Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-20 / 168. szám

8 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1963. Július 14. KAPUNYITÁS ELŐTT ™*>»jano» i do7 ™ (Lírbmonn felv.J A készülődést a szabadtéri játékokra nagy figyelemmel és gondoskodással kísérték a vezető párt- és állami szervek képviselői is. Számos esetben megtekintették az előkészületeket és többször nyújtottak gyors segítséget az igazgatási és művészeti gárdának. Érdeklődésükre és támogatásukra jellemző, hogy a Brankovics György főpróbáján Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is megjelent Győri Imre elvtárssal, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárával, Perjési László elvtárssal, a Szeged városi pártbizottság első titkárával, Biczó György elvtárssal, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökével és Papp Gyula elvtárssal, a vb elnökhelyettesével. Apró Antal elvtárs elismeréssel nyilatkozott az előkészültekről, a főpróbáról és sok sikert kívánt a Szegedi Szabadtéri Játékok idei évadjához. Tegnap este a Szentivánéji álom főpróbáján ugyancsak részt vettek a városi párt-végrehajtóbizottság vezetői. Megtekintette a főpróbát és művészekkel beszélgetett Perjési László, a városi pártbizottság első titkára és Sándor János, a városi pártbizottság titkára. Képünkön: Perjési László, Apró Antal, Papp Gyula és Győri Imre gyok, hogy ebben az Erkeloperában is énekelhetek, mert a Brankovics György felújítása, szerintem, zenekultúránk egyik fontos állomása. Nem volt könnyű munka, hiszen hiányoztak a hagyományok, nekünk kellett ismét megalkotni, élővé tenni ezt az operát. Mikó Andrásnak, a rendezőnek különösen nagy érdeme van ebben. — A címszerep, Brankovics György szerb despota alakjának megformálása igen hálás, szép feladat. Megvan benne a hősiesség, a dráma, a szív, mindaz, ami vonzóvá teheti egy operaénekes számára. Hiszek abban, hogy ezen a gyönyörű szabadtéri színpadon nagy sikere le6z az előadás, nak. énekeltem. Nem könnyű ez a szerep, de éppen ezért izgalmas művészi feladat HÁZY ERZSÉBET MÁTYÁS MÁRIA — Az operaházi előadás csupán nyitánya volt Erkel nagy operája újjászületésének, innen, Szeged, ről fog igazán diadalútra indulni, Hiszen csak azért nem vetekszik a Bánk bán vagy a Hunyadi László népszerűségével, mert még nem ismerik elegen. Ha megismerik, megszeretik, mint szeretjük mindannyian, akik közreműködésünkkel szolgáljuk sikerét — Mara, Brankovics lányának szerepe eltér azoktól a karakterektől, amelyeket eddig Erkel operáiban — Nekem íz az opera szubjektíve is tetszik, kedvem találom benne, különösen a Kókai Rezső által végzett átdolgozás óta. Kár, hogy ő nem érhette meg bemutatóját. Feltétlenül sikerre számítok, mert ez a opera örök. — A fiúszerepeket lassacskán már megszoktam, ez a kilencedik. Az ilyen ellentétekkel terhes fiúszerepeket szeretem, az ilyet játszani és énekelni ösztönző, jó. | SIMÁNPY JÓZSEF | ~ JJg nemcsak a közönséget — amely várakozással tekint a színpad felé —, hanem az énekestis — akinek ezt a várakozást ki kell elégítenie — feszültséggel töltik meg. így van ez a Brankovics György esetében is. Csak a gondos munka, a jó felkészülés hozza meg az eredményt. Ebben nem is volt hiány. — Utoljára május 12-én énekeltem a Brankovicsban Murát, török nagyvezér érdekes szerepét Különleges átformálásra nem volt szükség erre az alkalomra, csupán az adott újabb feladatot; hogy nem színházban, hanem a dóm hatalmas terén kell énekelni, mégpedig úgy, hogy a hang betöltse a levegőt Az előadások rendje A szabadtéri játékok minden előadása este 8 órakor kezdődik. A kezdésre a játékok szignáljának háromszori föl hangzása figyelmezteti a közönséget. A harmadik kürtszó után mindenki foglalja el helyét, mert Játék közben ülos a nézőtérre felmenni. Szünetek végén ugyancsak háromszor figyelmeztetik a fanfárok a nézőket a kezdésre. Forgalomkorlátozás a Dóm tér környékén A Szeged városi-járási rendőrkapitányság az ünnepi játékok ideje alatt forgalomkorlátozást rendelt el a Dóm tér környékén. Valamennyi gépjármű és jármű elől lezárták • következő utcákat: Az Oskola utcának a Tömörkény utca és a Dóm tér környéki szakaszát, az Oroszlán utcát, a Bajza és a Nádor utca kereszteződésétől. A Somogyi utcában a Kelemen utcától a Tisza-partig nem közlekedhetnek a járművek. Ezenkívül lezárták a Vértanúk terétől a Dóm térre vezető valamennyi utat. A Rerrtch Béla térre is tilos a behajtás az egyetemi épülettől. Meghatározta a rendőrség a parkírozó helyeket is. A személygépkocsik a Lenin körúton az Április 4 útjától a Tisza-partig, a Toldi és a Victor Hugó utcában, a Nemzeti Színház előtt valamint a Roosevelt tér déli oldalán parkírozhatnak. Az autóbuszok. vontatók és tehergépkocsik a Marx téren, a motorkerékpárok a Nemzeti Színház előtt és a Marx téren, a kerékpárok pedig a Lenin körúton az SZTK-tól a Honvéd térig, valamint a Lenin körúton a Fürdő Vállalat előtt és a Vár utcában a posta mellett. Egyben felhívja a rendőrség a gépjárművezetők figyelmét. hogy kerékpárjaikat, valamint motorkerékpárjaikat zárják le, a gépkocsit is zárt ablakokkal és behúzott kézifékkel hagyják • parkiíizó helyek cg. Brankovics György Szeged Erkel Ferenc nagyszerű operája, a Brankovics György előadása számára, némileg történelmi okok miatt is, talán a legméltóbb és a legstílszerűbb hely a szegedi Dóm tér monumentális szabadtéri színpada. A dráma hősének, Brankovics György szerb fejedelemnek ugyanis sok köze volt Szegedhez a Hunyadiak korában, és a drámai cselekmény szálai közül nem egy ennek a városnak a falai között sodródott a történelmi eseményekbe. A szullán követei Szegeden Hunyadi János korábbi győzelmei arra késztették Murád szultánt, hogy tartós békét kössön Magyarországgal. Száztagú fényes deputációt indított tehát útnak Magyarország felé igen előnyös békefel tételekkel. Ulászló király Szegedet jelölte meg a török küldöttség fogadtatására. A törökök 1444. július elején érkeztek meg a város falai közé, de ugyanakkor már itt várakozott a nagy jelentőségű tárgyalásokra a pápa követeként Caesarini Julián bibornok, és több külföldi állam képviselője között Brankovics György, Szerbia fejedelme is. A pápának nem tetszett a magyarok békehajlandósága, a törökök elleni hadjárathoz ugyan számottevő segitséget nem kivánt most sem adni, de Magyarországtól elvárta, hogy saját erejéből betöltse a bástya és az ütköző ország szerepét Julián bíboros Szegeden mindent elkövetett, hogy a békeszerződést meghiúsítsa, a rendek azonban, amikor megismerték a törökök igen előnyös feltételeit, egyhangú határozattal a tíz évre szóló béke megkötését ajánlották Ulászló királynak, aki július utolsó napjaiban szintén megérkezett Szegedre és itt fogadta Murád szultán békeköveteit. Az eskü után Brankovics György résztvett a tárgyalásokon és maga m a békekötést javasolta* miután 6 már korábban bór IÜLÍÍI ITÖFCÓTÍB (A A király elfogadta a rendek javaslatát és augusztus elsejével, Vasas Szent Péter napján az egyik templom körülkerített hatalmas udvarában megkötötte a békét a tőrök delegációval. A ravasz bíboros azonban nem adta fel a harcot, tovább agitált a rendek között és sikerült megnyernie a többséget azzal, hogy a keletről fenyegetett szultán csak kényszerhelyzetben kötötte meg a békét. Alig három nappal az ünnepélyes eskütétel után a király már meghirdette a török elleni hadjáratot Nyilvános esküszegése mélységes megdöbbenést keltett az országban és valóságos pánikot keltett, hogy ugyanaznap este óriási földrengés pusztította el a messze környéket Ulászló Szegeden gyűjtötte össze hadait és azok élén ebből a városból indult el a török ellen Bulgáriába, várnai végzete felé. A sarcoló fejedelem Brankovics György az eskü.szeg ós után hazatért Szerbiába és minden erejével meg akarta őrizni saját népe számára a békét, ezért szövetséget kötött a törökkel. Brankovics Györgynek más vonatkozásban is volt szerepe Szeged történetében. Becsei várnagya fittyet hányva Szeged kiváltságaira és a szegediek szabadságjogaira, kegyetlenül megsarcolta a Tiszán közlekedő szegedi hajókat Ezen a téren veszedelmes versenytársa volt a tizeli káptalannak. Hunyadi János hiába tiltakozott a szegedi érdekek veszélyeztetése ellen, Brankovics fejedelem csak jóval később, már Mátyás király 1458-ban kiadott szigorú rendeletére szüntette be a szegediek törvénytelen sarcolását. Magyar László Pillanatkép az öltözőből Jelenetek az utolsó felvonás nagyszerű balettjéből (Somogyi Károly né As Kayeái Zoitáa tetvémwi