Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-24 / 223. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd, 1963. (weptember IC ü Szovjetunió kormányának nyilatkozata (Folytatás a 3. oldalról.) Kuba Wett, sem a kubai vezetők részéről, sem a szovjet kormány részéről nem fért semmiféle kétség. Azt a tényt, hogy a kubai behatolásra megállapodás állt fenn az Egyesült Államok kormánya és a kubai ellenforradalmárok között és csupán a behatolás pillanatának megválasztásáról volt még szó. fél eiztendő múltán nyilatkozatban megerősítette Miro Cardona, a kubai ellenforradalmáról: egyik vezére. 1963 áprilisában nyilvánosságra hozta azt a tényt, hogy a kubai ellenforradalmárok egyezményt Írtak alá az Egyesült Államok kormányával a kubai behatolás megszervezésének kérdéséről. Ilyen körülmények között a Szovjetunió a proletár nemzetköziség szellemében Járt cl, nem Ingadozott, Kuba forradalmi vívmányainak megvédésére rendelkezésre bocsátott* rakéta-nukleáris erejét. A kubai nép elszántsága és a szovjet rakéták megtették a magukét. Mindez világszerte közismert. Nem most először találkoztunk a kínai vezetőknek olyan kijelentésével, hogy a 'nemzetközi feszültség enyhüléséért, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttéléséért vívott harc ellenkezik a világforradalom, a nemzeti felszabadító mozgalom feladataival. A világot átfogó munkás- és nemzeti felszabadító mozgalomnak a háború utáni években szerzett tapasztalatai meggyőzően bizonyítják, hogy a szocializmusért vívott harc szorosan összefonódott a békéért vívott harccal. A népek forradalmi és felszabadító harcának egyetlen valamennyire is fontos kérdését sem lehet ma a békéért és a békés együttélésért folyó harccal való kapcsolat nélkül vizsgálni. E tapasztalatokat általánosítva a kommunista éa munkáspártok képviselőinek részvételével 1960-ban megtartott tanácskozóéról kiadott nyilatkozat rámutat hogy éppen -a békés együttélés viszonyai között jönnek létre a kedvező lehetőségek ahhoz, hogy kibontakozzék az osztályharc a kapitalista országokban, a népek nemzeti felszabadító mozgalma a gyarmati és függő országokban. A forradalmi osztályharc és a nemzeti felszabadító harc sikerei viszont előmozdítják a békés együttélés megszilárdulását.* A két rendswr békés együttélése során a fejlett kapitalista országokban fellendül a munkásosztálynak, a dolgozók tömegeinek gazdasági és politikai harca az imperializmus ellen, saját létfontosságú követeléseik teljesítéséért, a szocializmusért. Az élet azt mutatja, hogy a békére, a békés együttélés megszilárdítására Irányuló politika nem gátolja, hanem előmozdítja a nemzeti felszabadító mozgalom fellendülését Nyilvánvaló tény, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének viszonyai között több mint ötven ország érte al nemzeti függetlenséget. A gyarmati elnyomás alól felszabadult erazágok ma már egyre komolyabb politikai tényezővé válnak nemzetközi téren. Ma már egyetlen világproblémát sem lehet megoldani az ő részvételük nélkül. A marxizmus—leninizmus tanítását, a kommunista mozgalom fő irányvonalát revízió alá véve a kínai vezetők olyan elméletet próbáinsüt rákényszeríteni a nemzetközi murvkásoszályra, es a nemzeti felszabadító mozgalomra, amely szerint a forradalmat "forradalmi háborúk* segítségével kell előre lendíteni. A kínai vezetők véleménye szerint a szocialista országok csak ily módon vihetik előbbre a forradalom ügyét a kapitalista országokban. Itt arról van szó, hogy a kínai vezetők megszegik azt a lenini tételt, amely szerint a forradalom minden ország dolgozóinak belsó ügye, és a forradalmat nem szabad exportálni A Kinat Népköztársaság v«oe161, amikor a forradalom előre lenditéset hirdetik, felelőtlenül abból indulnak kl, hogy a forradalom mindig, mindenütt és minden körülmények között lehetséges. Figyelmen kívül hagyják n tényleges osztályerőviszonyokat, nem törődnek azzal a kérdéssel vajon megvan-e a forradalmi belvizet valamely országban, nem veszik számításba a nemzetközi helyzetet A kínai teoretikusok tudatosan egyhatomba dobnak sok különböző kérdést a világháború, a lokális háborúk, a nemzeti felszabadító és polgárháborúk, a népfelkelések, a forradalom békés és nem békés útjának kérdését. Erre azért volt szükségük, hogy elferdítsék az SZKP és más testvérpártok álláspontját, úgy állítsák be a dolgot, mintha » kommunista mozgalom azáltal, hogy a béke megvédésére vett iránta, a forradalom ellen lépne fel. Ezzel szemben az SZKP és a testvérpártok álláspontja világos. Mi a leghatározottabban ellenezzük a világháborút, mint ahogy egváltalán ellenezzük az államok közötti haborúkat. Világháborúra csak az Imperialistáknak van szükségük, hogy idegen területeket kaparintsanak meg, taigazzanak es kiíosszanak népeket, harcoljanak a szocialista országok ellen. Az SZKP é» más marxista—leninista pártok ugyanakkor feltétlenül szükségesnek tartják, hogy maximális éberséget tanúsítsanak az -erő helyzetéből* folytatott Imperialista politika által szült valamenynyi lokális háborúval és konfliktussal szemben. A tények arról tanúskodnak, hogy bizonyos imperialista körök szembe kerülve az erőknek a világszocializmus Javára történt megváltozásával, attól való félelmükben, hogy a világháború az imperialisták teljas vereségével végződhet, a helyi lokális háborúk kirobban tására helyezik tétjüket, ezen az úton igyekeznek megvalósítani agresszív szándékaikat. Valamennyi demokratikus és békeszerető erő feladata — a leghatározottabban szembeszállni a lokális háborúk imperialista fókolompoeaivol. Ez annál inkább lényeges. mivel a helyi háborúk szolgáltathatják azt a szikrát, amelytől a világháború lángra lobban. A kínai vezetők súlyos hibát vétenek, amikor azt állítják, hogy a lokális konfliktusok semmilyen körülmények között nem vezetnek termonukleáris világháborúhoz. Megfontolásaik logikája a holyi háborúknak a politika elfogadható és célszerű eszközeként való elismeréséhez, a szocialista országok számára pedig a forradalom -exportjának* elfogadásához vezet. A ml viszonyunk a nemzeti felszabadító háborúkhoz, a népi felkelésekből eredő polgárháborúkhoz elvileg kífogásolhatatlan. A szabadságukért, függetlenségükért és a szocializmusért fegyverrel harcoló népek igazságos háborút vívnak, és ezeket mi mindig támogattuk, és a jövőben ls támogatni fogjuk. A felszabadító háború, amint a polgárháború is, rendszerint egy országon belül folyik. Ezzel kapcsolatban nem merül fel a nukleáris fegyverek alkalmazásának kérdése. Azokat ilyen háborúkban mindeddig nem alkalmazták. Ez érthető is. hiszen ilyen esetekben gyakran még az ellenfeleket elválasztó front vonala is meghatározatlan. így volt ez Vietnamban, Kubában, Algériában és más országokban. -A forradalmi háborúnak* a forradalmi fejlődés előretörését célzó teóriája egyáltalában nem új: ezt az elméletet a trockizmut porlepte archívumából vették elő. A kínai teoretikusok előtt, akik szüntelenül ismételgetik a forradalom -megtiltására* vonatkozó szánalmas szovjetellenes rágalmalkat, természetesen nem lehet Ismeretlen dolog, hogy a forradalom nem Moszkvából vagy Pekingből érkező utasításra megy végbe, hanem amikor megérett, s ekkor semmiféle -tilalommal* nem lehet megállítani. Ha ők valóban hisznek abban, hogv a forradalmat baloldali forradalmi frázisokkal végzett hókuszpókuszok segítségével elő lehet idézni, akkor igen távol kerülnek a marxizmus—leninizmustól. A szocializmus, a nemzeti felszabadító mozgalom győzelme elkerülhetetlen. Ez objektív folyamat, amely az emberi társadalom fejlődéséből következik. Ahogyan annak idején a kapitalizmus felváltotta a feudalizmust, úgy a szocializmus is elkerülhetetlenül legyőzi a kapitalizmust. A kapitalizmus összeomlásának folyamatát nem állíthatja meg sem Washington, sem London, sem Párizs, sem Bonn. Nem az a kérdés, hogy *legyen-e forradalom vagy ne legyen*, ahogyan a pekingi teoretikusok állítják. Csak naiv emberek feltételezhetik, hogy csupán óhajtania kell a -fc/rradalmi frázis viszketegségben* szenvedő személyiségek valamelyikének, és a forradalom abban a pillanatban lángra lobban a világ bármely részén. Az ilyen elméletek szerzőinek el kellene gondolkozni azon, vajon mi az oka, hogy az éleit minden hókuszpókuszuk ellenére maga mögött hagyja őket A Szovjetunió politikájának befeketftésére irányuló törekvésében a kínai kormány nem riad vissza durva koholmányoktól sem, amelyek sokszor az ostobaság határát súrolják. Kijelenti például, hogy a szovjet vezetők a nemzeti felszabadító mozgalmat -a holtak mozgalmának* nevezték. Ügy látszik, a kínai vezetők minden eszközt jónak tartanak, ha az a kitűzött célhoz vezet. De engedjék meg a kérdést: mi közük nz ilyen módszereknek a kommunista erkölcshöz? A Szovjetunió mindig úgy vélekedett, és ma ls az a véleménye, hogy a felszabadult országoknak függetlenségük megvédése érdekében a jelenlegi viszonyok között nem szabad leszerelniük, hanem fokozniuk kell védelmi erejüket, és a Szovjetunió segíti is őket ebben a jogos törekvésükben. A Szovjetunió nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is támogatja a fiatal felszabadult országokat, segítséget nyújt nekik nemzeti érdekeik megvédésében. E segélynyújtást népünk internacionalista kötelességének tartja. Mi az oka annak, hogy a kínai vezetők mélyen hallgatnak a kérdésnek erről az oldaláról? Ezekre a kérdésekre a válasz nem kétséges. A kínai vezetők célul tűzték maguk elé, hogy rést ütnek azon a barátságon és együttműködésen, amely a Szovjetuniót ós a többi szocialista országot a nemzeti felszabadító mozgalomhoz tűzi. A kínai vezetők erre a maguk külön kalandor céljaik érdekében törekednek. E célokból fakad egész jelenlegi politikai irányvonaluk. Miközben az SZKP és a szovjet kormány őszintén törekedett és törekszik a szocialista tábor és a kommunista világmozgalom egységének megszilárdítására, a Kínai Népköztársaság vezetőt egyre meszszebb mennek et a szakadás útján. Azokat a nézeteltéréseket, amelyek egyfelől a Kínai Kommunista Párt vezetői, másfelől pedig az SZKP és a kommunista világmozgalom között felmerültek, egyre nagyobb mértékben átviszik az államközi kapcsolatok területére. A kínai kormány nyílt ellenséges cselekedetekre ragadtatta magát a Szovjetunióval szemben. Külpolitikai cselekedetei egyre élesebben szembehelyezkednek a Szovjetunió és a szocialista testvériség többi országának békeszerető politikájával. A kínai, vezetőknek az SZKP ellen és a többi marxista—leninista párt ellen elhangzott legutóbbi megnyilatkozásai figyelmet keltenek még egv másik vonatkozásban ls. Nemcsak felülmúljál: valamennyi korábbi megnyilvánulásukat a szitkozód ások és a durva Jelzők számában, hanem feltárják az Imperialisták előtt a kommunista mozgalom belügyeit, a szocialista országok kormányainak és pártjainak bizalmas levelezését, nemzetközi tárgyalások és a testvórpártok tanácskozásairól készült bizalmas feljegyzéseket. A Kínai Kommunista Párt vezetői válogatás nélküli szavakkal és kifejezésekkel durva rágalmakat szórnak a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságóra, vezetőségére, más kommunista és munkáspórtok vezető szerveire és vezetőire, különösen pedig N. Sz. Hruscsov elvtársra. Mindebből nyilvánvaló, hogy különleges célul tűzték maguk elé azt, hogy kompromittálják a kommunista világmozgalomnak azokat a kiemelkedő vezetőit, akik következetes elvi harcot folytatnak a kínai vezetők szakadár vonala ellen. Mindez azt mutatja, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői átlépték az elvtársi, pártszerű vita kereteit és ma már nyílt politikai harcot folytatnak az SZKP és a többi marxista—leninista pórt ellen saját külön céljaik érdekében. Egyre erősödik az a benyomás, hogy a kínai vezetők politikai ellenfeleiknek tekintik azokat a marxista— leninista pártokat és s pártok vezetőit, amelyek és akik nem értenek egyet velük. Pártunknak, az egész szovjet népnek érzéseit és gondolatait Juttatta kifejezésre az SZKP Központi Bizottságának Júniusi plénuma. Határozatában a plénum hangsúlyozta: •Az SZKP Központi Bizottságának plénuma maradéktalanul és egy emberként helyesli az SZKP Központi Bizottsága elnökségének, Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a kommunista világmozgalom erői további tömörítésére irányuló politikai tevékenységét', valamint mindazokat a konkrét cselekedeteket és intézkedésekel, amelyeket az SZKP Központi Bizottságának elnöksége tett a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságával fennálló kapcsolatok terén.* A szovjet kormány kijelenti, hogy továbbra is megtesz minden tőle telhetőt a felmerült nézeteltérések megszüntetésére, nem sajnál sem erőt, sem Időt, hogy megerősítse az egységet Kínával a marxizmus —leninizmus és a proletár nemzetköziség elvei alapján. A szovjet kormány szerelné Ismételten hangsúlyozni, hogy az ideológiai kérdésekben felmerült nézetkülönbségeket, a pártok közötti nézeteltéréseket nem szabad átvinni a szocialista államok közötti kapcsolatok területére, eszközül felhasználni nacionalizmus és sovinizmus, bizalmatlanság és gyanakvás szítására ezen államok népei között. Nem lehet semmiképpen sem menteni azt a tényt, hogy a Kínai Népköztársaság vezetői a felmerült nézeteltérések elvtársi megvitatása helyett, ahogy ez azonos gondolkodású kommunistákhoz Illik, szovjetellenes kirohanások és pártunk ellen irányuló rágalmazó támadások útjára léptek. Mélységesen meg vagyunk győződve arról, hogy a kialakult helyzetben továbbra ls Időszerű a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió kormányai, a Kínai Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja közötti nyílt vita megszüntetése. Az SZKP és a KKP kpviselőinek 1963. Július 3-től 20-lg Moszkvában lefolyt találkozója nem fejeződött be, hanem a kínai küldöttség javaslatára félbeszakították és megállapodtak a találkozó folytatásában. Rá kell mutatni arra. hogy a Kínai Népköztársaság kormányának ós a Kínai Kommunista Párt vezetőségének legutóbbi cselekedetei, az SZKP és a Szovjetunió ellen Indított ellenséges kampány egyáltalán nem tanúskodnak arról a szándékról, hogy folytassáK a találkozót. Amikor mi készek vagyunk arra, hogy minden lehetőséget felhasználjunk a felmerült nézeteltérések áthidalása érdekében, ezt azért tesszük, mert őszintén törődünk a szocialista testvériség országainál: és a kommunista vllágmozgalornn&k az érdekeivel, az összes népek békéjének és biztonsagának megszilárdításával Továbbra is megteszünk minden tőlünk telhetőt a Kínával való egység, a kommunisták sorai egységének megszilárdítása érdekében. Igen nagy hiba lenne azonban, ha a kínai vezetőik hamisan értelmeznék jóakaratunkat. Ha továbbra is szándékukban áll ellenséges cselekedeteket tenni a Szovjetunió ellen, rágalmazni pártunkat és a többi testvérpártot, erősíteni frakcióé tevékenységüket a kommunista világmozgalomban, akkor teljesen tisztában kell lennünk azzal, hogy ezen az úton a leghatározottabb elutasításba ütköznek az SZKP, az egész szovjet nép részéről. Mi egyetlen jottányit sem engedünk a marxizmus—leninizmus elveiből, nem engedünk semmiféle kalendorkodú kirohanásokat, amelyeket politikánk ellen intéznek, hiszen pártunk, az egész kommunista mozgalom lenini irányvonalának megvalósításától függenek a szovjet emberek és az összes népek létérdekei, a világban végbemenő forradalmi folyamat újabb sikerei, a béke és a szocializmus sorsa Pártunk továbbra ls harcolni fog minden olyan próbálkozás ellen, amelynek célja letériteni bennünket erről a helyes lenini útról. (MTI) Kitüntették Kiss Károlyt A népköztársaság Elnöki Tanácsa Kiss Károlynak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárának a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréséül 60. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. I 13439 vagont raktak meg vasárnap Már a hét végén országszerte meggyorsult a vagonok kirakása, s ennek köszönhető, hogy vasárnap sok üres kocsit adhatott a vasút. Vasárnap országosan 13 439 kocsit raktak meg, amire a MAV történetében — munkaszüneti napokon — még Megnyílt az újságírók világtalálkozója Rádióműsor nem volt példa. Különösen sok építőanyagot sikerült elszállítani, ami nagyon fontos, hiszen sok építkezés anyaghiánnyal küszködik, A MÁV állandóan «zorgalmazza, hogy a szállíttatok ne csak az ürés kocsik "megszerzésére* fordítsanak nagy energiut, hanem hasonló nagy gonddal íöródjenek a | címűkre érkező vagonok kirakásával, mert különben a Hétfőn délután az .algíri hírt, hogy Kina nem küldte j MAV "em tud *lé« ÜWs kt>" Casino de Corniche-hrm ün- képviselőit a találkozóra. | cslt adni. nepélyesen megnyílt az új . ságtrók III. világtalálkozója, amelyen 60 országból a sajtó, a rádió és a televízió mintegy kétszáz munkása vesz részt. A találkozó résztvevőit az algériai kormány és az algériai nép nevében Belkaszem Serif miniszter üdvözölte. Köszöntötte a találkozó résztvevőit P. A. Szatyukov, a Pravda főszerkesztője, a szovjet küldöttség vezetője és felolvasta Hruscsov szovjet miniszterelnöknek a találkozó résztvevőihez intézett üdvözletét. Az első beszámolót Róbert Buteaux francia újságíró mondotta el »Az újságíró a népek közötti párbeszéd középpontjában- címmel. Ezt követően a találkozó első napján még több előadás hangzott el. Algíri újságíró körökben értetlenül fogadták azt a Kedd KOSSUTH RADIO 4.30 Hírek. 4.33 Vidáman, frissen! 3.00 Hirek. 5.03 Falurádió. 0.00 Hirek. 6.25 Pillenatfelvílel. 7.00 Hírek. 7.10 UJ könyvek. 7.30 Színház- éa moziműsor. 8.00 Műsorismertetés, o.io Zenekari muzsika. 6.50 Harsan a kürtszól 9.30 Népi zene 10 00 Hírék. 10 óra 10 Reflektorfényben. 10.16 Kamarazene. 10.59 Kalozklsaozazony. 13.00 Hírek. 12.15 Tánczenei koktél. 12.67 A vidéki színházak műsora. 13.09 Barangolás Olaszországban. 13.10 A Nyugat leánya. 14 00 Hírek. Szimfonikus könnyűzene. 14.49 Madrigálok. 15.08 Ural önéletrajz. 15.15 Daljátékokból. 16.00 Hírek. 16.10 A Cyermekrádió műsora. 18.33 Ilanüa Bándi kalandjai. 18.50 Zenekari muzsika. 17.56 Műsorismertetés. 18 00 Hírek. 18.15 Nemet Zenei Het. 10.45 Esti beszélgetés. 19 00 Népi együttesek műsorából. 19.36 A Szabó család. 19.Sí Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20 25 Tánczene. 20.40 Glóbus. 22.00 Hirek. 22.15 Magyar nóták. 32.50 Mai szemmel ... 21 ora Operarészletek. 24.08 Hirek. 1.10 Zongoraverseny. PETŐFI RADIO 6.10 Torna. 6.30 Hírek. 8.06 Hírek. 14.00 Vidám alkotás -a nyitány. 14.10 Időjárásjelántés. 14.35 Donizetti: Boleyn Anna-jelenet. 14.46 Kalandozás a földgömbön. II. 15.01 Hírek. 15.08 Romantikus hangverseny. 15.46 Idényzárás után. 16.00 Tánczene. 16.50 Időszerű nemzetközi kérdések. 17.00 Hicek. 17.05 Színes népi muzsika. 17.40 Hogyan nézzük? 18.00 Az orosz forradalom dalaiból, n.15 Gyerekszáj. 11.45 Filmzene. 19 00 Hírek. 10.05 Beszéljünk szépen mágyaruii 10.20 Wagner: A walkür. Zenedráma 20.33 Hegedűmuzsika. 21.00 Hírek. 21.01 Könnyűzene. 32.23 Marit. 23.00 Hírek. Ttltviilúmiigpr 17.40 Hírek. 17.50 Ifjüeágl filmklub. A Kopár sziget cimü japán film vitája. 11.50 A PM 28as központ. Látogatás az Orion Cyárban. 19.05 Dán falvakban. A Magyar TV riportfilmje. 10.30 Tv-híradó. 19.43 Szép álmokat, gyerekek! 19.55 Belépés csak tvnézöknek . . Látogátás egyik harckocsizó egységünk esti 16gyakorlatán. 20.15 Küttvszó nyolckor. Jugoszláv revüfilm. 21.33 Az orvos vá ..<ol. Tornából felmentve . ., ji.46 Hírek. Tv-híradó (ism.)