Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-23 / 170. szám

8 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1963. Július 14. A szabadtéri játékok közönsége és igazgatósága sokat izgult vasárnap este az időjárás miatt, hiszen elég sötét fellegek kerülgették Szegedet. Háromezer vidéki vendég napját rontotta volna el az eső. de szerencsére időben megkezdhették az előadást és egy csöpp sem hullott a bőséges nyári záporokból a Dóm térre. A délutáni futó záportól eltekintve szép és jó napja volt a városnak. A budapesti, pécsi, várpalotai, bajai, kecskeméti látogatók is jól érezték magukat, nem kevésbé a községekből érkezett, Makóról és Vásárhelyről Szegedre utazott vendégek. Pusztamérgesről egy teljes különvonat jött a Szentivánéji álom bemutatójára. Húsz vidéki csoport idegenvezetőkkel tekintette meg a várost, s ezúttal is sok külföldi tartózkodott Szegeden. Egész nap zsúfolt volt a mikrobusz, különösen sokan utaztak egyórás városnézésre. A sétahajó is nagy forgalmat bonyolított le. Igazi fesztivál nap volt vasárnap. Ha ehhez hozzávesszük a szombati díszelőadás vendégeit is, akkor edddig mintegy hatezer vidéki és külföldi szegedi látogatását könyvelhetjük el. A szombati bemutató megtekintése utón vasárnap is Szegeden maradt Szirmai István elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára s megtekintette a Szentivánéji álom szabadtéri bemutatóját is. A következőkben az idei első két bemutatóról közlünk kritikát. (Somogyi Károlynél TÜNDÉREK TÁNCA A SZENTIVÁNÉJI ALOM ELSŐ FELVONASABAN felv.) Akik a játékok idei nyitó- tette a módját, miképpen le- vics Györgye vívódásaiban előadásán látták először ezt het és kell a korábbi kom- és bukásában is fenséges fea múlt századi bemutatója pozíciós technika, a zárt jedelmi alak. Mátyás Má-ia óta végeredményben nem áriákra és a recitativokra Mara szerepében hangjának játszott Erkel-operát — a épülő operaszerkesztés he- szépségével, kulturált előtavalyi pesti felújítást most lyett — az áriák és az ének- adásmódjával, mely szerene számítsuk — bizonyára beszéd egybeolvasztásával — pének lírai és drámai részeit meglepetéssel tapasztalták, korszerűbbet, modernebbet szilárd egységbe ötvözte, hogy ez a mű — konstruk- adni. A lényegen ugyan nem méltán aratott nagy sikert, dójában és zenei anyagában változtatott, de sokat adott Simándy József átélt, hi- __ — mennyire más, mint a ehhez Kókai Rezsó stílusos teles Murat-alakításában kii- színpad bemutatói^mlékeze^ szerző többi ismert operá- és a szerző szándékait tisz- lön kiemeljük CL szevepfclfo- t^gek Most Shakespeare raja. Ez a meglepetés tökéle- teletben tartó zenei átdol- gás helyességét. A török gy0gó vígjátékának vasárnaSZENTIVÁNÉJI ÁLOM Régi hagyományai vannak nálunk a Szentivánéji álom szabadtéri előadásának. Különösen a margitszigeti tesen indokolt: a Brankovics gozása. SS& ^mLsTet?- Ag -nban -ekután ^ SSÍ-IASS:'sssxsmadt'haii8assa csyk meg nagyvezér figuráját tobb esz- pl szegedi bemutatója után, téta a Bánk bán Ottojához provinciális mellveregetés hasonlította. A rendező es „éikül mondhatjuk, hogy a az operaénekes együttes er- mj szabadtéri előadásunk deme, hogy ezt az értelme- minden szempontból felülzést elutasítva a szegedi „úita ezeket a hagyományos íróiT ^„In Például a II. felvonásban ^ eiumsuva a szegen, múlta ezeket a hagyományos ideig vállveiegetessel beszélt Mara ^ Murat szerelmi előadáson nem a^ hazug ér- produkciókat és mozgalmasSíndéíTait de tetdS kettöséf Rögtön ^eggyőződ* tS het arról, hogy a modernnem tartotta sokra. Egyszínű. sablonok, minták szerint dolgozó szerzőnek nevezte, akiből hiányzik az igázi alkotóerő és a tehetség eredetisége. A Brankovics György ezeknek a köztudatban sajnos eléggé elterjedt, sőt bizonyos körökben meggyökeresedett nézeteknek a cáfolata. Azt bizonyítja, hogy Erség nem ilyesfélét jelent. A kifeiezési eszközök gazdagságát. változatosságát, wks-inűségét értjük rajta. olyan új ábrázolási módok ***betet láttuk. Annak ellezelgósséget, nem az aljas ságban, dinamizmusban, látérzékiséget, hanem a szere- vanyosságban többet adott lem ereiét hangsúlyozták c Szentivánéji álom minden Murat alakjában. Branlco- eddigi előadásánál. vics két fiának szerepében Palcsó Sándort és Házy Er- ^ nére, hogy a két fiu alak- A Margitszigeten az előa a többi főszereplőhöz adás díszletei, kellékei közé képest egy árnyalattal hal- bevonták a környező terméványabban és bizonytalanab- szet elemeit, a bokrokat, fábul " - '—' — megjelenését Erkel művészetében, amelyekkel korábban nem találkoztunk. Ezért tanítja a mai zeneesztétika , . . -P! — a Brankovics Gvörgyről bT Jtólemzett, a ket mű. kat_ növényeket. A kritiku vész szemléletes emberabrávált szét a mi szabadtéri színpadunkon a látványosság és a tartalom, ezért keltett egységes benyomást a tündérek, a királyi udvar és a kézművesek egyenként mindenféle szempontból oly különböző és karakterisztikus világa. Szinetár Miklós rendkívül mozgalmas tempót, dinamikus ritmust diktált a színészeknek. Azt hisszük, helyesen. Shakespeare vígjátéka a költői képzelet szeszélyes csapongásának, száguldó szökellésének és szerte] enségének, a hagyományos formák elleni lázadásának a szülötte. A szegedi előadás dinamikus mozgalmassága a műnek ezeket a lényeges vonásait szemléletesen, megérdemelt sikert. A többieknek, Király Leventének, Kovács János nak, Pagonyi Nándornak a szerepe kevesebb lehetőséget adott, de ők is — főképpen a pompás humorú műkedvelő bemutatón — sikerrel igyekeztek karakterisztikussá formált alakítással fokozni az előadás vidámságát, humorának erejét. hogy az Erkel realista mü.. .... , „ , sok annak idején joggal zolása, előadásmódjának ki- emeiték fel szavukat a valófejező^volta plasztikus erővel ság és a művészet ilyen- »tíés lustalan vegyítése ellen. A mi színpadunkon ilyesmiről művészi. Azok a kritikusok, akik annak idején kifogásolHÜNSNCLÁS^ÉFARBÁNAK ^.PONTJA. bán után is tudott nemcsak A mű előadásával kapcso- mutatta be Gergőt egyszerűen hasonló értékű iatban mindenekelőtt azt vánt ?otZ\ tlbbre. úNi^lsúTpt- h-gsúlyozzuk először, hogy A kisebb szerepek alkotói ra megteremtésére is képes határozottan érződik rajta a közül különösen Katona La- ^J^NÉIu I UHUk^nk' volt. Az egysíkúnak, egyar- Szegedi Szabadtéri Játékok jos Szolgája és Gylmesi Kálcúnak mondott Erkel Ferenc újszerű stílusának kitelje- mán bravúros beugrással ,, ,, , a valósápban szenvedélyesen ,, .. ...... , ........ . . .. ták a margitszigeti előadast, kísérletezett, kereste és meg sedése Monumentalitást, un- előadott Lázára tetszett, de „ _ „_„ J' is találta az újat. nepélyesseget, drámaiságot a többiek is — Nádas Tibor Ha nagyon röviden akar- és a nagy méretek művészi (Cselebi aga), Svéd Nóra nánk jellemezni a mű új- felhasználását jelenti ez a (Fruzsina), Tarnay Gyula 1([ „ donságát. azt mondhatnánk, „„,,„. , . .„ .. T, ... előadast produkálni, hogy a Brankovics György a Hu- ' z 8 inunjau, j ^ „ mi'ítróc nvadi Lászlóhoz és a Bánk tődően nem most és nem is Imre (Székely László), és bánhoz képest: modernebb teljesen készen pattant elő Kbvesdi Károly (Küldött) — • sikeres alakítással fokozták vesztett volna erejéből, mű. Megírásának ideje közelebb esik a mához, a kor tehát, amelyben készült, "modernebb-. mint mondjuk a valahonnan, hanem a játéesztendejének ^H^^H talataira épül, azt fejleszti Az opera konstrukcióié- akarjuk mondani ezzel, hogy „ .. . . ., .......tovább. Kétségtelen, hogy nak megfelelően a rendkí- a szegedi előadás legfőbb ér" Erkelnek ez az operája al- vül fontos feladatokat eihitó téke e&v s2erencsés adottsag kalrrasabb is szaoadtéri zenekart Kórodt András sti- kih j, , megjelenítésre, mint a Hu- lusosan, nagy pontossággal kinasznaiasa volt. A vanyadi László és a Bánk bán. és a zene gondolati tartal- samapi bemutató kimagasló Az is biztos azonban, hogv mát na6-v erővel kifejező tol- erényei a rendező Szinetár a szombat esti premier nem mácsolással vezette. han- Miklós, a Mendelssohn csodáerövel fejezte ki. A felfoko zott tempó és az élénk ritnnjs követi, kifejezi a nagy drámaköltőnek a műből kiolvasható szándékait, de egy szó sincs. Itt az előádás rpin- pillanatra sem válik idegesítően nyugtalanná. A tündérek világának színpadi megjelenítői közül mindenekelőtt Váradi Hédi eremost bizonyára örömmel lát- deti felfogású, bűbájos, moták volna, hogy itt, Szegeden dern Titániája és Harkányi anélkül sikerült jó szabadtéri Endre Izgága, kedves, balkea zes Puckja emelkedik ki. Jó, mű mondanivalója, művésze- hogy Titánia ennyire motének szépsége bármit is dern: a vígjáték nincs időhöz kötve, cselekménye a Az udvari emberek szerepeit játszó színészek közül legjobban tetszett Kőműves Sándor eredeti, jellegzetes Égeusa és Bessenyei Ferenc méltóságteljes, fejedelmi alakítása. Pécsi Ildikó — a szerepe sem valami hálás — nem adott egyéni színezetet Hyppolita alakjának. A két nagy szerelmespárt alakító négy fiatal színész játéka — mindenekelőtt Fülöp Zsigmond és Cs. Németh Lajos alakítása — sok tekintetben egészen kitűnő. Shakespeare szándékainak megfelelően magas hőfokon ábrázolták a szenvedélyes szerelmeseket: érzelmeik valóban lángoltak* égtek. Sajnálatos viszont, hogy — főképpen Margittay Ági Hermiája és Tóth Judit Helénája — nagyon egyszínűnek tűnt, pedig a szerepek lehetőséget adtak volna az erőteljesebb egyéni jellemzésre, eredetibb felfogású alakítás megvalósítására. a kora Ez kimutatható a műből. A szerző ezt az operát éppen ilyenre csak a kiegyezés körüli időkben írhatta. Az opera főhőse, a szerb fejedelem már koránt- váItvolna olyan lenyűgöző- gulatos koreográfia Barkóczy ZTT^MYZTZVZIZ. <.n h„ Miirá Sándor munkáia. A tánckar Iatos zenéjét vezénylő Vaszy zitív hős. IfZ höc nfiro fIT, t" ^ en hatásossá, ha Mikó And- Sándor munkája. A tánckar K Ti SESL^Z" rós rendezése nem értékesí- nagyon szépen szerepelt, Viktor, a b. operainak címszereplői u a játékok több éves ta_ különösen a szólót táncoló díszleteket Brankovics György ingadozó pasztalatait. Bátran kije- Gombkötő Erzsébet hős, saját hibái viszik a tragikumba. Azt fejezi ez kl, „ . hogy Erkel kiábrándult a ™ uN i nemesi hősökből. Ki tagad- Z ° hatná, hogy ez kapcsolatban van o kieeve/éssel az akko- hirdető eszmei mondanti'T^caSfvurónLikn?, ™1ónak rneggyozö tolvarázsos hatású tervező Fülöp jelmeztervező kapott holtán ienthetjük: hazánkban sehol megérdemelten sok tapsot. Az előadás színpompás jel- Márk Tivadar egyem munmezeit Márk Tivadar ter- kéjának magas színvonalávezte- „ ból és jó együttműködésükö. L. bői következtek. Ezért nem mesék világában, tehát az időtlenségben játszódik. Darvas Iván Oberonja azonban kissé szürke, jellegtelen. De szövegmondása nagyon szép es kifejező. A kecses, könnyed, természetfölötti lények határozott ellenpontja a műkedvelő színjátszó kézművesek vaskos, tenyeres-talpas világa. Közülük különösen a Vackor szerepét játszó Gázon Gyula, Kátay Endre Zubolya és Fehér Tibor sajátos humorú Dudása aratott szép és Philostrat kisebb szerepében Károlyi Istvánt láttuk. Harmath Éva és Szabó Anita szépen, kulturáltan énekelt. Barkóczy Sándor légies, könnyed és kecses táncai jól szolgálták a mesevilág hangulatának felkeltését, ébrentartását és fokozását. Sajnálatos viszont, hogy a hangosító berendezések aa előadás egy részében egészen rosszul működtek és a szöveget emiatt nem lehetett mindig jól érteni. Ökrös László rl társadalmi viszonyokkal? mácloUtávual a A mpdernebb idők jele az is, hogy a szerző olyan nagy szerepet adott operájában a népnek. Nemcsak és nem is elsősorban arról van itt szó, hogy a nép, a kórus szerepe mennyiségileg jóval nagyobb, mint a korábbi opeBrankovics Györgyöt, mint a szegedi szabadtérin. Néhány rendezési hibát azonban kifogásolnunk kell. A nyitójelenet tompított világítása véleményünk' szerint nem a legszerencsésebb. Ügy rákban, hanem mindenek- ábrázolja ez a török elleni előtt arról. hogy a Bran- harc megindulását ünneplő kovics Györgyben az Igazi tömeget, mintha rossz-szánpozitiv hős, a haladást kö- dékú összeesküvők lennének. vetkezetesen képviselő erő A tömeg mozgását az első maga a tömeg, a nép. A tő- felvonás táncjelenete vegén rök elleni megalkuvás nél- kissé zavarosnak, torlódottküli harcot csak a nép akar- nak éreztük. Végül a renja és kívánja következetesen, dezésre is tartozik, hogy FiiFelesleges magyaráz- Iöp Zoltán egyébként monuni. hogy ezek Erkel művé- mentális és kifejező erejű szetében valódi újdonságok, díszletein valódi faágakat, De valódi újdonság ezen bokrokat helyeztek el. Mesfelül az is, hogy a Bran- terkéltnek, csináltnak hat ez. kovics Gvörgyben a verbun- Senkl sem hiszi ezekről, kos muzsikának nagyon ke- b°Sy 'Raza, valódi boKrok. vés szerepe van Egy- Éppen ezért valódi diszletido** i sokan azt mondták elemekkel sokkal kifejezőbb Erks'.ről, hogy más nyelven volna ez. nem is tud beszélni. A Bran- A közreműködő műkovics György csalhatatlan vészek munkája egyenletesen cáfolata az ilyenféle néze- magas színvonalú Fodor Játeknek is. Sőt még arra is nos pszichológiailag is sokfó bizonyíték, hogy Erkel ér- színűén ábrázolt Branko(Enseai Z. leiveteiei BRANKOVICS SZÖVETSÉGET KÖT A TÖRÖKKEL. A képen Brankovics (Fodor János) és Murat nagyvezee (Simándy József) AZ ELSŐ BEMUTATÓK