Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-14 / 163. szám

Szombat, 1963. július 75. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Mínusz huszonöt fok KÁNIKULÁBAN Felöltöttük a báránybőr mellényt, jól beleburkolództunk, úgy nyitunk be az első ajtón. Itt mindenki ilyen melegen öltözik. A bakancsba dupla zokni kerül, s a vastag sapkát jól a fejre húzfcák. Mert a teremben kővé dermesztett mindent a hideg. Zúzmara ülepedett a falakra. Itt a tél az űr Amíg kinn süt a nap, s harminc fok a meleg, addig itt benn, nem ritkaság az sem, hogy mínusz huszonötöt mutat a hőmérő. Itt a tél az úr,' a vágóhíd h ütőüzemében. , Jó maguknak! Kicsit lehűlnek idebenn! — Köszöntjük az ott dolgozókat. No, de aki odabent tölt félórát, annak már nem kell bizonygatni, hogy a jóból is megárt a sok. Dél-Magyarország egyik legnagyobb éléskamrájában járunk. Van itt húsáruból minden, rnj szem, szájnak ingere; disznóhús, meg marha jéggé dermedve. Mennyi ideig lehet így tartósítani a húsárut? Egy évig jégen A válasz szerint egy teljes esztendeig, úgy, hogy annak semmi baja sem történik. Csak az az egy baj, hogy nem szeretik az asszonyok a fagyasztott húsokat! . % Hiába! Jelenleg a tartósításnak ez az egyetlen ismert és gazdaságos módja. Az áruban biológiailag és minőségileg semmiféle változást nem okoz. Illetve, ami igaz, igaz, ma még van egy kis színdifferencia, különösen a marhahúsnál, amikor az üzletekbe kerül. Látogatás a jegeseknél Csak egy pár lépés az udvaron át, egy ajtó nyitás, — és a jégüzemben vagyunk. Itt is hűvös az idő. De a dolgozók hangulata nerh fagyos. ök ebben a meleg időben különösen fontos emberek! — Két műszakban dolgozunk. Műszakonként ezer tábla a termelés. Nem nagy ez az üzem. — mondja az egyik "jeges ember*. Ha nagyon iparkodnak, többet is előállíthatnak egy műszak alatt. És ők, általában iparkodnak, mert jönnek, mennek az autók. Üresen jönnek, s telt gyomorral távoznak. Vihetik a jeget Nagy melegben szívesen látott vendég az üzletekben, éttermekben, lakásokban egyaránt. S hogy menynyire, azt az is bizonyítja, hogy hiába az itt dolgozók becsületes helytállása, még mindig sok a panasz, hogy kevés a jég. M. É. Vége! éri az orosz nyelvszakosok továbbképző tanfolyama Az Országos Pedagógiai Intézet Szegeden rendezte meg az orosz szakos középiskolai tanárok részére a továbbképző tanfolyamot. Két hét után tegnap, a Tömörkény leánygimnáziumban befejeződött a továbbképzés. A zárófoglalkozáson megjelent Papp Gyula, a Szeged városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. Rosta Sándor szakfelügyelő, a tanfolyam vezetője értékelte a két hét munkáját, majd az orosz nyelvszakos pedagógusok mondták el, milyen hasznos volt a továbbképző tanfolyam. Ezután Papp Gyula köszönetet mondott a továbbképzés előadóinak, a szovjet pedagógusoknak, Vasziljevszkaja Jevgenyija Alekszejevnának, a Moszkvai Újságíró Főiskola tanszékvezetőjének, a szovjet pedagóguscsoport vezetőjének, Alekszej Alekszandro vics Gyementyevnek, a kujbisevi egyetem tanárának, Olga Szergejevna Orlovának, a rjazani pedagógiai főiskola tanárának, Zoja Szergejevna Dmitrijevnának, a 689es moszkvai középiskola igazgatójának és Szerefima Alekszejevna Havronyinának, a Lumumba Egyetem tanárának, és ajándékot nyújtott át. A szovjet pedagógusok nevében Vasziljevszkaja Jevgenyija Alekszejevna' mondott köszönetet a kedves fogadtatásért és elmondta, hogy igen sokat tanultak a magyar pedagógusoktól. Hasznos volt ez a tapasztalatcsere, s úgy véli, hogy gyümölcsözően hasznosítják munkájukban. A szovjet tanárok ma reggel utaztak el Szegedről. Az Erkel-életmű betetőzése 76&tiúédelnk a Brankovics György Mikó András rendező nyilatkozata a szabadtéri bemutatóról , , , . i, ,, V.'.. . IL •>' •11 A székkutasi Rózsa Ferenc önkéntes ifjúsági építőtábor lakói reggel még dolgoztak egy pár órát, de aztán előálltak az autóbuszok és a kukoricaerdőből előszivárgó lányokat, fiúkat elvitték Mártélyra. Jutalom volt ez a kirándulás, a tábornyitás óta végzett jó munka jutalma. A fiatalok ezen a reggelen fejezték be a rájuk fizott 1200 holdnyi kukorica előcímerezését. ' A szegedi lányok és fiúk fürdéssel és napozással ünnepeitek. A lányok "parancsnoka*. Varga Andrásné azonban nem ért rá itt sem pihenni. Alig volt pár perce, hogy válaszoljon, amikor a tábor élete felől kérdezősködtünk. — Hamarabb kellett megnyitnunk a tábort, mint terveztük — mondta —, mert a jó "idő miatt korábban kezdett- virágozni a kukorica. A korai kezdés miatt néhányan csak később áll^WJ i I-.IXI.F f ifsÁJ ..'4 hattak munkába, dé így is együtt van már több' mint 250 lány. Négykor kelünk, 5-től 11-ig dolgozunk, aztán játszanak, olvasnak, pihennek a lányok. Esténként mindig van valamilyen különleges szórakozás: filmvetítés, szellemi vetélkedő, táncbemutató. A lányok jó kedvvel dolgoznak. Volt olyan brigád, amely 222 százalékra teljesítette a normát. Ez nemcsak a gazdaságnak, de a fiataloknak is hasznos, hiszen minden hold címerezés után 55 forintot kapnak. Hogy nehéz-e a címerezés, arra már a lányok feleltek. Fehér Zsuzsa és Horváth Edit, a szegedi Tömörkény gimnázium nem túl magas tanulói egyedül a kukoricaszárak magasságára panaszkodtak. — Némelyiket alig lehet elérni, olyan magas! — mondták. — Különben a táborban minden nagyon jó, még vasalni is lehet... A szegedi lányok tehát még itt is meg akarják őrizni csinossdgukat. Mint később megtudtuk, a tábor lakóinak minteg 80 százaléka festi magát, s minden negyedik lány tűsarkú cipőt is hozott. A fiúk a kútvölgyi táborban laknak. Felőlük Pándi Lajostól, a Ságvári gimnázium tanúlójától érdeklődtünk, aki már tavaly is itt dolgozott és mo6t is a tábortanács tagja. — Meleg van néha. de azért elviselhető. A délelőtt gyorsan eltelik, aztán focizunk, sakkozunk, pingpongozunk ... Szóval nemcsak hasznos munka, de kellemes nyaralás is ez a 12 nap. amit a középiskolás fiatalök Székkutason és Kútvölgyön eltöltenek. A próbák szünetében sikerült néhány percre találkozni Mikó Andrással, a Brankovics György rendezőjével. Miért választottak ismét Erkel-művet a játékok nyitó darabjául? — A Hunyadi László és Bánk bán korábbi szabadtéri előadásai bebizonyították — válaszolta a rendező —, hogy o magyar történelem eseményei, melyeket Erkel feldolgoz operáiban, kitűnően érvényesülnek a szegedi dóm terének történelmi hangulatot árasztó környezetében. Úgy érzem, hogy az az út. amely az említett két előadással elkezdődött, méltóképpen folytatódik az idén Erkó harmadik, Budapesten nemrég felújított operájával, a Brankovics György műsorra tűzésével. Ebben az operában Erkel az olasz hatásokon kivül már más elemekkel, többek között Wagner zenedrámai eredményeivel is gazdagította eredendően egyéni hangját. A Brankovics Györgyben a mai zenei nyelv felé mutató, érett zeneköltőt ismerjük meg Erkelben, aki ezt az alkotását életműve betetőzésének, legjobb qperájának tekintette. — A szegedi közönség bizonyára ugyanolyan szeretettel fogadja e művet, amilyen szeretettel a mű restaurálár sán, az azóta már elhunyt Kókai Rezső professzor és kitűnő barátunk, Romhányi József dolgoiott, és amilyen szeretettel az operaház és a budapesti közönség is fogadta. A szabadtéri játékok művészei szeretettel veszik körül néphadseregünk lelkesen közreműködő tagjait, akik statisztákként segítik a játékok sikerét. Melegen nyilatkozott róluk Mikó András opera-rendező is: — Nagy segítséget jelent ismét, hogy mint tavaly az Aidánál, most is a néphadsereg fegyelmezett honvédéi adják a statisztéria zömét. Katonáink műveltségért jellemző, hogy amikor például a Trubadur első próbája előtt a darab tartalmát ismertetni akartuk, kijelent tették, hogy felesleges, mert ezt az operát valamennyien jól ismerik. Persze a még kevéssé ismert Brankovics György előkészületeinél erre az ismertetésre szükség volt, de hamar megértették a mü mondanivalóját és tennivalójukat is ezzel kapcsolatosan a színpadon. A kulisszák előtt és mögött Pillanatképek a próbákról Ha nem lenne szigorú iga- szereplőgárda interpretálja dezett, a napokban televíziós zoltatás a kapuknál, talán majd a darabot. A szereplők opera filmet rendez, s a hír minden délután 5 órakor között feltűnően sok a fiatal, rek szerint nyáron új mamegtelnék kíváncsiskodók- A debreceni színház tehetsé- gyar játékfilmet — itt Szekál a Dóm tér hatalmas né- ges fjatai művészházaspárjá- 6eden is fáradhatatlannak zőtére. Néhány nappal a sza- _ Németh i^irara rá bizonyul. Mikrofonját a nábadtéri játékok kezdete előtt pa Nemetn Lajosra es Erkel: Brankovics Györgyei- Tóth Juditra, a Nemzeti Szín- »«rre • ppnan adja mü operáját és Shakespeare: ház-beli Fülöp Zsigmondra, a utasítósalt a BarMczt SanSzentivánéji álom című mű- petőfi Színház-beli Margittai dor-vezette balettkarnak, ai vét próbálják a hatalmas Aciríl és Harkán,ri Endrére átlátszó zöld anyagból készült "bokrokat* hordozó ka, , „ . Ágira és Harkányi színpadokon. A zenekan * " árokban még csak egy pianí- gondolunk elsosorban. Harkánó áll, melynek hangját a nyi Endre alakítását az úgy- tonastaUszténának eppen technika segítségével erősítik nevezett szakma is nagy ér- "8y> mün a művészeknek, W högy a színpadon Fodor deklödéssel várja) hiszen Ma_ sőt: a nézőtéren hangoekoSa^fffiKbefi" gyarországon teljesen szokat- d<*nak is. Am ebben a pilaz Állami Operaház többi lan, hogy a bolondos, játékos lanatban nincs szükség a művésze zavartalanul pró- pUck szerepét férfi alakítsa, rendreutasításra: Margittai bálhasson. Érdekessége a szereposztás- A&> táncolja az intermezzót, vaS SffZ&FJZ nak, hogy a szabadtéri játé- s még a táncok is álméldező gyakran megállítja a koknak talán egyetlen pro- kodva n*2**-lám- ml nundencselekményt egy-egy intézke- dukciójában sem kapott fel- re képes ^ művész, ha ígéri ésével. Egy-egy ilyen próba adatot annyi s2egedi müvésZt zán tehetséges... szabadtéri játékok előadásai- -int ezúttal Zuboly szerepét A Dóm előtt ilyen és ahhaz ra az egész ország odafigyel például az idén Jászai-dijjal basonlo látvány tarul minden majd, de a sikernek drága kitüntetett Kátay Endre játsz- e®te a résztvevők elé, s mindPéldamuiatóan dolgozik ötvös Klára a Rózsa Ferenc Gimnázium tanulója <Enyedt z. felveteiei) Egy kis frizuraigazitás ára van, s a művészek mindig nagyon fáradtan — sajnos, szúnyogoktól is csípetten — térnek nyugovóra. Színészek a nézőtéren sza. Mozgalmas napok ezzel együtt: egyre közeleg az ünnepélyes megnyitás pillanata és vele együtt — reSzinetár Miklós, a rendező ~ ,tany4t is. ver — aki mint vendég nemrégen még Olaszországban rengeden egy hónapon át a sik«r. Cs. L De vessünk egy pillantást a nézőtérre is. Elsősorban azok a szerencsések ülnek itt,í| akik a szabadtéri játékok' igazgatóságától hivatalos belépőt kaptak, másodsorban azok, akik netán a kapuőrök éberségét kijátszván mégis 1 csak besurrannak valaho- • gyan. De nemcsak "civilek* ülnek itt, hanem a többi produkció éppen szabad művészei is. Rendszeresen ott lát- A közönség minden esz- színpadon. Erre négy tonnini a sorokban Gózon Gyulát, tendőben nagy érdeklődéssel nyi díszlet kerül. A forgéíGjÍSTmSE nevelek, vár* azokat a látványossá- színpad segítségével gyorsan vagy Kőműves Sándort, aki gokat is- amelyek elengedhe- lehet majd a történetet kötetlen részei az előadásoknak vetni. A különféle fényhatéNégy tonna díszlet, köpenyek másfél kilométer szövetből Bakó József szcenikus az előadások látványosságairól épp a nap>okban mesélte mosolyogva, hogy a legtöbb gye- a szabadtéri színpadon. Nem rek felismeri benne Szegeden marad™k. e> ff az lden . - „ . „ sem. Miko András, a Branis a rádióból népszerű Moha , • .. ' kovics György rendezője elbácsit. Erkel operáját — bár a budapesti opera is bemutatta — aránylag kevésbé ismerik a színház rajongói. Annál ismertebb Shakespeare már említett és Szegeden e nyáron bemutatandó műve, amelynek népszerűségét nem mondotta erről az operaelőadásról, hogy a legteljesebb mértékben megfelel majd a látványosság igényének is. Részletesebben Bakó József, a játékok szcenikusá beszélt erről. sokon kívül ezzel a technikai újdonsággal tesszük pergővé az előadást. — Szép látványosnak ígérkezik, amikor az első felvonásban a főszereplők lovon érkeznek a színpadra. Érdemes azt is megemlíteni, hogy csupán ehhez a darabhoz háromszáz új ruhát készíttettünk. Egyes jelenetéknél egész kis "hadsereg* lesz teremteni és növelni delssohn kísérőzenéje. Men— A díszletek a kornak és történelmi hangulatnak jelen korhű öltözetben, dárkis mértékben^ sejtett meg- megfelelően tómÖT megfogni- dákkal, lándzsákkal. A katomazású, monumentális építőelemekből állnak. A hatalmas, 8—9 méter magas tornyokra több mázsás részeket építenek a műszakiák. Elkédérjáték. Nem csoda, hát, szült már a 11 méter átméhogy próbái is mozgolmasab- rőjű nagy forgószínpad, bak. Bátran állíthatjuk, hogy amelyhez hasonló nagyságú vesz rész ezen az előadáson oly sok vita és nehéz egyez- építményt, talán még sehol a budapesti Operaház teljes tetée után végül is nagyszerű sem alkalmaztak szabadtári énekkara. Sok fiatal szer-plő A Szentivánéji álom tünnák részére ezerötszáz méter anyagból készítenek köpenyeket. A darabban háromszáz statiszta, száz-száz tagú ének- és zenekar működik. A Szegedi Szabadtéri Játékok történetében először