Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-29 / 201. szám

Csütörtök, 1963. augusztus29. ^ÉL-MAGYARORSZÁG Szeptemberben minden eddigit felülmúló feladatok várnak a MÁV-ra A MÁV a legsürgősebb szállítási feladatok megjelölésére augusztus elején életre hívta a tárcaközi szállítási bizottságot, amely naponta tanácskozik. A tárcák képviselői közlik, hogy mely árut kell rendkívül sürgősen vagy azonnal elszállítani. Az operatív bizottság szerdai ülésén felmérte az eddig elért eredményeket, megvizsgálta a tennivalókat Az ülésen dr. Csanádi György, a MÁV vezérigazgatója ismertette a vasút eredményeit. Hangoztatta, hogy a munka dandárját azonban még ezután kell elvégezni. Szeptemberben az eddigi számitások szerint 10,2 millió tonna árut kell továbbítani, amire a vasút történetében még nem volt példa. A falvak könyvel látása Könyvbizományos minden tanyai iskolánál :::: Miért késik néhány tankönyv? :::: Ösztöndíj íróknak A vidék üzlethálózata a földművesszövetkezetek kezében van, a falu könyvellátását ezek irányító szerve, a MÉSZÖV végzi. Szegeden, a MÉSZÖV Csongrád megyei irodájában Knipfar Ferencné előadó irányítja ezt a bonyolult és jelentős munkát. Csongrád megye valamennyi faluját és — Szegedet, valamint Hódmezővásárhelyt kivéve — városait ls ók látják el könyvvel, három városi könyvesbolt és mintegy 350—380 bizományos segítségével. 1955-ben, amikor átvették a terjesztést az Állami Könyvterjesztő Vállalattól, évi forgalmuk 1 millió 157 ezer forint volt Ezzel 'szemben tavaly 5 millió 735 ezer forintot forgalmaztak. Ezt a jó eredményt nyilván elősegítette az a 70—80 író-olvasó találkozó is, amit ebben az évben rendeztek. 'Á MÉSZÖV a megye könyvellátását túlnyomórészt a ^-bizományosok útján végzi, három városi könyvesboltja is • főleg ezek útján terjeszt, riyflt árusítással csupán a szentesi és a makói bolt foglalkozik. A bizományosok egy része szakember: pedagógus. Munkájuk jelentós. De a bizományosoknak csak egy része szakember! Sok helyen az iparcikkboltok foglalkoznak — mellesleg — a könyvterjesztéssel. Kétségtelenül helyes tehát az a törekvés, hogy a terjesztést lehetőleg mindenütt a szakemberek kezébe adják. Van egy elgondolásuk erre: a falusi könyvtárak vezetőit szeretnék beszervezni a terjesztésbe. Akadályozza ezt a törekvést egy olyan ellenvélemény, hogyha a könyvtárosok elárusítással is foglalkoznak, kevesebbet kölcsönöznek majd. romlik a könyvtári statisztika. Ez nem okos érv! Célunk nem a statisztikai adatok emelése, hanem az, hogy mind többen és többet olvassanak megfelelő könyveket! Másik fontos tervük a terjesztés fejlesztésére az, hogy minden tanyai iskolánál bizományost kívánnak beszervezni. Ez mintegy száz új bizományost jelent. Érdekes kérdés az is, hogy mennyit és főleg mit vásárolnak a falusi olvasók. A menynyiségre talán elég egy számadat. Csongrád megyében egy falusi könyvvásárló évente átlagosan 21 forint 50 fillért költött tavaly. Ez országszerte a legjobb megyei átlag volt. Ám en.nél sokkal érdekesebb az, hogy mit vásárolnak? Eddig legjobban az olcso kiadványok mentek, a Kincses könyvsorozat, az Olcsó Könyvtár, az ifjúsági könyvek, a Pöttyös sorozat. Most már egyre kelendőbbek a drágább könyvek — főleg a sorozatok. Az Arany könyvtár után nagy érdeklődést Magyar tehergépkocsik Szudánnak A Csepel Autógyárban elkészült az első 35 darab D 450 típusú sivatagi tehergépkocsi, amelyeket a Mogürt Külkereskedelmi Vállalat Szudánba adott el. A jármüvek hátul szimpla kerékkel és olyan gumiabroccsal készülnek, amelyek légnyomása laza homokban 2 atmoszféráig csökkenthető. A gépkocsikat műszerfallal és szélvédöüveggel, de fülke nélkül szállítják a szudáni nagy melegnek megfelelően. A képen a sivatagi járműveket tengeri szállításhoz csomagolják a csepeli szabadkikötőben. váltott ki a Világirodalom Remekei sorozat, amelyre sokan jelentkeztek előfizetőnek, de csak 1800 vásárlót tudtak kielégíteni. Az egyes szerzőket tekintve még mindig Jókai, Mikszáth és Móricz a legnépszerűbb, de mind nagyobb az érdeklődés az élő magyar irodalom iránt. Igen nagy keresettségnek örvend Fehér Klára. Az író-olvasó találkozók jelentőségét bizonyítja az a tapasztalat is, hogy ahol egy írót személyesen megismertek, ott műveiből később bármely mennyiséget el tudnak adni. Éppen ezért egyre több könyvankétot, író-olvasó találkozót rendeznek. Ök látják el a falusi diákokat tankönyvekkel is. A munka méreteit jellemzi, hogy például a szegedi járásban a négy ezzel foglalkozó embernek, tíz nap alatt 400 ezer forint árú tankönyvet kell iskolánként csomagolni, célba juttatni. Sajnos azonban, míg a városi iskolák az Állami Könyvterjesztő Vállalat útján már minden tankönyvhöz hozzájutottak, ők még kém kapták meg a másodikos olvasó, nyelvtan és környezettanulmány, a harmadikos ének, és az ötödikes számtan könyveket. Ez azt jelenti, hogy mivel 140 iskolának szállítanak, ennyiszer kell majd újracsomagolniuk és fuvarozniuk. Munkájuk némiképp kampányszerű, ám ez természetes. hiszen igazodniuk kell a falusi emberek munkájához. Most a tankönyvek vannak napirenden. Ezután az egészségügyi könyvek "kampánya* következik szeptember utolsó hetében. Kiterjedt, sok nehézséggel számotvető munkájuk eredményeképp egyre több könyv jut a falvakba — sőt a tanyákba is. N. F. Ülést tartottak a megye eszperantista pedagógusai Szegeden a Pedagógus Szakszervezet klubjában ülést tartott a Dél-Magyarországi Pedagógus Eszperantó Csoport. Az ülésen Borsos László, a Pedagógus Szakszervezet városi bizottságának titkára köszöntötte az eszperantista pedagógusokat, majd a résztvevők megvitatták az új tanév feladatait. Az eszperantó nyelv további elterjesztése, minél több iskolában minél nagyobb tanulócsoportnak oktatása felveti az oktatók problémáját. Lengyelországban, Ausztriában és Jugoszláviában a nyelv kötelező oktatásával foglalkoznak. Nálunk most dolgozza ki a Művelődésügyi Minisztérium az általános és középiskolában rendkívüli tárgyként való bevezetés tantervi kérdéseit. A jelenleg eszperantóul beszélő pedagógusok száma azonban viszonylag kevés. Ezért foglalkozik a pedagógus csoport elsősorban az oktatók képzésével, és ezért indít a Pedagógus Szakszervezet az idén Szegeden és az igények szerint a megye más városaiban is eszperantó nyelvtanfolyamot a pedagógusok részére. Tanácskozás a búzatermelésről Szerdán a Pest megyei tanács székházában, a búzatermesztés gyorsütemű fejlesztésének lehetőségeiről tanácskoztak a megye szakemberei. Dr. Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes vitaindító előadásában többek között rámutatott, megvannak a tárgyi feltételei annak az ötéves tervben szereplő célkitűzéseknek, hogy hazai termésből fedezzük az ország kenyérgabona-szükséglétét. Kevesebb elégedettséggel S

ok biztató tény jelzi, hogy eredményes a szakszervezetek munkája Szegeden. Igaz, hogy sok tekintetben bővült tevékenységük, érdeklődésük köre, s mint ahogy a második félévi taggyűléseken több helyen hangoztatták a dolgozók: segítőbb, célravezetőbb lett a szakszervezeti bizottságok munkája. Naponta nyugtázhatjuk az év eleji tervlemaradás megszüntetésére tett erőfeszítések sikereit, a munkaverseny újabb eredményeit. Sokat fejlődött társadalombiztosításunk, a szolgáltatások színvonala. S a szakszervezeti munka jó szemléltetője. a bizalmiak, az üzemi társadalombiztosítási tanácsok tagjainak, a nyugdíjelőkészítő bizottság, a beteglátogatók, a szakszervezeti társadalmi aktivisták százainak, ezreinek önzetlen munkája. Ki tudná megszámolni, hogy csak az első félévben hány esetben emeltek szót a szakszervezeti bizottságok a munkás érdekvédelemben, az indokolatlan túlóráztatások ellen, vagy a munkakörülmények javításáért. S hány balesetet előzött meg a szakszervezeti gondoskodás a munkásvédelmi őrségek tevékenységének irányításával, a sokféle és fajta intézkedések kezdeményezésével, követelésével. Sok jogos sérelmet, bérpanaszt, egyéni bajt segítettek orvosolni a szakszervezeti bizalmiak, a műhely, üzemi, vállalati bizottságok tagjai. A

ki alaposan Ismeri szakszervezeteink tevékenységét, lényegében ismeri a munkások, a dolgozók növekvő bizalmának alapját. Tudja, hogy a dolgozók manapság miért érzik mindinkább magukénak a szakszervezetet, mint korábban. Miben rejlik a szaksezrvezetek javuló munkájának "titka*? A párt VIII. kongresszusa határozatainak megvalósításában. Abban, hogy ma eredményesebben dolgoznak a szakszervezetekben tevékenykedő kommunisták. A szakszervezeti tagság pedig követi a pártot, s a kommunistákkal együtt a pártonkívüli tisztségviselők is lelkesen, aktívan segítik a párt politikájának megvalósítását. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége legutóbbi ülésén a második félévi taggyűlések előkészítése, szervezése s az elhangzott beszámolók, javaslatok tükrében értékelte a szakszervezeti tevékenység aktivitását, eredményességét. Több fontos tennivalót jelölt meg a munka további javítására. Az eredmények ellenére azt hangsúlyozta az elnökség, hogy kevesebb elégedettséggel kell dolgozni szakszervezeteinkben. Miért e határozott hangú és jobb munkára felhívó megállapítás? Azért, mert az élet, a feladatok koránt sem olyan stabilok, hogy ne adódnának napról napra újabb és újabb problémák, termelési akadályok, szakszervezeti tennivalók. Ezekre pedig rá kell irányítani az emberek figyelmét, kezdeményező készségét, a munkaversenyt. S az emberek, a szakszervezeti tagok is többet várnak a szakszervezeti munkában a tisztségviselőktől, a szakszervezeti bizottságoktól. Erősödik bennük a szocialista tudat, nő a munkakedv, s ha ezt a fejlődést nem követi a szakszervezeti termelési tömegmunka, az érdekvédelmi tevékenység, akkor törés állhat be a szakszervezet tevékenységében. Ennek jelei itt-ott már mutatkoztak és mutatkoznak. amire éppen az elmúlt félévi taggyűlések tapasztalatai hívják fel a figyelmet. I

smeretes a szakszervezeti taggyűlések szerepe. Negyedévenként megszabni az alapszervezet, azszb főbb feladatait, értékelni a határozatok végrehajtását, elemezni egy-egy szakszervezeti munkaterület, vagy üzemrész helyzetét, dönteni a legfontosabb kérdésekben stb. A taggyűlés szerepe tehát nagy és jelentős. E felismerés jegyében készítették elő többnyire a második félévi taggyűléseket, de néhány helyen mulasztásokat követtek el. A beszámolók készítésében pedig elfelejtették azt a jó módszert, amit a vezetőségválasztás jdöszakaban igen eredményesen alkalmaztak. Ez, hogy a munka önkritikus ismeretével, a v problémák őszinte feltárásával növelték a tagság vitakészségét. A taggyűlések látogatottsága is — bizonyos mértékig — értékmérője lehet az üzemi szakszervezeti munkának. Ez az értékmérő is figyelmeztet. A textiles és a vasas üzemekben általában a korábbinál nagyobb volt a látogatottság, több volt a felszólalás, az élelmiszer- és az építőiparban azönban visszaesés tapasztalható a megjelenésben és aktivitásban. Lényegesen kevesebben jelentek meg a szakszervezeti taggyűlésen az autóközlekedési vállalatnál, a cipőgyárban, mint korábban. A MOKÉP-nek Csongrád gyében 427 dolgozója van. Két sen összesen 38-an vettek részt. Növelni lehetne a taggyűlések látogatottságát a Szegedi Vasöntödében, a Szegedi Nyomda Vállalatnál, ha megfelelő helyiségek állnának rendelkezésre a taggyűlések megtartására. A nyomdában például csak félévenként tartanak taggyűlést, mert nincs megfelelő helyiség. Régi tapasztalat, hogy jó politikai előkészítés és jó beszámoló nélkül nincs színvonalas vita. Enélkül nem lehet eredményes a szakszervezeti taggyűlés, erről tanúskodnak a legutóbbi taggyűlések tapasztalatai is. Ahol az előkészítésben nem volt hiba, s a beszámoló nemcsak regisztrálta a helyzetet, hanem bátran felvetette a hibákat, s előre is mutatott, megjelölve a fontosabb feladatokat, mint a vasötödében és a szőrme- és bőrruhakészítő üzemben, ott az aktivitás is megfelelő volt. P

robléma és feladat mindenütt van. A dolgozók állásfoglalást várnak, s ennek nincs is akadálya. A párt politikai vezetése lehetővé teszi, hogy mindenre őszinte választ adjanak, ne kerülgessék a "kényes* kérdéseket sem. Megfontoltan, de bátran mondják ki az igent, vagy a nemet. Azt is, hogy a szóban forgó ügy megoldásának megvannak-e a feltételei. Csak így erősödhet tovább a tagság és a vezetés közötti kapcsolat, így növelhetjük az aktivitást a szakszervezeti taggyűléseken. A szakszervezetek szép hivatása gazdagítani, gyarapítani a dolgozók szocialista öntudatát, amely már a múltban is a szervezett dolgozók jellemzője volt. Ma nagyobbak a lehetőségek. Egyik, s jelentős fórum a taggyűlés. Lenin azt mondotta, hogy a szakszervezetek a kommunizmus iskolái. A taggyűléseket bátran nevezhetjük az iskola osztályfoglalkozásainak, tanuló óráinak. Ezért helyes és időszerű az SZMT elnökségének legutóbbi ülésén elhangzott megállapítás, amely a szakszervezeti munka hogyanjára vonatkozott: kevesebb elégedettséggel. Fontos és szükséges: ne essen a szakszervezeti munka színvonala, a taggyűlések még tartalmasabbak legyenek, jobban betöltsék szerepüket. NAGY PAL »