Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-21 / 221. szám

Szombat. 1963. szeptember 21. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 A nagy falelemek gyártásának korszerűsítéséről tárgyalt a KGST építőanyagipari szekciója KENYERÜNKÉRT ír A KGST építőipari állandó bizottságának építőanyagipari szekciója ötnapos tanácskozást tartott Volgográdban. A megbeszélésen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió képviselői vettek részt. Megbeszélték a könnyű- és sejtbetanból előállított nagy falelemek, az azbeszt-, cementtermékek és az ásványgyapot termelésének fejlesztésével összefüggő feladatokat. Megvitatták a tagországok cementipara és a tudományos kutatás szorösabb együttműködésével foglalkozó kérdéseket és a legfontosabb építőanyagok szabványosításának teendőit. A tanácskozás végül elfogadta a szekció 1964. évi munkatervét. Szüntessük meg a felesleges pereskedéseket! Az igazságszolgáltatás előtt olyan felek állnak, akik nem haragszanak egymásra. Még sok közös tennivalójuk és megbeszélni valójuk lesz az ítélet elhangzása után is. Lesznek közös problémáik, tárgyalásaik, mert nagy ka- ni a "kéz kezet mos* politi pocs, a termelési egymásra- ka alkalmazását. mindenben a maximumot kö- ból, de az is lehet, hogy esuveteljék az egyes vállalatok, pán olyan megfontolásból, Vagyis megköveteljék a ha- hátha abbahagyja a másik táridők pontos betartását, a fél, vagy hátha közbeszól jó minőséget, azt, hogy a valami "csoda*. Ez a "megtermelés minél jobb legyen, próbálom mód* mindenképS egyben meg akarja szüntet- pen elítélendő. És az a vállalat, amely a kereset beutalság fogja össze őket. Nem is személyes ügyükkel ülnek itt, nem személyi igazukat keresik és bizonyítják, hanem vállalatuk érdekeit képviselik. Mert itt, a szegedi döntőbizottság előtt csak vállalati ügyekkel foglalatoskodnak. I döntőbizottság feladata A városban 1957-ben alakult a döntőbizottság. Kizárólag vállalatok, intéanények, szövetkezetek vitás ügyeit intézi- Fő cél: elérni, hogy a vállalatok szigorúan, és egyre szigorúbban betartsák a tervfegyelmet. Cél, a vállalat a/kezében levő anyagi eszközökkel jól gazdálkodjon, úgy gyarapítsa azt, hogy a népgazdaságnak és a lakosságnak egyaránt haszna váljék bedőle. .Továbbá, hogy a szállítási szerződések határidejét jó minőségű tennék szállításával betartsák. Amikor egy-egy vitás kérdés eldöntésével, különböző .szankciók alkalmazásával tisztázza egy-egy döntőbíró az'elé került ügyeket, minden esetben azért teszi, hogy a-vállalatok minőségileg jobb eredményeket produkáljanak, tervüket teljesítsék. S ez el• snsorban a Iak06sag érdekében szükséges. „Ha por, bál legyen per!" Két törvény szabályozza ezeket a pereskedéseket Az egyik az, amelyik kimondja; al vállalatok állam iránti kötelessége, hogy egymással szemben fennálló különböző igényeiket érvényesítsék. A másik pedig az elsőt szabályozza. Megszabja, hogyan és milyen módon kell ezeket az igényeket érvényesíteni. Ez szabja meg, hogy még a peres eljárás megindítása előtt a vállalatok kötelesek igényeiket részletesen eljuttatni az illetékes intézményhez. A felszólított pedig meghatározott időn belül köteles részletes válaszát a követelő szervnek elküldeni. És itt kezdődik, hogy a döntőbizottság elé kerüljön egy ügy. Igaz, előfordul, hogy sok esetben nem folytatják le ezt a levelezést. Vagy úgy, hogy már a panaszos fél nem .kezdeményezi az ügy ily modort történő elintézését, vagy pedig a keresett fél nem küldi el válaszát. A gyakoribb eset persze az, hogy a vállalat igényét bejelentő felszólításra elutasító a válasz. Az illető nem ismeri el a vele szemben támasztott igényt. És ekkor jön: "ha per. hát legyen per.* Ez azon töm nem haragosdiskodás. Nem az egyes vállalatok bosszantását szolgálja, hanem ezek a perek a termelés és a lakosság minél jobb ellátása érdekében történnek. A törvény kimondja: valamennyi vállalatnak állam iránti kötelessége, hogy igényeit a másik vállalattal szemben érvény&ítse. Persze ebből korántsem az következik, hogy akkor jó, ha minél iöbb az ilyen perek száma. Nem, csupán annyit, szükség vas arra, hogy egymástól ,megpróbálom mód" elítélendő nyújtása után azonnal hajlandó elismerni hibáját, sok felesleges munkától kímélhetne meg több szervet, s több, az üggyel foglalkozni Es mégis! Az volna az iga- kénytelen embert, zi megoldás, ha minél keve- Leginkább azonban úgy sebb ügy kerülne ide a döntő- volnának elkerülhetők ezek bizottság elé. Mert előfordul ügyek, ha az illető válla az is, hogy az illető intéz- latok megfelelő termékkel és mény tudja, nincs igaza, de meghatározott időben telje válaszában mégsem ismeri sítenék szállításaikat azt el. Talán csak időhúzás- Méry Éva PRÓBA AZ OLAJKÚTNÁL ehézségeink vannak dankénti termése. Tehát párt és a kormány kivánsáa kenyérgabona-ter- nem kívánunk lehetetlensé- ga, október 20-ig be tudjuk mesztésben. Gondja- get Szeged és a járás leg- fejezni a vetést Félő azonink nem abból adódnak, jobb szövetkezeteitől, ha azt ban, hogy a mostani őszi káhogy a szocialista mezőgaz- mondjuk, hogy termeljenek nikulát ismét esőzések váltdaságban nem értenek olyan ők is, már a jövő esztendő- ják fel, s napokra, esetleg hejól a termeléshez, mint a ben, annyi búzát mint a fe- tekre is megakadhat a munháború előtti Magyarorszá- hérváriak. A tiszamenti gaz- ka. Ezért nem tudjuk eléggé gon. Mai szocialista mező- daságokban. az úgynevezett hangsúlyozni: a kukoricatögazdaságunk kenyérgabona bánáti földeken — ismerve a rést, cukorrépaszedést elsőtermésátlagai jó három má- talajok minőségeit —, azt sorban azokon a földeken zsával nagyobbak, mint mondhatjuk, itt a feltételek kell befejezni, melyekbe amilyeneket a 20-as, 30-as lényegesen jobbak, mint Szé- mindenképpen kalászost kell években takarítottak be az kesíehérvár környékén. vetnünk. Azt tapasztaljuk, akkori gazdaságok. A baj A szegedi járásbeli úgyne- nem mindenütt folytatják oka: a vetésterületek nagy- vezett rossz homokon is szervezetten a kukoricatöaráiiyú csökkenését nem kö- szinte egyik esztendőről a rést. Az emberek egy része vette a termésátlagok hason- másikra megkétszerezhet- a háztájiban foglalkozik, máló mértékű emelkedése. Ezt jük a rozstermés mennyisé- sok takarmánybehordással; a termelés szerkezetén be- gét, ha korán és jól előkészí- kender-. burgonya- gyülüli ellentmondást kell most tett talajba vetjük a magot mölcsszállítasokkal foglalmegszüntetnünk, és ehhez Erről a Dél-alföldi Mezőgaz- koznak. Igaz, egyszerre sok megvannak lehetőségeink. dasági Kísérleti Intézet gaz- területen halad a munka es Jövő esztendei kenyerünk Hágának tapasztalatait*- nem:isross;z ütemben! 'ügy -i.-iih^n ,,a„0 mrvet nuskodnak. Az asotthalmi, vélik, igy is elkeszuinek nasorsa alapiaban veve m^ ^ kerületekben táridőre. S ez a módszer renés^ a járásban isl c^kúgy »8_hold átlagába^ idén !2 geteg veszélyt rejt magában. ket! ben Sint orstagosan két nagyon mázsa 52 kiloiramm rozster- Később az esetleges, kapkoi fS til eSk. mést értek eL A szomszédos das^o= a mmoseg ro V^rvik- mirHonkrónm telie- szövetkezeti gazdasagokban vasara mehet. Sínk ken a vrtéstervté most haladta meg az 5 A közeli napokban nagytesitenimk kell 3 vtó^ten/e- ^^ g rozstermés A ál_ rüieteken kezdődik meg a % 250 kataszterí lami gazdaságnak a tiszta búza vetése is. A cél erdekéhold búzTró ro^vetóíőí nyeresége nagyobb volt a ben jó biztosítékot nyújthat hold buza- es rozsvetesroi rozsterm té bbj mint a munkához a vetésben résztt kell szamot adni a jaras ruzsierrnesziesooi, mint nremizáláia eazdocáeainak uavanakkor amenyi a homoki tsz-eknek vevo dolgozok premizalasa riőbTn el teíl Sínünk holdra jutó bruttó be- ^ Dunántúli me^ek egyes !„ . ,,, . vételként mutatkozott Tehát gazdasagaiban holdanként 6 13 és fél ezer hold arpave- veieinem muiaiKOZOU. íenat rélnréminmnt hirtosi-. ttéisel is A második feladat" nem 32 ldove!> 3 mutragya- 101101 célprémiumot biztositessel is. A második teiadat ^ g munkával keU teka_ tanak a vetogepkezeloknek liuvciiu , - tmLminden eszközzel kell a termésátlagokat. A termésátlagok nagysága pedig döntően a telajelőkészítésen és a vetésen múlik. rékoskodni, az olcsóbb melés érdekében. ter- és a traktorosoknak. Ezt a pénzt csak akkor kapják meg és oszthatják szét maguk köS

az említett gazdaság zött, ha a vetés már kikelt, kübekházi kerületében láthatóan tökéletesek a csatlet? 501 holdon néhány ki- lakozó sorok, megállapítható, kwivezőbh időszak logramm híján 17 mázsás bú- hogy kellő mélységben van a kedvezőbb időszak ^em^ értok el M idén ^ g megfelelő a ^zám Ezt a területet a gazdaság js négyzetméterenként. Ezek búza vetésére a A szeptember 20-ával érkezik el, s október 30. körül végződik. S ezt sokéves csupán két éve használja, s arra senki sem emlékszik a is alapvető feltételei termésnek. megfigyelesek is igazolják. környéken, mi kor szerves A Földművé ésugyi Minisz- trágyáztak itt utoljára. A kitenum az allam, gazdasagok magasló termésátlagok jó tóhat esztendei búzatermés- ^előkészítéssel, a csapadék atlagat vizsgálta meg, a ve- ga^ág^ felhasználásával, —tes idejetol taggoen. wat korai veté^k műtrágyázás- leghasznosabb segítséget ehéz, problémákkal teli napok telnek most a szövetkezeti vezetők. gazdák felett. A legtöbb, N' Nem kétterületen — • esztendő tapasztalatai sze- ^ biztosították, rint a szeptember 20-a es séges- ezen 30-a közötti vetések adták a melyhez hasonló nagyon sok legnagyobb atlagtermest, megyében - ha ta fe.42 "Jézsát. Az október 20 vítunk /^"ő ' —30.' korotti vetések termese ton is a 30 nJla2sás ten^ mar 51 kilóval kevesebb elérése sem leheteUenség holdanként, míg a novem- r. . , . , , K ber közepe táján befejezett Járjuk a falvakat, s azt tóvetések a statisztika szerint P382™^"*, hogy a szövet2 mázsa 30 kilogrammal ad- keIzeü vezetők, gazdák álta tak kevesebb termést a szeptember végi vetéseknél. E számok ismerete eloszlatja azokat a hibás nézteket is — melyek sokáig tartották magukat hogy nem pártszervezetektől várják. Az alapszervezetek kommunistái a személyes példamutatáson túl a legtöbbet tehetik azért, hogy mindenki megértse, akinek csak kevés köze is van mezőgazdaságunkhoz: a kenyérgabona-kérdés ma nemcsak államgazdasági - , . ,m,ar megértették, mit probléma hazánkban, hanem var toluk az ország. Szépen szaporodnak már a bevetett holdak, a zöldellő táblák. Az idei első ősz. amikor a tszek is nagy tömegben haszLCUV uiuguaai, —r-, in-iu .. . . _ kifizetődő nálunk a kenyér- 031,311 a kalászosok alá alapgabona-termesztés. Valóban lra®'akent a műtrágyát. Sonem sok a nyereség akkor, £an feszülnek arra, hegy gaha későn, rosszul előkészí- honatermesztésben utolérjék, tett talajba, a kialakult rossz legalábbis megközelítsék a szokás szerint kevés magot 8zekesfehervanakat. Az újvetünk szegedi Haladas Tsz iden A székesfehérvári Szabad P!Ída"\?,ertódi .293'as búzá" bol 18,17 mazsas atlagterelsőrendű politikai kérdés is. Nem mehetünk minden esztendőben újra meg újra segítségért a Szovjetunióhoz, hogy kevés a kenyerünk, kérünk néhány ezer vagon búzát akkor, amikor megvan a módunk ahhoz, hogy hazai földön termesszük meg szükségleteinket. Ugyanakkor a (Siflis József felv.) Mint már jelentettük lapunkban, az Üllésen feltárt földgázt — amelyet a műúttól nem messze fekvő 5-ös számú kútból hoztak felszínre — termelési próbára fog-1 ugyanitt már ták. Éjszakai felvételünk jól ábrázolja, hogy az úgynevezett csőfáklyából 6—8 méter magasra lövell fel a láng, amelyet viszont most már az ember ural, s bármelyik percben lecsillapíthat. Élet Tsz példája a napnál is fényesebben bizonyít! Az ország egyik leggazdagabb, leg- j^i''"'/ jobb szövetkezete ez a Sza- - ' bad Élet, s ezt a csaknem kizárólag a búza termesztésben elért kimagasló sikereivel érte eL A korszerű termelési nyek betartásával már 1955ben 17,70 mázsás átlag búzatermést ért el. 1959-ben 22,10 mázsa volt a holdankénti termésátlag. S azóta öt éven át állandóan 20 mázsa felett van ebben a tsz-ben a búza holszovjet mezőgazdaság gabomést ért eL Ez jó startnak nafeleslegeire lényegesen naszamít a 20 mázsa fölé. Váci József, a sándorfalvi Üj rangiát Élet Tsz elnöke a 3° gazda búza- naferezotttagával mondta a minap: Homokpusztán (ahol a xor a tez birtoka elterül) nem követeimé- 4-5 Tázsás roftermes. A rozsvetes nagyobb részét már befejezték, s holdanként .300 kilogramm vegves műtrágyát használtak fel alapműtrágyaként. H Autóparkoló cpíil majd az újszegedi Torontál téren A termálfürdőt más területen helyezik el Nem valami impozáns lát- A Torontál tér egyik részét azt, hogy egyes részleteit vány jelenleg még az újsze- majd erre használják fel. A esetleg nem használhatják gedi hídfő mellett levő te- megmaradt terület pedig ki- még fel. rület, a Torontál tér. Bár a tűnöen alkalmas járművek A fürdő elhelyezése a kút szegélyén emelkedő modern parkírozására. Most még ke- közvetlen közelében már lakóházzal lezárt, egységet vés a megfelelő várakozási nem lehetséges, mert oda. alkot, előbb-utóbb sort kell hely a városban, gondoskod- mint ismeretes, gáztalanító keríteni ni kell róla, hogy a jövőben és forró víz tároló medencék részletes rendezésére. — amikor még sokkal na- kerülnek a Mélyépítési TerAnnak idején hírt is adtunk gyobb lesz a gépkocsik szá- vező Intézet vízhasznosítási róla, hogy az új fürdő itt épül majd fel. El is készültek terveivel, csakhogy azóta kialakult az a nagy koncé pici ójú városfejlesztési program, melynek végrehajtása ma — elegendő legyen. Ily módon kétszázezer lakosú várossá dő is fel fog épülni. Igaz, a teszi Szegedet, s a hídfő tö- Torontál térre tervezett fürvébe fürdőt építeni most dót másutt felépíteni nem lemár nem szabad. het, mert a terv pontosan GALAÍDFE=Ü,CKVSZÜ^R: LD«™' - ^V— gcssé teszi a hídfő íorgai- nyokhoz, s emiatt ki is setervei szerint. A liget más területén már elképzelhető a fürdő, úgyszintén az Ogyeszsza-lakótelep»en, a majdani művelődési ház közelében. Természetesen a termálfür- Az elhelyezéssel kapcsolatban azonban a Torontál tér igazi nagyvárosi térré válik. inának rendezését. még nem született döntés, Újszeged északi részének most készülő részletes rendezési terve esetleg még kedvezőbb területet biztosít a iejlezték, de ez nem jelenti termálfürdő számára. asonlóképp szakítani akarnak most a szinte megdöbbentően alacsony kenyérgabona-átlagok/ kai a balástyai Móra Ferenc Tsz gazdái is. Beláttak, hogy korai vetés nélkül, jó talajmunka nélkül nincs, nem is lehet jó termés. 750 holdnyi rozsvetésükből 500-zal már készen vannak. Balástyán is, mint más községekben, szakemberek, szövetkezeti gazdák egyformán vallják: teljesíthető a gyobb szükség van a gyarmati iga alól nemrég felszabadult afrikai és ázsiai államokban, melyek elsősorban a kommunizmus építőitől várnak segítséget. Ezért is követelik meg felsőbb szerveink a vetési munkákban a legszigorúbb tervfegyelmet. Azt, hogy végre annyi vetésünk legyen, mint amennyit terveztünk. Kétségkívül, egyes gazdaságokban magas az összterületekhez kép>est a kenyérgabona aránya. Ezt azonban mindaddig nem csökkenthetjük, amíg el nem mondhatjuk, teljesítettük ezt a feladatot is: feleslegeink mutatkoznak kenyérgabonából. CSÉPI JÓZSEF Fehér Lajos elvtárs látogatása Békés megyében Fehér Lajos, az MSZMP kovácsházi járásban a KunPolitikai Bizottságának tag- ágotán felépült termelőszöja, a Minisztertanács elnök- vetkezeti társas sertéshizlalheiyettese kétnapos látoga- dát nézte meg tást tett Békés megyében. Az A iátoga,ás másnapján az első napon — szerdán — ellátogatott a Bélpés megyei főkapitányságra, Orosházán megtekintette az épülő üveggyárat és az alföldi kőolaj- a konzervgyárat termelő vállalatot. A mező- meg. orosházi városi tanács vezetőivel tanácskozott, Békéscsabán pedig a hűtőházat és tekintette