Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-02 / 179. szám

Péntek, 1M3. ftuguffiettM 2. DÍL-MAGTARORSZAG 5 Kiállítás az élelmiszeripar fejlődéséről Tegnap délelőtt Szegeden, az SZMT Tolbuhin sugárúti székházában megnyílt az ÉDOSZ kiállítása. A rendkí­vül érdekes kiállítást a kong­resszusi teremben Fejet Sán­dor, az ÉDOSZ Csongrád me­gyei bizottságának titkára nyitotta meg, majd Rajkl Ár­pád, az ÉDOSZ központi ar­chívumának vezetője tájé­koztatta a megjelenteket. A kiállítás célja, bemutatni az élelmiszeripar fejlődését. A szemléltető bemutatón igen sok munkásmozgalmi törté­neti dokumentumot is kiállí­tottak, különösen jól hat az összehasonlítás az élelmiszer­ipari dolgozók felszabadulás előtti és mai munkájáról, éle­téről. A kiállítást már az első nap Igen sokan keresték fel, s az emlékkönyvben elisme­résééi adóztak a rendezőség­nek. A kiállítás augusztus 1-tŐl augusztus 15-ig reggel 9-től aste 7 óráig tart nyitva. Virágnap Közmondás szerint: Ki a virágot seereti, rossz ember nem lehet. Nos, mi szeret­jük a virágokat. Mi sem bi­zonyítja ezt fényesebben, minthogy tegnap virágnap volt. Virágot küldünk isme­rőseink névnapjára, virágot ajándékozunk szerelmesünk­nek. Ám az ember feledé­keny — gyakran utólag jut eszébe az elmulasztott virág­küldés. A feledékenységen segít a virágnap: ekkor le­het minden elmulasztott vi­rágküldési alkalmat pótolni S olcsóbb a virág mint más­kor. § JOGÁSZUNK VÁLASZOL Mit kell tudni a fiatalok munkavállalásáról? Az iskolai tanítás befeje­zése után az általános iskolá­ból kilépő fiatalok egy ré­sze munkát vállal. E fiatalok munkaviszonyba lépéséről és foglalkoztatásuknak körül­ményeiről az alábbiakban tájékoztatjuk olvasóinkat A munkavállaló* feltétele Az alkalmazás (a munka­viszonyba lépés) szempont­jából fiatalkorúnak minősül az, aki 18. életévét még nem töltötte be. E fiatalkorúak közül csak az léphet munka­viszonyba, aki 14. életévét betöltötte és nem esik már az általános Iskolai tanköte­lezettség alá. (Kivételesen, az iskolai szünet tartama alatt már a 12. életévét betöltött fiatalkorú is alkalmazható, de csak könnyebb munkára.) A munkaviszonyba lépés­hez szükséges munkaköny­vet a fiatalkorúaknak az ál­landó lakhely, vagy bejelen­tett tartózkodási helye sze­rint községi, illetve városi tanács vb-nél kell kérnie. A 16. életévét még be nem töl­tött fiatalkorúnak — amikor a munkakönyv kiállítását ké­ri — igazolnia kell, hogy az általános iskolát elvégezte, vagy az iskola igazgatója a rendszeres iskolalátogatás kötelezettsége alól felmen­tette. Az új munkakönyv ki­állításáért 10 forint díjat kell Illetékbélyegben leróni, de az alól indokolt esetben fel­mentés kérhető. Egészségügyi alkalmasság Egészségre ártalmas, vagy nagyobb fizikai erőkifejtést igénylő munkakörben fiatal­korú dolgozót alkalmazni és foglalkoztatni nem szabad. (Ezeket a munkaköröket a tavaly áprilisban megjelent munkaügyi miniszteri rende­let tartalmazza.) A fiatalkorút a munkavi­szony létesítése előtt, továb­bá az alkalmazás után ls évenként legalább egyszer (az éjszakai munkán dolgozó 16 évesnél Idősebbet pedig két hónaponként) orvosnak kell megvizsgálnia. Ha az or­vosi vizsgálat szerint a fia­talkorú a munkakör betölté­sére egészségi állapota miatt alkalmatlan, csak más mun­kakörben szabad alkalmazni, illetve tovább foglalkoztatni. Az alkalmazás utáni mun­kahely — vagy munkakör változás előtt ugyancsak kö­telező az orvosi vizsgálat Munkaidő, munkabér, szabadság A fiatalkorú dolgozók munkaideje azonos a többi dolgozók munkaidejével, de lehetőség van az annál rövi­debb idő melletti foglalkoz­tatásukra is. Ez történhet rö­videbb — napi 6, 8, 4, 2 stb. órás — munkaidővel, ará­nyosan csökkentett munka­bérrel. (Ahogy arra a felnőtt dolgozók esetében ls lehétŐ­ség van.) Olyan vállalatoknál ugyan­is, amelyeknél nagyobb lét­számú felnőtt dolgozó vi­szonylag egyszerű, könftyű betanított munkát végez (pl: híradástechnika, műszeripar, tömegcikkipar, kereskede­lem), a 14. életévét betöltött, többé már nem tanköteles fiatalkorúakat nem teljes muhkaidejú munkaerőként lehet alkalmazni; foglalkoz­tatásúk elsősorban csoporto­san,' termelőmunkán törté­nik, részben az általános se­gédmunkák körében, részben pedig az üzem munkafolya­matainak egyes elkülönített szakaszaiban. (Fiatalkorút "kisegítődként a költségve­tési, vagy költségvetésből gazdálkodó szerveknél csak a Pénzügyminisztérium, a kisipari szövetkezeteknél pe­dig csak a megyei, városi ta­nács vb ipari osztályénak — a munkaügyi osztállyal egyetértésben adott — enge­délyével szabad alkalmazni.) A fiatalkorú kisegítők munkaideje a 16. életév be­töltéséig pedig általában na­pi 6 óra. Munkabérüket napi 4 órai munkaidő esetén, havi 3—400 forint, nap 6 órás munkaidő esetében pedig ha­vi 4—500 forint között álla­pítják meg. Egyébként lehe­tőség van a teljesítménybér­rendszer alkalmazására ls, ha annak feltételei mind a fia­talkorú kisegítő, mind a vál­lalat szempontjából kedvező­ek. A fiatalkorúak közül a 16. életévüket még be nem töl­tötteket túlmunkában foglal­koztatni még akkor sem sza­bad, ha arra jelentkeznek. A 16. életévét be nem töltött fiatalkorút éjszakai munká­ra sem szabad beosztani, a 16 évnél idősebb, de 18. élet­évüket be nem töltött fia­talkorú dolgozókat pedig az éjszakai munkavégzés alól lehetőleg mindenütt mente­síteni kell. Tizenhat éves koráig 12 munkanap, azon túl pedig 6 munkanap pótszabadság ille­ti meg a fiatalkorú dolgozót az alapszabadságon felül. Utoljára abban a naptári év­ben jár a 12 munkanap pót­szabadság, amelyben a fia­talkorú 10., — illetve 6 mun­kanap pótszabadság —, amelyben a 10. életévét be­tölti. Dr. Kunos József Uj mezőgazdasági szakközépiskolák szükségesek a szegedi járásban A mezőgazdasági szakemberképzésről tárgyalt a járási tanács végrehajtó bizottsága A szegedi járási tanács zal, hogy a tsz ma még nincs gében már működik kihelyé­végrehajtó bizottsága nagy- abban a fontosságú kérdést tűzött havi 200 helyzetben, hogy zett technikumi tagozat, forintot fizessen Ezek azonban koránt sem napirendre most megtartott tanulóinak. Pedig ennyi ér- tudják kielégíteni a jövő ülésén. Megvizsgálta, milyen tékű munkát le ls dolgoztak igényeit, eredményeket értek el a tsz- volna a fiatalok. Bebizonyo- A pártbizottság első tit­ek a különböző mezőgazda- sodott az is, hogy számos kára egyetértett Farkas Iat­ságl szakmunkásképzésben tsz-ben ma még nem gondos- ván elvtársnak, a végrehajtó és hány új szakemberre len- kodnak a tanuláB feltételei- bizottság elnökének azzal a ne szükség a közeljövőben, nek biztosításáról Emiatt javaslatával, hogy legalább két állandó jel­legű mezőgazdasági szak­középiskolát kell létesíte­ni a járásban. Erre rendkívül alkalmas len­ne többek között az ásótt­vontatottan halad a fiatalok lalt többek között Török Jó- halmi erdészeti szakmunkás­A mezőgazdasági osztály Balástyáról, Öttömösről és ide vonatkozó jelentéséből Asotthalomról 7 mezőgazda­és a vitából kiderült, hogy sági tanulót kellett átszer­a szövetkezetekben jelenleg ződtetni állami gazdaságok­már 034 okleveles szakmun- ba. kés van. Mégis lassan és A kérdés vitájában felszó­mezőgazdaságl tanulókká zsef elvtárs, a járási pnrt- képző iskola jelenlegi helyi­Jelenleg pél- bizottság első titkára, a jérá- sége. Továbbá lehetne még si tanács végrehajtó bízott- állandó mezőgazdasági tech­el- nlkumi osztályokat létesíte­ni a kisteleki új glmnázium­— Egyetlen tsz-ben sem ban is. A végrehajtó bizott­szabad sajnálni a tanulóktól ság megbízta a mezőgazda­szerző- a havi 200 forintot. Ennek a sági és a tanácsi művelődési pénznek a sokszorosa térül osztályokat, hogy közösen A fiatalok igényét legjob- majd vissza, a fiatalok már dolgozzák ki e két leendő ban a sövényházi Piros Ró- mint kész szakemberek fog- oktatási intézmény tervja­zsa Tsz vezetői értették meg. lalják el helyüket a terme- vaslatait s ezt később majd szerződtetése, ciául a felmérések alapján 313 ságának tagjai is, ki tanulóra lenne szükség a mondta többek között: tsz-ekben a ezzel szemben még mindössze csak 80 fiatallal kötöttek dést. Ma még az egyik legszegé­nyebb közösség ez a járás­lésben. Helytelenítette Török elv­ban, mégis 12 tanulója van társ a röszkel szövetkezeti már a gazdaságnak. A végrehajtó bizottság el­marasztalta többek között a vezetők magatartását, akik úgy vélik: az ő gazdaságaik egyébként is jók, szakmun­tiszaszigeti Búzakalász Tsz kások nélkül is eredménye­vezetőségét, ahol a falu pedagógusainak köz­alapos vizsgálat után a fel­sőbb szervek elé terjesztik elfogadás végett. Megvitatta a végrehajtó bizottság a szövetkezeti ösztöndíja­sok reinűködésévcl nyolc fiatal jelentkezett me­zőgazdasági pályára. A veze­tőség azonban mind a nyol­cat eltanácsolta később az­sen fejlődhetnek. A jövőben ügyét is. A járásbeli tsz-ek — hangsúlyozta Török elv- ez idő szerint már 34 ösz­társ — sokkal nagyobb gondot kell fordítani a technikumi képzésre is. Igaz, hogy a járás 11 közéé­Új felmelegedési időszak kezdődött Az idei nyár két nagy hő- nyebbülést jelentett a ho£z­hullima — kisebb megstaki- szanfcartó kánikulában kifá­tásokkal öt hétig tartott. Jú- radt emberi szervezetre is. nius 22—július 21 közötti Csütörtökön további mele­időszakban a napi kőzéphő- gedésrőt érkeztek jelentések mérséklet átlaga 2—6 fokkal a Meteorológiai Intézet Köz­volt magasabb az évszak- ponti előrejelző osztályára. A nak megfelelő normál 6zint- Dunántúlon általában 29— nél, de az első hőhullám té- 30. a keleti Országrészeken tőzésekor, június 28-án, az 30—31 fokig emelkedett is­eltérés 9,4 fokot tett kt, ami mét a hőmérők higanya, sőt már a mi szélsőséges időjá- Debrecenből és Békéscsabá­rási viszonyaink között is ról a délutáni órákban 32 ritka jelenség. A második fokot jelentettek. Tehát új hullám "anomáliája- is felmelegedési időszak kez­gyakran érte el a plusz 5— dődött. 6 fokot. A lehűléssel — sze­rencsés módon — együttjárt kiadós esőzések és a követ­kező három nap többnyire borongós, hűvös időjárása az egész országban szemláto­mást felfrissítette a növény­zetet, de a nagy megköny­törtdíjas leendő agrármér­nököt, technikust taníttat­nak, s havonta összesen 1420 forinttal segítik őket. Gondot okoz, hogy számos faluban nincsenek olyan fiatalok, kik már tanulnak, s számuk­ra folyósíthatnák a megsza­vazott ösztöndíjakat. Java­solta a végrehajtó bizottság, hogy a tsz-ek, községi taná­csok közvetlenül forduljanak a tanintézetekhez s itt vá­lasszák ki közös megegyezés alapján saját ösztöndíjasai­kat. Különben határozat van arra. hogy szeptember 15-ig minden községben tárgyal­ják meg a pártszervezetek, a tanácsok, a KISZ, a Haza­fias Népfront és a nőtanács szervezetei a mezőgazdasági szakemberképzés ügyét, tár­ják fel azokat a lehetősége­ket, melyek révén mind több mezőgazdasági szákmunkás foglalhatja majd el helyét a szövetkezetekben, a termelés legkülönbözőbb posztjain. SZERELEM, ERKÖLCS, HÁZA SSÍC Űj filmekről Szép arcú boszorkányok álltak meg a színház előtti parkolóhely sarkánál. A felsorakozott kocsik tündéri pasz­tell színekben villództak a szikrázó napon. — Ez a Mikié? — mutatott Csilla jobb lábával egy ezüstszürke Wart­burgra és affektálva cigarettát illesz­tett lila ajkai közé. — Csacsi vagy, drágám. A Miki au­tója Skoda-Oktavia-Super, tavalyi ki­bocsátás. Itt van, ez az — szólt közbe Zsú. — Én csak tudom — tette hozzá egy pirinykó nyomatékkal és perdült egyet, mint a balerinák szokták. Vla­dysra nyírt hosszú, vörös haja tűa­léngkéht csapódott a nyaka köré. Csilla hallgatott. Széles gesztusok­kal szívta a cigarettát és ringó léptek­kel körüljárta a tükrös-fényes autót. — Klassz — mondta és manekenes mozdulattal Zsúhoz fordult. — Mondd, csak egyszer voltál vele? — A, dehogvis. Már vagy tízszer. De lehet, hogy többször. Mozdulatlan volt a levegő. A meleg legalább 38 fokra hágott, s a falevelek . békésen tűrték a napsugarakat. Alig lézengtek az utcán. Miki a szobor mögül bukkant elő. Elegáns volt, mint egy moziszínész és jobb kezének mutatóujján a slussz­kulcsot forgatta. Fütyürészett. A lányokon Izgalom futott át. Csil­la idegesen elfordult, Zsú meg halkan kuncogni kezdett. Majd komolyságot erőltetve magára, divatos cipőjét vizs­gálgatta. . , . — Szevasztok galambieák —, vágó­dott hozzájuk Miki, s a két lány ösz­szerezzent. Mintha váratlanul érte volna őket a két odapöttyentett szó. Csak a mésik pillanatban leltek ma­gukra. — Szeeervusz — mondották egy­szerre és nyújtották a kezüket. — Na­hát, Igazán ronda vagy Mikikém. Így Lányok és autók megijeszteni mindet — mondta Zsú és durcásan nézett a fiúra. Miki heherészett, tudta, hogy a lány már nem ijed meg tőle. A szeme azon­nal rögzítette a pózokat és a mosolyo­kat. — Kösz a pontosságért, igazán csu­da rendesek vagytok — mondta köny­nyedén, s ezzel odalépett egy idegen rendszámú, turcBlorrú kis autóhoz. — Hát akkor kezdjük. Ennek mi a neve? A lányok egyszerre: — Fiat 600-aa. Miki csinált egy hátraarcot és máxia csattant az újabb kérdés. — És ez a tragacs? Kacagás. Jópofa ez a Miki, egysze­rűen letragacsozza az elegáns, fekete Mercedest. De azért rendesen vála­szoltak. Zsú, mint nagy szakértő, még bővebb magyarázattal ls szolgált. Egy Trabant következett. Hosszan nevettek, sőt egyikük a nyelvét ls ki­öltötte rá, és konyhaszekrénynek ne­vezte. Miki azonban szigorú vizsgáz­tató volt. Máris a negyedik autóra mutatott, majd az ötödikre, hatodikra, hetedikre. — Moszkvics, Simca, Volga. War­szava, Skoda-Felicia — peregtek a biztos ismeretekre valló válaszok. Hanem a sor vége felé egyik részről megakadt a tudomány. Volt ott egy széles ülepű cirkáló, amely Csillából cuppogós émuldozést váltott, de szólni nem tudott. Zsú viszont fölényes lett. Pontosan tudta, hol, mikor, miért gyár­tották ezt az áíomautót. Mikinek mintha hervadozni kezdett volna a jó kedve. Abbahagyta a kulcs­forgatást, és most már olyasmire ls kíváncsi volt, amire tán csak a kon­struktőr tudott volna megfelelni. De Zsút lehetetlen volt megfogni. Egy-két kísérlet után kijelentette, hogy Szege­den nem jár olyan autó, amelynek ő fel ne tudná sorolni az adatait. Mikit határozottan bosszantotta a dolog. Szabadulni kivánt a lánytól, s elhatározta, hogy megharagítja. Az volt minden óhaja, hogy Csilla győz­zön a versenyben. — Túlságosat! ismered a kocsikat — mondta Zsúnak gúnyosan, — Ha én lány volnék, nem difrsekednék vele. Zsú megvonta a vállát. — Nemcsak neked van autód. — Hát nem — mondta Miki. — Jól van, egye fene, te győztél. Majd át­megyünk Vásárhelyre. De Várjál itt egy cseppet, hadd forduljak egyet Csillával az állomásig, meg vissza. Beszélni valóm van vele. — Azt már nem — mondta harcia­san a lány, és mint aki fél, hogy meg­előzik, már nyitotta is a kocsi ajtaját. — Nekem meg veled van sürgős be­szélnivalóm. Nem tudom, örülsz-e majd neki. Beült a kocsiba, s merev arccal né­zett előre. Miki topogott, vonogatta a vállalt, de nem mert a szótlan Csillá­ra nézni. KiCBit görnyedten ment át a másik oldalra, lehuppant a volán mö­gé, és indított. A Skoda nagyot ugrott, és menekülésszerűen befordult a Vér utcába. Csilla nem nézett utána. Üjabb ci­garettát vett elő és alaposabban szem­ügyre vette a C-» rendszámú kocsi­kat. F. Nagy István A tegnap Szegeden bemu­tatott két filmet, a nyugat­német gyártmányú LAúy és az államügyész és a francia Párizsi kaland című játék­filmeket talán azzal lehet­ne közösen jellemezni, hogy mind a kettő a szerelem, az erkölcs és a házasság prob­lémája körül forog, kissé felszínesen, kissé úgy, ahogy látni szeretnénk magunkat —, de szórakoztatóan. A Lány és az állam­ügyész nyugatnémet film. Mint a német filmek gya­korta — a bíróságon kezdő­dik. Egy még nem nagyko­rú lány anyját kerítéssel vádolják és elítélik. A mai fiatalokra jellemző képet szeretne a film félvázolni. A lány könnyelmű, talán kissé adakozó is. A szeretője egy fiatal üzletember, aki tönk­rement és a bíróság előtt az­zal menti a lányt, hogv mi­helyt üzletet csinál, felesé­gül veszi. Az anyát elítél­ték. a lány megtudja, hogy az államügyész feltételesen szabadlábra helyezteti. Hoz­zá fordul és — kissé szok­ványos fordulattal — vi­szony lesz belőle. A viszony­ból szerelem lesz, az ügyész válni akar — a felesége •munkahelyéről kitéteti a lányt. Érthetetlen módon vé­gül a lány is ragaszkodik az államügyészhez, holott el­venné a fiú. Természetesen botrány következik, az ügyész lemond, a lány ön­gyilkos lesz. A történet szok­ványos, ám dicséretre méltó az igyekezet, hógy egy-egy jelenettel jellemző képet ad­jon a film, problémákat ves­sen fel. De mivel a monda­nivaló sem tisztázott, a fel­vetésnél nem jut tovább. A színészek munkája kifejező, különösen a lány szerepét alakító jól ismert Elke Som­mer játéka emlékezetes. A Párizsi kaland, című francia film egy házasság majnem bekövetkező konf­liktusára épül: a férj is, a feleség is majdnem csal. Atn szeretjük magunkat szép színben látni, így hét a csa­lás nem következik be, min­den jóra fordul és szerel­mesek lesznek újra egymás­ba. Ez is szokványos törté­net, kissé talán szirupos is, ám kevésbé érezzük konstru­álnak. mint a másik filmét Különösen érdekéssé teszi a francia filmművészetre annyi­ra jellemző könnyedség, az élet apró dolgainak humora. Csupa kacagtató Jelenet, csu­pa önirónia. Jean Girault rendezése bravúros — már az első képekben felkelti a figyelmet a nagyvonalú kezdéssel, mely tréfásan fel­vázolja az emberiség fejlő­dését az ősembertől, a mű­vészet fejlődését az egykori kifejező barlangrajzoktól a m&i ultramodern, semmit sem ábrázoló képekig. A férj és a feleség szerepében Darry Cowl és Pascalé Ro­berts szellemes és bűbájos alakítást nyújt. N. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom