Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-14 / 163. szám

Szombat, 1963. július 75. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Mínusz huszonöt fok KÁNIKULÁBAN Felöltöttük a báránybőr mellényt, jól beleburkolódz­tunk, úgy nyitunk be az első ajtón. Itt mindenki ilyen melegen öltözik. A bakancs­ba dupla zokni kerül, s a vastag sapkát jól a fejre húzfcák. Mert a teremben kővé dermesztett mindent a hideg. Zúzmara ülepedett a falakra. Itt a tél az űr Amíg kinn süt a nap, s harminc fok a meleg, addig itt benn, nem ritkaság az sem, hogy mínusz huszonötöt mutat a hőmérő. Itt a tél az úr,' a vágóhíd h ütőüzemében. , Jó maguknak! Kicsit lehűlnek idebenn! — Kö­szöntjük az ott dolgozókat. No, de aki odabent tölt fél­órát, annak már nem kell bizonygatni, hogy a jóból is megárt a sok. Dél-Magyarország egyik legnagyobb éléskamrájában járunk. Van itt húsáruból minden, rnj szem, szájnak ingere; disznóhús, meg mar­ha jéggé dermedve. Mennyi ideig lehet így tartósítani a húsárut? Egy évig jégen A válasz szerint egy teljes esztendeig, úgy, hogy annak semmi baja sem történik. Csak az az egy baj, hogy nem szeretik az asszonyok a fagyasztott húsokat! . % Hiába! Jelenleg a tartósí­tásnak ez az egyetlen ismert és gazdaságos módja. Az áruban biológiailag és minő­ségileg semmiféle változást nem okoz. Illetve, ami igaz, igaz, ma még van egy kis színdifferencia, különösen a marhahúsnál, amikor az üz­letekbe kerül. Látogatás a jegeseknél Csak egy pár lépés az ud­varon át, egy ajtó nyitás, — és a jégüzemben vagyunk. Itt is hűvös az idő. De a dolgozók hangulata nerh fa­gyos. ök ebben a meleg idő­ben különösen fontos embe­rek! — Két műszakban dolgo­zunk. Műszakonként ezer tábla a termelés. Nem nagy ez az üzem. — mondja az egyik "jeges ember*. Ha nagyon iparkodnak, többet is előállíthatnak egy műszak alatt. És ők, általá­ban iparkodnak, mert jön­nek, mennek az autók. Üre­sen jönnek, s telt gyomorral távoznak. Vihetik a jeget Nagy melegben szíve­sen látott vendég az üzletek­ben, éttermekben, lakások­ban egyaránt. S hogy meny­nyire, azt az is bizonyítja, hogy hiába az itt dolgozók becsületes helytállása, még mindig sok a panasz, hogy kevés a jég. M. É. Vége! éri az orosz nyelvszakosok továbbképző tanfolyama Az Országos Pedagógiai Intézet Szegeden rendezte meg az orosz sza­kos középiskolai tanárok ré­szére a továbbképző tanfo­lyamot. Két hét után tegnap, a Tömörkény leánygimnázi­umban befejeződött a to­vábbképzés. A zárófoglalko­záson megjelent Papp Gyu­la, a Szeged városi tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese. Rosta Sándor szakfelügye­lő, a tanfolyam vezetője ér­tékelte a két hét munkáját, majd az orosz nyelvszakos pedagógusok mondták el, mi­lyen hasznos volt a tovább­képző tanfolyam. Ezután Papp Gyula köszönetet mon­dott a továbbképzés előadói­nak, a szovjet pedagógusok­nak, Vasziljevszkaja Jevge­nyija Alekszejevnának, a Moszkvai Újságíró Főiskola tanszékvezetőjének, a szovjet pedagóguscsoport vezetőjé­nek, Alekszej Alekszandro vics Gyementyevnek, a kuj­bisevi egyetem tanárának, Olga Szergejevna Orlovának, a rjazani pedagógiai főis­kola tanárának, Zoja Szerge­jevna Dmitrijevnának, a 689­es moszkvai középiskola igaz­gatójának és Szerefima Alek­szejevna Havronyinának, a Lumumba Egyetem tanárá­nak, és ajándékot nyújtott át. A szovjet pedagógusok ne­vében Vasziljevszkaja Jev­genyija Alekszejevna' mon­dott köszönetet a kedves fo­gadtatásért és elmondta, hogy igen sokat tanultak a magyar pedagógusoktól. Hasznos volt ez a tapasztalatcsere, s úgy véli, hogy gyümölcsözően hasznosítják munkájukban. A szovjet tanárok ma reggel utaztak el Szegedről. Az Erkel-életmű betetőzése 76&tiúédelnk a Brankovics György Mikó András rendező nyilatkozata a szabadtéri bemutatóról , , , . i, ,, V.'.. . IL •>' •11 A székkutasi Rózsa Ferenc önkéntes ifjúsági építőtábor lakói reggel még dolgoztak egy pár órát, de aztán elő­álltak az autóbuszok és a kukoricaerdőből előszivárgó lányokat, fiúkat elvitték Mártélyra. Jutalom volt ez a kirándulás, a tábornyitás óta végzett jó munka jutal­ma. A fiatalok ezen a reg­gelen fejezték be a rájuk fizott 1200 holdnyi kukorica előcímerezését. ' A szegedi lányok és fiúk fürdéssel és napozással ün­nepeitek. A lányok "pa­rancsnoka*. Varga Andrásné azonban nem ért rá itt sem pihenni. Alig volt pár per­ce, hogy válaszoljon, amikor a tábor élete felől kérde­zősködtünk. — Hamarabb kellett meg­nyitnunk a tábort, mint ter­veztük — mondta —, mert a jó "idő miatt korábban kezdett- virágozni a kuko­rica. A korai kezdés miatt néhányan csak később áll­^WJ i I-.IXI.F f ifsÁJ ..'4 hattak munkába, dé így is együtt van már több' mint 250 lány. Négykor kelünk, 5-től 11-ig dolgozunk, aztán játszanak, olvasnak, pihen­nek a lányok. Esténként mindig van valamilyen kü­lönleges szórakozás: filmve­títés, szellemi vetélkedő, táncbemutató. A lányok jó kedvvel dolgoznak. Volt olyan brigád, amely 222 szá­zalékra teljesítette a nor­mát. Ez nemcsak a gazda­ságnak, de a fiataloknak is hasznos, hiszen minden hold címerezés után 55 forintot kapnak. Hogy nehéz-e a címerezés, arra már a lányok feleltek. Fehér Zsuzsa és Horváth Edit, a szegedi Tömörkény gimnázium nem túl magas tanulói egyedül a kukorica­szárak magasságára panasz­kodtak. — Némelyiket alig lehet elérni, olyan magas! — mondták. — Különben a tá­borban minden nagyon jó, még vasalni is lehet... A szegedi lányok tehát még itt is meg akarják őrizni csinossdgukat. Mint később megtudtuk, a tábor lakóinak minteg 80 száza­léka festi magát, s minden negyedik lány tűsarkú cipőt is hozott. A fiúk a kútvölgyi tábor­ban laknak. Felőlük Pándi Lajostól, a Ságvári gimná­zium tanúlójától érdeklőd­tünk, aki már tavaly is itt dolgozott és mo6t is a tábor­tanács tagja. — Meleg van néha. de azért elviselhető. A délelőtt gyorsan eltelik, aztán foci­zunk, sakkozunk, pingpongo­zunk ... Szóval nemcsak hasznos munka, de kellemes nyara­lás is ez a 12 nap. amit a középiskolás fiatalök Szék­kutason és Kútvölgyön el­töltenek. A próbák szünetében sike­rült néhány percre találkozni Mikó Andrással, a Branko­vics György rendezőjével. Miért választottak ismét Erkel-művet a játékok nyitó darabjául? — A Hunyadi László és Bánk bán korábbi szabadté­ri előadásai bebizonyították — válaszolta a rendező —, hogy o magyar történelem eseményei, melyeket Erkel feldolgoz operáiban, kitűnő­en érvényesülnek a szegedi dóm terének történelmi han­gulatot árasztó környezeté­ben. Úgy érzem, hogy az az út. amely az említett két elő­adással elkezdődött, mél­tóképpen folytatódik az idén Erkó harmadik, Budapesten nemrég felújított operájá­val, a Brankovics György műsorra tűzésével. Ebben az operában Erkel az olasz ha­tásokon kivül már más ele­mekkel, többek között Wag­ner zenedrámai eredményei­vel is gazdagította ereden­dően egyéni hangját. A Bran­kovics Györgyben a mai ze­nei nyelv felé mutató, érett zeneköltőt ismerjük meg Er­kelben, aki ezt az alkotását életműve betetőzésének, leg­jobb qperájának tekintette. — A szegedi közönség bi­zonyára ugyanolyan szeretet­tel fogadja e művet, amilyen szeretettel a mű restaurálár sán, az azóta már elhunyt Kókai Rezső professzor és kitűnő barátunk, Romhányi József dolgoiott, és amilyen szeretettel az operaház és a budapesti közönség is fo­gadta. A szabadtéri játékok mű­vészei szeretettel veszik kö­rül néphadseregünk lelkesen közreműködő tagjait, akik statisztákként segítik a játé­kok sikerét. Melegen nyilat­kozott róluk Mikó András opera-rendező is: — Nagy segítséget jelent ismét, hogy mint tavaly az Aidánál, most is a néphad­sereg fegyelmezett honvédéi adják a statisztéria zömét. Katonáink műveltségért jel­lemző, hogy amikor például a Trubadur első próbája előtt a darab tartalmát is­mertetni akartuk, kijelent tették, hogy felesleges, mert ezt az operát valamennyien jól ismerik. Persze a még kevéssé ismert Brankovics György előkészületeinél erre az ismertetésre szükség volt, de hamar megértették a mü mondanivalóját és tennivaló­jukat is ezzel kapcsolatosan a színpadon. A kulisszák előtt és mögött Pillanatképek a próbákról Ha nem lenne szigorú iga- szereplőgárda interpretálja dezett, a napokban televíziós zoltatás a kapuknál, talán majd a darabot. A szereplők opera filmet rendez, s a hír minden délután 5 órakor között feltűnően sok a fiatal, rek szerint nyáron új ma­megtelnék kíváncsiskodók- A debreceni színház tehetsé- gyar játékfilmet — itt Sze­kál a Dóm tér hatalmas né- ges fjatai művészházaspárjá- 6eden is fáradhatatlannak zőtére. Néhány nappal a sza- _ Németh i^irara rá bizonyul. Mikrofonját a ná­badtéri játékok kezdete előtt pa Nemetn Lajosra es Erkel: Brankovics Györgyei- Tóth Juditra, a Nemzeti Szín- »«rre • ppnan adja mü operáját és Shakespeare: ház-beli Fülöp Zsigmondra, a utasítósalt a BarMczt San­Szentivánéji álom című mű- petőfi Színház-beli Margittai dor-vezette balettkarnak, ai vét próbálják a hatalmas Aciríl és Harkán,ri Endrére átlátszó zöld anyagból ké­szült "bokrokat* hordozó ka­, , „ . Ágira és Harkányi színpadokon. A zenekan * " árokban még csak egy pianí- gondolunk elsosorban. Harká­nó áll, melynek hangját a nyi Endre alakítását az úgy- tonastaUszténának eppen technika segítségével erősítik nevezett szakma is nagy ér- "8y> mün a művészeknek, W högy a színpadon Fodor deklödéssel várja) hiszen Ma_ sőt: a nézőtéren hangoeko­Sa^fffiKbefi" gyarországon teljesen szokat- d<*nak is. Am ebben a pil­az Állami Operaház többi lan, hogy a bolondos, játékos lanatban nincs szükség a művésze zavartalanul pró- pUck szerepét férfi alakítsa, rendreutasításra: Margittai bálhasson. Érdekessége a szereposztás- A&> táncolja az intermezzót, vaS SffZ&FJZ nak, hogy a szabadtéri játé- s még a táncok is álmél­dező gyakran megállítja a koknak talán egyetlen pro- kodva n*2**-lám- ml nunden­cselekményt egy-egy intézke- dukciójában sem kapott fel- re képes ^ művész, ha ígé­ri ésével. Egy-egy ilyen próba adatot annyi s2egedi müvésZt zán tehetséges... szabadtéri játékok előadásai- -int ezúttal Zuboly szerepét A Dóm előtt ilyen és ahhaz ra az egész ország odafigyel például az idén Jászai-dijjal basonlo látvány tarul minden majd, de a sikernek drága kitüntetett Kátay Endre játsz- e®te a résztvevők elé, s mind­Példamuiatóan dolgozik ötvös Klára a Ró­zsa Ferenc Gimnázium tanulója <Enyedt z. felveteiei) Egy kis frizuraigazitás ára van, s a művészek min­dig nagyon fáradtan — saj­nos, szúnyogoktól is csípet­ten — térnek nyugovóra. Színészek a nézőtéren sza. Mozgalmas napok ezzel együtt: egyre közeleg az ünnepélyes megnyitás pil­lanata és vele együtt — re­Szinetár Miklós, a rendező ~ ,tany4t is. ver — aki mint vendég nemré­gen még Olaszországban ren­geden egy hónapon át a sik«r. Cs. L De vessünk egy pillantást a nézőtérre is. Elsősorban azok a szerencsések ülnek itt,í| akik a szabadtéri játékok' igazgatóságától hivatalos be­lépőt kaptak, másodsorban azok, akik netán a kapuőrök éberségét kijátszván mégis 1 csak besurrannak valaho- • gyan. De nemcsak "civilek* ülnek itt, hanem a többi pro­dukció éppen szabad művé­szei is. Rendszeresen ott lát- A közönség minden esz- színpadon. Erre négy tonni­ni a sorokban Gózon Gyulát, tendőben nagy érdeklődéssel nyi díszlet kerül. A forgé­íGjÍSTmSE nevelek, vár* azokat a látványossá- színpad segítségével gyorsan vagy Kőműves Sándort, aki gokat is- amelyek elengedhe- lehet majd a történetet kö­tetlen részei az előadásoknak vetni. A különféle fényhaté­Négy tonna díszlet, köpenyek másfél kilométer szövetből Bakó József szcenikus az előadások látványosságairól épp a nap>okban mesélte mo­solyogva, hogy a legtöbb gye- a szabadtéri színpadon. Nem rek felismeri benne Szegeden marad™k. e> ff az lden . - „ . „ sem. Miko András, a Bran­is a rádióból népszerű Moha , • .. ' kovics György rendezője el­bácsit. Erkel operáját — bár a budapesti opera is bemutat­ta — aránylag kevésbé isme­rik a színház rajongói. Annál ismertebb Shakespeare már említett és Szegeden e nyá­ron bemutatandó műve, amelynek népszerűségét nem mondotta erről az operaelő­adásról, hogy a legteljesebb mértékben megfelel majd a látványosság igényének is. Részletesebben Bakó József, a játékok szcenikusá beszélt erről. sokon kívül ezzel a technikai újdonsággal tesszük pergővé az előadást. — Szép látványosnak ígér­kezik, amikor az első felvo­násban a főszereplők lovon érkeznek a színpadra. Érde­mes azt is megemlíteni, hogy csupán ehhez a darab­hoz háromszáz új ruhát ké­szíttettünk. Egyes jeleneték­nél egész kis "hadsereg* lesz teremteni és növelni delssohn kísérőzenéje. Men­— A díszletek a kornak és történelmi hangulatnak jelen korhű öltözetben, dár­kis mértékben^ sejtett meg- megfelelően tómÖT megfogni- dákkal, lándzsákkal. A kato­mazású, monumentális építő­elemekből állnak. A hatal­mas, 8—9 méter magas tor­nyokra több mázsás részeket építenek a műszakiák. Elké­dérjáték. Nem csoda, hát, szült már a 11 méter átmé­hogy próbái is mozgolmasab- rőjű nagy forgószínpad, bak. Bátran állíthatjuk, hogy amelyhez hasonló nagyságú vesz rész ezen az előadáson oly sok vita és nehéz egyez- építményt, talán még sehol a budapesti Operaház teljes tetée után végül is nagyszerű sem alkalmaztak szabadtári énekkara. Sok fiatal szer-plő A Szentivánéji álom tün­nák részére ezerötszáz méter anyagból készítenek köpe­nyeket. A darabban három­száz statiszta, száz-száz ta­gú ének- és zenekar műkö­dik. A Szegedi Szabadtéri Játékok történetében először

Next

/
Oldalképek
Tartalom