Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-19 / 194. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 53. évfolyam, J94. szám Ára: 80 fillér Hétfő, 1963. augusztus 19. Éljen augusztus 20, alkotmányunk ünnepe! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A népuralom ünnepén írta: DR. ANTALFFY GYÖRGY vizsgálat biztosításával, a kifejezetten a törvényesség, és ezen belül az ál­lampolgári jogok védelmére létreho­zott új típusú, ügyészi szervezettel is. Más szóval az egyes embert megillető alanyi jogck az állami és társadalmi szervek aktív szerepét is kifejezik. Magába foglalja az állami szerveknek azt a kötelezettségét, hogy tevőlege­sen segítsék elő az alkotmányban rög­zített állampolgári jogok tényleges gyakorlásának lehetőségét. A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa is a szocialista de­mokrácia kifejlesztésére hívta fel a figyelmet, amikor többek között meg­állapította: »szocialista államunk to­vábbfejlesztésének az egyetemes népi állam kialakulásának kulcskérdése a szocialista demokratizmus mind szé­lesebb politikai kibontakoztatása. To­vább javítjuk a „népképviseleti elv szerint választott államhatalmi szer­vek munkáját, az országgyűléstől a községi tanácsokig... A szocialista demokrácia fejlődésének fontos köve­telménye, hogy a lakosság minél szé­lesebb rétegei kapcsolódjanak be köz­vetlenül is a közügyek intézésébe.* Alkotmányunk fényénél szembetű­nően látszik, hogy az egész államszer­vezetet érinti ez a kulcsfeladat, hiszen nemcsak az államigazgatási szervek­ben, de az igazságszolgáltatásban, a szocialista törvényesség ellenőrzésé­ben. a hivatalok vezetésében egyaránt érvényesülnie kell a szocialista de­mokrácia kifejlesztésének. Mégis úgy találjuk, hogy elsősorban a népképvi­seleti szervek azok, ahol leginkább kell e kérdés megoldását és tovább­fejlesztését szorgalmazni. Ezek a szer­vek nálunk is a népszuverenitás kife­jezőivé váltak. s- a történelem tanú­sága szerint a lakosság egyre bővülő reprezentációját jelentik ezek, majd ezt a vonást túlhaladva, egyre alkal­masabb eszközökké kell váltiiok a la­kosság bevonására az állami tevékeny­ség gyakorlásába. A végső fejlődés ab­ban fog megmutatkozni, hogy a taná­csok a közvetlen demokrácia, a lakos­ság önigazgatási szervévé válnak. Eh­hez azonban még igen hosszú útra van szükség, és a képviseleti rendszer szükségszerűségéből kiindulva a köz­vetlen demokratikus formák egész há­lózatát kell kiépíteni a mi állami rend­szerünkben is. A közvetlen demokratikus formák­nak döntő és elsődleges szerepük el­sősorban az államigazgatási feladatok megvalósításában lesz. Mi még azon­ban nem tartunk itt és helytelenítjük például azt az irányzatot, amely utó­pisztikusán kommunizmust akar fel­tüntetni az állam- és jogirodalomban, amikor a való életbem még csak a szocializmus építésén munkálkodunk. Mi még a való életben csak a közvet­len demokrácia elemeinek kimunkálá­sánál tartunk, a gyakorlatban a tár­A magyar országgyűlés 1949. au­gusztus 20-án iktatta törvény­be a Magyar Népköztársaság alkotmányát, mely azóta a dolgozó nép alaptörvénye. Augusztus husza­dika e naptól a magyar nép nemzeti ünnepe. Azóta minden esztendőben megemlékezünk róla és többnyire szá­mot vetünk az azóta bekövetkezett fejlődéssel, feladatainkkal. Az alkotmány és a kenyér ünnepét idén is békében, biztonságban, jó han­gulatban ünnepeljük. Jó hangulatban ünneplünk, mert az utóbbi években, és így a legutóbbi alkotmányünnep óta eltelt egy esztendőben is, jelentős lépéseket tettünk előre azon az úton, melyet a szocializmus építése útjának szoktunk nevezni. Újabb sikerek, gaz­dasági. politikai és kulturális eredmé­nyek jelzői ennek az útnak, melyet azért járhatunk eredménnyel, mert az alkotmányadta alapon és kereteken belül élni tudtunk a népköztársaság társadalmi rendjéből, politikai szerve­zetéből, az állampolgárok számára nyújtott jogokból adódó lehetőségek­kel. A mi társadalmi rendszerünkben éppen az átmenet viszonylag békés jellegéből, továbbá már az új állam­fejlődés első szakaszában erőteljesen kibontakozó gazdasági szervező, kul­turális nevelő funkcióból következően széles körben kiépült az állampolgári jogok, de azok anyagi biztosítékainak rendszere is. Alkotmányunk már az állampolgári jogok szabályozásának sorrendjével is hangsúlyozni kívánta, hogy et)térbe helyezte az állampolgá­rok gazdasági, szociális és kulturális jogait, azokat a jogosultságokat, ame­lyek összességükben mintegy előfelté­telei a többi jogok gyakorlati megva­lósulásának « melyeket csak a terme­lőeszközök társadalmi tulajdonára épülő szocialista állam tud biztosítani polgárai számára. A mi szocialista államunkban az állampolgári jogok egész más tartal­mat fejeznek ki, mint a kapitalista or­szágokban. Hiszen élesen domborodik ki az állampolgári jogok formális vol­ta még a legdemokratikusabb polgári köztársaságban is. Ismerjük azt a tényt, hogy ezekben az országokban az állam szerepe az állampolgári jo­gokkal szemben eleve passzív. Leg­jobb esetben a »védd meg a szegény­nek az ő szegénységét, a gazdagnak az ö gazdagságát* elv alapján jogi védel­met ígér azok számára, akik abban a társadalmi helyzetben vannak, hogy egyáltalán gyakorolhatják e jogokat. S a szocialista állam az állam­polgári jogok jogi biztosítékai­nak is új formáit teremti meg. Többek között az igazgatási szervezet­nek a választott szervek alá rendelé­sével, a küldöttek visszahívhatóságá­val. az állami szervek népi ellenőrzé­sével, a választott bírák és népi ülnö­kök rendszerével, meghatározott ál­lamigazgatási ügyekben a bírói felül­sadalmi és tömegszervezeti formák megtalálásánál, melyek révén a dol­gozó tömegek az állami munkába egy­re jobban bekapcsolódnak. Ehhez meg­vannak a kedvező feltételeink, főként abban, hogy társadalmunk egysége­sebb, mint bármikor eddig, érdekellen­tét nem áilitja szembe a különböző osztályokhoz, társadalmi rétegekhez tartozó embereket. Az így felszabadult erőt az építő munkára lehet fordítani, melyet a helyes politikai vonalvezetés mellett most könnyebb megvalósíta­ni. mint bármikor. Nehézségeink, prob­lémáink vannak, melyek nemcsak az időjárás okozta hátrányos körülmé­nyekből folynak, hanem sok esetben a szervezetlenségből, a tartalékok fi­gyelembe nem vételéből. De nemegy­szer adódnak a közömbösségből is. Az élelmiszer- és építőiparban levő munkaerőhiány leküzdése is komoly erőfeszítéseket igényel. A z alkotmány ünnepe a munkás­paraszt szövetség ünnepe is, azé az összefogásé, amelynek eredményeképpen a falu arculata is megváltozott, gyökeret vert és nap mint nap erősödik a szocializmus. Alkotmányunk a szocializmust építő állam, de még nem a megvalósult szo­cializmus alkotmánya. Ezért nemcsak az eredményeket rögzíti, hanem prog­ramszerű kijelentéseket is tesz. Amint visszatekintünk azonban az alkotmány megszületése óta tett útra. láthatjuk, hogy alkotmányunk élő valósággá lett, hiszen minden előremutató pontja megvalósult. Az esetleg száraznak tű­nő paragrafusok mögött szép. új. vi­dám élet alakult ki. Megváltózott né­pünk életkörülményei, egészségügyi.^ kulturális helyzete. A nyomort most már csak az irodalom emlékei őrzik. Tény az is, hogy például 20 év alatt tíz évet nőtt az átlagos életkor; hogy éppen 1963. augusztus 20-án fejeződik be az ország községeinek villamosítása. De sorolhatnánk tovább új, nagyszerű létesítményeinket, intézményeinket egyaránt. Azt is tudnunk kell, ha felépül a szo­cializmus hazánkban, nyilván a meg­valósult szocializmust tükröző új alkot­mányra lesz majd szükség, de népköz­társasági alkotmányunk a miénk, hi­szen ez jelzi, hogy néphatalom, pro­letárdiktatúra van Magyarországon. Ezt ünnepeljük. Nemcsak jól ismerjük azt, hanem meg is becsüljük, szeret­jük és védelmezzük minden egyes pontját, amikor valamennyi területén minden lehetőt megtettünk ós megte­szünk a benne foglaltak megvalósítá­sára és jó értelemben vett -túltelje­sítésére* amikor pártunk vezetésével szoros egységben minden jóakaratú emberrel, a marxizmus eszméit vé­delmezve szilárd léptekkel, ingadozas nélkül haladunk a szocializmus teljes felépítésének útján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom