban a konzerviparban a munkaerőhiány miatt. A szállítóiparban szállító es rakodó munkások hiánya miatt. Érdemes felfigyelnünk, hogy abban a megyében, ahol több mint fél évszázadon át a kapitalizmus idején, a létbizonytalanság réme kísértett, de még a felszabadulás utáni években is egyideig mutatkozott munkanélküliség, most jelentős munkaerőhiány is van. Mindannyiónk közös gondja és közös ügye. hogy az építőipar teljesítse az építés feladatait. Az építőipar dolgozói, munkások, értelmiségiek, munkásmozgalmi hagyományaikhoz híven, évről évre sikeresen megoldották tervfeladataik nagy részét Egészében teljesítették az elmúlt években a lakásépítéssel kapcsolatos feladataikat, s a mezőgazdaság átszervezése után jelentkező tömeges építési feladataikat Sok új iskola és tanterem, a növekvő számú kommunális és kulturális létesítmény is az ő munkájuk nyomán született meg. Megyénk építőiparát az elmúlt években az országosnál nagyobb mérvű fejlődés jellemezte. A megyében az állami épitőipar termelése 1959-hez viszonyítva 1962-ben 143 százalékra nőtt. országosan ez a szám 128 százalék. A fejlődésnek ez a követelménye ez évben sem csökkent, hanem tovább növekedett. Amig az ipar termelése a megyében ebben az esztendőben átlagosan 5—6—7 százalékkal kell hegy emelkedjék, addig megyénk építőiparának 17 százalékkal kell növelnie termelését. Társadalmi összefogásra van szükség az építkezések meggyorsítására Nemcsak a hosszúra nyúlt tél, hanem a szállítási nehézségek és a munkaerőhiány is gátolja az építőipar tervteljesitését. Az építőipar első féléves lemaradása igen nagy. hiszen tervét mintegy 80 százalékra teljesítette, és 56 millió forintnyi építéssel maradt adós népgazdaságunknak. Most előttünk áll a lemaradás behozása. A minisztérium és a vállalatok sokat tesznek adósságuk törlesztéséért. Bevezették az 56 órás munkaheteket, s ahol a szükség megkívánja, vasárnapokon is dolgoznak az építőipari munkások. Eddig három alkalommal volt vasárnapi műszak. Munkába álltak az öreg, nyugdíjas építőipari szakmunkások, hogy hozzájáruljanak a terv teljesítéséhez. Fellendült a munkaverseny és a szocialistabrigádmozgalom is. Pihenőnapokon több mint :(5 ezer órát teljesítettek az építőipari dolgozók. Részben a vasárnapi es a nyújtott mű- szakoknak köszönhető, hogy a megyében épülő és tatarozásra kerülő iskolákat, tantermeket és kollégiumokat időben átadják rendeltetésüknek. Jelenlegi számításaink szerint megvan a feltétele annak is, hogy a tervbe vett lakások átadása is ez évben hiánytalanul megtörténik. Sajnos, a termelőszövetkereti építkezéseknél nem kedvező a helyzet most sem. Sok istálló építésére csak most kötöttek szerződést és ez már önmagában a munkák elhúzódását vonja maga után. A tszlétesítmények ez évben történő felépítéséhez a tsz-eknek feltétlenül segítséget kell adniok, saját építőbrigádjaikat erekre az építkezésekre kell irányítaniok az állami építőipari vállalatok felügyelete alatt. A pihenőnapi munkák élenjárói a szocialista brigádok és a kommunisták. Odaadó, lelkiismeretes munkát végeznek és ez meg is látszik jó teljesítményeiken. Külön, ki kell emelni a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalattól a lakatosüzemet, ahol vasárnaponként a munkások 98—99 százaléka dolgozik. Az itt mutatkozó nagy lemaradást részben már be is hozták. Nemcsak a vasárnapi pihenőnapi munkákat kell azonban jól előkészíteni és szervezni, elsőrendű feladat a hétközi munka jó megszervezése. Meg kell akadályozni a hétfői "pihenőnap* használatát. Nem elegendő csak az építőipari dolgozok erőfeszítése, a nehézségek leküzdésére. Társadalmi összefogás szükséges az építkezések meggyorsítására. A mezőgazdaságban három aszályos év után most végre kedvezőbbek kilátásaink. A hosszú és nehéz tél ugyan sok mindenben éreztette hatását, de a későbbi jó esők következtében — ha a gabonatermés eredményei nem is érik el megközelítőleg sem a tervezettet — a kapások, az ipari növények, a zöldség, a gyümölcs és a szőlő kedvező termelési eredményeket mutat. Hogy a terméseredmény biztató, ez következménye annak is, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás is sokat javult és erősödött. Ez évben jobb a munkafegyelem, termelékenyebb a munka, mint az elmúlt évben volt. A megye termelőszövetkezeteinek nagy többsége helyesen alkalmazta az anyagi ösztönzést és eddig sok helyen bevonták a közös termelőmunkába a tagokon kívül a családtagokat és olyanokat, akik korábban nem dolgoztak a közösben. A vezetés javulása következtében, a termelőszövetkezeti tagság szorgalmas munkája eredményeként ez évben sok, korábban gyenge termelőszövetkezet is rátalált a gazdálkodás helyes módjára, s mindinkább leküzdi azokat a nehézségeket, amelyek fékezték előrehaladásukat. Október 31-ig fejezzük be a vetést A termelőszövetkezeti gazdálkodás féléves mérlege alapján azt látjuk, hogy a termelőszövetkezetek pénzbevétele valamelyest nagyobb lesz a tervezettnél és így a termelőszövetkezeti tagság részesedése is 10—15 százalékkal haladhatja meg az elmúlt évi részesedés mértékét. Természetesen ez az eredmény csak akkor realizálható, ha a folyamatban levő és az őszi munkálatokat, ezen belül a betakarítás munkáját mindenütt jó minőségben, maradéktalanul elvégzik a termelőszövetkezetek. A nyári betakarítási munkákat a megye gazdasági időben és jó minőségben végezték el. Az állami gazdaságok kalászos területük teljes egészét, a termelőszövetkezetek 86 százalékát géppel takarították be. A terméseredmények a kenyérgabonánál a vártnál holdanként 1—2 mázsával alacsonyabbak lettek. Ezért is és nem utolsósorban azért, mert megyénk kenyérgabona vetésterülete a tervezettnél kisebb volt, ez évben sem tudjuk kenyérgabonából azt a mennyiséget biztosítani, amivel hozzá kellene járulnunk a népélelmezéshez. Nekünk is nagyon komolyan kell vennünk pártunk és kormányunk azon állásfoglalását, hogy az ötéves terv második felében gabonából önellátóknak kell lennünk. Teljesen tarthatatlan az, hogy a szövetkereti gazdaságok indokolatlanul csökkentik a kenyérgabona vetésterületét. Míg 1960-ban a megye területén 138 ezer holdon, 1961-ben már csak 131 ezer holdon, az elmúlt évben pedig csak 125 ezer holdon volt kenyérgabonavetés. Most van az ideje annak, hogy a jövő évi gabonatermelést jó talajelőkészítő munkával megalapozzuk. Biz évben a megyében mintegy 153 erer hold területen kell ősziek alá vetőszántást végezni. Eddig e munka ütemét nem tarthatjuk kielégítőnek, hiszen e területnek mintegy 15 százalékán végezték el a vetőszántást. Még akkor sem elégedhetünk meg ezzel, ha ez az eredmény a tavalyihoz képest előrehaladást jelent. Eszközeink megfelelő kihasználásával jóval előrébb tarthatnánk. Az elkövetkezendő napokban gondoskodni kell a nyári talajelőkészítő munka meggyorsításáról és a rendelkezésre álló gépi, anyagi eszközök maximális kihasználásáról. Célszerű a szántásra alkalmas erőgépek két műszakban való foglalkoztatása. Még nagy lehetőségeink vannak, hiszen a megye szántásra alkalmas erőgépparkjának ez ideig csak mintegy 50 százaléka dolgozik két műszakban. Feltétlenül szükséges az is, hogy a termelőszövetkeretek nagyobb mértékben éljenek azzal a lehetőséggel, amelyet a kormány biztosít számukra, olymódon, hogy az üzemekben dolgozó traktorvezetőket a szántási munkák végzésére az üzemek vezetői kiadják, amennyiben kérik őket. A trágyázás és a vetőszántás ütemét mindenütt úgy kell most megszerveznünk, hogy az őszi kalászosok október 31-ig a földbe kerüljenek. Veszteségmentes betakarítást és értékesítést A megye területén 143 270 hold kukorica szem- és szártermését, 10 ezer hold cukorrépát, 4500 hold napraforgót, 4300 hold rostkendert, 7650 hold vöröshagymát, 18 ezer hold területről szőlőt és jelentős mennyiségű vegyes zöldséget és gyümölcsöt kell betakarítani. A betakarítási munkák szervezésének legyen fő elve a veszteség nélküli jó minőség biztosítása. A veszteségmentes, jó minőségű termékek betakarításával és értékesítésével még ez évben pótolni lehet olyan bevételi kieséseket, vagy annak egy részét, ami a vártnál gyengébb gabonatermésből adódott A mezőgazdasági termelőmunka az alapja a lakosság élelemmel való ellátásának. Ez évben a lakosság ellátásához a megye mezőgazdaságának állami felvásárlás útján 5800 vagon kenyérgabonával, 8259 vagon vegyes zöldséggel, 2600 vagon vegyes gyümölccsel, 1524 vagon hízott sertéssel, 979 vagon vágómarhával. 360 vagon vágóbaromfival, 31,7 millió liter tejjel és 20,5 millió darab tojással kell hozzájárulnia., Zödségíélékből ez évben igen jó termés mutatkozik, megvan tehát minden lehetőség az állami szükségletek kielégítésére. Sajnos, mégis találkozunk zökkenőkkel a zöldségfelvásárlásban. Ennek egyik oka a MÉK felvásárlási rendszerében helyenként mutatkozó merevség, de hozzájárul a zavarokhoz az is, hogy a termelőszövetkezetek egy résre nagyobb területen termel zöldséget, mint amekkora terület a tervekben szerepel, ugyanakkor kisebb mennyiségre kötött szerződést, mint amennyi reális lett volna. A felvásárló szervek a tervezett mennyiséghez tervezték és szervezték a szállítóeszközöket, ezért is tapasztalható erekből most hiány. A tanulság tehát az, hogy a zöldségtermesztésnél a tsz-eknek a termésátlagokat nem szabad alátervezniük, a várható termés egészét le kell szerzódniök. Fokoznunk kell a szőlőés gyümölcstelepítést A szegedi járásban jelentős területen •lapoztuk meg ebben az évben a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztést. Terv szerint az idén 2300 hold szőlőt és gyümölcsöst kell telepítenünk, s ebből a tavasz folyamán körülbelül 2 ezer holdon a telepítést elvégezték. Az őszi időszakban több mint 300 holdon kell még folytatnunk a telepítés munkáját, de gondolnunk kell az 1962-ben elmaradt telepítési feladatok pótlására is. Ki kell jelentenünk, hogy — a korábbi ígéretünknek megfelelően — egyelőre nem szándékozzuk a vegyes művelésű és a termelőszövetkereti csoportokat termelőszövetkeretté átalakítani. A tanácsi vezetés és az állami vezetés feladata azonban az, hogy mindenütt megkövetelje a termelőszövetkezeti csoportokban az alapszabályszeri működést és kellő eréllyel lépjen fel ott, ahol a termelőszövetkezeti csoportok egyet tagjai kötelezettségeiket elhanyagolják. A termelőszövetkezetekben a jövő évi termelést szolgáló terveket már ez évben sokkal körültekintőbben és megalapozottabban kell előkészíteni, mint a korábbi években. Nagy gondot kell fordítani a munkaerő egész évi foglalkoztatására. Bátran kell alkalmazni a következő évben is az anyagi ösztönzésnek azokat a módszereit, amelyek egybevágnak a szocialista elosztás elvévei, A tüzelőellátásról Az életszínvonal emelkedését bizonyltja többek között az, hogy megyénk kiskereskedelmi forgalma közel 10 százalékkal volt nagyobb ez év első felében az előző évinél. Továbbra is nagymértékben növekedett az iparcikkek, főleg a tartós háztartási cikkek forgalma, így például a megye lakossága az első félévben 3300 rádiót, 2750 televíziót, 3175 mosógépet, 1211 porszívó gépet, 667 hűtőszekrényt vásároltés közel 40 millió forint értékben vett bútort. Megyénkben ma mára személygépkocsik száma meghaladja a 2100at, és ebben az évben lett kocsitulajdonos több mint 620 ember. A motorkerékpárok száma is meghaladja már a 20 ezret. A tüzelőellátás távolról sem olyan rossz, mint ahogy a lakosság közötti hangulat mutatja. 1962-ben a megye 23 500 vagon tüzelőt kapott, az 1963. évi terv 35 800 vagon, ami 152 százalékos növekedésnek felel meg. Augusztus 25-ig leszállítottak 19 000 vagon szenet és 3000 erer vagon fát, tehát majdnem annyit, mint tavaly egész esztendőben. A problémákat az okozza, hogy bizonyos szénfajtákból kevesebbet szállítanak és késik az importtűzifa is. A türelőellátásban azonban javulás következik be, mert a tűzifaigényeket hazai ellátásból biztosítják és a szállításban tapasztalható nehézségeket is leküzdik. Természetesen a népjólét emelkedése nemcsak a kereskedelmi forgalom tükrében mutatható ki, hiszen közvetve népünk életnívóját, kultúráját szolgálják az épülő lakások, kultúrházak, iskolák, a növekvő egyetemi tanulási lehetőség. Pártunk és kormányunk valóra váltja az életszínvonal emelkedésében tervbe vett intézkedéseket, egy feltételtől függően. Ez a feltétel pedig: hogyan teljesítjük termelési terveinket az iparban és a mezőgazdaságban. NEGYEDMILLIÁRD FORINT... A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak 85—90 százaléka részesül állami juttatásban Az 1963—64-es tanévben mintegy 80 000-on tanulnak majd az egyetemeken, főiskolákon. s más felsőfokú tanintézetekben. Államunk ösztöndíj- és szociális jellegű juttatások formájában eddig is jelentősen segítette a hallgatókat. Ez a támogatás az új tanévben még nagyobb arányú lesz. A nappali tagozatos hallgatók támogatására vonatkozó új rendelkezés eredményeként tanulmányi ösztöndíjak adományozására és szociális támogatásra államunk ezentúl a korábbinál évente körülbelül 120 millió forinttal többet költ. s így az új oktatási évben már mintegy negyedmilliárd forint jut a nappali tagozatok hallgatóinak. A tanulmányi ösztöndíjak elosztásáról és a szociális jellegű támogatásról a felsőoktatási intézmények szeptember közepén döntenek. Érdemes megjegyezni, hogy állami juttatásban eddig a nappali tagozatos hallgatók 65—70 százaléka részesült. Ez az arány — előzetes számítások szerint — 85—90 százaiákra emelkedik, s az 1963—64-es oktatási évben a 45 000— 46 000 nappali tagozatos hallgatók közül előreláthatólag 38 000—40 000-en kapnak valamilyen formában állami támogatást. A most érvénybe lépett rendelkezés alapján általános tanulmányi ösztöndíjat kap minden hallgató, akinek átlageredménye legalább jó. Az ösztöndíj összegének alsó határa 100, felső határa 300 forint havonta. Ezenkívül van a szociális juttatás. Százéves a hazai kertészképzés A földművelésügyi miniszter fogadása Az önálló hazai kertészképzés százéves jubileuma alkalmából Losonczi Pál földművelésügyi miniszter kedden este fogadást adott a Gellért Szállóban. A fogadáson megjelent Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke, valamint a kertészeti termelés, kutatás és oktatás számos képviselője. Részt vettek a fogadáson a jubileumi ünnepségekre hazánkba érkezett külföldi szakemberek is. Növekedett országunk nemzetközi tekintélye Ha népünk harca az építőmunkában sikeres, ha az ország lakosságának egysége szilárd, ez nemcsak belső államrendünk erejét fokozza, de növeli hazánk nemzetközi tekintélyét és súlyát is. Elmondhatjuk: ma a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye, barát és ellenség előtt egyaránt jelentős. Súlyunk a nemzetközi porondon mind nagyobb. A mi népünk harcának is eredménye, hogy az imperialisták rákényszerültek a részleges atomcsendegyezmény elfogadására, és ha ez kezdeti lépés is, mégis az első lépés abban az irányban, hogy az imperialistákat a háborútól visszatartsuk és békés verseny elfogadtatására kénysrerítsük. Mi a saját történelmi tapasztalatunk útján leckét kaptunk abból, hogy mit jelentenek a merev, szektás, dogmatikus eszmék, ha az állami politika rangjára emelkednek. Nem kívánjuk vissza sem a szektás. dogmatikus időszak, sem a revizionista árulás politikáját. Utunk, amelyet a VIII. kongresszus jelölt ki — a szocializmus teljes felépítésének útja — világos. Tovább megyünk ezen az úton, s nincs olyan erő, amely leteríthetne bennünket erről — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Győri elvtáis.