Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-11 / 187. szám

68 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasamap, 1963. angusztus II. Őskori halászok és pásztorok nyomában Egyetemisták régészeti gyakorlaton Hódmezővásárhely határá- halcsigolya arra mutat, hogy a munkák. Állami és pártban, a Czukor-majorban, un- az itteni emberek életmódját vezetők egyszerű mezőgazmar negyeik hété ásató- a halászat alakította ki. dasagi mun^ áS kt sok folynak. Szegedi törté- Ezenkívül az állattenyésztés. rüTSks^r™ SaSt M nelemszakos egyetemisták Megtaláltuk egy ház cölöp- ásatás helyét A nr f-di/lo lninn.1i> U„1..XI jl„ r —r . .. .. * * ( , o ?S2/Ía-~ jeinek helyét- és régebbi ái- között volt"'Mód? GyS^ pusztai Gyula régeszeti spe- tásaink eredményeit megerő- debreceni mú^nT munka cial kollégiumának látogatói, sítye, az alapok egy 3 » té^fe Kr^ó^kT A£ Napi tíz óra munka A rekkenő hőségben napi tíz órát dolgozni — ásni a földet, lapátolni — nem gyerekjáték. Az elméletben elsajátított ismereteket -igazi ásatás* tapasztalataival akarják most a fiatalok megszilárdítani. Nepper' Ibolyának például régi álma teljesült ezen a nyáron, ö ugyanis régész szeretett volna lenni. Nagy élmény volt számára, hogy kezei nyomán régmúlt időkről tanúskodó leletek kerültek elő. A többiek is — Rácz Edit, Kovács István. Fehér Gyula, Vanó István, Domnanovich Rudolf •i— hasznosnak tartják az itt szerzett élményeket. Két szakember is tevékenykedett itt: dr. Gazda pusztai Gyuláné, a szegedi múzeum és Forrai József, a hódmezővásárhelyi múzeum restaurátora. A lelőhely nem új Az ásatások eredményeiről dr. Gazdapusztai Gyula, a József Attila Tudományegyetem Ókori Történeti és Régészeti Intézetének igazgatója a következőképpen tájékoztatott: — Nem új lelőhelyünk ez a terület. 1952-ben már dolgoztunk itt. Az első leletekre az állami gazdaság dolgozói silógödör ásása közben véletlenül bukkantak rá — Nagy számban találtunk sírokat. Többnyire alacsony termetű, déli-típusú emberekre jellemző csontvázakat ástunk ki. Volt azonban itt egy magas, északitípusú is. Az a kérdés vár most eldöntésre, hogy melyik elem, a helyi — ez az északi-típus — vagy a bevándorolt déli, alakította ki az itteni kora rézkori kultúrát. Megtalált ház — Sok hal pikkely ma-1 radvány, halszálka, halcsont, előkerült. — Nagy szenzációt kiváltó lelettel nem dicsekedhetünk, mégis jelentősnek kell tartanom ennek a feltárásnak az anyagát, mert ilyen jellegű régészed anyagunk nemigen van. Megtudtuk, hogy állandó érdeklődéstől kísérve folytak a budapesti Mezőgazdasági Múzeum kutatója. A Czukor-majori ásatás a napokban véget ért. Nem te* kintik azonban véglegesen befejezettnek. Az elkövetkező évek során szeretnék egy késő neolit kori háznak és környékének teljes feltárását elvégezni. Bálint Gyula Tanulságos emlékkiállítás a Mezőgazdasági Múzeumban Dicséretes, hogy az Orszá- Pethe hosszú évekig tanult gos Mezőgazdasági Múzeum külföldön. A mezőgazdasági a régi nagy magyar gazdák folyóiratszerkesztés úttörője, tiszteletére, munkásságuk be- a szakirodalom hivatott és mutatására emlékkiállításo- termékeny művelője, a szakismereteknek szóban és önálló, valamint fordításos munkák révén lelkes terjesztője, egyben a termeléstechnika fejlesztésének, az okszerű, a belterjes gazdálkodásnak egyik első hirdetője, Európa első felsőfokú gazdasági tanintézetének, a keszthelyi Georgikonnak jeles tanára volt, s kora ritka nagykat szokott rendezni. Ez időleges jellegű kiállítások során képet kapunk a régi, maradi gazdálkodási módokról, a múltnak feszítő gazdasági, illetve agrárszociális problémáiról, megismerhetjük a haladó hagyományokat s elsősorban az flinnepelt mezőgazdasági szakember munkásságát, a hazai mezőgazda- I ság valamely ágazatának fej- tudású polihisztor-egyénisélesztése körül szerzett érdemeit. A Múzeum az utóbbi években megemlékezett Mathiász Jánosról, a híres alföldi szőlőnemesítőről, Istvánffy Gyuláról, a jeles önológusról, Bereczki Mátéról, egyik legjobb almatermesztőnkről, Cserháti Sándorról, a növénynemesítés hazai úttörőjéről, Tessedik Sámuelről, az agilis szarvasi népnevelőről és mezőgazdaságfejlesztőről. Most Pethe Ferenc sokoldalú és érdemdús munkásságának emlékére rendezett kiállítást, születése 200. évfordulója alkalmából. ge. Pethének, mezőgazdaságunk egyik első fejlesztőjének is az volt a sorsa, mint több más úttörő magyar gazdának: méltó elismerés és megbecsülés helyett inkább csak elhallgatásban, mellőzésben, félreismerésben volt része. A Mezőgazdasági Múzeum valóban régi mulasztást kíván ezért pótolni, amikor e kiváló, haladószellemű szakember eddig koránt sem ismert, nagyértékű munkásságát impozáns emlékkiállítás keretében bemutatja. Ss. M. A nők és az alkohol A statisztikai felmérések dűl is maradt. Először csak zetése, rádió, televízió, mozi, kimutatják, hogy a nők kő- egy-egy fél deci "édeset* néha színház és — a szomzött is terjed a mértéktelen ivott, mint elmondotta, jól szédasszonyok, ebből állt az alkoholfogyasztásra való rá- esett neki, az élet valamivel élete. A baj itt kezdődött, a szokás, az alkoholizmus. Pe- könnyebb lett tőle, később szomszédasszonyoknál. Együtt dig a közfelfogás szerint: azonban rátért a rumivásra jártak a piacra bevásárolni "csúnya, ha egy férfi iszik, és az alkoholizmus szenve- hárman, köztük a házmesde még csúnyább, ha egy délyének rabjává vált. Rossz térné is. Az egyik asszony nő teszi ugyanazt.* társaságba, könnyű kalan- rendszeresen vett két üveg Ha sok száz alkoholistává dókba keveredett, a hatósá- s°rt a piacról való hazaérvált nő története alapján ku- gok gyermekeit már el akar- kezes után a házmesterné tatjuk a nők alkoholizmusá- ták venni tőle amikor elha- lakásában megitták. A két nak okait, akkor néhány ér- tározta, hogy szakít eddigi üvegből négy lett, majd hat, dekes összefüggésre bukka- életmódjával és jelentkezett "*Jd nyolc és ott iszogattak nunk. Így például míg a fér- elvonókúrára. Gyógyulása a házmesteri lakásban délfiak között az alkoholisták után életkörülményei is ren- elottönként. Mindhárman ráfelének az életkora a 25 és deződtek. szoktak a sörivásra oly mér35 év között van, addig a női Igen sok esetben játszanak tekben, hogy alkoholistává alkoholistáknál azt tapasztal- szerepet fentiekhez hasonló valtak. A nap legnagyobb juk, hogy fiatal korban alig tényezők a nők alkoholiz- reszét sörözéssel töltötték, van alkoholista nő, 35 éves musának keletkezésében, de italboltban azonban sohasem koruk után pedig számuk vannak más erők is, melvek ittak, mindig csak otthon. I. kezd szaoorodni és nem rit- egy-egy nőt az alkoholizmus B "né a háztartását egyre ka az olyan nő, aki 45 éves felé taszítanak. jobban elhanyagolta, férje kora után szokott rá az al- csak hosszabb ido múlva koholra. /ta/t a fiúk rendeltek tétt rá, hogy az ital körül _ . , , , _ valami nincsen rendben. Ennek a jelensegnek a K.J.19éves fonónő: vidék- mert az asszony tagadta az magyarázata abban rejlik, ről jött fel a fővárosba és italozásokat, majd később is hogy a nők alkoholistává vá- rossz társaságba keveredett. _ az alkoholisták rendes lasat rendszerint eletükben Az üzemből 3—4 fiatal lány szokása szerint — az elfobekövetkezett valamilyen tu- a munkát nem szerető fiatal- gyasztott mennyiségnek csak rés idézi elő. A családi élet emberek társaságába került egv töredékét ismerte el. Mifelborulása — akár a ferj, és együtt jártak szórakozni. kop azonban egy délután a akár a feleseg hibájából, oly A szórakozás ebben a társa- hazaérkező férj a feleségét állapotot teremt meg, melyből ságban természetesen nem a mély, sörivás okozta áloma már idősödő asszony nehe- volt elképzelhető italozás ból alig tudta felébreszteni zen tud kiutat találni Ideg- nélkül. betelt a mérték. A három rendszerének ellenallokepes- Az italt a fiúk rendelték férj közösen megbeszélte a sége csökken, gyakran válik és a lányokba is belekény- dolgot és a három asszony idegessé, izgatottá és a fe- szerítettek. K. J. — miután együtt jelentkezett elvonószültség oldását az italban ebből a társaságból sikerült kúrára. Azóta csak málnát keresi. Problémái termesze- kiszabadulnia — elmondta, isznak tesen nem oldódnak rpeg az hogy ő tulajdonképpen soitalozással, sőt súlyosabbá hasem szeretett inni. Egyik Adjunk segítséget! válnak, gyerekeivel sem tö- társnője rászokott a konyakrődik, munkáját is elhanya- ra és azt állandóan kívánta, Termeszetesen nem minden gólja. őneki mindegy volt, hogy eset ilyen szerencsés kimenemit iszik, nem az ital. hanem telű, van aki nem tud megNegyvenkét éves korában a társaság miatt ivott. A fiúk áUm a lejtőn, van aki nem hnavták el előbb fizettek, majd a lá- is akar. Ai italozás együtt S' Cl... nyoktól is pénzt követeltek jár a munkakerüléssel, a Ilyen eset volt Sz. K.-né az italozásért. O szerette a könnyű élet keresésével Az története akit férje 42 éves könnyelmű, vidám társasá- alkoholista jelleme fokozakorában hagyott el egy fia- **, szeretett táncolni, szere- tos elfajuláson megy keresztolabb nőkedvéért Az asz- tett különböző szórakozóhe- tül, az alkoholista nő is a s7onv eleinte megkísérelte lyekre járni. Minden este betegség egy bizonyos szakaféri/t iobb belátásra bírni ivott és észrevette, hogy ki- szában valósággal kivetkőzik akV azonban elköftötétt ha- vánja az italt napközben is, önmagából. Nem törődik senzulról és két gyermekéről anélkül, hogy megszerette kivel és semmivel, csak az f* alté Íondoskodott Sz K- volna. A táreaságból nagy itallal. Családok százai és néféfje jó keSű műve^- ijedtség árán szabadult: két százai válnak szerencsétlentő volt, az asszonynak nem . t,iK„ii»o+4Mr k-Plle+t doleozni Férie hűt- tattak es ot is kihallgatták lesz. kellett dolgozni, rerje nui ^ rendőrségen. A többieket Lehetnek valóban nehez lenné valasa után érthetően messze eikerüli azóta és az helyzetek az életben, nehéznem tudott könnyen beillesz- italozástól meg tudott szaba- ségek közé kerülhet valaki kedni az új helyzetbe, mun- dúlni. önhibájáján kívül is, egy , XL ,1, .. .,,„• • rossz házasélet felboríthatja kaba kellett állma es egye- A szomszédasszo„y M asszony lelki egyensúlyát — de az alkoholhoz menekiiA környezet, a tarsasag lés csak újabb bajak forráigen jelentős befolyassal van sává válik> nem pedig gyóegy-egy ember alkoholizmu- gyító eSzközzé. sának keletkezéseben Ez a Hogy megelőzzük a fenti esetétel azonban nemcsak a fia- tekhez hasonlók bekövetketalokra érvényes es nemcsak zését) többet kell törődnünk a fiúk, lányok tarsasaga tud munkatársainkkal, ismerőseítalozasra csábítani inkkel barátainkkal. Jobban Ezt bizonyítja I. B.-ne 35 keU vigyázni a csalácli élet éves nem dolgozó asszony épségének megóvására és foesete is. ö azok közé tartó- kozott figyelmet kell fordítazik, akik azért nem dolgoz- nl * fiatalok nevelésére. Azo.. , , kat az alkoholistákat pedig, nak, mert férjük maradi fel- akik már a SZieflvedély rabjaifogású. "Az én feleségem vá váltak, betegségükből kl pedig nem fog üzembe járni* ken gyógyítani és ezután se— mondja a férj és a gyer- gíteni kell őket, hogy új, mektelen asszony élete egy megfelelő baráti körbe kerülkicsit üres maradt. Taka- jenek. rítás, főzés, a háztartás ve- Dr. Bálint Istváu fiút betörés miatt lotartóz- né, ha az asszony alkoholista Jól haladnak a nyári talaj munkák a szegedi határban Amint eltűntek a határbői a gabonakombájnok, átvették helyüket a szántótraktorok. Nem hagyják szabadon kiszáradni a tarlókat. Gondos talajmunkával segítik elő a talajélet működését. A kiszáradt időben le nem zárt földeken már eleve nem lehet olyan jó termés az új évben, mint a szakszerűen nyáron elmunkált területeken. Képeinken: Keresztes István és Nagy Szilveszter sándorfalvi traktoristák 20 nap alatt 400 hold nyári mélyszántást végeztek el a Felszabadulás Tsz földjén. Felvételünk (balról) Keresztes István Sz 100-as traktorát mutatja be munka közben. Zsíros mély barázdákat fordít egymásra az eke az árpatarlón. Állandó munkában vannak most a tsz saját traktorai is. A szüntelen dologban nem ritka a gépeknél a meghibásodás. A tsz-nek azonban jól felszerelt gépműhelye van. Ennek a T—28-as traktornak — jobboldali felvételünk mutatja — éppen az adagolóját javítja meg gyorsan. pontosan Vajner József szerelő. Csak egy félóra s már indulhat a gép. Vajon kin nevei ? A párizsi Etienne Chavart elhatározta, hogy embertársait megtanítja — helyesen nevetni. Állítása szerint a legtöbb ember rosszul nevet. "A nevetés lényege a teljes belső fellazultság, a helyesen kacagókat orról lehet felismerni, hogy mélyről jövő, harsogó kacagással nevetnek.* A legtöbb ember, Chavart szerint az emberiség 90 százaléka, legfeljebb kuncogni tud. Chavart úr esti tanfolyamokon óránként 20 frankért megtanítja embertársait a nevetés helyes módjára. Aki tanfolyamát sikerrel elvégezte, diplomát is kap. amelyen egy nevető száj látható .. . Vajon kin nevet? Öröklakást nyert három ásotthalmi lottozó Két hónapja lottózik együtt Ásotthalmon Juhász Mihály tsz-gazda, Fődi György földművesszövetkezeti dolgozó és Gárgyán Mihály nyugdíjas vasutas. Egy< szer már volt is egy egytalálatosuk, a 27. játékhéten azonban "vastagabban* mosolygott rájuk a szerencse. A takarékszövetkezetnél vásárolt előfizetéses szelvénnyel egy szoba-hallos, főzőfülkés, loggiás, komfortos öröklakást nyertek a sorsoláson a budapesti VII., kerületi Baross tér 20—21. szám alatt felépülő társasházban. Mivel egyikük sem akarja otthagyni a faluját, s felköltözködni Pestre, majd eladják. Persze így is jól járnak a nyereménnyel.