Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-29 / 228. szám

Gyorsítani kell a munka ütemét! Szeptemberről most már hamarosan októberre fordul a naptár lapja. A hideg őszi esős napok már a sarkunk­ban vannak. A rozsvetés ha­tárideje lényedében már le­járt. a tervezett vetésnek mégis alig több mint a fele van meg. Tehát minden esz­közzel gyorsítani kell a munka ütemét. Lemaradás mutatkozik ál­talában, azonban mégis van­nak már, akik eddig is ki­tüntették magukat a munká­ban. Magyar Lajos és Sági József, a csengelei Kelő Pa­tak Tsz tagjai eddig egyma­guk 210 hold őszi kalászost vetettek el. Nem rajtuk mú­lott, hogy a tsz vetésterve még mindig nincsen k&sz. A tsz elnöke, mezőgazdásza jobban is megszervezhette volna a munkát. Ezt a szom­szédos Aranykalász Tsz pél­dája ls mutatja, ahol Gazso­vics József az elnök. Az Aranykalász Tsz gazdái már jelentették: határidő előtt teljesen befejezték az idei vetést SÁMLII Magyar Lajos Utos-traktora még az esti szürkületben is sebesen sorjázza a laza homokot. Sági Józseffej már több mint 12 órája ülnek gépen Kovács Györgynek, a pusztamérgest pin­cészet vezetőjének és munkatársainak sok kellemetlensége van mostanában. Három nagy gépmonstrumot szereltek fel a prés­házban. Vadonat­újak ezek a horizon­tális szőlőpréseknek nevezett kisebb, ví­kendház nagyságú vastömegek. A leg­nagyobb munka kö­zepette is csendesen pihennek azonban, teljesen használha­tatlanok. Hadd te­gyük hozzá, a Buda­Drága selejt pesti Élelmiszeripari Gépgyár termékei. Teljesen megbé­nult volna a puszta­mérgesi üzem, ha véletlenül nem lett volna kéznél egy ügyes, kis bolgár gyártmányú mobille­prés, mely egymaga 5—600 mázsa szőlőt darál meg és sajtol ki naponta. Éppen annyit, mint ameny­nyit a három hori­zontális gépnek kel­lene. Az egyiknek má" a megindulás pillanatában össze­tört az orsóhüvélye, a másiknak a sajtoló­lemezei mentek tönk­re az elsö nyomás alatt. A harmadikkal pedig motorikus szempontból vannak bajok. . Már a gépgyár mérnökei is megnéz­ték elfuserált mun­kájukat. De a javítá­sukról még nem gon­doskodtak megnyug­tatóan. A gyár egyéb­ként hat hónapig vállal garanciát gé­peiért. S könnyű ne­ki. A gépek egy év­ben legfeljebb egy hónapig üzemelnek, s így a garancia alig kerül valamibe. Mert ugyebár 11 hónapig jók is ezek a gépek, amikor mozdulatla­nul állnak. Különben 900. ezer forintot tet­tek el értük. Remél­jük azonban, nem­csak az államnak, másoknak is drága lesz ez a selejt. Cs, I, KÉPEINKEN: Eddig már 4200 hektoliter mustot szűrtek le az üllési feldolgozó pincében. A pince űrtartalma természetesen I nincs ekkora, ezért éjjel-nap­pal transzportálják az édes lével teli hordókat a szegedi mentesítő pincékbe. * Kevés a munkaerő minde­nütt. Emiatt a préseknél a szüret kezdete óta gyakran 16—17 órát is dolgoznak az emberek. Harminchat mun­kás kellene a két műszakhoz, s csak éppen a fele van. Azért így is fel kell dolgozni a termést. Most talán még szerencse is egy kicsit, hogy nem egész évben tart ez a munka. DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1963. szept. 29. A tiszta vetőmag a jó termés fele Minden erejüket latba vetik most az újszegedi Haladás Tsz gazdái is. Fel kell dolgozni a nagy tömegű pritamin­paprika-termést. Rengeteg a kukorica is. Az eddig letört táblák mindegyike 45—50 mázsa feletti csöves termést adott. Ugyanakkor még október 20 előtt be akarják fejezni a búza vetését is. Künn a határban Süli József és Filó Imre naponta átlag 30 holdat vet be s ezzel az ütemmel lehet teljesíteni a tervet. A vetőmag-előkészítésben azonban fon­tos a két műszak. Diós Mihály és Szögi Géza Paddi asztalosszelektorukkal két műszakban 60 mázsa vetőmagot készítenek elő. Felvételünk a vetőmagtisztításról készült. A csövön egyenesen a magtárból énkezik az árpa. Ötletes kübekházi újítás A mezőgazdaságban most minden gépre, fogaterőre nagy szükség van. Jól ki kell használni a rendelkezésre ál­ló eszközöket ahhoz, hogy a vetéssel, az qszi betakarítás­sal határidőre elkészülhes­sünk. A kübekházi Sarló Kalapács Tsz gazdái a vető­gépek és a traktorok jobb kihasználása érdekében ötle­tes újítást vezettek be. Bla­zsetics Ferenc mezőgazdász tervei alapján egy különle­ges, mindamellett egyszerű vonósszerkezetet készítettek, melynek segítségével egy­szerre három darab 48 sorois vetőgépet vontathat egy traktor. Eddig . következés­képp három traktor kellett a vetéshez, most viszont egyetlen lánctalpas gép na­pi teljesítménye a korábbi 20—25 holdról 70—80 katasz­teri holdra emelkedett. A fe­leslegessé vált traktorok a terménybetakarításban, a szállításnál dolgozhatnak. Érdemes lenne a kübekhá­ziak vetési módszerét a mun­kák meggyorsítása érdeké­ben más nagyobb tsz-ekben is alkalmazni. 11 Ottomöson okiéber 10-re elveinek Az ötiömösiek október 10­re ígérik, hogy teljesen befe­jezik az őszi vetést. A vetést, talajalökiészítést a kukorica késői érése és a szedés elhú­zódása gátolta. Most azon­ban, miután egyre nagyobo lerütetők szabadulnak fel, már sikerült a 680 holdas őszi vetési tervnek 65 szá­zalékát teljesíteni. (Ezentúl 150 kataszteri hold gyümölcsösbe a rozsosbük­könyös zöl dtrágya-keverőket is elvetették. Igen ösztönző hatással van a traktoristák­ra és a gépek kezelőire az, hogy manJtaegységek helyett a tsz készpénzzel fizet. A vetési munkákban dolgo­zók keresete 2500 forint fe­lett van. Ezentúl segíti a munkát az is, hogy a fize­tési célprémiummal egészí­tik ki. Mint a tsz főkönyve­lője elmondotta, a vetőcsapatok kataszteri holdanként jó munkáju­kért összesen 8 forint cél­prémiumot is kapnak. Hasonlóképpen kellett vol­na megszervíezni a munkát a szomszédos rúzsai Juhász Gyula Tsz-ben is. Az 580 holdnyi tervezett vetésből az utóbbi napokig még csak 200 holdon fejeződött be a mun­ka. A tsz főmezőgazdásza gyakran napokra elhagyja a szövetkezetet), mondván, hogy értekezleteken kell részt' vennie. Emiatt komoly a veszélye annak, hogy a tsz vetési tervét még október 20-ig sem tudja teljesíteni, jóllehet elsősorban rozsról van szó, s a határidő lénye­gében máris lejért. Szép munka nyáron az ara­tás is, de a legszebb, legvi­dámabb talán mégis ősszel a szüret. Mosolyog a szőlő, mint a szép lány szeme és épp oly hamisan csábos is, miután már suhogni kezd a hordóban. — Az idei szüret azért mégsem úgy sikerült — mondta Király Ferenc, a Csongrád Vidéki Állami Pin­cegazdaság igazgató főmér­nöke — mint ahogy az utolsó napokig várni lehetett. A szeptember eleji esőzések és a jégverés nagyon komoly károkat' okozott a kadarká­ban. A kihasadozott szemek összetöppedtek s a mindvé­gig mutatkozó 20 mázsa kö­rüli holdankénti termésből csak 9—10 mázsa lett. Első­sorban nem is annyira a ter­melők károsodtak, hanem in­kább a vállalat. A kadarka mustja most annyira sűrű, nyálkás, hogy a fokozó üveg­csöve meg sem áll benne rendesen. Csalafinta módon 28—30 fokot is mutat, pedig valójában nemigen több 20­nál. Mégis 28—30 fokért kell fizetni. Várhatóan azonban a rizling és a kövidinka vala­melyest pótolja majd a vesz­teségeket. Ezek a fajták jól viselték a rossz időt s jelen­leg is tartják a 18—20 mázsa körüli termést Kószó Rozika, a pusztamérg esi pincészet egyik dolgozója meghívja a vendégeket egy kis szemezgetésre. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom