Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-26 / 225. szám

Csütörtök, 1963. szept. 28. 5 Serény munka a közös gazdaságokban A szegedi tsz-ek a rozs 85, az árpa 42, a búza 28, a takarmánykeverék 56 százalékát elvetették A szép, napfényes őszt Idő­járás kedvezően hat a sze­gedi tsz-ek ben is a gabona­vetési munkálatokra. Jó ütemben folyik a vetés min­denütt ós a vetési tej-vek tel­jesítésében előrébb járnak, mint a korábbi óvók ben. — Ehhez az is hozzájárult — tájékoztatott bennünket Hovonka István, a váróéi ta­nács mezőgazdasági osztá­lyának főmezőgaadásza —, hogy igen kedvező a talaj a ve­tések előkészítéséhez, A föld a legutóbbi esők óta elegendő nedvességet tartal­maz, s így könnyebben és olcsóbban is dolgoznak a gépek. A szegedi tae-eknek nyolc traktora dolgozik Je­lenleg két műszakban: vég­zik a soros munkákat, szán­tanak ón vetnek. A Dorozs­mai Gépállomásnak ennél jóval több gépét foglalkoz­tatják tez-eink két műszak­ban. A tozs-eknek több gépet nam szükséges még foglal­kwstatnluk két műszakban, mert győzik a munkát — Jelenleg — folytatta — IV gép vet, s várható, hogy ez a gépszám még emelked­ni fog. Az őszi vetéseknél fogatosokat jóformán nem is alkalmaztak, csak néhány esetben, ahol partos oldalon vagy kisebb hamcfcparcellá­kon vetettek rozsot, s a ta­lajra géppel nem tudtak rá­menni. — Előrébb járunk most az őszi gabonák elvetésében — hangsúlyozta —, mint akár tavaly, vagy tavalyelőtt. Szeptember 8—10-e körül kezdtek hozzá tez-eink a vetéshez, s a legfrissebb adatok szerint az azóta el­telt idő alatt a tervezett vetésterület 41 százalékán kész a vetés. A hátralevő idő elegendő ahhoz, hogy időben, október 20-ra befejezzek az őeaj ve­tést. A szegedi tsz-ek vető­szántási terve 3100 hold, s eddig 2100 holdat felszántot­tak, vagyis a vetésterület 89 százalé­kán előkészítették a ta­lajt. S ahogy törik a kukoricát és vágják a szárat, nyomban ott vannak a gépek, hogy szánt­sanak. Az 1300 hold terve­zett mélyszántásnak is 27 százalékával készen vannak. — A mélyszántással a Tél­szabadulás tfez áll az élen. A szegedi tsz-ek vetési terve őszi búzából 900 hoki. A tegnap délutánig legfrissebb adatok szerint eddig 850 holdon vetettek, a terület 28 százalékán. Az őszi búza elvetésében ugyancsak a Felszabadulás Tsz jár elöl. Itt 400 holdon vetnek búzát, olasz San Pas­torét, s a terület 50 száza­lékán befejezték a vetést. A Haladás Tsz-nél most kezd­ték meg a búza vetését. Száz htodat terveztek, s 30 holddal készen vannak. A rozsot a tervezett terület 85 százalékán to vetet ték a sze­gedi tsz-ek. A Dózsa Tsz je­lenleg szatymazi területén vet még 30 holdat. A sze­gedi tsz-ek árpavetési terve 1900 hold, s ebből 1100 hold vetnlvaló van még hátra. Ebben a Táncsics Tsz vezet, 300 htod vetési tervéből 200­aal már készen van. Hovorka István elvtárs el­mondotta, hogy a • talajelő­készltési, vetési munka a leglassabban halad az Üj Elet Tte-ben. s ennek ob­jektív óka százhúsz hold van. Háiwn­füszerpapri­kájuk szedését még nem fe­jezték be, holott ezután főleg búzát vetnek. S amíg ni nos hatja paprikáját mind a 79 a paprika betakarítva, ad- holdon dig nem tudnak hozzáfogni a talaje)öhészíté6hez és a vetéshez. Nyilvánvaló-, hogy itt gyorsítani kell a paprika szedését, hogy a késlekedést ebben a tsz-ben ls elkerüljék. Az Üj Elet Tsz vetési terve 930 hold őszi gabona. S eddig 20 hold rozsot vetettek és 100 hold árpát. Aa árpaveté­sük 400 hold lese, s ehnéh a területnek esuk 23 százalé­kán vetettek eddig. — A paprika most leköti ae Űj Élet Tsz munkaerejé­nek nagy részét — mondot­ta Hovorka István fötneáő­gaadász. — NeméSak á pap­rika teljes betakarítása van hátra, hanem a felfűzése is. Ebben a tsz-ben ugyanis a paprikatermés mintegy 90 százalékát felfűzik, s cáaK. 10 százalékát adják át a Pap­rikafeldolgozó Vállalatnak. A Táncsics Tbz jóval keve­sebb holdon termelt papri­kát az Űj Élet Tsz-nél, mind­össze 79 holdon. Viszont en­nek a területnek mindössze a féléről takarították csak be eddig a termést. A mun­ka lassúságát itt az indo­kolja, hogy nem szedhetnek le több paprikát egyszerre, mint aniénnyit a Paprika­feldolgozó Vállalat át tud venni. Érthető a tsz pana­sza, hogy akaratukon kívül kénytelenek késlekedni a f aprikaszedéssel. Viszont a aprikafeldolgozó Vállalat is objektív okokra hivatkozik: előbb a jégvert paprikát kell átvennie és feldolgoznia, mert azzal nem léhet várni egy percig sem. Ez a kény­szerű helyzet mindenesetre lelassítja a munkát, de re­méljük, hogy a TánesiesTse is még jó időben befcatearíte * Divat a gyárban Tomdk válasataftiy nánk a jelszót a nagykereskedelmi vállalat — a Rővlkőt, a Cipő, a Textil-, e» Felsőruházati— kiállításá­nak és bemutatójának, me­lyet a Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat újszegedi gyáregységének kultúrterme­bén rendeztek még. Hódit a yaster A sima anyagok mellett egyre több a kockás, a pe­pita és a csíkos. Tovabbra is divatszín a négerbarna, adhat- nagykereskedelem, hogy a három dolgozók, a vásárlók segítsé­rnélyzöid, a lila « » különböző árnyalata. A ruhák pasztellszínekből, változa­tos fazonban készülnek. A «ói ruha kitelt hosszabbon dott, takarja a térdet. Vona­luk sokféle: trapéz, princessz, egyenes, twist és bö, kinek­kinek ízlése szerint leg­többjük — még a téliek is — rövid ujjú. Hódít a yes­terszövet es a télikabátok szörmegallérral készülnek. A cipók elegánsak ée tá­lán még változatosabb fazo­núak, mint a felsőruhák. Gömbölyű, hegyes és vá­gott orral, kllenccentis tfl­* safők, roggyantott, lapos, felmagas és törpetü, renge­teg fazonban, színben ée kü­lönböző minőségben. És no­vembertől állami űrietek­bén is kapható á rtöi CSIZMA! gét és véleményét kérje, mikor 1984 első félévének kollekciójából megrendeli árucikkeit. Ami kifogásolható A bemutató színéivel, sok­oldalúságával. tarkaságával gondos előkészületekről ta­núskodott. A ruházati cik­kek összessége azonban mó­dot adott összehasonlításra ls. JHg A vásárié jogosan kifogá­bordó solhatja azt. hogy a férfi- és női cipők ára srinté meg­egyezik. A téli férficipő — fazonban hasonló a nők lá­báról már ismert »«mikí­egér--cipővel — ára négy­száz forint, a rtőt kiscsizma — tehát szintén téli cipó — pár forinttá! kevesebb négy­száz forintnál. A tűsarkú cipőik jobb minőségű kivi­telben 230—370 forintos ár­ban készülnek. A férfi­eipök többsége hasonló árú. Még nagyobb áe aránytalap­ság a gyermek-, bakfis- és női ruháknál. Bemutattak 480 forintos kislánykabátot (10 év körüli), hatszáz forintért bakfist és 990-ért női mo­dellt. Természetesen nem az a baj, hogy a férficipő meg a bakfisholmi olcsó, hanem az, hogy a gyermekholmik és női cipők önmagukban is —• az említettekhez viszo­nyítva — szembetűnőbben drágák­Talajmechanikai konferencia A Magyar Tudományos Akadémián ezen a héten négynapos talajmechanikái és alapozási konferenciát tartanak, amelyen a mintegy 200 főnyi magyar rész­vevőn kívül 19 ország 120 tudóssal és gyakorlati szak­emberrel képviselteti magát. A pénteken befejeződő ta­nácskozáson a talajmechani­ka és az alapozás tudomá­nyának több nemzetközileg elismert szaktekintélye IS részt vesz. (MTI) Hárommilíiárd­hatvankilencniillió ember New Yorkban megjelent az ENSZ demográfiai évkönyve, amely a világ népességére vonatkozó 1961-es adatokat ösz­szegezi és dolgozza feL Az évkönyv Szerint 1061 közepén a Föld lakossága 3089 fnillió volt. A világ legnagyobb vá­rosa Tokió 8,9 millió lakossal, a második New York 7,S millióval, a harmadik pedig Sanghaj 7 millió lakossal. A legsűrűbben lakott ország Hollandia, ahol egy négy­zetkilométeren 340 ember él, azonban Monacóban, aínely­riek területe mindössze két négyzetkilométer, egy-egy négy­zetkilométeren csaknem 15 000 fő lakik. Kilábal a bajból a bútorgyárak családja Amikor befejeztem több órás körutamat a szegedi bú­torgyár anyavallalatánál Csongrádoh, S láttam a? itt most már nyíltan bevallom —, amolyan homályos gyanú támadt bennem: szép, Szép. de ea csak kirakat, mert az üzletekben ilyenekkel nem lehet találkozni. Később az­tán Kneifel József főmérnök eí mondotta, hogy sejtéseim eö tör ókat csak félig-meddig helyesek, bemutatta. Való igaz, hogy ilyen új mű- ra anyágbevongtú, dekoritlap­tnár közel egymillió forin­tos belkereskedelmi értékesí­tésre is számítottak. A terv­ből nem lett sfemtni, ezúttal drjóVáhagyás miatt. Tavaly mint újdonságot mutatták be modem Rony­hagarnitú rajukat a csongrá­diak a Budapesti Ipari Vá<­sáron. Itt az egyik belga cég Vezetőjének megtetszett. Mó­dosításokkal rendelt is belő­le. A Magyarországról kapott több kiállításon | még Párizsba is elvitte. Mivel a párizsiaknak Fvc , színes farostlemezzel és C élszegöíéceel borított konyhabútort nem találni az üzletekben, azonban mégsem J* is megtetszett, francia meg­rendeles is érkezett Ekkor aztán a? illetékesek tanúje­let adták annak, hogy rövid iaő alatt is el lehet intézni üzembén láttam, hanem ex­portáru. Áz idén több ezer garnitúrát kéli készíteniük belga és francia megrende­lésre. Ennek azonban törté­nete van, amire érdemess fel­figyelni. A belgáknak megtetszett A Faipári Gyártásvezető Iroda tervei alapján a csong­rádi üzemben még 1982 elSö felében készítettek egy pro­totípust varia konyhabútor garnitúrából, amelynek Tisza névét adtak. A tervek szerint még ebben az évben tpbb Száz ilyen garnitúrát kél lett Volna gyártaniok. A terv jó­váhagyása azonban elhúzó­dott, s ezért nem került ak­kor belőle hazai piacra. Ez év első negyedév végére ismét tervbe vették az üzemszerű gyártás megindítását, sőt­Néhány hét alatt kellett át­áilfii á csongrádi bútorgyár­nak az új konyhagarnitúrák készítésére. A gyors munka sajnos kevéssé sikerült. Nem tudtak jól felkészülni a mú­anyagbevorjatú alapanyag megmunkálására, A gyártás kezdetén nem álltak rendel­a szükséges gépek és keményfémlapkás szerszá­mok. Nem kaptak időben műanyag éllécet, $ alig­az üzemben enyhén szólva nem fogadták valami nagy lelkesedéssel az újat. A ha­gyományos konyhabútor­gyártásban szerzett tizenöt éves gyakorlat hetekig, hóna­pokig éreztette hatását. Ra­gaszkodtak a régihez műsza­kiak és szakmunkások, s csak nehezen barátkoztak az újjal. — Pénzre megy ez az át­állás — mondták, s értették a keresetet, a vállalati nye­reséget, s ezzel együtt az év végi nyereségrészesedést. A 15 éves gyakorlattal kétségte­lenül könnyebb volt festett bútort gyártani. Ha elszaladt a véső, a gyalu és oldalba koppintották a kész bútort, a festék áldott jó takarónak bizonyult. Nem így azonban a műanyag borítású bútorok gyártásánál. Az előző években a válla­lati nyereségből sem volt hi­ány. 1901-hez mérten tavaly a vállalati tiszta jövedelem 294 százalékos volt. Érthető, hogy ebből jutott nyereségré­szesedésre is. A hagyományos konyhabútorok műszaki mu­tatói valóban jobbak voltak, sőt ma is jobbak az új, garni­túrákénál. Míg a régi Önkőlt­högy elkezdték a munkát, két sége állandóan csökkent, az hétig sztmeteHfttm kellett á gyártást. Az első negyedév­ben a másfél millió forintos exportrendelés egyötödét tüaták csák leszállítani. Az 6j nehezen hódított A nagy lemaradásban szerepe volt annak is, hogy Eltemették dr. Kiss Dezsőt Négyszázhatvan clp4mo<MI mu­sao­Változatés kollekciót tat tok bé méteráruból, nyegekból, kötött holmikból, férfi- és női fehérneműk­ből. A gyermek-, női és fér­fi ruhákból hatvan vákratott modell adott ízelítőt. A pál­ma azonban kétségtelenül a cipőkiállitásé. Négyszázhat­van új, még nem látott mo­dell, egyik szebb és Ízlése­sebb, mint a másik f A kiállítást és a divatbe­mutatót azért rendezte a Rokonok és elvtársak, mun- aott Kiss Dezsőtől. A sinrál kafársak és ismerősök séka- á Munkásőr Zenekar gyász­fcis- ; sága mély részvéttel kísér- indulókat játszott, majd Pa­té tegnap délután utolsó út- ézuk István, a Csongrád me­jára a belvárosi temetőben gyei tanács végrehajtó bizóff­dr. Kiss Dezsőt, a Csongrád ságának éThökfiéíóeftesé méT­Megyei Bíróság elnökéi. A tatta az elhunyt munkássá­ravatalnál megjelenít dr. Mar- gat, megemlékezett róla mint kója tirire igazságügyi mi- a megyei tanács tevéken" nisKterhelyettes, ár. SztoéoL- tagjáról is, és búcsúzott tőié kik László, a Legfelső Bíró- a tanács s a tanácstagok ne­Ság elnökhelyettese is, vala- Vében. Dr. Laluska Pál, a me­mnint dr. Sándor János, az gyei bíróság párttitkára a bí­MSZMP Szeged Városi bi- róság kommunistái, a párt­zottságának titkára és dr. Ko- szervezet nevében mondótt vács Lajosy az MSZMP búcsút. Csongrád megyei bizottsága- A koporsót az Intemacie­nak főelőadója. nálé hangjai mellett helyez­A ravatalnál a megyei bD frissen han­tos ág dolgozol nevében dr. f Maróti László, a megyei bí- fcw slrt elborították a ké­róség tanacsveaetoj* búcsú-- g/etet, a tisztelet virág®. Továbbképző tanfolyamokat szervez a közgazdasági társaság A Magyar Közgazdasági közgazdaság) tudomápy leg­Társaság Csongrád megye* újabb eredményeinek" elsa­csoport.ia továbbképző tan- iátitására. Áz előadásokat a folyamokat indít Szegedén, Marx Károly Közgazdasag­melyen felsőfokú közgazda- tudományi Egyetem illetékes sági képzettségű, valamint tanszékének tanárai és meg­iránylló munkakört betöltő hívott előadók tartják a szakemberek vehetnek reszt KPVDSZ Tolbuhin sugarut ismereteik tettriArttetere. a' í2. szám alatti művelődési otthonaban, kéthetenként délután 1 és 5 óra között; A tanfolyam el végzéséről á hallgatók bizonyítványt kap­RITOT. ÍÍEÖFOMÍR TFFFTFÓÍYS$VK>TÍ" dérnek. Az egyiket áz agrár­gazdaságiam és üzemgazda­sági kérdések második fél­éves anyagából. A másik az igazgatás automatizálásától szól, s keretében a modern ügyviteli gépeket is- bemu­tatják. A harmadik, melyet csak januárban kezdenék rfteg, munkagazdaságtani, közte vezetési és munkalé­lektani problémákról tájé­koztat E két utóbbi tanfo­lyam két-két félévből áll. Az agrárgazdaság tani és az automatizálási, tanfolyamra október 10-ig, a munkagaz­daségtanira november 30-ig lehet jelentkezni a Magyar' Nemzeti Barik szegedi igaz­Önkéntes véradók A Kenderfonó és Szövő- zókat jövetelükről, s kérték ipari Vállalat újszegedi tó- adjanak vért. tópét az elmúlt napókban a Egymás után jöttek az szegedi véradó állomás dói- emberék, férfiak, nők. fia­gozóí keresték fel. A gyár talok, idősebbek, högy vért vöröskeresztes aktívái már vegyenek tőlük. Ezt a/.onban jó előre értesítették a dolgo- a'apoá orvosi vizsgalat előz­te meg. A jelentkezők közül úgyanis többen nem felelték meg a követelményeknek. Nem vettek vért azoktól a fiataloktól sem, akik meg nem értek el 18. életevü­ket. Az elsők- között- adott vért Decker Bélárié, a szöVő mű­vezetője, aki sokszoros vér­adó, s elmondta, hogy már több mint 20 alkalommal adott vért. A véradók között volt Sallai bácsi, a konyha főnöke, Kiss Ferenc terrnelé­si főosztályvezető,' Beck Ta­más igazgató-főmérnök is. Egymás után jöttek a többi­ek, Horváth Jánosné, Papdi Ferenc. Valamennyien moso­lyogva jöttek ki a véradas után, s jókedvűen mentek vissza a gépek mellé. Ezen a napon minden véradó mara­déktalanul helytállt a mun­kában. Az újszegedi gyár dolgo­zói végül is 157-en adtak vért egy napon. Több mint 30 liter vért szállították in­nen el különleges hűtőszek­rényekben, hogy onnari Íjáé­melyik percben továbbíthas­sák a fontos gyógyszert oda, ahol' nagyon várják. Szalma Gézán é újjal nem tudtak megbirkóz­ni. Sók volt a selejt, a mű­szaki hibákból kár. A tervezett 94;4 százalé­kos költségszint Helyett az toső félévben 90,4 százalék­kal termelt a Tisza Bútor­ipari Vállalat. Szegedi segítség Április óta a vállalat kebe­lén belül él, dolgozik a sze­gedi bútorgyár is, melyről sok jót mondanak a vállalat vezetői. Igaz, sokat hozott a konyhára is. A Tisza reka­miévázok készítésében terven felül több százezer forint ér­tékű munkát végez a szegedi üzem, högy kisegítse testvé­reit. De amit a szegedi ho­zott, elvitte a szolnoki és a a csongrádi. így aztári elma­radtak az önköltségi terv tel­jesítésében. Az új konyhabútor garni­túrák gyártása zűrzavart okozott, s ekkor köszöntött bc az iparátszervézés. Sokan azt hitték,,, véglegesen ösz­azecsap a; hullám a Tisza Bú­toripari Vállalat felett Pe­dig lény-égcben ekkor kezdő­dött meg a' kilábalás. Azóta törleszfenek az adósságtíök s remélik, hogy ev végére tel­jesitik az éves tervet. Sőt úgy számítják, hogy már a ;negyédik negyedévijén tiszta lappal kezdik a munkát. Ciklusos módszerrel Az önköltségcsökkentésben is előbbre szeretne jutni a vállalat, ezért Csongrádon is hasznosítják a szegedi üzem­ben jól bevált ciklusos ter­melési módszert, A most kö­vetkező hetek-ben szegedi szakemberek utaznak majd Csongradra, hogy segítsenek az újfajta munkaszervezés meghonosításában. Helyes, hogy előbbre lép­nek a gazdaságos- termelés­ben, a munkaszervezésben, d<- jó lenne, ha ezzel együtt előbbre lépne a hazai kony­habútorgyártás is, s a sok huzavona után megkezdődne az újfajta- varia konyhabúto­rok sorozatgyártása a hazai igények kiptóm'tósére. keres adrih KÖNYVELŐT kisipari szövetkezet. Részletes önéletrajzot ,,Szeptember 30" jeligére a hirdetőbe. kérünk le­S. 33645

Next

/
Oldalképek
Tartalom