Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-14 / 189. szám
8 DÉL-MAGYARORSZÁG Szerda, 1963. augnszfö* W. Magyar t^^^atm^m^mmmmmmmmmmmmmm rapszódia Bepillantás a Magyar Állami JSépi Együttes életébe A szabadtéri játékokon nemcsak magyar szerzők nevévei és müvével hangsúlyozzák a színpad nemzeti jellegét, hanem azzal is, hogy évenként meghívják vendégszerepelni a Magyar Állami Népiegyüttest, mely a magyar népművészet, a népi ének, zene és tánckultúrát reprezentálja e nagyhírű színpadon. Az együttes örömmel jött minden meghívásra, mert megtisztelőnek érezte az itteni szereplést és külön gonddal készült minden nyárra. Hogyne készült volna, mikor á legmaradandóbb élmények közé tartozik az a húszperces vastaps, amivel a múlt nyáron jutalmazta és ünnepelte okét a közönség. Idén pedig nem egy, hanem három este énekelnek, muzsikálnak, táncolnak a Dóm téri színpadon, több mint húszezer nézőnek. Bemutatkozásuk alkalmából pillantsunk be a népes művészeti gárda életébe az együttes művészeti vezetőinek — Rábai Miklósnak, Csenki Imrének. Lantos Rezsőnek, Baross Gábornak. Mátyus Zoltánnak és Horváth Vincének — tájékoztatója alapján, akikkel munkatársunk kiadós beszélgetést folytatott a felkészülés valamennyi mozzanatáról. Saját gyűjtés, saját feldolgozás Új arcok a tánckarban Aslágenku<ánalegnag)obb„slágei^ Már a próbákon feltűnt, s bizonyára a közönség is észreveszi az előadásokon, hogy a tánckarban sok a fiatal. A múlt évi bemutató óta több új tehetséget szárnya alá vett és kinevelt az együttes. Hogy s mint történt ez? — Kevesen tudják, hogy az együttes művészei nemcsak szerepelnek, énekelnek, muzsikálnak és táncolnak, hanem műsorszámaikhoz jórészt maguk gyűjtik fel a népi hagyományokat, dallamokat. táncmotívumokat és szokásokat, s a feledékenység burkából kifejtett anyag a kollektív alkotó munka kohójában válik színpadra alkalmassá, színpadszerűvé. Nemcsak hivatásos gyűjtőjük, az együttes egykori táncosa. Maacz László gyújt, hanem többen is a müvés*ti vezetők közül. Csenkv Imre es Rábai Miklós nevét például nagyon sokszor olvassuk a műsorfüzetben. Ebből m kitetszik, hogy a gyűjtés után a művészi rendszerezés, az. alkotás folytatása, magasabb szinten, tudatos fotoon itt zárul le. Húsz kilométer kesktnyfilm Az együttes archívumában húszezer méter keekenytilmfel vételt őriznek és forgatnak, melyre a különböző magyar tájegységek népszokásait, tánchagyományait, népi játékait rögzítették, a huszonnegyedik órában. De még ez a szám sem teljes. Hiszen szorosan együttműködnek, együtt dolgoznak a Népművelési Intézettél, amelynek még gazdagabb anyaga van e* mindenben támogatja őkei. A gyűjtőmunka még napjainkban is folyik és követi azt az átalakulási tempót, amelyen a régi népi szokások újabban átmennek. Tanúi lehetünk a szegedi műsorban egy termelőszövetkezetben tett gyűjtőút eredményességének is. 1962-ben a Nagyrédei Szőlőskert Tszben gyűjtötték a lakodalom Nagyérden című kompozíció "nyersanyagát*, s máris teljes szépségében átnyújtják a közönségnek. Nem másolás Szerepelnek az együttes műsorában eredeti parasztdalok, dallamok és táncok is, de ezek annak csak kisebb részét teszik. A műsor nagyobb része az együttes házi szótárában szereplő szóval jellemezhető: "triós* mű — azaz az ének-, zene- és tánckar egyidejű, együttes szereplésére utal. Közbeeső lépcsők az egyszerű folklór szvitszerű feldolgozásai, amikor több falu néptánca szerepel együtt, egy kompozícióban, továbbá a meseszerű feldolgozások, melyekben nagy szerep jut az érzelmi kifejezésnek. Ilyenekben nem lesz fukar a műsor, ha csak ez Első szerelem és az Ecseri lakodalmas felvételét említjük is. Van ezenkívül balladafeldolgozásuk is, és arra törekszenek, hogy a Jövőben, a népművészet hagyományaiból megkomponálhassák a legmagasabb rendű feldolgozást, a teljes estét betöltő néptáncjátek műfaját. Az utóbbit ez indokolja, hogy a néptánc formanyelve tökéletesen alkalmas magas fokon, a mai kor emberének igénye szerint szólni, a hagyományos kifejező eszközökkel is. Képzett művészek Ez a szeles skála természetesen magas fokú művészi felkészültséget követel az együttes minden tagjától. Sőt mi több: állandó és rendszeres képzést, tanulást Nem feltűnő ezért, hogy amikor az énekesek, táncosok és zenészek napi munkaprogramjáról érdeklődünk, olyanokat tudunk meg. hogy több órát vesz igénybe a gyakorlás és az oktatás, képzés. A táncosok "tanrendjében* például ilyen bejegyzések szerepélnek: tánctörténet, zeneoktatás, baiettgyakorlatok, néprajz, balett- és táncírás, maszk készítés, akrobatika ... Vagy vegyünk egy személyes példát: Albert István prímás, a Magyar Zeneakadémián végezte tanulmányait. Ennek megfelelően magasak a követelmények is az együttesbe való fölvételnél. Legalább háromévi néptáncgyakorlat és balett alapképzettség a fölvételi föltétel, sok egyéb követelmény mellett kérdeztük a beszélgetés alkalmával. S a válasz: Magyarországon nem folyik hivatalos néptáncképzés, ezért az együttesnek magának kell gondoskodnia elfáradó táncosai helyett újabbakról, akik az ő mesterségbeli tudásukat elsajátítják és szerepkörüket átveszik. Erre kicsit későn jöttek rá, ezért egyszerre nagyobb arányú felfrissítés vált szükségessé, minthogy az alapító tagok és az idősebb táncosok nagyjából ugyancsak egy generációból valók. Az utóbbi két évben ezért több fiatalt maguk közé vettek, akik azóta, a rendszeres képzés és gyakorlás eredményeként, kitűnően beleilleszkedtek az együttes művészeti munkába. Tizennégy fiú és lány a tánckar új "szerzeménye*. A régi tagok természetesen továbbra is a régebbi megbecsülés szerint dolgozhatnak Van a tánckarban nem egy 35—37 éves táncos is, aki még ma is győzi fizikummal és kedvvel ezt a szép és lelkesítő művészi munkát, de ugyanakkor még a fiatalok, az utánpótlás nevelésére is jut energiája. Gyakran halljuk az együttes zenekarának és kórusának számait a rádióból, de legalább annyiszor találkozunk velük hanglemezeken is. Különösen külföldön kapósak az együttes lemezei, kint élő magyarok és érdeklődő idegenek körében egyaránt. Ugyanakkor azonban itthon sem maradnak el a keresletben. Természetes, hogy a hanglemezgyártás főcikke minden időben a táncdal és a táncmuzsika. A slágerek óriási szériáival nem képes versenyezni semmilyen klasszikus. De nagyon érdekes, hogy ezek után nem a szórakoztató muzsika egyéb műfajai következnek, hanem a népi ének és zene. A Magyar Állami Népi Együttes lemezei a legnagyobb "slágerek« a slágerek után. iemszuz&klcd egtyütiti+líkadi/e Minden eddigi műsorban feltűnt, hogy a Magyar Állami Népiegyüttes táncait olyan muzsikára koreografálták, amelyek mint önálló zenei kompozíciók is megállják a helyüket. Ennek a titka abban rejlik, hogy az első perctől kezdve megnyerték az ügynek a magyar zeneszerzők javát. A teljes zeneszerzői élgárda írt már az együttesnek zenekari számot vagy kórust, közöttük Kodály és Weiner, s valamenynyi jeles tanítványuk. Bárdos, Petrovics és Karai több kitűnő kórusmüvét ajánlotta fel az együttesnek, s az újabb, fiatalabb zeneszerző generáció is örömmel dolgozik velük együtt. A zenekar egyik száma kifejezetten a szegedi bemutatóra készült. Kodály Zoltán hozzájárult ahhoz, hogy szimfonikus zenekarra írt művét, a Székelyfonót, helyesebben annak egyes részleteit átdolgozzák, áthangszereljék népi zenekarra. Az igényes és nehéz zenei feladatot Vavrinecz Béla végezte el, így megszólalhat Szegeden a Székelyfonó három legszebb részlete, A citrusfa duettje, a Cseng a lapi és a zárókórus: Én istenem add meg nékem . .. A Székelyfonóval egyébként az együttes ének- és zenekarának ez a harmadik "találkozása*. Először a teljes művet mutatta be a kórus, szimfonikus zenekarral, később hangversenyszerű előadásban részleteket, s most Szegeden az említett harmadik variációt adják elő. A zenekar számára kevesebb szerző dolgozott, mint a kórusnak, mert úgy gondolták. hogy a vonósokból, klarinétból, cimbalomból és furulyából álló együttes nem engedi kibontakoztatni a komponista hangszerelési fantáziáját. Ez a tévhit azonban megdőlt, hiszen Gulyás, Vujicsics és a nemrégen elhunyt Lajtai számos "alapszámot* komponált a zenekarnak. Csak külföldön? Egy humorista, nem is olyan régen, rákapott a Magyar Állami Népi Együttesre, s azzal kacagtatta meg közönségét, hogy aki látni akarja az együttes műsorát, annak el kell utaznia Párizsba vagy Londonba. — Mert itthon — hegyezte tovább — látni lehet az Africana együttest, a román nagycirkuszt és mindent. KÉPEINKEN A Magyar Állami Népi Együttes énekkara (fent), jelenet ból (közéven) ee a F osztok.ibol (lent) (Somogyi Károly né és a Szüreten című táncjátékSelmeczi Tóth János felvételei) csak magyar népművészeti műsort nem. Akkor egy idős parasztember fölemelkedett a székből és odaszólt: — Tessék talán júliusban eljönni Bátaszékre! — Vagy augusztusban Szegedre — tehetjük hozzá mi. Most pedig, tréfa nélkül, nézzük meg az idei útitérképet. Júliusban és augusztus legelején az együttes bejárta szinte az egész Dunántúlt. Elvitte műsorát apró községekbe is. Egy hónapban 23 estén szerepelt, huszonháromezer néző előtt. Most Szegeden három előadást tart, s itt is gondolunk vagy húszezer nézőre. Szeged után pedig szinte megpihenés nélkül Észak-Magyarországra visz az útjuk, melynek főbb állomásai: Ózd, Salgótarján, Miskolc, Eger városok lesznek. DÉL-MAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megye* és Szeged városi bizottságának lapja. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Szerkeszti s szerkesztő bizottság Főszerkesztő: dr Lókft* Zoltán Szerkesztőség: Szeged Magyai Tanárekőztársaság útja 10. Telefon • 35-3S 30-03 Éjszakai telefon: '15-00 Kiadj-' a Csongrád Megyei Lapkiadó vállalat Felelős kiad.-: Kovács László Kiadóhivatal: Szeged. Klauzál tér L Telefon: 35-00. Sl-lí. tBektildöM kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza.) A lapot nyomja 1 Szegedi Nyomda vállalat Szeged. Kárász u. 0. INDEX: 25 053 Terjesztik a Csongrád megyei postahivatalok. Előfizetési dl) agy hónapra 1] Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál és ké» besltőnéL