Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-20 / 220. szám

Péntek, 1963. szeptember 20. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 NEM SZÉGYENBÉLYEG, élüzemjelvény kerül a gyár homlokzatára — Soha annyi rosszat nem írtak rólunk, mint tavaly — fogadtak a Szegedi Ruhagyár munkatermeiben. — Most itt az alkalom, írjanak jót is. Olvasóink közül bizonyára emlékeznek még e riportcímekre: «Űj profil, új gondok a Szegedi Ruhagyárban* »Nem szükségszerű az apály a ruhagyár termelésében sem.* "Ismét felfelé ível a ruhagyár termelése.* Való igaz. tavaly többször írtunk arról, hogy sötét felhők tornyosulnak a Szegedi Ruhagyár egén, s aligha derül ki az év végéig. Tavaly bizony sokan az üzem dolgozói közül lelki szemeikkel már bélyeget láttak a gyár homlokzatán. ahol évek során hosszú ideig büszkélkedett az élüzemjelvény. Friss kéz, vidám kedv A bajokat ecsetelő évzáró riportunkban így írtunk: "Remélhető, hogy 1963-ban töretlen leró a munka lendülete és nem kerül szégyenbélyeg az élüzem cím helyére.* S most a munkások arra figyelmeztetnek bennünket, itt az alkalom arra, hogy jót írjunk az üzemről. Szóval amit kilenc hónappal ezelőtt reméltünk, az valóra vált? A tavalyi nyomott hangulaton már régen túl vannak az üzem dolgozói. Az első negyedévben ugyan még kísértett a közelmúlt, de a mai eredményekről már sok jót mondanak az emberek. A munkasikerek nem kopogtatnak a gyár kapuján, hanem ott muzsikálnak minden teremben. Méghozzá nagyon vidáman, elevenen. A hangszórók nemcsak hangulatos magyar nótákat, hanem ritmusos táncdalokat is közvetítenek, s asszonyok, lányok keze automatikusan alkalmazkodik az ütemhez. Friss a kéz. vidám a kedv. Ki ne hallgatná szívesen a jó munkát, a jó munkásokat köszöntő dalokat. Kísértett a közelmúlt Vegyük sorra az öröm forrásait. Ügy hiszem, első és legfontosabb, ami a többit js megalapozza, az együttes, jó munka. Nem új felismerés már a ruhagyárban, hogy a munkások tettekre bírásának, a szocialista munkaverseny szervezésének alapvető módszere a gondoknak, a feladatoknak megismertetése és megosztása. Ezzel kezdték az évet, s ha kísértett is a közelmúlt, az átszervez/0 esztendeje. a kezdeti nehézségeket csakhamar leküzdötték. s ma már rendszeresen túlteljesítik esedékes tervüket. Ez a megállapítás nemcsak a mennyiségre vonatkozik, hanem a részletekre is. Az éves terv az egy főre, egy napra eső termelés mennyiségét 665 forint és 24 fillérben jelöli meg. Az első negyedévben csak 651 forintnál tartottak, a második negyedévben pedig már elérték a 669 forintot Ezért nem túlzás azt remélni, hogy a termelékenységi tervet is túlteljesítik. A tavalyi tényszámokhoz mérten az idén 4,5 százalékkal kell többet termelni a ruhagyárban. Már látni, hogy ezt teljesítik is. A termelésnövekedés teljes egészében a termelékenység növekedéséből származik. Az sem csoda, hogy az önköltség is lényegesen csökkent a különböző intézkedések hatására, különösen az anyaghányad csökkentése révén. Ez is egyik szülője az örömnek, a vidámságnak. Mert tegyük hozzá, ebből lesz az év végi nyereségrészesedés, amelyből az első fél évben már 10 napi keresetnek megfelelő összeget tettek félre. Ha továbbra is jól dolgoznak, ez a menynyi ség, a felosztható nyereségrészesedés csak növekedhet Milyen lesz a holnap ? Vajon visszakerül-e az élüzemjelvény a gyár homlokzatára? Ennek sok feltétele van, a többi között az is, hogy az első osztályú áruk részaránya eléri-e a 96,5 százalékot Júliusban már 97,6 százaléknál tartottak, augusztusban pedig ezt is megtoldották egy tizeddel. Ez a ma. De mit hoz a holnap? A vállalatnál már szeptemberben elkészítették a jövő évi tervjavaslatot El is küldték a minisztériumba. Sőt, már meg is érkezett a módosítás. S ezzel a módosítással együtt az idén várható termeléshez mérten közel 12 százalékkal kell többet gyártania a Szegedi Ruhagyárnak és telephelyeinek. Éppen ezért a tavalyi év végi remény, hogy töretlen lesz a, munkalendület 1963-ban, ezt jövőre is fenn kell tartani, mert az új év, ha most már nem is hoz új profilt, de hoz új feladatokat, új gondokat bőven. Világszínvonalon alapozzuk meg a magyar mezőgazdaságot Németh Károly elvtárs aa Időszerű mezőgazdasági kérdésekrőt beszélt Mihályteleken MAPIRENDEN: ________ .A B A bérlőket terhelő lakásjavítás ÉVEK ÖTA vajúdó kérdés, hagy ki csinálja meg azokat a lakásokban előforduló tubákat, például a rossz csapot, a lepergett vakolatot, a cserépkályhát, melyet a'bérleti szerződésben foglaltak szerint nem az Ingatlankezelő Vállalatnak, hanem a lakónak kell rendbe hozatnia. Csinos kis könyvecskében adták ki az Építésügyi Minisztérium 13/1961. tszánaú körrendeletének irányelveit a bérbeadót, ftfletőleg a bérlőt terhelő karbantartási és pótlási kötelezettségekről, éppen csak az a baj, hogy se egyik, se másik nem tartja be. -Vem is képes rá, az azigazMaradjmrk egyei őre a lakónál. Ismeretes, hogy milyen nehéz kisiparost szelezaii. olyat pedig szinte lehetetlen, aki például tartósat] és olcsón, tehát szakszerűen megjavítja a leszakadt ablakredőnyt. Vagy olyat, akj a szétrobbant cserépkályhát átépíti. Lehetne még sorolni a "hiánycikkek* sorát, ki-ki kedvére kj tudja egészíteni a példatárai, aki áüami házban lakik, DE MI a megoldás? Évek éta gondolkoznak már rajta az illetékesek, s nagyjából ki is, alakult. Az IKV ötszáz lakótól megkérdezte tavaly, mit szólna hozzá, ha bevezetnék a javítószolgálatot s csaknem kivétel nélkül azt a választ kapta, hogy akár holnap megrendelnék a szükséges munkák elvégzését, ha volna kitől. Lényegében nyitott kaput döngetünk akkor, ha a lakókat terhelő lákásjavítások számára lehetőséget követelünk. A lehetőség megvan, sőt kell is élni vele. Csupán az a kérdés, hogy mikor kap az ingatlankezelő annyi pénzt, hogy megfelelő számú új szakembert alkalmazzon, s számukra megfekjő műhelyeket biztosítson, Körülbelül 14 és fél ezer állami lakás, hivatalos szóval élve, bérlemény van Szegeden, hetven százalékuk azonban a Belvárosra, az első kerületre jut. Nem lenne tehát célszerű a javítószolgáltató részlegeket a közigazgatási kerületek szerint felállítani, mert az csak megnehezítené működésüket. Az IKV tervei szerint, miután körülbelül 40 fős létszámmal bíró javítószolgáltató részlegük megalakulna, olyan körzetek szerint osztanák fel a várost számukra, hogy mindegyiknek egyenlő arányban jusson a munka. Dunaújvárosban a város fennállásának kezdete óta végzi az ingatlankezelő a karbantartási munkákat, nemrégen Budapest két kerületében, valamint Miskolcon is bevezették a vízvezeték-szerelésben. Szeged mellett Pécs és Debrecen is arra készül azonban, hogy a lakásokban előforduló mindenféle hibát az említett javítószolgáltató csoportok hárítsanak el. Igen jónak látszik az az ötlet, mely szerint a lakók méltányos öszszegért szerződést kötnének az IKV-vel, amelynek szakemberei azután, hasonlóan az üzemekben megszervezett tervszerű karbantartáshoz, bizonyos időközökben megjelennének a lakásokban, s elvégeznék a berendezések ápolását, még mielőtt nagyobb kár esne. A lakásfelszerelések minősége, élettartama üy módon igen megnövekedne. ELŐBB-UTÓBB, 6 most úgy látszik, hogy már rövidesen megoldódik ez a kérdés, s az IKV nemcsak követelni fogja, hogy az őket terhelő javításokat végezzék el a bérlók, hanem módot is ad elvégeztetésükre. Mindenki jól járna vele. Tovább bővül a választók A ruházati kereskedelem őszi-téli felkészüléséről A Belkereskedelmi Minisztérium ruházati főigazgatósága és a Férfiruha Nagykereskedelmi Vállalat csütörtökön ismertette a ruházati kereskedelem őszi-téli felkészülését. A tájékoztató szerint az idén már nem hiányoznak a főleg vidéken keresett sötétebb tónusú, fekete-fehér mintás, pettyes flanellanyagok és készruhák. Változatlanul jó lesz az ellátás férfiöltönyből és női kabátszövetből. Ujabb hazai gyártmányú és importanyagok színesítik a választékot. A korábbi években több bírálatra adott okot, hogy külsőleg alig megkülönböztethetők a női átmeneti- és télikabátok. Ezt a hiányosságot az idei őszi-téli szezonra a felhasznált szövetek választékának bővítésével és a szőrmék széles körű elterjesztésével szüntették meg. Gyermekkabátokat is készítenek szőrmével. A női konfekcióruhák választékának bővülésében említésre méltók az olcsó ára miatt mindenki számára hozzáférhető, gyúrtelenített kikészítésű, műszálkelméből gyártott ruhák. Némi nehézségre számít a kereskedelem a fiúöltöny- és nadrágellátásban. Másfélszer annyiról gondoskodtak ugyan, mint tavaly, de a kereslet lényegesen nagyobb a vártnál. Az őszi-téli rendelkezésre álló férfi ruhák mennyisége kétszerese a tavalyinak, s ennék 70 százaléka változatosabb színű, olcsóbb áru. Igen nagy mennyiségben rendelkezik a kereskedelem olcsó szövetfelöltőkkel. Csütörtökön Szegeden tett látogatásokat a szerda óta Csongrád megyében tartózkodó Németh Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Reggel a megyei pártbizottságon Győri Imre elvtársnál, a megyei pártbizottság első titkáránál folytatott megbeszélés alkalmával Rózsa István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára és Balogh István elvtárs, a Szeged városi pártbizottság osztályvezetője tájékoztatta a megyében és a városban folyó építkezések helyzetéről. Ezt követően személyesen is felkeresett több építkezést, amelyekhez Győri Imre és Balogh István elvtársakkal együtt elkísérte Perjési László elvtárs, a Szeged városi pártbizottság elsö titkára is. Ugyancsak velük együtt kereste tel a Szegedi Konzervgyárat. A délutánt Szeged-Mihályteleken termelőszövetkezeti parasztok körében töltötte Németh Károly elvtárs. Ide elkísérte dr. Sándor János elvtárs, a Szeged városi pártbizottság titkára is. Az Űj Élet Termelőszövetkezet meglátogatása után a mihályteleki művelődési otthonban gyűlésen beszélt az Új Élet és a Táncsics Termelőszövetkezet nagy számban megjelent tagságához, Mihálytelek dolgozóihoz. A szegedi építkezéseken és a konzervgyárban A Csongrád Megyei. Építő- Borvendég Béla Ybl-díjas ipari Vállalat vezetői: Szani építőművész, a Szegedi TerIstván főmérnök, Molnár vező Intézet főépítésze és Sándor, a csúcsvezetőség Nagy János tervezőmérnök párttitkára Takács István nyújtott tájékoztatást a jeépítésvezetővel az újszegedi lenlegi munkáról és a továbcsarnokot és az igen nagy fontosságú, létesülő gyártelep megkapó építési munkálatait Az építkezések után a Szegedi Konzervgyár munkájával, problémáival ismerkedett Németh Károly elvtárs. Dr. Ábrahám Antalné, a gyár igazgatója, Náczi Jánoe üzemi párttitkár, Veres József főmérnök és Réti András főkönyvelő nem titkolták el, hogy nehéz szezon volt az idei. A békési jégverte területek és egyéb okok miatt kiesés mutatkozik a paradicsom feldolgozásában, gyümölcsből sem volt olyan jó az idei év, mint tavaly. Ezenkívül a munkaerőhiány is nagy gondokat okozott. Zöldségfélékből viszont — zöldbabból, zöldborsóból, lecsóból — jóval terven felül teljesítenek, pritaminból is többet dolgoznak fel, s általában igyekeznek azon, hogy az idei gyengébb szezonban is A mihályteleki szövetkezeti gyűlésen Ogyessza-lakótetep monumentálisan kibontakozó építkezésénél várták Németh Károly elvtársat és a vele érkezett megyei, illetve városi pártvezetőket, hogy bemutassák legjelentősebb építkezéseinket A vendégek nagy érdeklődéssel járták be a máris kiterjedt: lakónegyedet, amelynek beépítési tervezője bi tervekről. Velük együtt tekintették meg a Blaha Lujza utcai és az Egressy Béni utcai épülő, illetve már elkészült szövetkezeti lakásokat, valamint a Bérkert utcai lakóházakat. Végül a műszaki gumigyár építkezését keresték fel. ahol Szolcsányi Gábor építésvezető mutatta be a befejezés előtt álló nagy az össz-tervteljesítésnek eleget tegyenek, az exporttervet is túlteljesítsék. Igen biztatók azok az adatok is, amelyek a gyár fejlődéséről beszélnek. Elegendő .ennek jellemzésére már az is, hogy hat évvel ezelőtt még csak 52 millió, az idén pedig már 260 miliő forint az egyévi termelési érték. Mikályteleki tsx-gaxdák között A mihályteleki Üj Élet Termelőszövetkezet földjeit, szinte valamennyi .munkahelyét felkereste Németh Károly elvtárs, hogy minél behatóbban ismerkedjék meg a szövetkezet életével, munkájával, gondjaival. Érdeklődött a paprikafűző asszonyoktól, megtekintette a tehenészetet sertéstenyészetet, felkereste a csibenevelőt Miután itt is, ott is szót váltott a dolgozókkal, őszinte hangú beszélgetésre ült öszsze a tsz vezetőivel. A beszélgetésen Nagy István, az Üj Élet Termelőszövetkezet elnöke, Árendás József, a tsz párttitkára és más vezetők, több brigádvezető is résztvett — Milyen nagy utat tett meg ez a község, amely egykor a város zsellértelepülése volt, mások gazdaságából élő feles, harrpados dolgozók lakták! Most pedig önálló, saját maguk sorsát irányító szövetkezeti parasztoké itt minden — vetődött fel a beszélgetés során. — Igen, az emberek többsége talán már tisztában van ezzel — tette hozzá Németh Károly elvtárs. — Most épMagyar—niger együttműködés A Niger Köztársaság kormányküldöttsége, szeptember 16 óta hazánkban tartózkodik. Csütörtökön délután a Külkereskedelmi Minisztériumban Baczofú Jenő minis®. terhelyettes és Mamadou Maida, a Niger Köztársaság földművelésügyi minisztere aláirta a két ország együttműködési megállapodását, pen ezért még a szívek csatáját, a lelkek csatáját kell megnyerni. Jó lenne elérnünk, hogy mindenki szívében is éljen a szövetkezeti gondolat. Szóba került ebből adódóan a szövetkezeti munkaerkölcs számos kérdése. Főként arról beszéltek, hogy amikor most a szövetkezet minden terhet magára vállal abból, ami azelőtt nyomta a dolgozó parasztságot, akkor feltétlenül mindenkinek munkával is hozzá kell járulnia a közös gazdaság fejlesztéséhez. — Én híve vagyok a háztáji gazdaságnak — mondotta Németh Károly elvtárs. — Milyen alapon tart viszont igényt háztáji földre az — vetette fel a kérdést —, aki nem dolgozik a közösben? Világos, hogy aki kevesebbet dolgozik a közösért, az kevesebbet is kaphat annak előnyeiből,' s egyebek között háztáji földre sem tarthat úgy igényt, mint a szorgalmasan dolgozók. Ez olyan igazságos elv. amelyet senki sem támadhat meg. Ezeket a kérdéseket boncolgatta igen élénk érdeklődés közepette a mihályteleki művelődési otthonban megrendezett gyűlésen is. Ennek kapcsán alapos tájékoztatást adott az ország mezőgazdaságáról, a jelenlegi feladatokról és aláhúzta annak fontosságát, hogy most az őszi vetést, mihamarabb él keli végezni. — Kötelességünk megtermelni az ország kenyerét — hangoztatta és kijelentette, nem fordulhat élő, hogy a tervnél kevesebbet takarítsunk majd be. Az adottságok megvannak gabonatermelésünk növeléséhez, de szükséges hozzá a dolgozó parasztság felelősségteljes, szorgalmas helytállása is. Ez segíthet hozzá ahhoz, hogy népi államunk ezentúl is naponta oda tehesse minden doigozó asztalára a 3 forintos, a világ legolcsóbb kenyerét. Kifejezésre juttatta beszédében, hogy pártunk és kormányunk messzemenően 'segíti felvirágoztatni a magyar mezőgazdaságot, de ehhe»: a dologozó parasztság egyértelmű támogatása, akarata szükséges. Ha ez nem fog hiányozni — mondotta —, akkor minden reményünk meglehet rá, hogy a következő három év alatt megfelelő világszínvonalon alapozzuk meg azt a magyar mezőgazdaságot, amelyben könnyebb lesz a munka, nagyobb lesz a gépesítettség foka és az eddiginél is jobban mentesülnek a dolgozó parasztemberek a nehéz fizikai munka alól. A beszéd iránt megmutatkozó nagy érdeklődést tanúsította az is, hogy azt követően sokan felszólaltak, kérdéseket tettek fel, véleményüket mondták el, amelyekre azután részletes választ kaptak.