Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-28 / 227. szám

Szombat, 1983, szrpíember 88. Előadások a politikai akadémián Az MSZMP Szeged városi bizottságának politikai akadémiája az új tanévben megkezdi működését. Idén a politikai akadémia három szakon: 1. A gyarmati rendszer kérdéséi tanfolyam —< szerdán, 2. Időszerű politikai kérdések tanfolyama — csütörtökön. 3. A magyal- és a nemzetközi m u n k as mozgalom törtépete tanfolyam — pénteken működik. Mindhárom akadémián az előadások délután fél 3 órától 4 óráig tartanak, a filmvetítés 4 prától fél 6 éráig tart. Az akadémiára jelentkező hallgatók a szükséges belépő igazolványokat a városi pártbizottság agit.-prop. osztályán átvehetik október 1-én, kedden. 2-an, szerdán és 3-án, csütörtökön reggel 9 orgtój délután 4 óráig. MSZMP Szeged városi bizottságának a«it.-prop. osztálya f ogadás a megyei tanácsnál j^Jp^ ppyUFl a fegyveres erők napja alkalmából ~ Évadnyitó előadó% Szeptember 29-én, az 18J3-as pákozdi csata évfordulóján ünnepli az ország a fegyveres erők napját. Ez alkalomból tegnap, pénteken délelőtt a Csongrád megyei tanácson fogadást _ adott a fegyveres erök, a honvédség, a határőrség, a rendőrség, a karhatalom, a munkásőrség Csongrád megyei és szegedi parancsnokainak és politikai munkatársainak tiszteletére Török László, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke. A íogadason megjelent Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője, Győri Imre, az MSZMP psongrád megyei bizottságának első titkára, Siklós János es üaöía István, a megyei pártbizottság titkárai, Perjést László, a [szeged városi pártbizottság első titkára, valapiint dr. Biczó György, Szeged megyei jogú városi tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke. A szovjet katonai alakulatokat Jelszakov ezredes és Jablonszkij őrnagy képviselte. A megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében Török László üdvözölte a megjelenteket, s méltatta a fegyveres erők mupkáiát a szocialista építés védelmében. A fogadás meleg, baráti hangulatban telt el. Mennyit dolgoihatnalc a nyugdíjas építőmunkások? A Dél-Magyarország szeptember 11-i számában ismertette a Munkaügyi és Építésügyi Minisztérium júliusban hoaott 19/1963—18. sz. együttes törvényerejű rendeletét Eszerint az ÉM-hez tartozó építési vállalatoknál munkára jelentkező nyugdíjas szakmunkások augusztus 1 ég december 81 között összesen 6000 forint munkabért vehetnek fel anélkül, hogy a részükre eddig folyósított nyugdíjról, vagy annak egy részéről le kellene mondanáok. A kivételes kedvezmény azonban egyelőre csak az év végéig van érvényben és ma még nem vonatkozik a tanácsi vagy más építőipari vállalatokra és ktsz-ekre. Cikkünk megjelenése után t- mint ezt a helyi csoport most közölte velünk — sokan kérték tőlük a kivonatosan ismertetett rendeleti szöveg szó szerinti ismertetését. A vezetőség azonban eddig még nem tehetett TMK-munkára fiatal gépéit• technikust» valamint motorvezetői vizsgával rendelkező segédmunkást felveszünk. Szegedi Nyomda Vállalat Szeged. Kárász u. 9. sz. K Ü89 Mindennemű vésnöki munkát vállal a Szegedi Oras ás Ékszeres* Kts* S»egéd, Lenin krt- iVé és Kolozsvári tár 11. sz. alatt. 9187 eleget a kérésnek, mert egyetlen hivatalos nyomtatott kiadványhan sem jelent meg. — Ezzel magyarázható — mondotta dr. Bartus Tiborné, a művelődési otthon igazgatója, hogy bár 375,' fele vagy részben munkaképes nyugdíjasunk van, talán egy sem vállalt még munkát. Féltik a nyugdíjukat, mert senkinek sincsen kedve 4 forintos órahérért lemondani róla. Márpedig az eddigiek szerint havi 500 forintnál töhhet senki sem kereshetett munkával. Ezzel kapcsolatosan közöljük, hogy a miniszteri rendelkezést csak a megyék szakszervezeti bizottságai kapták meg vidéken gépírásos sokszorosításban. Bizonyára azért, mert egyelőre korlátozott, átmeneti időre szói csupán, de ez nem csorbítja az értesítésben foglaltak törvényes erejét. Megállapítottuk, hogy az SZTK megyei alközpontja nem kapott ilyen rendelkezést, a szakszervezetnél pedig elfeküdt anélkül, hogy publikálták volna. Az SZTK-nál azt válaszolták, hogy bizonyára az országos központnak és a Nyugdíj Intézetnek küldte meg törvénymódosító intézkedését a minisztérium, atfii a végrehajtáshoz tökéletesen elegendő is. Szegeden most még csak a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat jogosult ilyen feltételek mellett foglalkoztatni nyugdíja® szakmunkásokatA felvételi létszám azonban ott korlátlan és a rendelkezést is ismerik. Cikkünk megjelenése ó(a eddig valóhan csak hárman álltak munkába, remélhető azonban, hogy ezek után minden munkaerőben levő nyugdíjas jelentkezik munkára és ledolgozza december végéig az engedélyezett 000A forint értékű munkátOrrnoa János GYAKORLATTAL rendelkező VASESZTERGÁLYOST, GÉPLAKATOST, vagy MŰSZERÉSZT keres felvételre a Szegedi Seprű és Kádáripari Vállalat, Moszkvai krt. 4. K 690 Műiden vasárnap délután fél fetoj fél 8-ig 5 ÓRAI TEA, tánc a Tisza Szálló koncerttermében. a Meiatjy-tánczenekar játszik. Belépődíj: 3 Ft. S 83500 Gyakorlattal rendelkező ASZTALOST, FESTŐT, FÉRFI SEGÉDMUNKASOKAT, vajamint 18 évtől női munkavállalókat felvesz a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszegedi gyára. k. 877 Ittasan vezettek Háromezer forint pénzbüntetéssel sújtotta a szegedi járásbíróság Bárkányi László, Őszeszék 135. szám alatti lakost, amiért érvényes vezefől jogosítvány nélkül, nagyöbű mennyiségű szeszes ital fogyasztása után motorkerékpárt vezetett, és 3 évre eltiltotta a gépjármű-vezetéstől. Ittasan motorozott Ralástya és Csengele között Molnár Pál, Balástya tanya 535. szám alatti lakos: 1500 forint pénzbüntetésre ítélték. Balesetet okozott a motorkerékpárt részegen vezető Kecskeméti István, Sövényháza, Kiszer 2$). szám alatti lakos. A bíróság ezer forint pénzbüntetésre ítélte. £myuet kém* nuyijiikevű ntnUéqmw&lut A szczecini Politechnikai Főiskola Akadémiai Kórusa — amely a szegedi József Attila Tudományegyetem együttesének lengyelországi vendégszereplését adta vissza — csütörtökön este óriási sikerrel szerepelt a Központi Egyetem aulájában. A kitűnő együttes idén ünnepelte fennállásának évfordulóját. Sikerekben gazdag múltja — külföldi hangversenykörutpk, duak s nagyszabású bemutatók — komoly várakozást keltett a szegedi hallgatóság körében. A kórus azonban jóval többet ugwjtaM, mint amennyit egy amatőr együttestől várhatunk- Az igényes kompozíciók — többek között — Wtíclqw z Szamotul, Barplomi'ej Pekiel, Bach, Orff és Kodály művei a lehető legszebben szólaltak meg a kórus előadásában. A fegyelmezettség, a tiszta intonálás, a kiegyenlített hangzás, s főképpen a kórus karnagyának, Jan Szvrpckinak szinte mérnöki pontosságú dirigálása, vérbő muzikalitása eredményezték azt, hogy az együttes olyan rendkívül nehéz wá clőudúsém is vállalkozhatott, mínt Afidrsej Kor szewski Chopin emlékezetére komponált Fa-re-mi-do-si CÍMŰ KÓRUSA. A vendégek műsorának második feje könnyebbem érthető és kisebb lélegzetű műveket tartalmazott. V. I. a Szegedi Nemzeti Színházban Móricz Zsigmond egész eleteben küzdött, harcolt a drámával, a drámai szerkesztésmóddal, de sohasem sikerült cüyan színvonalú színpadi müveket létrehoznia. mint amilyeneket az epikában alkotott. Eredeti, kimondottan csak a színpadnak szánt darabjainak többsége nem is maradandó mű. Regényeiből készült átírásai — a Légy jó mindhalálig, a Rokonok és az f« muri például — sokkal jobban sikerültek. A dramai szerkesztés ezekben a művekben sem tökéletes, de a hibáW feledtetni tudja az a roppant ér4ekes anyag, amit az író (eldolgoz es bemart, továbbá az a tanuisagos mondanivaló amelyet darabjaiban kibontakoztat. Az Uvi muri-ban sem a dramaturgia; koncentráció ereje hat elsosorban — a sokféle felbuKkanö motívum eléggé feloldja, fellazítja a drámát —, hanem a szereplók érdekes élete, sorsa, a színes jellemek, a különleges egyéniségek és a különleges helyzetek, továbbá azok a tanulságos gondolatok, amelyeket az író életről, halálról, férfiakról, nőkről, szerelemről, munkáról, szegényekről és gazdagokról elmond. A kiváló epikus erényei ezek, de jellemző magas színvonalukra, hogy a dramaturgiai dekoncentráció ellenére a színpadon is élményt nyújtanak. A Szegedi Nemzeti Színház előadásának legnagyobb erénye és érdeme, hogy Móricz írásművészetének ezeket az értékeit jól tolmácsolja. Komor István rendezése eredményesen törekedett arra, hogy a darab óletanyaga, mondanivalója minél elevenebben, meggyőzőbben hasson. Különöwn abból a szempontból dicsérendő a rendezés, hogy a sok epikus elbeszélő elemből határozottan kiemelte az egész darabon végigvonuló fokon f liktust — Szakhmáry Zoltán ellentétét környezetével és feleségével —, s hogy ezen balul plasztikussá formálta az epizodikus konfliktusokat is- Jói érvényesítette a rendezés a darab bensőséges líráját is és — tglán szabad ezt mondanunk — a mű sajátos, az íróra oly jellemző filozófiáját. Az előadás erénye, hogy — akárcsak a darab — meredeken halad felfelé: az epikus jellegű első felvonás után kibontakozik a dráma és a második, harmadik felvonás előadása igazi feszültséget teremt a színpadon és a nézőtéren. Gr alapiftiban helyes rendezői elképzeléssé! azonban egy ponton mégis vitatkoznunk szükséges. A csu gáti parasztok kedélyeskedő, idillikus, népszínműves beuUűusu UiiöAu mondható szerencsésnek. Igaz ugyan, hpgy ezt Móricz valóban így ;rta meg. Ez a bemutatás azonban szöges ellentétben áll azzal, amit ezekről a szegény emberekről az író egész életmüve, sőt tulajdonképpen a színdarab alapjául szolgáló regény ls vgU, s ezért nem is tekinthetjük másnak, mint a polgári színháznak tett engedménynek. A beavatkozás, az értelmes átírás nemcsak hogy nem állt volna elleuíéfbea Móricz művészetével, hanem ellenkezőleg: annak eredeti, hamisítatlan szellemét juttatta volna érvényre. A közreműködő színészek színvonalas játéka jól szolgálta a darab mondanivalóit és a rendezés egá?zé(Sifiis József (elvó Szakhmáry Zoltán (Kárpáthy Zoltán) és Rozika (Földi Teri) az Üri muri második felvonásában ben véve kifejező elképzeléseit, A legkiegyensúlyozottabb, legplasztikusabb játékot Kátay Endre nyújtotta Csörghcö Csuli alakjának megformálásával A szerep nagyon hálás, de Csörgheő Csuli színes egyéniségének bemutatása magában rejti a harsányság, a rikító színek használatának veszedelmét. Kátay Endre szerepformálása ezeknek a hibalehetőségeknek elkerülésével tette eleven alakká Csörgheő Csuli színészi szempontból nagyon érdekes figuráját. A Szakhmáry Zoltán szerepében bemutatkozó Kárpáthy Zoltánban igényes, tehetséges, kulturált színészegyér niséget ismertünk meg. Elsősorban a szerep mondanivalójára ügyelve, olcsó hatáskeresés nélkül, választékos színészi eszközök felhasználásával mutatta be Szakhmáry emberileg nagyon rokonszenves, de dramaturgiailag, sajnos, kissé vérszegény figuráját Földi Terinek hálás, de ugyanakkor roppant nehéz feladat jutott. A művésznő nem parasztlánytípus, nagy sikerei nem is ilyen szerepekhez kapcsolódnak. Tehetségének erejét bizonyítja, hogy ennek ellenére is nagy hatással mutatta be Rozika harmatos romlottságát Rhédey Bemutató után i Eszter szerepéhen Miklós Klára színvonalasan oldotta meg azt a nem könnyű színpadi feladatot, amit ennek a nőalaknak az ábrázolása jelent. Ezt a dramaturgiailag igen erőteljes pólust képviselő asszonyt bizonyos visszatartottsóggal kellett igen forró pillanatokban, éles konfliktusok közben bemutatnia, úgy, hogy Rhédey Eszter mindig úrinő maradjon, akinek sohasem szabad magáról elfeledkeznie. Miklós Klára játékában ez a nagy kitörések nélkül; belső forrongás és izzás szemléletes erővel nyilatkozott meg. A kisebb szerepek alakítói közül Mentes József karakterisztikus körvonalúvá formált Borbíró Gergelye, Kotona András kedélyeskedő ezredese, Vár ad y Szabolcs talajt vesztett, bizonytalankodó Lekenczeyje és a három csugari parasztot játszó Gémesi Imre, Racz Imre, és Csíkos Gábor játéka emelkedett ki. A darabban sok a csak villanásnyi szerepben fellépő epizódista. Közülük különösen Király Levente, Szabó Kálmán é» Koltay János alakítása tetszett. A stílusos díszleteket Varga Mátyás tervezte. ö. L. Tsz-tayoK és színészek találkozója Tglfitoj levelei a világbékéről December elején a marburgi J. A. Stargardt-cég aukcióján árverésre kerül három kiadatlan Lev Tolsztoj-levél. A levelek értékét mintegy 3500 márkára becsülik. 1903-ban Tulában íródtak, a címzett dr. Michael Von Taube Péterváron élő filozófus. Tolsztoj a filozófusnak 1902-ben megjelent »A kereszténység és a népek békéjének megszervezése" című írásával foglalkozik bennük. Taube könyvét Tolsztoj olyan nagyra becsülte, hogy 1905ben saját kiadóvállalatánál, g moszkvai -öpozrednyik" kjkóóhál tnegjelentette. Amikor csütörtökön este a Szegedi Nemzeti Színház idei első elöadasának megkezdése előtt elhangzott a Himnusz, Vaszy Viktor, a színház igazgatója a függöny előtt rövid beszédet monÓptt. Nem szabályos évadnyitó nyilatkozat volt ez, nem ünnppi szavak az évad kezdete előtt. A színház igazgatója azokat a tsz-tagökat üdvözölte és köszöntötte, akik a színház idei előadásaira minden korább1nál összehasonlíthatatlanul nagyobb számban váltottak bérletet. A 4200 bérlettulajdonos tsz-tag közül 200 ült csütörtökön este a Szegedi Nemzeti Színház nézőterén, s előadás után jó részük nem haza indult, hanem — a színház kedves meghívásának eleget téve — a társalgóba, a színészek klubjába, hogy találkozzék az Üri muri előadásának művészeivel, a színház igazgatóságának tagjaival, vezetőivel. Negyven tez-tagot hívott meg feleségestől a színház erre a baráti beszélgetésre. Közöttük voll; Dunai István, a röszkei Kossuth Tsz elnöke, Farkas József mórahaimi tszcs-plnök, Király József, a sándorfalvj Aranykalász Tsz elnöke és a s:ijedi járás több más ismert tekintélyes szövetkezeti vezetője és tagja. A vendégeket Vaszy Viktor üdvözölte. Az üdvözlésre Morovszky Ferenc, a makói Kossuth Tsz elnöke válaszolt. Elmondotta, hogy Makón 600 tsz-tag váltott bérletet. Ezt a számot nem lenne nehéz akár kétszeresére is növelni, ha egy kicsit jobb lenne a közlekedés. Kiss István, a szegedi járási pártbizottság munkatársa a pártbizottság nevében köszöntötte a találkozót, amelyen felszólalt még Haller Sándor, a színház szervezője is. A meghívott vendégek és a művészek ezután hosszasan, szívélyesen elbeszélgettek a színház és a szövetkezetek életéről, munkájáról.