Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-18 / 193. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1963, augusztus 18. Százharmincötezer fiatal a József Attila olvasómozgalomban Módosították a jelvények elnyerésének feltételeit A József Attila olvasó­mozgalom hazánkban ma m*r az ifjúság művelődésé­nek, a korszerű tudomány és művészet Ismertetésének egyik legalkalmasabb formá­ja, Résztvevőinek száma az 1902—83-as évadban elérte a 135 000-ret. A tapasztala­tok azonban azt mutatják, hogy a jelenlegi rendszer — elsősorban a középiskolák­ban és az iparitanuló inté­zetekben — még nem ösz­tönöz eléggé a követelmé­nyek folyamatos teljesítésé­re, az olvasómozgalom részt­vevőinek magatartására. Ezért a közelmúltban ismét módosították a mozgatom követelményeinek rendszerét. Magteremtették a folyama­tos teljesítés lehetőségét, a középiskolások és Ipari tanulók, valamint az álta­lános Iskolák nyolcadik osztályosai elótt pedig magasabbra állították a mércét. A Jövőben a József Attila olvasómozgalom bronzjelvé­nyét hat szabadon válasz­tott könyv elolvasásával, va­lamint fizzál teljesíthetik a középiskolások és ipari ta­nulók. hogy beiratkoznak va­lamelyik közművelődési, szakszervezeti vagy iskolai könyvtárba. Az ezüst foko­zat elnyerésének feltétele: kilenc szabadon választott mű, egyéves könytárl tagság és részvétel Irodalmi rendez­vényeken, köztük író—olvasó találkozókon, fejtörőkön, irodalmi körök összejövete­lein, irodalompálvazaton atb. Az arany Jelvény kiérdem­léaéhez IS szabadon vá­lasztott könyvet kell elol­vasni a jelölteknek. Két­éves könyvtári tagságot, s azt kell "bizonyítania", hogy már maga is részt vesz az irodalom népsze­rűsítésében, így például tagja valame­lyik irodalmi színpadnak, vagy irodalmi körnek, könyvismertetéseket, bee za­matokat tart, irodalmi nap­lót. fejtörőt, vagy klubdél­utánt vezet, társadalmi könyvtáros, esetleg a József Attila olvasómozgalom szer­vezője. A diákok természe­tesen csak olyan müvekkel teljesíthetik a feltételeket, amelyek nem szerepelnek nz iskolai kötelező olvasmányok között. A falun, az üzemekben, hivatalokban, illetve a ke­reskedelemben dolgozó fia­talok ugyanolyan feltételek, kel nyerhetik el a Józeeí At­tila olvasómozgalom bronz­Jelvényét, mint a középisko­lások és Ipari tanulók. Az ezüst én arany fokozatnál az a könnyítés, hogy nem köte­lező a részvétel az irodalmi rendezvényeken és a tevé­keny közreműködés az olva. sás népszerűsítésében. Az új Irányelvek ugyan­akkor hangsúlyozzák, hogy a könyvtárak és a KISZ­szervezetek a dolgozó fia­talok résaére is gondol­kodjanak Irodalmi rendez­vényekről. Törekedjenek, hogy a moz­galom tagjai mindenütt részt vegyenek az irodalmi színpa­dok éa körök munkájaban, az új könyvbarátok tobor­zásában. A könyvhéten ren­dezzenek Józaef Attila könyvtári napokat, író—ol­vasó találkozókat. A jelvénykiosztó ünnepé­lyeket pedig használják fel az ol­vasómozgalomban > résztvevők számának gyarapításéra. MUail Boívifiinik yípe> A sakkvilágbajnok tudós az energetika fejlesztéséért Egy kikötő története Amikor a háború után a teherpályaudvarán, a sínhéló- zá a csővezeték lerakásához, régi rostocki kikötőben több zat hosszúsága eléri a 80 ki- Ma már Peetzben az olajki­volt a patkány, mint a tenge- lométert és 300 váltó műkő- kötőben két medence készült rész, hajókat pedig sehol sem dlk. A 7 kilométer hosszú to- el tárolókkal korszerű szi­lehetett látni, egyesek az latópályaudvart minden 4 vattyúházakkal és biztonsági apákhoz éa ükapákhoz hason- percben hagyhatja el egy te- berendezésekel. Az olajtáro­lóén, halászattal és kezdetle- harvonat. A kikötő 1965-ben ló 33 000 köbméter kőolaj, ges tengerhajózással kezdtek lesz teljes üzemben: évi f°r" Diesel-üzemanyag vagy paku­foglalkozni. galma előreláthatóan 7,5 mii- ra befogadására képes. A ha­Ma a Német Tengerhajózá- Uó tonna le6z. jókról egy óra alatt 10 tar­ai Vállalat zászlaja alatt 82 , tályt, vagy közvetlenül 16 kereskedelmi hajó úszik éa &tltl tó dádifalám 1000 tonnás vasúti kocsit le­keresi fel 45 ország kikötőit. het megtölteni. Az olajkikö­i A tengeri kikötő kapuja tő 1960. október 15-i megnyi­JUtóAAá a Itn^tuPufL előtt szálloda, egy magas épü- tása óta 150 tartályhajó kö­let és egy kávéház épül. Ves- tött ki. ^í^ ^f^r1?^ SJíak, Tu S'i!^*1?5,1 An®res" A dolgozók mennyi ötlete, mellett időközben uj kaput kedelmi kikötőtől 1,5 kllome- ... . . ' nyitottak a tenger felé. Az terrel keletre. 1960 áprilisa- munK«Ja 68 szorgalma fek­új rostocki tengeri kikötőben ban érkeztek ide aa első olaj- Mik ebben a létesítményben, a megnyitás óta 27 ország tartályok, ekkor kezdtek hoz- Kurt Schafer 2000 hajóját szolgálták ki. Az átrakodó forgalom, moly az­előtt Hamburgon keresztül bonyolódott, a megnyitás óta több mint 5 millió tonna volt. Az NDK ezzel 60 millió DM értékű devizát takarított meg. A kikötő 1500 munkást foglalkoztat. Négy műszak­ban dolgoznak. A korszerű daruk, ki- éa berakodó beren­dezések (valamennyi az NDK terméke) és a rövid bejárat a 2,5 kilométer hosszú és 200 méter széles tengeri csator­nán keresztül, az egyik leg­gyorsabb kikötővé teszi Ros­tockot. E vidéken hat esztendővel ezelőtt még pusztaság volt, a partmenti nádasokban vad­kacsák tanyáztak. Az NSZEP elhatározta, hogy itt építi fel a Német Demokratikus Köz­társaság legnagyobb kikötő­jét. Az első kapavágást 1957. október 27-én tették, s azután az egész ország részt vett a munkában. Egy esztendővel később. 1958-ban, az NDK létrejöttének 9. évfordulóján sikerült az áttörés a tenger­hez. 1960. május 1-én a mun­kások teljesítményét dicsér­ve, befuthatott Kínából az el­ső 10 000 tonnás áruval meg­rakott hajó, a -Schwerin* Elkészült a part első szaka­sza. Négy karcsú, égnek nyú­ló toronydaru dolgozott szor­galmasan. A kikötő a kitűzött határidő előtt 7 hónappal kezdhette meg a munkát. %mden ttiftf peicáen Azóta « rostocki kikötő szüntelenül fejlődik. Ma 2260 méter hosazusagban húzód­nak a különböző berendezé­sek, raktárházak; általában 320 méter hosszúak és 60 mé­ter szélesek. Az áruk ki-, il­letve berakodásáról 18 3,2 tonnás portáldaru és két 16 tonnáa híddaru gondoskodik Valamennyi partszakaszhoz es raktárházhoz sínek, illetve Utak csatlakoznak. Á kikötői pályaudvaron, az NDK negyedik legnagyobb Piackutató bemutatókat rendez a magyar külkereskedelem a Szovjetunióban A moszkvai magyar kül- háztartási és presszógép-ki­kereskedelmi kirendeltség állítás. Augusztus 20-án Ki­épületében egy hete tart a jevben megnyílik a Metrim­legújabban kifejlesztett, s az pex és az Elektronimpex be­idén ós a következő két év- mutatója, ben sorozatgyártásra kerülő Szeptemberben Rigában magyar rádió- és televízió- megrendezik a magyar mú­műszerek bemutatója a szak- anyagíeldolgozó gépek kiál­emberek számára. Az érdek- lítását. Októberben Tbiliszi­lődés igen nagy. ben magyar orvosi műszer-, Mint a kirendeltségen kö- röntgengép és gyógyszerkiál­zölték, Rigában is most van lítás lesz, orvoskongresszus­magyar hűtőgép-, konyha-, sal egybekötve. Mihail Botvinnikot, a sakkvilágbajnokot az egész világ Ismeri. Óriási a jelentő­sége a sakkelmélet fejlesz­tésében és á világon a legel­ső szovjet sakkiskola meg­teremtésében. Sokan tudják, hogy Botvinnik a műszaki tudományok doktora. De nem mindenkinek van fogal­ma arról, hogy milyen nagy Botvinniknak, a tudósnak a része a szovjet energetika fejlesztésében. A generátor „stabilitása" Mihail Botvinnik már 1936-ban kezdett foglalkozni a váltakozó áramú villamos generátorok stabilitásának tanulmányozásával. A generátor "stabilitása* a gépnek at a képessége, hogy tetszés szerinti ideig termel meghatározott, előre meg­adott energiamennyiséget. Ez a feltétel eaak akkor teljesít­hető, ha a közöe villamos­rendszerbe kapcsolt generá­torok szigorúan azonos frek­venciájú. váltakozó áramú energiát fejlesztenek. Mint ismeretes, a generá­tor terhelése, amelyet a fel­használt energia mennyisége határoz meg, reális viszo­nyok között élesen változ­hat. A jelenkori energetiká­ban az esetek túlnyomó többségében szinkron gene­rátorokat alkalmaznak, me­lyeknél a rotor forgási se­bessége. és ennek folytán a frekvencia sem függ a ter­heléstől. Van a villamos közvetítő rendszereknek olyan hat$r­terhelése, amely a rendsze­rek hosszától függ. Ha a ter­helés túllép ezen a határon, a gépek nem 6tabil üzemi adatokkal dolgoznak, -kilép­nek a szinkronból-, Megkez­dődik a gépek eltérése a ter­melt energia frekvenciája te­kintetében és a rendszer, amint a villamos mérnökök mondják -összeomlik". Ilyenkor gyakorlatilag meg­szűnik a hasznos teljesít­mény termelése, sőt néha Igen komoly üzemzavarok következnek be. Elméletileg és kísérletileg Természetes, hogy az ener­getikusok igyekeznek minél magasabbra emelni a szink­ronmotorok stabilitási hatá­rát Ebből a célból alkal­mazzák a gépek mágneses erőterének, az ún. -gerjesz­tésnek* a szabályozását. Mihail Botvinnik elméleti­leg és kísérletileg igazolta annak a lehetőségét, hogy a szinkron motorok stabilitása lényegesen emelhető, azáltal, hogy új, szellemes gerjesz­tés-szabályozó szerkezetet készített. Botvinniknak ezen a téren kifejtett munkásságáért elő­ször 1937-ben a kandidátusi cfmet, majd 1952-ben a mű­szaki tudományok doktora elmet adományozták. A tudós a generátorok sta­bilitása emelési módszerelt tanulmányozva, érdekes kö­vetkeztetésekre Jutott. Kide­rült, hogy a villamos vonalak hosszának ezer km fölé nö­velésével (márpedig ilyen vo­nalak építési tendenciája vi­lágosan észlelhető, gondol­junk csupán Szibéria térsé­geire) a szinkrongépek sta­bilitási határa korlátozódik. Így például már a Volgai VI­zierőmú—Moszkva vonal ter­vezésekor komoly nehézsé­gek keletkeztek, melyeket megemelt feszültséggel küz­döttek le. továbbá úgy, hogy -erőszabályozást" vezettek be és egyéb bonyolult mód­szereket alkalmaztak. A tulajdonságok •gyssitése Ezek az intézkedések azon­ban nem bizonyultak elegen­döeltnek az energiaátadás tá­volságának fokozásakor. És ekkor Botvinnik felvetette azt a gondolatot, melynek megoldása és megvalósítása segítséget nyújthat az ener­getika eme nagyfontosságú problémájának megoldásá­ban. Azt javasolta, hogy egy generátorban egyesítsék a szinkron és az aszinkron mo­torok tulajdonságait. Ezt a gondolatot először mér a 30­as években vetette fel, de akkor megvalósítására hi­ányzott még a műszaki bázis. fgy tehát egy generátorba összefoglalják a szinkron és az aszinkron gépek tulaj­donságait. Az aszinkron gé­pekben a rotor forgási sebes­sége nincs olyan mereven a terheléssel és a frekvenciá­val összekapcsolva, mint a szinkron motorokban. Ezek a gépek jóval stabilabbak, egy­szerűbbek és olcsóbbak. És mégis a szinkron gépeket sokkalta szélesebb körben al­kalmazzák, mint az aszink­ronokat. mivel ezekkel sza­bályozható az ún reaktív kapacitás és feszültség, ami rendkívül fontos a fogyass* tók számára A „hibrid" A »hibrid", amelyet Bot­vinnik, a műszaki tudomá­nyok doktora javasolt, éppen úgy mint minden ésszerűen kitenyésztett hibrid, össze­foglalja a szinkron és az aszinkron gép legjobb tu­lajdonságait. Az elnevezése is ilyen hibrid: -aszinkroni­zált szlnkronmotor*. Botvinnik elméletileg fel­tárta és megalapozta az ilyen gép gyakorlati megvalósítha­tóságát. Aszinkronizált üze­mi adatok alkalmazása a vil­lamosmotorokban rendkívül nagy távlatokkal kecsegtet. Ez lehetővé teszi olyan nagy­teljesítményű gépek szer­kesztését, melyeknek nagy a hatásfoka és ugyanakkor széles határok között almán szabályozható a sebességük. Az aszinkronizált szinkron4 motorok nyilván széles köp­ben alkalmazásra kerülnek majd az ipar számos ágában. Például Ilyen gépek, alkal­mazása gázt szállító szivaty­tyúk motorjaiként lehetővé teszi a nyomás folyamatos szabályozását a gázvezeté­kekben, melyeknek terhelése a napszaktól, az üzemi mű­szakok számától, a gázfo­gyasztástól éa egyéb ténye­zőktől függ. Ezek a motorok hasznosnak bizonyulnak a vegyiparban is, például a lavszángyártásban, ahol a technológiai követelmények­nek megfelelően a folyama­tok sebeseégének egyenletes változtatása szükséges. Az aszinkronizált motorok hen­gersorok hajtómotorjaiként, gyári szerszámgépek motor­jaiként, és a vasúti szállítás­ban is alkalmazhatók. Margarlta Rubo Felszálltam az au­tóbuszra, megváltot­tam a jegyem, s mi­vel volt üres hely, el­foglaltam. Aztán egy­szerre csuda furcsán Szuggesztió érzem magam. Vala­mi égetni kezdi a tu­pírom búbját, egé­saen a cipőm hegyes orráig, és így tovább. Lám, megint néz. Már ráébredt, hogy tévedett. Most újból csak rajtam a szeme. Néz, bűntudatosan, kérőn, engesztelőn, odaadón. Az a kis Televízióközvetítés a gyomorból éreztem magam. Va- a teremtő is egymás- Lám) Pukkadjon lami égetni kezdte a nak teremtett. Hogy meg! Nem is olyan tupírom búbját, a megértenénk egy- jóképű. Inkább, nyakam, meg a ka- mást! előnytelen a testtar­rom és igy tovább, Élnénk szépecskén, tása. Hogy én ezt ed­egészen a cipóm he- hűségesen, odaadon dig nem vettem ész- •• •• gyes orráig. Meg- sok-sok évet egymás re!A szemében is va- szőke, csak amolyan éreztem; valaki néz. oldalán. Igen, hűsé- lami rossz fény csil- intermezzo volt az gesen. mert olvan log. Gonosz. Jelen- eletében. Mar 6 ls kutyahú szemei van- téktelen figura. Még tudja, csak en va­nak. Ügy érzem na- ízlése sincs Mert íy°k »/ '8azl gyón szeretjük egy- akit most néz, annak _ Csinálom, hogy na­Persze én nem néz­tem vissza. Nem Illik. No, mégis, egy ki­csit, csak úgy félol mást. Meglátni és dalról. Ó ...! Fekete megszeretni egy pil­haj, fekete szem! De ianat is elég! — Szín­nem ám olyan kö­zönségre, minden­napi, hanem csodala­tos! Nagy, fényes, ra­gyogós, olyan..., hogy szavakkal elmonda­ni nem is lehet. Latszik, nagyon tetszem neki. Ördög ezzel a mai világgal! Miért nem lehet au­tóbuszon ismerked­ni?! Hiszen minket — láthatja bárki — tiszta, igaz szavak Én, éppen csak azért nézek vissza, úgy egy ici-picit, hogy ne létszak túl tartózkodónak, vagy a nőnék festett sző- ragszom, hagyom, ke a haja! Néz? Ra- hogy kerteljen. Azért mul. Méghozzá mi- ««y i,ci_Plc'í ™wo' Íven ízléstelenül! Jel- solygok. Mert az lemző; a nőn látszik, i8az»a8 az, hogy cso­hogy tetszik neki az. dalatos fekete sze­eeet. Ügy lopva, lop­va visszatekint. Mi­csoda nök vannak! mei vannak — 6 mi nők nagyon könnyen bocsájtunk. De csak maradinak. Meg, háí- SöTa'is; meg areófaz én tu­hn ettől bfl torsáéra -I.WLAI Í. « dom, hogy ha az. a szőke nem szállt vol­Méla nemtörődöm- na le az °|óbb ~ ak" séggel fordulok el! kor ls bekövetkezett Aztán egyszerre VCilna ez 8 fordulat, csak nagyon furcsán M. É. ha ettől bátorságra alakról'is megvan a kap és megszólít, véleményem. mert igazán kitartó. Állandóan csak néz, és én. csak én tet­szem neki! Melbourne-ben olyan mi­niatűr televíziókamerát konstruáltak, amely nagy segítségére lesz elsősorban az orvostudománynak, de ké­szülékük másfajta felhaszná­lására ls sor kerül majd. Mint ismeretes a televízió­kamera több elektromágne­ses tekerccsel körülvett fel­vevőcsőből és egy előerősítő­ből áll. Ez utóbbi erősíti és továbbítja a felvevőcsőből kapott impulzusokat. Miu­tán ezek az impulzusok igen gyengék az előerősítőt a fel­vevőcsőhöz a lehető legköze­lebb helyezik el. Ebből a szükségszerűségből adódott az általában használatos ka­merák viszonylag tekintélyes nagysága. Moat sikerült .a kamera két részét egymástól teljesen elkülöníteni, anélkül, hogy a kamera teljesítményét az a körülmény csökkentette vol­na, Ezenkívül a kamera egyes reszeinek méretét is nagymértékben miniatüri­zálták. így most már mind­össze 1,25 centiméter átmérő­jű a képfelvevőcső és a hosz­sza akkora, mint egy muta­tóujj, Az egész kamera — az előerősítő nélkül — kisebb mint egy férfiteriyér, A pará­nyi kamerát különleges ká­bel köti össze az előerősítő­vel, úgy, hogy — amint mar mondtuk — ezáltal a kamera teljesítő képessége nem csök­ken. A kutatók azonban nem elégedettek eddig elért ered­ményeikkel és tovább akar­nak haladni a miniatürizá­lásban. hogy végülis olyan parányi televiziókamerát konstruálhassanak, amely szondaként lesz az emberi test belsejébe Juttatható. Különböző optikai segéd­eszközök közvetítésével tud majd a tv-szonda a gyomor, tüdő, hasüreg és a hólyag belsejéből felvételeket ké­szíteni. Eddig különböző szondák­kal a test belsejébe bejutta­tott tükrök által közvetített képet felvette ugyan a tv­kamera, de ez a kép kicsiny és viszonylag élettelen volt. Az ausztráliai tudósok által konstruált miniatűr tv-ka­mera segítségével nagy és éles képet tudnak majd a tv képernyőjére juttatni, ami lehetővé teszi, hogy azt egy­szerre több orvos is láthassa, illetve, hogy az orvostan­hallgatók nagyobb csoportja is tanulmányozhassa az em­beri test belsejében végbe­menő folyamatokat. Ugyancsak felhasználható a miniatűr kamera műtétek közvetítésére la, mert kis ter­jedelme miatt a műtőasztal­hoz közel helyezhető el anél­kül, hogy ez a körülmény az operáció menetét zavarná. Jelenleg viszonylag nagyobb távolságból teleobjektiwel lehet csak felvenni áz ope­rációkat a most használatos kamerákkal, ami több szem­pontból is hátrányos, A miniatűr kamera vi­szont, ami sokkal közelebb lesz a műtőasztalhoz, távirá­nyítással az orvos kezének minden mozdulatát követhe­ti. A miniatűr kamera a röntgen vizsgálatoknál is jól felhasználható lesz, mert éljsa képeit jól lehet filmen rög­zíteni. lt. P.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom