Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-06 / 182. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd, IMS. augusztus 9. Hruscsov levele a hirosimai értekezlet résztvevőihez nüXSí* Hruscs?v levélben Nyfkita Hruscsov levelé- Levele befejező részében üdvözölte a Hirosimában ben rendkívüli jelentőséget Hruscsov a nukleáris íegy­összeUlt 9. nemzetközi atom- tulajdonít az általános 'és verek betiltásáért küzdő bé­és hidrogénfegyver-ellenes teljes leszerelés kérdésének, kemozgalmat konferencia résztvevőit. Emlékeztet arra, hogy a Augusztus 3-án kelt leve- nyugati hatalmak egyelőre lében Hruscsov megállapítja, nem egyeznek bele az álta­hoGy lónos és teljes leszerelésbe, az értekezlet a békés egy- majd megállapítja: -ezért a . más mellett élésért folyta- Szovjetunió nemcsak az ösz- A f2?^*4 miniszterelnök vé­tott küzdelemnek egy kü- szes nukleáris kísérletek ?Ü1 ^í00 a reményét, Iönösen jelentős időszaka- örökre való betiltásáért ha- ogy korunk leghumánusabb ék legnagyobb tömegeket fel­ölelő mozgalmának neve­zi. ban folyik: a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői parafálták a nuk­leáris kísérlet tilalmi egyez­ményt. -Mindenkinek világosan kell látnia" — írja Hruscsov —, hogy a magas légkörben, a világűrben és a víz alatt folytatott kísérletek beszün­tetése még nem jelenti a fegy­verkezési hajsza befejezé­sét, és önmagában nem háríthat­ja el a háborús veszélyt." A szovjet miniszterelnök rámutat, hogy a békés egy­más mellett élés politikájá­nak éppen az a lényege, hogy a békeszerető népek fö­lényére támaszkodva kényszeríteni kell a nyu­gati nagyhatalmakat a há­borúról, mint politikai esz­közről való lemondásra. nem a hirosimai értekezlet si­keresen megoldja a maga elé tűzött feladatokat minden tömegpusztító fegyver betiltásáért és tel- , , .... , ,, , <M & hozzajanil a termonukleá­Jes megsemmisítéséért ris háború elleni küzdelem harcol". kiszélesítéséhez. (MTI) Új-náci merényletek Észak-Olaszországban Az Alto Adige-i új-néci­cooportofk a bonni kormány és revansista-mi li ta rieta kö­rök támogatásával a hétfőre virradó éjjel újabb terro­rista merényleteket hajtottak végre. A legsúlyosabb merénylet Campo Tures közelében tör­tént, ahol felrobbantották a csendőrlaktanyát. E helység Kína ismét gabonát vásárol Kanadától Mitchell Sharp kanadai ke­reskedelmi miniszter hivata­losan bejelentette, hogy Ka­nada újabb megegyezésre ju­tott Kínával további kanadai hűtőszállításról. Az egyezmény értelmében a Kinai Népköztársaság há­Külpolitikai hírek , . i&púkban Szalah Bitar szíriai mi­niszterelnök hétfőn benyúj­totta lemondását. A forra­dalmi tanács elfogadta a le­mondást és ismét őt bízta meg kormányalakítással. Legújabb jelentések szerint az újjáalakított kormányban továbbra is Bitar a minisz­terelnök. Rendes kerékvágásba lendül az élet Szkopljében Macedónia fővárosában többnyire alacsony földszin­szünet nélkül takarítják a tes épületek állottak, szin­romokat és kutatják az ál- tén sokan veszítették éleiü­dozatokat. Megkezdték a ket a romok alatt. romeltakarító munkálatokat Hivatalos jelentés szerint a Vardar folyó bal partján eddig 925 holttestet ástak ki is, ahol eddig, úgy vélték, a romok alól. 774 személy ki­hogy nem volt sok áldozat, létét sikerült megállapítani. Az erősen érezhető hulla- A romok eltakarításával szag azonban arra btiqgcI kö-n pí.rhUzamosfln, szervezetten vetkeztetni, hogy a városnak hozzáláttak a gyermekek és ebben a részében is, ahol gyermekes anyák, valamint az idősebb, részben munka­képtelen személyek kitelepí­téséhez. üddig mintegy 12 000 gyermek hagyta el a mace­dón fővárost, s ezeket a környékbeli nyaralókban helyezték el. Szkopljében ma Jóformán egyetlen gyer­mek sem tartózkodik. Az utakról csaknem min­denütt eltakarították a ro­mokat és úgy-ahogy, helyre­állt a városi közlekedés. Nehéz lenne megállapíta­ni, hogy pillanatnyilag hány ember tartózkodik a város­ban. Ügy számítják, hogy több mint 60 000 ember él sátrakban és ideiglenes men­helyeken. Egész Szkoplje te­rületén díjmentesen kapni főtt ételt, s az élelmezés napról napra szervezettebbé válik. Vasárnap megkezdték az élelmiszerküldemények ki­osztását. A város egyes ré­szein gyümölcs- és zöldség­üzletek nyitottak ki. A ru­haneműt asztalon árusítják. Az egyes, kevésbé megron­gálódott üzemek megkezdték a termelést, egyelőre azon­ban csökkentett ütemben. A társadalmi és politikai szervezetek, valamint a ható­ságok a parkokban és a sportpályán helyezkedtek el. A nemzetgyűlés Intézményei a képviselők klubjának ud­varóban, a városi és községi bizottságok intézményei pe­dig a parkokban dolgoznak közelében már több robban­tás volt, amelyek ledöntöt­ték a környéken vonuló ma­gasfeszültségű vezeték két tartóoszlopát. A nyomozás megállapítot­ta, hogy a merényleteknél használt robbanóanyag Nyu­gat-Németországban készült. Két gyanúsítottat őrizetbe­vettek. (MTI) rom év alatt legalább 112 millió, de legfeljebb 186 millió bushel gabonát vásá­rol Kanadától. (1 bushel bú­za = 27 kg). Az új megállapodás au­gusztus 11-én lép életbe. Mirko Tepavac, a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete hétfőn végleg elutazott Ma­gyarországról. A távozó nagykövet búcsúztatására megjelent Gyémánt András, a Külügyminisztérium pro­tokoll-osztályának vezetője. Két augusztus rendkívül nehéz nyok között. körülmé­A z amerikai pilóta any­nyit gondolt erre a hónapra, ennek első napjaira, hogy meg­őrült. Az 1945. augusz­tus 5-ről fl-ra virradó haj­nalon gépével felemelkedett támaszpontjának betonkifu­tójáról, az utasítás értelmé­ben Hirosima japán város fe­lett megnyomta a bombater­het kioldó gombot, s az atombomba néhány pillanat­tal később, az egész világon először megmutatta mire ké­pes. Tízezreket pusztított el, más tízezreket megfertőzött, a radioaktivitás borzalmas hatása néha még ma is je­lentkezik ebben a városban. Felnőttek észlelnek magu­kon eddig ismeretlen beteg­ségeket, anyák átkozódnak torz, nyomorék újszülött cse­csemőik láttán, kárhoztatva azt a napot amelven ilyen, még napjainkban is ható szerencsétlenség érte őket. A hivatalos adatok szerint a város lakosai közül 70—80 ezer ember életét vesztette, 90 ezer épületből 65 ezer el­pusztult. Ismerős ez a két szám? Igen ismerős. Mind­annyian megjegyeztük — évek óta az iskolában is ta­nítják, mert ez a nap is egyi­ke azon gyászkeretbe illő dátumoknak, amelyek "be­vonultak" a világtörténelem­be — s mióta tudjuk, s erre gondolunk valljuk meg őszintén, rettegés lesz úrrá rajtunk. R ettegünk, mert azóta megsokszorozódott a nukleáris bombák, ra­kétatöltetek száma, s olyan hatósugarú továbbító szerke­zetekkel tudják eljuttatni Földünk egyik oldaláról a másikra, amilyenek létezésé­ről a laikusnak fogalma sincs. Rettegünk, mert Hiro­simában még mindig szedi áldozatait az első atombom­ba, — mi meg féltjük éle­tünket. Félti az életét a rab­szolgasorsban sínylődő em­ber, a kapitalista államok többségében éhbérért is dol­gozó munkás, hogyne vi­gyáznánk rá akkor mi, akik­nek léte napról napra szebb lesz. Láttuk annak idején apá­inkat mind gondterheltebben hazajönni, emlékezünk ho­gyan sírt anyánk. amikor megtudta: lehet hogy egy hét, esetleg kettő, s a mi csalá­dunk is a kenyérnélküliek sorsára jut. mert "sok az eszkimó és kevés a fóka« — ami akkor annyit jelentett: sok a munkanélküli, család­jáért mindent vállaló ember, s kevés a munkaalkalom. Láttuk magunkat a cingár­lábú rosszultáplált gyereke­ket, akiknek ha néha meg­simította egy kérges kéz a fejét azt mondták: hej, fi­am jó eszed van, de ki tudja lesz-c belőled valami ebben a nyomorúságos világban, ahol csak a pénz beszél, — nz meg nekünk nincs... S látjuk mai életünket is. Körülöttünk az azóta meg­öregedett szülőket, nyugodt, bíztató mosolyukat: csak igy tovább fiatalok — s nem le­het nem észrevennünk, mi mindent végzünk akár egy nap alatt is e kedves serken­tés nyomán. Üj életet terem­tett nekünk az az év, amely Hirosimának pusztulást ho­zott.. S ezt tesszük szebbé, kényelmesebbé, jobbá elő­ször életünkben teljes egé­szében a magunk, szüleink és utódaink számára. Igen, az utódoknak is, akik egész­ségesebbek, fejlettebbek, mint mi voltunk ifjúságunk reggelén, mert amit csak tu­dunk mindent megadunk számukra. Ne féltenénk akkor életü­ket? Az utódokét, az öregek nyugodt estéjét, a magur.k hátralevő évelt is, amikor oly csodálatosan szépül min­den, mint még soha, oly cso­dálatosan élhetünk terveink valóraváltása révén, mint még egyetlen nemzet sem a világ népeinek történetében? D 'e igen, féltjük és rette­günk életükért. Am azt megtanultuk, hogy a tétlen rettegés egyenlő a ha­lállal, a tevékeny ember előtt pedig, még az is meghátrál. Hirosima tanított meg er­re. A japán város tragédiá­ja előtt néhány hónappal fe­jeződött be az európai had­szintereken a háború. Ami­Rekordforgalom a baromfifarmokon Hatvankétmillió felett a gépi keltetés A keltetőállomások — a kora tavaszi tojáshiány mi­att — májusig erősen elma­radtak a keltetéssel. Azóta nemcsak az elmaradást szün­tették meg, hanem jelentő­sen túl is teljesítették az előirányzatokat. Július vé­géig országosan 62 millió na­pos baromfit adtak át a nagyüzemi baromfifarmok­nak, illetve a kistermelők­nek. Ez az évi előirányzat 75 százalékának felel meg, s kereken 11 millióval több, mint amennyit a múlt év ha­sonló időszakáig átadtak. Különösen nagy a "felfutás" a csibénél. A naposliba-for­galom a tavalyi szinten ma­radt, a kacsánál pedig ki­sebb elmaradás tapasztalha­tó. A pulyka- és a gyöngyös­állomány az Idén gyors fej­lődésnek Indult: sapospuly­kából tavaly 820 000-et, az idén pedig máris 1 300 000-et vettek át a tenyésztők. A gyöngyöscsibe-forgalom a múlt évi 87 000-ről 325 000­re nőtt. Az állomások csaknem tel­jes kapacitással dolgoznak jelenleg ls, s a tervek sze­rint a keltetést az Idén már folyamatossá teszik. kor elhallgattak a fegyverek féltünk és vártunk. Féltünk a folytatástól, de — annyira örültünk a fegyverzaj men­tes csendnek, hogy — nem jutott energiánk és időnk ar­ra, hogy cselekedjünk meg­akadályozására. Az augusz­tus 5-ről 6-ra virradó haj­nal után azonban a sokat szenvedett emberiség egysé­ges tömegként zúdult fel. Hirosima figyelmeztetett és harcra is hívott minden élni akaró embert. Amint napvilágra kerültek az újabb hírek a borzalmas pusztí­tásról, úgy álltak milliók és milliók az atomfegyver elle­nes küzdelem csatasorába és nem lankadó figyelemmel, erőfeszítéssel küzdenek ma is a végső győzelemért. V égső győzelem — mond­juk. mert részeredmé­nyeket értünk el eddig ebben a harcban. Ezek egyi­ke a világ nagy hadvezérei­nek neve mellett számontar­tott összes győzelemmel fel­ér. A részleges atomcsend­egyezmény ez. amelynek alá­írására tegnap került sor Moszkvában. A Szovjetunió, Nagy-Bri­tannia és az Egyesült Álla­mok külügyminiszterei szen­tesítették ezt a szerződést 1963. augusztus 5-én. Óhatatlan, hogy e dátumot olvasva, ne gondoljunk ar­ra: 18 évvel előbb alig né­hány óra különbséggel zu­hant le az első atombomba Hirosimára, most pedig meg­szűnik a világűr, a légkör, s a tengervizek radioaktív szennyeződése a Szovjetunió kezdeményezése nyomán. Győzelem ez, olyan, amely épp oly dicsőségtől övezve kerül be a történelembe, mint amilyen szomorú gyász­keret tartja nyilván a má­sik augusztus eleji dátumot. Igaz. tizennyolc év kellett ahhoz, hogy idáig eljussunk. De az élniakarók a kommu­nizmust építő szovjet embe­rek a szocialista társada­lomért dolgozó többi nép, a nyugati munkások, parasz­tok, a félgyarmati, gyarmati sorból nemrég felszabadult milliók szava, a két nyugati atomnagyhatalmat kénysze­rítette a harmadik nukleáris óriás ésszerű, emberies ja­vaslatainak elfogadására. Kitérni már nem lehetett előle. A népek hangja oly erőssé vált, hogy meg kellett hallgatni, s az első egyez­ménnyel lerakni az alapot a többi, a soron következő tár­gyalásokhoz. A bban ugyanis senki sem kételkedik már, hogy az első nagy győzelem után továbblaknak kell jön­nie. A békét, a rettegés nél­küli életet akarók ezt köve­telik, s erejük oly nagy, hogy ez a követelés — megmásít­hatatlan. Az lehet, hogy valóraválá­sához évek kellenek még, mert sok rendezetlen, tisztá­zatlan ügyet nem lehet má­ról holnapra elintézni, de hogy 1963. augusztus 5 után Jön még az egész emberiség harca szempontjából dicső­ségéé dátum, az biztos. WEIDINGER LASZLÖ N. TOMAN: A Big Joe foglyai KISREGÉNY — FORDÍTOTTA: SÁRKÖZI GYULA * - De mivel? — tárta szét karját Queltch. — Hisz éh­ez cement kellene, nekünk pedig még csak közönséges agyagunk sincs. — Megpróbáljuk betömni — jelentette ki a professzor nyugodt hangon. — Majd én megcsinálom. Nagyon óvatos­nak kell lenni. Adjon nekem valaki egy vékonypengéjű kést és áldozza fel alsó trikóját, aki nem sajnálja. — Istenem! — kiáltott fel Queltch izgatottan s máris dobta le magáról a zubbonyt. — Mit számít most egy ing, amikor az életünkről van szó ... — Csak semmi pánik, Queltch! — szólalt meg Hazard szemrehányóan. Medows néhány hosszú csíkot szakított le Queltch in­géről és Hazard tábornok tőrével az egyik csíkot óvatosan kezdte beletömködnl a betonfalon képződött repedésbe. Eleinte ez sehogysem akart sikerülni neki, mivel a repe-» dés túlságosan keskeny volt, de aztán mégis csak sikerült az egyik ingfoszlányt belepréselni a repedés közepébe. Él­lenben lejjebb elég nagy darab beton vált le a falról s azon a helyen a víz erósebben kezdett szivárogni. — Hagyja abba, professzor! — kiáltott rá Hazard tá­bornok indulatosan. — Annyira szétpiszkálja a falat, hogy a víz szőkőkútként fog zuhogni belőle. Queltch, azonnal kapcsolja be az adóvevőt! Közölje, hogy radioaktív víz szivárog be hozzánk! — De most senki sem fog meghallani minket, sir — jegyezte meg Queltch zavartan. — "Omár" csak tizenkettő­kor fog jelentkezni. — Tegye azt, amit parancsoltam! — vörösödött el a tá­bornok. — Lehet, hogy valamelyik állomásunk egész Idő alatt vételen áll. — Parancsára, sir. S hogyan továbbítsam az üzenetet; rejtjelezve, vagv nyílt szöveggel? — Nincs idő most rejtjelzéwel bájlódnl. Adjon le nyílt szöveget. Queltch sietve lekopogta a szöveget, aztán gyorsan át­állt vételre, de semmi választ nem kapott. A VÍZ pedig közben egyre csak szivárgott. Annál a falrésznél, amelyen a repedés volt, már egész tócsa képződött. — Nem válaszolnak... — szplalt meg Queltch remény­telen hangon és dörzsölgetni kezdte ujját, amely elzsibbadt a megfeszített kopogtatástól. — Akkor adjon le SOS-jeleket — rendelkezett Hazard tábornok, elhanyagolva mindenféle konspirációt. — Talán csak meghallja valaki és jelentkezik. Akkor megkérjük, hogy lépjen érintkezőbe Dixon tengernagy torpedóromboló­jával. i Queltch most szint* megszakítás nélkül küldte az éterbe a hárombetűs SOS-jeleket. Néhány perc múlva orosz nyel­ven jelentkezett egy állomás. Miután Queltch részt vett a második világháborúban és hosszú időt töltött Murmanszk­ban, elég jól értett oroszul. Kiderült, hogy a leadott SOS-jeleket egy szovjet tu­dományos kutatóhajó fogta fel, amely a Csendes-óceán vi­zein úszott. — Ki az, aki jelentkezett? — kérdezte a tábornok kí­váncsian. "Megmondjam, vagy nem, hogy oroszok?- — töprengett Queltch. — Egyelőre homályos... — felelte kitérően. — Rögtön rttegtudom. De ahelyett, hogy megkérdezte volna, közölte koordi­nátáit a megkérte az oroezokat, hogy lépjenek érintkezésbe a "Fowken- torpedórombolóval. Azt. a választ kapta, hogv kérését márts teljesítik. Azt lg közöltek, hogy sejtik, miért kerültek a segítséget kérők ilyen nyomorúságos helyzetbe... , — No, kicsodák hét?! — sürgette Hazard Queltch-et. , Kidudorodó homlokát számos apró ránc borította 41, bozontos, rőt szemöldöké összeért az orra fölött, állkapcsa kissé lejjebb ereszkedett. Korábbi kevélysége szinte eltűnt. Queltch minden öröm nélkül állapította meg ezt a vál­tozást a tábornok areán.és tettetett hanyagsággal válaszolta: — Oroszok, sir. — Micsoda?! — üvöltött fel Hazard s arca ismét át­változott: szemöldöke felhúzódott, állkapcsa előreugrott. — Es maga beszélgetett velük? Kifecsegte nekik a hadititkot? Tudja-e, hogy ezért... Magánkívül volt a dühtől és többé egy szót sem tudott kinyögni. Queltch pedig, ha nem is éppen szemtelenül, de mindenesetre önérzetesen felelte neki: » (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom