Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-28 / 200. szám

VasSmap," 1963. augusztus 25: DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Hogyan szokott rá? Több mint ezer alkoholis­ta adatainak statisztikai fel­dolgozása arra az összefüg­gésre mutat rá, hogy az al­koholra való rászokás tényé­ben legnagyobb szerepet a barátok, a társaság hatása viszi. Közel fele ennek a több, mint ezer alkoholistá­nak ezt a környezeti hatást jelöli meg mint olyat, amely felelős azért, hogy ő alkoho­lista lett. A baráti társaság befolyása férfiaknál a 14. év betöltése után kezdődik és csúcspont­ját a 20. és 25. év között éri el. Az ilyen korú fiatalem­ber keresi a maga életformá­ját és ha maga előtt lát cityan példákat, melyek a könnyebb élet, a könnyű szórakozás felé vonzzák, ak­kor gyakran enged ennek a csábításnak. Az első történet B. K. 20 éves fiatalember a lakatos szakmát tanulta ki és munkáját mindig ponto­san és igyekezettel látta el. Egyetlen szenvedélye a mozi volt, hetenként két-három filmet is megnézett Egy na­pon új üzemrészbe került, ahol az volt a szokás, hogy a gyárból kilépve jónéhá­nyan egy közeli kisvendég­lőbe jártak fröccsözni. Ter­mészetesen B. K.-t is ma­gukkal hívták, akinek azon­ban rendszerint mozijegye volt és így kitérő válaszokat adott a meghívásoknak. Munkatársai, a társaság tag­jai ezt nem vették jónéven. "Talán nem szívesen jössz közibénk*? — kérdezték tőle és magatartásukban kifeje­zésre juttatták vele szemben, hogy olyasvalakinek tartják, aki fennhordja az orrát. Nemegyszer számára kelle­metlen helyzetet ls teremtet­tek az üzemben, nem vették be maguk közé. B. K. elkez­dett gondolkodni a dolgon és úgy vélte, ha nyugodtan meg akar maradni munka­társai között, akkor jobb, ha elmegy velük munka után italozni. Először .csak heten­ként egy-kétszer ment ve­liik, majd később már nem volt más választása, már az öltözőben belekaroltak és vitték. Mindenki fizetett egy rundot — ő sem maradhatott ki belőle. így megivott egy nap 10 nagyfröccsöt is. A pénz persze úszott és az al­kohol is éreztette pusztító hatását a szervezetben, reg­gel sohasem tudott olyan frissen munkába állni, mint azelőtt. Erezte, hogy a keze Ügyetlenebb lesz és egy na­pon baleset érte. A kórház­ban elgondolkodott élete fo­lyásán és elhatározta, hogy szakit az ivócimborákkal. Nehezen ment. Ahogy vissza­tért munkahelyére, újrahív­ták és vitték magukkal, hiá­ba mondta, hogy biztos a baleset is azért érte, mert a szesz károsító hatással volt rá. Nem is tudott máskép szabadulni a cimboráktól, csak úgy, hogy egy más üzemrészbe kérte magát és messze elkerülte régi ivó­társait. Sok ezer — az elmondott­hoz hasonló — eset van. Ki­alakult egy olyan hamis fel­fogás, mely a baráti együtt­létet csak italozással, nem­ritkán mértéktelen italozás­sal egybekötve tudta elkép­zelni. És elősegíti ennek a felfogásnak a kialakulását az a másik hamis nézet, mely szerint igazi férfi csak az le­het, aki iszik, kártyázik és nőügyei vannak. Ez a három dolog pedig gyakran összefo­nódik. Fel kell venni a har­cot ez ellen a hamis felfogás ellen, fel kell venni a har­cot az ellen a nézet ellen, mely rirtuskodást lát az ita­lozásban és nem tekinti em­bernek a.zt, aki legalább na­ponta 5 nagyfröccsöt meg nem iszik. Alkoholistává nem saját elhatározásából válik valaki, sok esetben az addig nem ivó ember szinte észre­vétlenül szokik rá az italo­zásra és válik a szenvedély rabjává. A közfelfogást, a hamis "szolidaritás érzést* kell megváltoztatni, csak így lehet megelőzni, hogy sok rendes ember alkoholistává váljék. Amikor a statisztikai vizs­gálatok felmérték az alkoho­listák adatait, kiterjedtek ar­ra is, hány éves korában kapott először szeszes italt az a felnőtt férfi, aki alkoholel­vonó kúrára jelentkezett A statisztikai adatok szerint az ivás kezdete az alkoholisták kb. egyharmadánál a 20. élet­év előtti időre esik és ezek között igen soknál a korai gyermekkorra Számos bor­termő vidéken terjedt el az a szokás, hogy a gyerekeket is borral itatják, sőt regge­lire pálinkás kenyeret kapnak és azt visznek magukkal is­kolába is. Az alkoholnak van olyan hatása is, melynek kö­vetkeztében a szervezet — éppúgy, mint a morfinistá­nál — megszokik egy bizo­nyos mennyiséget, azonban ez a megszokás csak egy ide­ig tart, a mennyiséget állan­dóan emelni kell. * A második történet T. V 37 éves Pest környé­ki lakos elmondja, hogy a Cegléd környéki szőlővidé­ken nevelkedett, apja pincé­jében télen-nyáron volt bor. Apja kövér ember volt, aki nehezen tudott járni és 8 éves korától kezdve őt küld­te le a pincébe, hogy bort hozzon fel. Megengedte neki jutalmul, hogy annyit ihat, amennyit akar. És a gyerek ettől kezdve csak bort ivott. Az iskolából kimaradt, mert tanulmányait nem tudta ren­desen elvégezni, majd a há­ború után segédmunkásként különböző üzemekben dolgo­zott és a mértéktelen alko­holfogyasztás következtében súlyos máj bajban megbetege­dett. Mint a statisztikai anyag is mutatja, az alkoholistává válásban rendkívül nagy sze­repet játszik a gyermekkori környezet hatása. Ez a hatás nemcsak oly helyeken érvé­nyesül, ahol a bor a pincé­ben van és egyetlen italként fogyasztják, vagy a gyereke­ket pálinkás kenyérrel trak­tálják, hanem olyan helye­ken is, ahol az apa alkoho­lista. Egy alkoholista család­fő rendszerint oly légkört te­remt maga körül, mely a fej. lődőben levő gyermeki lélek­re redkívül károsító hatással van. Az alkoholizmus eldur­vítja az embert, veszekedé­sek, verekedések, törés, zúzá­sok mindennaposakká válnak az alkoholista családi kör­nyezetébal. A gyermek lelke megsérül, ellenállóképessége az élet nehéz helyzeteivel szemben csökken, gyakFan maga is követi a rossz pél­dát és a pohárhoz nyúl. A tanulságok A gyermekkori családi környezet mellett a mérték­telen alkoholfogyasztásra va­ló részokásban nagy szere­pet játszanak azok a válto­zások, amelyek az életkörül­ményekben következnek be. Válás, elhagyás, a házastárs hűtlensége gyakran idéz elő olyan hosszabb-rövidebb ide­ig tartó lelki depressziót, mely gyakran az alkoholfo­gyasztás és ennek mértékte­lenné válásához vezet. Nem ritka azonban az alkoholiz­mus keletkezésében egy-egy súlyos betegség szerepe sem. Különösen tüdőbelegeknél látjuk, hogy a beteg hosszan­tartó munkaképtelenséggel járó betegsége miatti elkese­redésében italozni kezd, és ezzel tüdőbetegségének álla­potét is tovább rontja. A háborús időkben elszenve­dett bántódások, átélt szo­rongások, bizonytalanság ér­zések ugyancsak jónéhány esetben mutathatók ki az al­koholizmus keletkezésében játszó okként. Az alkoholra való rászo­kás különösen fenyeget egyes foglalkozásban dolgozókat, így a vendéglátóiparban, ahol nagyobb a csábítási al­kalom. Sörgyárakban, bor­pincékben dolgozóknál ugyancsak fokozottabb a rá­szokás veszélye. Az alkoholra való rászo­kásért — mint láttuk — leg­gyakrabban a "baráti* tár­saság a felelős, de különö­sen veszedelmes jelentősége van a gyermekkori alkohol­fogyasztásnak is. A vendéglátóipari üzemek­ben kifüggesztett tábla, mely szerint 18 éven aluliaknak tilo6 szeszes italt kiszolgál­tatni, minden házban, min­den lakásban egyaránt érvé­nyes. A gyermekekre, a ser­dülőkre nemcsak az a szesz fejt ki kárt okozó hatást, melyet vendéglátóipart üze­mekben isznak meg, hanem az is, amit az egyébként jó szándékú szülők adnak ne­kik. Vonjuk le ezekből a sta­tisztikai adatokból a tanul­ságot és gyermekeinknek so­ha, semmiféle körülmények között ne adjunk szeszes italt. Dr. Bálint István Az iskolák várják a diákokat Egy új 16 tantermes iskola — Négy és fél millió a felújításra Hol késnek a munkák? Egy hét sem telik el s kezdődik a tanév. Az isko­lákban mér osztják az új tankönyveket. Nemsokára megindulnak a diákok tás­káikkal az iskolák felé. Ho­gyan várják a szegedi isko­lák a diákokat? Eziránt ér­deklődtünk Kovács József elvtársnál, a városi tanács Hogyan állnak a felúji- érdeklc&tünk. és a vállalatok munkálatok, befejeződ- objektív nehézségekre hivat­koznak, így anyaghiányra és részleges munkaerőhiányra is. • Ujabb iskolákkal bő* vül-e a város? — A tanévnyitásra tulaj­tási nek-e a tanév kezdetére? — A kisebb jellegű fel­újítási munkákkal aránylag jól állunk. A tantermeket érintő munkák nagyobbrészt befejeződtek, a Szegedi Épí­tőipari Vállalat megígérte, donképpen egy új iskolával művelődésügyi vezetőjénél. m Hány iskolát tataroz­lak a nyári szünetben? — Tizennyolc oktatási in­tézménynél történt részleges felújítás, beleértve óvod,-lkat, kollégiumokat és iskolákat. Nagyobbrészt belső munkála­tok folytak, tantermek fes­tése, mellékhelyiségek fel­újítása, az elektromos háló­zat javítása. Nagyobb jellegű felújítás történt a béketelepi általános iskolánál, ahol bel­ső átalakítással két új tan­termet nyerünk. A Hámán Kató iskolánál külső hom­lokzati felújítás is tör­ténik. A Rózsa Ferenc gimnáziumban politechnikai műhelyt alakítanak ki. Ge­nerális felújítás volt a mi­hályteleki általános iskolánál is, ahol már befejezték a munkálatokat. Mintegy 4 és fél millió forintot fordítot­tólvának hogy a tanévnyitásra bevégzi bővül a yáros: üzembe lép - A t-/í I,' a mijnlrálrat AT So-i c T7 i c rf.-,W 1. o RÁ7C, Poron­ezeket a munkákat. Mégis Üjszegedert a Rózsa Ferenc van, thai probléma mutatko- sugárút végén az új 16 tan­zik. Az újszegedi Rózsa Fe- termes általános iskola. Tu­renc gimnáziumnál a mel- lajdonképpen ez az intéz­léképületben a szertárak és mény jelent most csupán három tanterem felújítása a szaporulatot, mert a felső vállalat szerint november Tisza-parton épülő új gim­15-e előtt nem készül el. Ez názium csak december 15-re ennél az iskolánál a tanítás­ban problémát okoz. A Csongrád megyei Építőipari Vállalat az utóbbi napokban kezdte el a gedói általános iskola garanciális javítását. készül el a szerződés szerint. Ez azt jelenti, hogy csupán január 1-től léphet üzembe. Mégis, akkor is jelentós esemény lesz, mert segítsé­gével egyelőre meg tudjuk Bár ígérjk, hogy szeptember maJd szüntetni a középisko­eisejére befejezik, a takarí- Iákban a délutáni tanítást, tás miatt mégis némi kése- a tanulók arányos elosztásé* delmet fog jelenteni. Célsze- val. összefoglalva: az a be­rűbb lett volna előbb hozzá- nyomásunk, hogy a korábbi látni a garanciális javításhoz. A Londoni körúti nevelő­otthonban folyik ugyan a felújítási munka, azonban tempójáról ítélve bizonyos, hogy szeptember l-re nem készülnek el vele, holott eb­tunk idén az oktatási intézi- ben az intézetben tantermek mények felújítására. is vannak. A hibák oka iránt évekhez képest némi javulás mutatkozott a felújítási mun­kálatokban, bár azt szeret­nénk, az elkövetkező évek)* ben, még pontosabban, vagyis a tanévnyitásra ké­szüljenek el a munkák. INTERJÚ Színésznőt szokás interjú­voLni fellépés előtt — diák­lányt nem. Míg az előbbinél a többszöri szereplés siker — a másiknál bukás következ­ménye. Szegjük meg a szo­kást és keressünk fel egy di­áklányt a pótvizsga előtt. S. B. a belvárosban lakik. Csengetésünkre a mama nyit ajtót, és bevezet a szobába, ahol leánya éppen parkettot vikszel. — Hogyan sikerült meg­bukni matematikából? Nem tudom — bújik ki — Hát... persze. Elhanya­goltam. — Mért? — Nem szerettem. — Általános iskolában sem szerette? — De, ott igen. Akkor né­gyes is voltam. Különben a biológiát és a földrajzot sze­retem legjobban. De szere­tem a fizikát is, csak a pél­dák nem mennek. Ez volt a baj a matematikánál is! Amelyik tanárt megszeretem, a válasz alól ijedten. — Ször- annak a tantárgya is köny­nyen féltem a tanárnőtől, pyebben megy. nagyon nehezen értettem meg magyarázatát. Most egy másik tanár készít elő a pót­vizsgára, nála sokkal köny­nyebben megértem a mate­matikát. — Látom, ráér. Tehát már felkészült a pótvizsgára? — Igen. Vasárnap és hét­főn volt még egy órám. Az­után most jön az írásbeli, majd egy nappal később, csü­törtökön a szóbeli. Ráment az egész nyár! Mondta is ez a tanár, hogy nagymama ko­romban is meg fogom emle­getni ezt a nyarat. Igaza van. Megfogadtam, hogy soha többé nem csinálok ilyet. — Ezek szerint mégis te­het róla, hogy megbukott? — Talán tanulás helyett mással foglalkozott? — Nemigen foglalkozom semmivel. A mamára nézünk, ő ma­gyarázza: — Leginkább rádiót hall­gat. Azt szereti. Szerintem az is baj, hogy fiúk is jár­nak az iskolába, azokon jár az eszükl A lányra nézünk, mit vá­laszol? Diplomatikusan hall­m — Pedig bizony jobban szeretném, ha jeles bizonyít­ványról készülne az interjú! — szól közbe a mama. — Rajtánk nem fog mújni, tessék megszerezni a bizo­nyítványt hozzá! — búcsú­zunk S. B.-től, sikert kíván­va a pótvizsgához. N. F. temetés Faluhelyen megbecsülik az esemé­nyeket Érthető, hogy a nagy harang­zugasra egymás után nyíltak ki a kis­kapuk. az asszonyok azt kérdezték egymástól: — Nem tudod, ká a halott? s— Azt mondják, az öreg Portörő. — Melyik? Aki a szeretetházba ke­rült? — Az hát, persze. Jól járt, szegény, hogy magához vette az iaten. — Honnan, mitocy temetik? — Ügy hallottam, a drágalátos lá­nyától, holnap délután. — Meg kéne nézni. — Hát nézzük. • Furasg a nép nagyon. Mindegy, hogy a boldogságba, vagy a temetőbe indul egy ember, ott van a nyomá­ban és kíséri. A szép menyasszony éppúgy számíthat az irigy nyelvek csipkelődésére, mint a megboldogult a sajnálatra. Portörő bácsit is saj­nálták, talán egy kicsit jobban, mint másokat. Már messziről feketéllett a kíváncsiskodók tömege a szép gan­gos ház előtt az utcán. A nagykapu­nak mindkét szárnya nyitva, a ko­porsó az udvar közepére téve várta a papot. Két vastag nyakú férfi állt mellette, sötét ruhában, komoran. Görnyedten, fájdalmas arccal nézték a ravatalra boruló szipogó asszonyt, a testvérüket. A muzsikusok a góré mellé húzódtak egy csoportba és ját­szották a szép hallgatókat egymás után. — Helyet a plébános úrnak! A sokadalomban út keletkezett és bárki láthatta a parádés kivonulást. A plébános mellett lépkedett a kis­pap is, de nem ám kusza, rövid mi­seingben, hanem aranysujtásos pa­lástban. Mögöttük apró ministránsok kocogtak, majd a kántor és a lobo­gósok népes tábora következett. — Ez igen. Hiába, van itt pénz dő­©vel — jegyezte meg valaki. — Kitettek magukért, annyi szent — mondta más. Csakugyan, mindenből több volt, mint a közönséges temetéseken szo­kott Imádságból, szentelt vízből, ko­szorúból, gyászbeszédből. S a kántor sem a szegényeknek való olcsó Jé­zusomnak kegyelméből-t énekelte, hanem a sok pénzt kóstáló, előkelően hangzó Óh állandó szentháromság-ot És volt sírás, meg hangos zokogás. — Drága, jó apánk, miért hagytál itt bennünket? * Hazafelé a temetottól, A smzíúfrt­dott nyelvek öltek, mint a kígyó ful­lánkja: — Hát ez szörnyű. — Nem sül ki a szeműk? — Arcátlanság. Miért tűri ezt az isten? — Szegeny öreg. Ezért rájuk hagy­hatta a vagyont. — Még élt, kutyába se vették. — Kilökték háitra az istállóba. t— Megették a tetvek. — Még az ingét sem mosta ki az a lelketlen lánya. — De Láncolni, azt tudott. — A pénzük, mint a polyva. — Mégis kilökték a szociális ott­honba. — Most meg ez a nagy csinnad­ratta. — Vakulj magyar, ne láss tót. — Az ilyet nem látja meg senki. •— A tanács meglátta. — Még az a jó. Nem hagyták ott a piszokban. — Hála istennek, hogy lejárt piár az ilyen smucigok ideje. Kár, hogy nem hallották ezt azok, akiknek szólt. Mert a Portörő-gyere­kek hiába fizették meg jól a papot, a kántort, meg a muzsikus cigányo­kat, a falut nem csaphatták be. Mert a falu mindent lát, hall. tud, és oly­kor haraggal ugyan, de bölcsen ítél­kezik. Negyvenöt országból közel 3300 küldött Jegyzetek a 48. Egyetemes Eszperantó Kongresszusról Most fejeződött be a bolgár fővárosban a 48. Egyetemes Eszperantó Kongresszus. Több mint egy hétig bolgár és eszperantó eászlóerdőben úszott Szófia, a Kiiment Ohridszki egyetem előtt, ahol a kongresszus üléseit tartot­ták, annak a 46 országnak a zászlója lengett, amelynek küldöttei részt vettek a ta­nácskozásokon. A második világháború óta ez az eszpe­rantó kongresszus váltotta ki a legnagyobb érdeklődést: közel három és fél ezer kül­dött vett reszt a munkájá­ban. A nagy létszám miatt a kongresszus több eseményét, az ünnepélyes megnyitót, az ismerkedési estet, a szófiai városi tanács fogadasat, a II. Nemzetközi Művészi Feszti­vált és a kongresszus bálját az úgynevezett Uníversziad­ban — a mi Sportcsarno­kunkhoz hasonló létesítmény — rendezték meg. A megnyitó ünnepségen a különböző allamok képvise­lői köszöntötték a világkong­resszust. A magyar kormány üdvözletét Kapitány Lajos egykori szegedi eszperantis­ta, a Magyar Eszperantó Szö­vetség főtitkára tolmácsolta. A magyar eszperantisták üd­vözletét Baghy Gyula mon­dotta el. Hosszadalmas Lenne a szó­fiai világkongresszus minden rendezvényét felsorolni. A Bolgár Eszperantó Színház előadásai, amelyeket termé­Wetesea eszperantista nyel­ven tartottak meg, említést érdemelnek. A maga nemé­ben páratlan együttes Shakes­peare Tévedések vígjátéka című müvét mutatta be nagy sikerrel. Hasonlóan szép si­kerrel szerepelt — Sartrp, Csehov és a horvát. Kljako­vics darabjainak előadásával — az Eszperantista Nemzet­közi Művész Színház is. A kongresszuson részt vett magyar küldöttek igen tevé­kenyen vették ki részüket a munkából. A Világbéke Esz­perantó Mozgalom konferen­ciáján T. Szerémi Borbála, a Magyar Eszperantó Szövetség alelnöke is előadást tartott. A pedagógusok ülésein Far­kas Ernő szegedi gyakorló gimnázium! tanár több ízben felszólalt és a magyar tanár­képzésről, valamint a gya­korló pedagogusok tovább­képzéséről 24 nemzethez tar­tozó 250 nevelő előtt előadást tartott. Farkas Ernő köszönte meg a bolgár művelődésügyi mi­niszternek, Gancso Ganev­nek, hogy a külföldi pedagó­gusoknak lehetővé tették a bolgár közoktatás mai hely­zetének megismerését. A sze­eedi tanár ezen felül nyilat­kozatot adott a szófial rádió­nak. A kongresszus záróülésén hirdették ki a szépirodalmi, képzőművészeti és fotópályá­zat eredményeit. A fotopá­lyázat magyar sikert hozott. Az első díjat a magyar Do­bos Szilveszter szerezte meg. E. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom