Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-04 / 181. szám

Taslnmt, IMI. augusztus i. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 bauxit gazdaságunk, s az energiaszegénységünk közötti ellentmondást oldja most fel a magyar—szovjet egyezmény. Máris kirajzolódnak az ipar fejlődésének távlatai, lehetőségei. Erről így beszél a fémmű műszaki fejlesztési osztályának vezetője: — Eredeti terveinktől éltéA „magyar ezüst'várában ,A fémmű és az alumínium amellyel a gyár termelése játszik az energia. A magyar ©lyan fogalmak Székesfehér- közel 2,5 szeresére emelke- energiaár pedig jóval mavaren, amelyek nemcsak új dett. Ezzel ma már majdnem gasabb a világpiacinál. A nevezetességet adnak a vá- feldolgozásra kerülhet a leírásnak, hanem új arculatot jes tömbalumipium termeléis. Nyomukban a helyi ipar sünk. életképes fejlődése jár. . , - ,, . A jelen — ahogy mondani A* elf0 l6Pc*° szokták — kézzelfogható je- — A nagy beruházás első le a hatalmas gyár. A várost lépcsőjében építettük fel a turista módon bejárni, néze- tuskóöntödét, a mechanikus lődpi, gyönyörködni keve- Présművet ós bővítettük a sebb idő kell, mint megte- tábláslemez-hengermüvet — kinteni a? üzemet. Van va- magyarázta Wilhelm Frigyes, lami félelmesen nagyszerű a műszaki fejlesztési osztály rően, a szalaghengerműt 25 abban, ahogy az emberek vezetője. S e bővítés nagysá- százalékkal nagyobb kapacimozgatják és kezelik a gép- gának szemléltetésére a tereóriásokat s formálják a fe- bélyes fát és a csemetét em:héren izzó cseppfolyós, vagy b'tette. tömbökben, tuskókban ada- Még bővítették az üzemét, golt alumíniumot. Engem "tár készült a mű távlati azonban valami más kapott fejlesztési terve. Eszerint meg amivel a gyárkapunál, 1W8-ban egy új hengermű kezd majd termelni- A jelenlegi táblás hengerlés helyett pedig széles szalagbengerlési technplógiával dolgozik majd az új hengermű, s így az alumínium gazdaságosabb felhasználása lehetővé válikAz Új öntödét, amely már ontja ez aiumíniumtuskókat, Úgy építették, hogy a tervezett új hengerműhöz kisebb , ^ . . , .. költséggel megfelelően bőalatt raktak. A nemet repu- víthető legyen. S most err-e maid később a titkárságon, az öntödében, a húzóműben ós a hengerdében fogadtak. Amikor a gyárról és a terveknői beszéltek, mindifi így mendték: készítünk, gyártunk, építünk! Öt éve már A gyár, pontosabb néhány Üzemrész alapjait még a második világháború előtt lőgépipart szolgálta ki. De gépei már akkor sem voltak "új fiúk-. Amolyan uraságtól levetett ruhafélék. Közülük néhányat még használnak. De már alig lehet észa tervre azt mondják az Üzem dolgozói: hol van mór a tavalyi hó. E megjegyzés nem rossz előjelű. Sőt azt jelenti, hogy gzóta nőttek már az igénygk, lett. A régieket így mutatta be Király István, a hengerüzem vezetője. bevenni Őket, az jijak mel- s készül az ajabb tprv. Nefn titkolják, s ez így igaz, hogy a magyar—szovjet alumínium-egyezmény álapján "s az •** , Ezek"ek lassan mar áUaja teremtett lehetőségeknem hasznalati, hanem csak nek megfelelően a korábbi muzeahs értékük lesz. terveknél nagyobb fejlődés Ezek az öregek^ mar rég előtt á)1 a Székesfehérvári nem tartanak lépest a mg- Könnyűfémimű. gyar ezüst, mármint az alumíniumipar fejlődésével. A felszabadulást követő évekbein Éehér és Veszprém megyében a bauxitbányákat, az alumíniumkohászatot gyors Ütemben fejlesztettük- Ezzel az ütemmel azonban nem tartott lépést az alumíniumHáram dolog Ifell Ismeretes, hogy az alumításúra építjük- A hidraulikus présművet 30 százalékkal bővítjük. A csarnok két hajója mehé egy harmadikat építünk. A gépi berendezésen túl a tervezésben is segít a Szovjetunió- Lényegében szovjet előtervek alapján fejlesztjük üzemünket. Ezzel meggyorsul a nagy beruházás második lépcsőjének megvalósítása. A szovjet tervező vállalat közvetlenebb kapcsolatban van a gépeket gyártó üzemekkel s ez igen fontos, lényeges dolog. Kevesebb papírosmunkával, gyorsabban születnek majd az eredmények. Baráfi segítséggel A szovjet alumínium-kohófém tömege új lehetőségeket nyit az üzem fejlődésében. A géppark gazdagodik egy profilhajtogafó és szalagból folyamatosan csöveket hegesztő berendezéssel. Tízszeresére bővítik a préskovács üzemrészt. Ezzel a kimunkálás alatt levő tervek sora nem ép véget. Kutató laboratóriumot, prototípusműhelyt is építenek, az alumíniümfelhasználás módjának kísérletezésére. Az Alumírnumalkalmgzásteehnikai Tanácsadó Szolgálattal karöltve, a felhasználó iparágak kérésére is végezniumipar fejlődéséhez három nek kísérleteket, adnak tadolog kell: jó minőségű nácsot, s kutatják az alumfcbauxit, olcsó energia és je- nlum félgyártmányok úi fellentékeny beruházási összeg, használásának lehetőségét Az első, a bauxit számottevő hazánkban- A felszabadulás felkeazaru gyártás. A fehér- óta tízszeresére növeltük a vári üzem bovttese elolt a timföld termelést. Az J944-es kohók termelésének korulhe- esztendő tízezer tonnás tériül csak a felét tudtuk fal- jneléserpl 1962-ben már a? dolgozni fóliává, lemezzé,, évi 53 ezer tonnához érkézcsövekké, profpanyagpkká. tünk <Ú- Ezt a nemzeti vaA tömbalumípjum exportja gyónt, amit ma már világenergiaszegény országunkban színvonalon termelünk ki, a pedig igen gazdaságban veit öt éve már, hogy 20 holdnyi területen elkezdték építeni a fémmű Űí üzemrészejt, viszonylagos energiaszegénységünk miatt nem tudtuk gazdaságosan kihasználni. Az alumínium önköltségében ugyanis jelentős szerepet Láttam az üzemet, a könynyűfémművet. Tanulmányoztam az itt dolgozók munkáját, hallottam új terveikről, amelyeket most szőnek a magyar—szovjet alumíniumegyezmény alapján, úgy éreztem nemcsak írni kellene erről az újságban, kenem bevésni valahová a gyár falába, széles aszfaltútjaibe négy szót: Baráti segítseggel építünk, gazdagodunk Nagy Pál A kommunisták egysége a célok és az eszmék egysége Csemyajev "A szocializ- vei azt a benyomást keltik, mus a világ forradalmi fej- hogy a KKP vezetősége e télőcjésének fő ereje* eímű cikkében, amely a "Pravda* szombati számában jelent meg, hangsúlyozza: Annak a kérdésnek, hogy telek következetes védelmelője, míg »egyesek« a kommunista mozgalomban talán már meg is tagadták őket, És ami a fő, Marx és Lenin korunkban hol kejl megtalál- egyes müvei egész szövegni a világtörténelem legfőbb összefüggéséből kiragadott ellentmondásainak csomó- idézetekkel arra a gondolatpontját, és következésképpen ra akarják juttatni az olvahol van a jelenlegi forradal- sót, hogy a fejlett kapitalista mi mozgalom központja, országok munkásosztálya és rendkívül fontos elvi és po- népei elvesztik forradalraisálitikai jelentősége van. gukat és Ázsia, Afrika és A 81 kommunista párt nyi- Latin-Amerika »szegény orJatkozata kimondta: "Korunk fő jellegzetessége, hogy a szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé vélik«. A továbbiakban pedig: "Az emberi társadalom tprszágainak« nemzeti felszabadító mozgalma menti meg őket majd a kapitalizmustól. Ebből ered korunknak, a kí* nai elvtársak véleménye szerint a nemzetközi kommunista mozgalom előtt álló ténelmi fejlődésének fő tar- "alapvető feladata*: *Támo» talmát, fő irányvonalát ée fő gatni Ázsia, Afrika ós Latinsajátosságait korunkban a szocialista világrendszer, azok az erők határozzák meg, amelyek az imperializmus ellen, a társadalom szocialista átalakításáért harcolnak, Amerika elnyomott nemzeteinek és népeinek forradal* mi harcát, mert az a harc döntő jelentőségű az egész nemzetközi proletariátus Ügye szempontjából*. A továbbiakban kitűnik, hogy A nemzetközi kommunista ennek a harcnak döntő jemozgalom e két formulában teljes világossággal meghatározta, hogy kprupkban miként értelmezik a világ forradalmi mozgalma központjának szerepét és hol van ez a központ. A kínai sajtó szómos cikke, a KKP Közpopti Bizottságának június 14-i levele és a kínai vezetők legutóbbi megnyilatkozásai semmi jelét nem mutatják, hogy ilyen módon fognák fel ezt a kérdést. sőt, mi több, egyértelműen tudtul adják, hogy a szocialista tábor mintegy az »igazi« forradalmi mozgalom sajátos hátországaként tekintendő, úgy, ahogyan azt ők elképzelik. A KKP anyagaiban gazdag idézet gyűjteményt közölnek a marxizmus-—leninizmus klasszikusainak műveiből és Sztálin munkáiból a gyarmati népek felszabadító harsának jelentőségéről. Ezeket az idézeteket olvasva nem lehet azonnal felismerni az összeállítók elképzeléseit. Az elgondolás azonban hamarosan Világossá Válik. A kommunisták számára általánosan elismert és megszokott igazságok isméteigetésélentősége van a nyugati országokban a kapitalizmus felszámolása és a szocialista országoknak az imperialista agressziótól való megvédése gz-~rriat,jából ÍS ezért láthatólag célul tűzte maga elé a szociálist»- rendszer határain túl levő munkásmozgalom lejáratását. Különösen vonatkozik ez a fejlett kapitalista országokra, ahol a munkásmozgalom alapvető erői összpontosulnak, megingatni a népekben e munkásosztály forradalmi lehetőségeibe vetett hitet. Evégett alaposan felhasználják a forradalom fejlődésének útjaira vonatkozó kérdést. Az eszköz ugyanaz, mint más esetekben: a munkásmozgalom forradalmi élcsapatai nézeteinek meghamisítása és a marxizmus általános tételeinek dogmává változtatása. Megharrüstják mindenek előtt a XX. kongresszus irányvonalát,, amelynek a forradalom útja sokféleségéről levont megállapításait szánalmas karikatúraként — a parlamenti út állítólagos »unlverzálá»aként* állítják be. A nemzeti felszabadító mozgalomról vallott, a marxizmus—leninizmusról idegen nézetek hirdetése nagy kárt okozhat mindenekelőtt magának ennek a mozgalomnak, fokozhatja benne az egészségtelen nacionalista tendenciákat és ösztönözheti a "harmadik út* tudományAmikor meghatározzák, tálán koncepcióit, amelyek hogy korunknak melyik a fő elutasítják a szocialista országoknak a nepek társadalmi és nemzeti újjászületéséről felhalmozott tapasztalatait. A KKP ilyenfajta praforradalmi ereje, amely meghatároz minden más forradalmi erőt, nem annak társadalmi politikai irányzatából, osztálytartalmából indulnak' pagandáia gyengíti a világforradalom nemzeti felszabadító övezetét képviselő haladó személyiségek érdeklődését az iránt, hagy éppen a marxizmusban keressek hazájuk gazdasági, politikai és ideológiai fejlődése problémáinak megoldását, A jelenkor forradalmának ki, nem abból indulnak ki, Hogy annak mekkora anyagi lehetősége van a világkapitalizmus legyőzéséhez, hanem a fprFBdalcim blannuista elképzeléséből, amely szerint ahol a legtöbbször van felkelés, és a leggyakrabban vetik be a fegyvereket, ott van a forradalmi világmozgalom középpontjáról szóló marxisközpontja. A KKP teoretikusai számításba veszik, hogy nemcsak a szocialista munkásosztály, hanem a világ öntudatos proletariátusa sem lesz soha hajlandó egyetérteni a forradalmiságnak és a forradalmi központnak ilyenfajta magyarázatával, sohasem követik majd azokat, akik ilyen nézeteket hirdetnekA kínai propaganda éppen magának ls életfelfogásává válik ez, s ugyanúgy túlburjánzik benne az alkalmazkodási készség, mint ahogyan ez körülötte történik. Ezáltal ő maga is talpnyalóvá válik, másrészt megköveteli mindenütt a saját maga számára is. 8 gzután, ha nem ezt kapja valahol, meglepődik, gyanakodni kezd: úgy érzi, mintha valami rendellenesség lenne körülötte. VévArinfik ^ emeljék, hogy az alicvcuucR, kaim^odási készség tplburjanzása és annak elhataimeskodása kevésbé veszélyes, mint az alkalmazkodási készség csökkent mértéke, vagy hiánya. Egyformán veszedelméé mind a kettő- S nem válhat meghatározó egyéniséggé az, akiben betegesen elhatalmasodott a? alkalmazkodási készség. Ugyanúgy a közösség perifériájára szorul az is, akinél csökkent vagy megszűnt ez a készség. Van egy mellőzhetetlen tényező, amit soha sem lehet figyelmen kívül hagyni: a vezető beosztású személyek egyikénéi-másikánál tudat alatt is bizonyos fajtg ragaszkodás termelődik ki a meglevő pozícióhoz. Ez bizonyos mértékig természetes és egészséges, mert ha egyáltalán nem volna így — felelőtlen emberekkel lenne tele a világ. A baj akkor kezdődik, ha ez betegessé fajul es olyan életérzés hatalmasodik el. melynek alapján "minden áron* igyekszik megtartani az egzisztenciát- Ez már sok egészségtelen vonásnak a szülőjévé válhat- Innen eredhet a hízelgés. cinizmus, karrierizmus, sőt esetenként az boló szerepet- Ilyen esetekhen annak a személynek az ideg- és érzelemvilágát lefojtott gyűlölet emészti, amelytől nem tud szabadulni, örökösen irritálja a vélt vagy valóságos mellőzöttség érzése. Persze korányom arról van szó, hogy érzelmi attitűdök határozzák meg áZ ember cselekvér sét- A szellem, az ész ját=§za a vezérszerepet, de az érzelmi életet sohasem lehet figyelmen kívül hagyni. Amit elmondtunk, nem jelenti azt, hogy a személyzeti ügyekkel foglalkozó vezető munkakörök betömésével megbízott embereknek lélekbúvárokká kell válniok. Am nem mellőzhető a lélekismeretnek ez az oldala sem, hiszen nélküle nem tudjuk megérteni az embereket, helyzeteket és képtelenné válunk a segítségre, a szituációk célszerű elrendezésére. Bét esztendő telt el, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt meghirdette azt a politikát, amely pz szKP xx. kongresszusának megáitapitásaiban gyökerezik. A marxista—leninista művezetőkre, termelőszövetkezeti elnökökre és brigádvezetőkre, párt- vagy állami alkalmazottakra értjük, olyanokra, akik kisebb-nagyobb vezető beosztásban dolgoznak- Persze ha világazemélyiségekre értve vetjük össze e jelzőt a "kis emberek* tulajdonságaival, akkor valóban nevetségesnek tűnhet. De hg a vezető környezete: formáló jelentőségét vesszük figyelembe, akkor már nem ͧ annyira nevetséges. Biszen a művezető éppúgy formálja környezetét, mint a párttitkár, tanácselnök vagy a miniszter. Mert egyéniségéből úi ad a környezetében kialakuló légkörhöz. A Központi Bizottságban VÚ légkör és Eádár János elvtárs egyénisége, rendkívül nagy igazságérzete, őszintesége és szerénysége, törhetetlen elvhűsége és optimizmusa, humanitása és bő érzelemvilága hatással Volt és van egész közéletünkre. Emberek igyekeznek hasonlóvá válni, megpróbálják ezeket a jó emPOÜtika azóta nálunk tömegméretű győzelmet beri tulajdonságokat megszerezni és kifejleszteni aratott. S talán túlzás nélkül állíthatjuk, a ve- magukban. zetők és a vezetettek abszolút többségének eszéig, lelkéig hatolt azért, mert jé, megfelel a dolgozó tömegek érdekeinekItt is kettős folyamat ment végbe. Értelemmel felfogni a személyi kultusz torzításaitól megtisztított marxista—leninista politikát. S érzelmileg azonosulni vele. E folyamat első része könypypbben ment, mert az érzelmi azonosulást gáeszmei becstelenség is- Utóbbira az 1956-os ellen- tolta a megszokás, beidegződött kötöttség stb. forradalom néhány szomorú Példát is produká'h kicsiben és nagyban egyaránt- Az egzisztencia védelmezése némelyeknél maga alá temette a vallott elveket, nevetséges politikai Canossai'árást eredményezett olyanoknál is, akik egyébként használható, dolgos közéleti munkások voltak. Vélt és sajnos talán még lesz is példa arra, hogy a megfelelő indokkal végrehajtott személyi változásoknál, a legtisztességesebb eljárás mellett is sértődés, megbántottság keletkezik. Ez érthető és elfogadható egy bizonyos pontig. Nevezetesen addig, amíg az érintett ember új helyzetéhez való alkalmazkodása megérlelődik. Ehhez időre van szükség- De ha a beilleszkedés, Ezért gz értelmi azonosuláshoz sokkal nagyobb erőfeszítésre volt szükség. Ezt a küzdelmet naDe nemcsak a párt legfelső vezetését figveJik az emberek, hanem a közvetlen felettesekét is. Sőt azokét talán sokkal nagyobb mértékben, mint az ország vezetőinek magatartását. S amilyen egy-egy helyi vezető az üzemben, termelőszövetkezetben, községben vagy városban, Olyanná formálódik a környezete is: jó és rossz tulajdonságai egyaránt hatnak az emberekre. Ezért nem lehet figyelmen kÍYÜl hagyni egyetlen panaszkodó ember véleményét sem, mert előfordulhat, hogy nem egyéni panaszról van f

yon sokan megvívtuk önmagunkkal. .Nemcsak szó, hanem légkörről, amelyet valaki, vagy varlelmunkig, érzelnnünkij| hatolt például az lakik olyanná tettek, hogy ott egy meglett férfialapkérdés, hogy a vezető sehol sem ura, hanem szolgálója népének és e történelemformáló eszmének. Éppen ezért kirfvó, hogy esetenként üzemeinkben, termelőszövetkezeteinkben, közigazgatásunk alsó apparátusában, a kisebb-nagyobb vezető posztokon találkozunk brutális hangokkal, a dolgozó emberek problémáinak meg nem értésével, kicsinyes gőggel, sértő hatalmaskod ássál stb Ebből következik, hogy a kettők folyamat még nem hatolt le mindenütt a kívánt mértékmegbékuiés hónapok vagy évek múltán wra népszerű politikánk népszerűsítésé következik be, akkor má? az alkalmazkodási készség beteges gyengeségével van dolgunkLegtöbbször ennek kialakításában a megszokott pozíeiokhoz való ragaszkodás játszatta a roraben e folyamat végigvtfele elengedhetetlenül fontos. Akadnak, akik nevetségesnek tartják e megjegyzést; személyiség- Különösen akkor, ha §zt Rak sírnia kell. Az elgondolkodás magában véve itt már nem segít, ba azt nem követj környezettanulmány és segítés a helszínen. Márcsak azért is, hogy egyébként értékes embereket időbep figyelmeztessenek, neveljenek. * ffllTtMOTfl cinkosán nevettek mellettem 8 ttuuwgis, padon, talán két puszi közötti szünetet töltötték ki. Felfigyeltem, s elvesztettem gondolataim fonalát. Nem i? baj. Későre jár az idő, I milyen Sók minden eszébe jut az embernek egy aortái egyszerű, de mégis életkérdést jelentő panasza nyomán... ta—leninista meghatározásnak megfelelően a nemzetközi kommunista mozgalom J957=es és 1960-as értekezle* tein kidolgozták az imperializmus elleni támadásnak és a szocializmus világméretű győzelme kivívásának ismert és egységes stratégiai tervét. A Lenin által létrehozott és nevelt Szovjet Kommunista Párt tökéletesen tudatában van annak, hogy a kommunisták egysége mindenekelőtt a célok és az eszmék egységét, a marxizmus—leninizmushoz és a nemzetközi kommunista mozgalom programtételeihez való hűséget jelenti. Az egység megszilárdításának nincs más útja. És ha bárki bármilyen más platform alapján felépülő egységet próbál javasolni, elkerülhetetlenül szaka dárálláspontra helyezkedik, bármilyen jelszóval takarózzék is — fejeződik ba a Pravda cikke. További könnyítések a küllőidre távozott magyarok hazalátogatására Az ipusz-tól nyert tájékoztatás szerint az amnesztia rendelet eredményeképpen rendkívül megkönnyebbedett és meggyorsult a korábban külföldre távozott magyarqk hazalátogatásának lehetősége. Ugyanakkor a kedvezményes lehetőségek a hazalátogatni szándékozóknak egyrp szélesebb körére terjedt ki. Ujabb rendelkezés szerint mindazok, akik ma már a befogadó állam útlevelével rendelkeznek, bármelyik utazási irodában kérhetik egyénileg, vagy csoportosan a Magyarországra szóló beutazási engedéiyt, függetlenül attpL hogy mikor és hogyan hagyták el Magyarországot, kérelmükről a hatóságok 14 napon belül döntenek, sőt kivételes, indokolt esetben rövidehb határidőn belül is megkaphatják a vízumot. A fenti rendelkezések nem vonatkoznak azokra, akik az amnesztia rendelet kibocsátásé, 1063. március 22-e után hagyták Magyarországot.