Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-19 / 167. szám

Péntek, IMS júttas 19. DÉL-MAGYARORSZÁG s Cfőre tátott Hetven éve született Majakovszkij A nagy költőket gyakran éri el az a végzet, hogy szobrot faragnak róluk (éa egy kicsit belőlük), szobrot, amelynek bármily művészien megformált, mégis üres szemgödör helyettesíti azt az ösztönzően eleven tekintetet, amely verseikből sugárzik elénk. Ez történt — egy ideig — Majakovszkijjal is. Szavalták verseit, de csak néhányat közülük és azt sem értették és érttették meg úgy, ahogy azt a Költő — a "bugyetljagyirr-, a jövőpárti akarta. Aki Majakovszkijból csak a nagy, ellenállhatatlan lendületű forradalmi dübörgést látja — és semmi mást — az ugyanügy leszűkíti őt, mint aki Semmi másról nem gát. A "Gőzfürdő" — e nagyszerű szatíra — Diadal szkij elvtársában a forradalom egy élősdljét, a beképzelt és korlátolt kiskirályt személyesítette meg. Nem véletlen, hogy a személyi kultusz éveiben háttérbe szorult a szatirikus Majakovszkij, aki dó "Csodajármúvek~-hex képest Nem lehetetlen, hogy ha megérhette volna korunkat i«y szóit volna: »No lám, azok az egyszerű Ivánok, akiknek lendületét én gyakran túl lassúnak Utáltam, végül ls olyan járműveket szerkesztettek, amelyek maga művészi zsenialitásé- lepipálták képzeletem hasonban már csírájában meglá- ló alkotásait! Néha türelrnetott később veszedelmessé sebb, bölcsebb lehettem volvált, a szovjet rendszer lényegétől idegen jelenségeket MI ar arrd miatt iga~ z» zán nagy Majakovszkij költészete, ami oly testvéri és elvtársi közelségna irányukban!..." Lehet hogy ezt mondta volna, ha élne, de bizonyos, hogy máig sem halt volna ki belőle az az alkotó, szent türelmetlenség, amely nélkül a bölcs türelem nem sokat ér. Nem az be hozta őt — többek között h k hanem az'emherek — a mi József Attilánkkal, emDereK' nanem az emDereK amiért — bór a felszabadulás óta több mint húsz kiadás akar tudni, mint furcsa, sa- jelent meg magyarul a K61játosan gyöngéd szerelmi lí- tó verseiből — a magyar oltójáról. Az Októberi Fórra- vasóközönség újra meg újra hibái, a beidegzett, meggyökeresedett rossz szokások ellen csatázott. A ma ís igényli Majakovszkijt? Az, hogy jővőpárti volt s ennek minden művészi, politikai és emberi konzekvenciáját vállalta. Viktor Sklovszkij, melegítő és világító erővé avatja verseit A Költő, aki élesen és bátran küzdött a marxizmus vulgarizálása, a dogmatikus betűrágás ellen, aki arra intett hogy »a dalom, az új világot építő »150 millió" (a szovjet nép, a szovjet társadalom) elmúlhatatlan dicsőségét zengő Majakovszkij nem választhf,10 attó] a Majakovszkij- mai szovjet irodalomtud®- marxizmus fegyver, a tüzelés . ^á1., ~L már 101 a har" mány egyik nesztora (a Köl- módszere: ügyesen használd, mincadik éven — szinte ka- tő személyes jóbarátja) ta- okosan élj vele«, valóságos hévvel 0?tr0m°Ila lálóan állapította meg, hogy megtestesítője a józan ésszel -szép, barna, epedő szemű" "Majakovszkij mór akkor a nem szembenálló, hanem azLiljája szerelmet. A kommu- megvalósult forradalom ál- ad a legteljesebb összhangmsta, a népek ellenségei el- láspontjáról szemlélte a vi- ban levő, pozitív, forradalmi len küzdő Majakovszkij azo- lágot és benne önmagát is, szenvedélynek. ö, a nagy n,°? f^ £ Majakovszkijjal, amikor a proletárforradalom néptribun, azt hirdette, hogy aki testi és lelki higiéniát még Csak az ajtón kopogta- vállalni kell olyan gondolakovetelt, aki meghatódott tott." És már akkor írt a tokát és érzéseket is, ameegy kedves tekintettől es oly bolygóközi repülésről, ami- lyek egyelőre nem tetszenek szeretettel szólt édesanyjáról kor még az autó is ritkaság- azoknak sem. akiknek érde^ mT® nővé- számba ment... keit szolgálják. A Költőnek re • Előre látott és nem akarta k már sztn** gyermek- — nem is tudta volna — elet »••> egy bolse- alkudni látomásait Ez azt ként vik illegális csoport munka jában küzdő költő egész életében kétfrontos harcot vívott Küzdött a fi liszteri szemlélet ellen, amely belenyugszik az igazságUlanságokba, s húzódik minden tói, ami új. Es küzdött az újnak olyan értelmezése ellen, amely belenyugszik az igazságtalanságokba, s húzódik mindentől, ami új. És küzdött az újngk olyan értelmezése ellen, amely a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiöntené. Senki sem ábtózolU olyan maró élességgel, mint Ő Amerika' -koronázatlan királyai—t a dollármilliók urait, az iszonyatos nehézségekből ismeretlen magasságok felé szárnyaló szovjet rendszer ellenségeit, azokat akik "« nagy megoldásira. a kommunizmusra acsarkodtak. De nem ismert kíméletet a különböző rendű és rangú bürokraták ellen sem, akik "forradalmi mezben- és »a marxizmust csűrve-csavarva- kompromittálták a nép előtt a nép igazsájelenti, hogy nem egyszer türelmetlen volt azokkal szemnem hangulatokat kell szolgálni, a Költőnek elől kell járni, de azon az úton, amely felé a Történelem vezeti a népet Ez a hetven esztendőben is, akiket szeretett, (az je született Vlagyimir Majaemberiség nagy többségét kovszkij év„Ó2adokra érvészerette) de akinek haladósát túl lassúnak találta az el- W költíi hitvallása, méjében és szivében szágul- Antal Gábor Oiaaiéútk írfak Sok a szövőlepke Újszegeden és Rékuson Ferenc Vince Szeged, Bg- Hasonló kéréssel fordultak ressy Béni utca 36. szóm szerkesztőségünkhöz a NlVO alatti lakos levelet Irt szer- Ktsz dolgozói. Elpanaszolták, kesztŐségünkhOz, melybon el- hogy a rókusi állomás, a mondta, hogy a Bérkert ut- konzervgyár és a ktsz körca fiatal fáit a szövőlepke nyékén levő hatalmas fákat már csaknem teljesen tönk- tönkretette a szövőlepke, a retette. Beszámol arról is, rókusi határban már »Ő«Z" hogy jó néhány fát már tel- van, tudniillik valamennyi Jesen elpusztítottak. Kéri az fa levele elszáradt, s ha nem Illetékeseket, hogy minél gátolják meg a kártékony roelőbb akadályozzák meg a varok pusztításét, rövidesen kártevők további pusztítását, elpusztulnak a fik. Automatizált öntözés 50 ezer holdon Az idén megkezdődött az automatizált, földbe épitett nagyüzemi esőztető rendszerek sorozatának kiépítése. Három év alatt hét ilyen teEgy-egy több ezer holdas automatizált öntöző ren dsaeöntözötelep összes gépé- rek megépítéséhez szeti munkáit egyetlen készülnek a tervek, szakember látja majd el. Ezek szerint HajdúböszorAz első hazai automatizált meny, Hajdúnánás és Hajdúlep épül, összesen több mint öntözötelep a kalocsai járás- dorog határában 9500, Mart50 ezer holdon. A Vizet to- ban épül, s négy község fűnél 12 000 és Mohácsnál Váhbító szivattyúk nyolc termelőszövetkezetének 10000 holdat rendeznek be mindenütt automatikusan 7500 holdját látja majd el korszerű gazdálkodásra. Mokapcsolnak be éa kl; mesterséges csapadékkal, hács fölött a Dunán a nyomásitíizpontok és a kl- Próbaüzemelése augusztus- vízkivételi mi la épül, egyenlítő tározók között táv- ban kezdődik, akárcsak a ahonnan nyílt csatornán vevezérléeMl, illetve távjelzéssel balatonaligai rendszeré. zetik a vizet a távvezérlésű tartják fenn a kapcsolatot További nagy, összefüggő, nyomáskozpontokba. Később lesz a záróra Július 20-án lép életbe a szegedi üzletek nyári nyitvatartási rendje A nagy vendégjárósra való tekintettel, mint a múlt években is, ismét szabályozta az üzletek nyitvatartási rendjét a szabadtéri játékok idejére a városi tanács kereskedelmi osztálya, valamint a KPDVSZ Csongrád megyei bizottsága. Élelmiszerüzletek A rendelkezés szerint július 20-tól augusztus 18-ig hétköznap este 10 óráig árusít majd az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat Fáklya Mozinál levő önkiszolgáló boltja és a Kárász utcai csemege bolt A földművesszövetkezet Széchenyi téri 25-ös számú zöldséges boltja este 9 óráig árusit. A Kárász utca g. szám alatti ajándékbolt és a mellette levő Illatszerbolt este 7 óráig, a népművészeti és háziipari bolt este 6 óráig lesz nyitva. Július 21-től augusztus 20ig vasárnap és ünnepnap a Széchenyi téri 8-as számú önkiszolgáló bolt reggel 7-tól déli 1 óráig, a 25-ös számú zöldségbolt délelőtt 10-tól taté 8 óráig, a Kárász utcai ajándékbolt pedig szintén délelőtt 10-től este 8 óráig árusit A Kárász utcai népművészeti bolt délelőtt 10-től délután 5 óráig tart nyitva. Szórakozóhelyek Július 20-tól augusztus 30-ig a szokásosnál tovább lesznek nyitva Szegedén a Szórakozóhelyek is, A Hági, ftz Alföldi Étterem és a Takaréktár utcai halászcsárda reggel 8 órától éjjel 2 óráig, a Jégkunyhó eszpresszó, reggel 7-től hajnali 4 óráig, a Korzó eszpresszó pedig reggel 7-től este 11 óráig szolgálja kl vendégeit. A szőke Tisza étterme és bárja hétküzben. vasárnap éa Ünnepnap délelőtt 16-től 24 óráig, szombaton pedig délelőtt 10től éjjel 2 óráig, a Sárkány Étterem, valamint az Alsóvárosi Étterem hétközben, vasárnap és ünnepnap reggel 8-tól éjjel 1 óráig, szombaton pedig reggel 8-tól éjjel 2 ótóig tart nyitva. A Körösi Halászcsárda hétközben. vasárnap és ünnepnap délelőtt 10-tól 24 óráig, szombaton délelőtt 10-től éjjel 2 óráig lesz nyitva. A Vigadó, szombat kivételével, délelőtt ll-től 24 óráig, szombaton pedig ll-től éjjel 2 óráig, a Hungária Étterem minden nap reggel 7-től éjjel 2-ig, a bár pedig este 10-től hajnali 4 óráig, a Tisza étterme és eszpresszója reggel 8 órától éjjel 2 ótóig fogadja közönségét. Intézkedtek a halászcsárdák és a cukrászdák nyitvatartási idejéről is. A Virág cukrászda hétközben, vasárnap és ünnepnap reggel 8-tól 24 ótóig, szombaton 7 órától éjjel 1 óráig, a Kossuth szövetkezet halászcsárdája szombat kivételével 9-tól 24 ótóig tart nyitva, szombaton éjjel 2-kor lesz a záróra. A nagyállomáson levő MAV Utasellátó étterme és söntése július 20-tól augusztus 20-ig minden nap reggel 4 órától éjjel 1 óráig működik. Az Alföldi Üzemi Vendéglátó Vállalat Lenin körúti 5-ös számú étterme ls új rend szerint tart nyitva: reggel 7 órától este 10 ótóig szolgálják ki a vendégeket, hétfőn az étterem nem n£it ki. Szombaton nyílik a nyári tárlat A városi tanács művelődésügyi osztálya, a Magyar Képzőművészek Szövetségének szegedi munkacsoportja és a Hazafias Népfront városi bizottságának rendezésében július 20-án, szombaton 12 órakor a múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában nyílik meg — a Szegedi Szabadtéri Játékok alkalmából — a IV. szegedi nyári tárlat. A képzőművészeti kiállítást Papp Gyula, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese nyitja meg. Mikus Sándor kiállftása Szegeden Csütörtökön délután a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában. nagyszámú érdeklődő jelenlétében megnyílt Mikus Sándor Kossuthdíjas szobrászművész kiállítása. A megnyitón dr. Bálint Alajos, a Csongrád megyei jnúzeumok igazgatója mondott beszédet. A művész 65 alkotását bemutató érdekes tárlatot az érdeklődők a Szegedi Szabadtéri Játékok időszakúban tekinthetik meg. Kié? Két hírt olvastam a napokban az újságokban. A két hírnek semmi köze egymáshoz. Az egyik h(r röviden közölte, hogy a budapesti Kresz Géza utca precíz emberek voltak, ebből e számból megállapítható, hogy a kislány Magyarországról származhatott, valamikor 1944 nyarán került a vesztőhelyre, Ennyi a tény. Az már a fantázia birodalmába tartozik, hogy immár reprodukálhatatlan emlékezések szerint, állítólag édesanyja is vele volt de őt a kislány szemeláttára lelőtték a geitapos vérebek. A lényeg az, hogy Éva lányukat, unokájukat, unokahűgukat, testvérüket, szomszédukat... de mit folytassam. Felismerték, tévedhetetlenül, és követelik vissza maguknak. Találkoztam a Kcloti-pályaudvaron egy ősz nénivel; ájultan feküdt egy padon: magához térítették, s az izgalomtól akadozva mondta el. hogy több mint kétszáz kilométert utazott, mert fényképről felIsmerte tizennyolc év óta halottnak egyik házának kapualjában, a ize- semmire sem emlékszik, hogyan la hitt kliunokájit, s most az újságszerkesztőségbe tart. Láttam egy ötven év körüli tagbaszakadt férfit, aki ugyancsak vidékről, az ország egész más tájáról érkezett a fővárosba, a amikor megtudta, hogy az Ezeket az újsághíreket olvasva, a Éva karjára tetovált szám alapján fővárosi Kossuth Zsuzsanna glmnázi- csaknem lehetetlen az ő apasága, um növendékei meghívták ÉvAt: jöj- összeroskadt, rázta a zokogás, s csak métgyűjtó edényben egy csecsemőt találtak, egy néhány órás újszülöttet akit feltehetően édesanyja tett oda, hogy Így szabaduljon meg tőle. A nyomozás megindult. A másik hlr, ez már részletesebb volt azt adta tudtul, hogy Magyarországra érkezett Éva Krcz. Nem tudják, ki az az Éva Krcz? Már régebben több lap foglalkozott vele: egy Lengyelországban, Oswleczln, vagyis Auschwltz városában élő leány, orvostanhallgató, aki nem tudja életkorát azt, hogy mikor született és azt sem, hol született; nem ismeri szüleit, csak nevelcezüleit, egy auschwitzi derék és jólelkű családot. Ez a család 1945-ben, akkor vette magához az akkor még pöttömnyi — kétéves vagy négyéves? — kislányt, amikor a nácik haláltáborát a szovjet hadsereg felszabadította. A kislány, aki szinte csecsemőkorban került a szörnyű helyre, azért élhette túl azt, amit milliók nem éltek túl, mert a fasiszták többed magával bizonyos biológiai kísérletezések céljára annak előtte kiválogattak, s elkülönítették a gyors halálra Ítéltektől. Éva karján — akárcsak a többi auschwitzi fogolynak — egy tetovált oám olvasható. S minthogy a nácik emlékezhetnék. A lényeg az, hogy ncvqlőszülei magukhoz vették, Igaz csglédl szeretettel gondoztak, taníttatták, s Évából derék, csinos lány lett jön #1 a nyáron hazájába, Magyarországra. S Éva most itt van. Talán mag sem kellett volna írnom mindezt, hiszen Ismert ügy ez. Hanem amiért mégis tollat fogtam, az a két hír egyidejű megjelenése. Az első hírhez nem kell kommentár, hogy micsoda lelketlenség meg satöbbi ... Az első hír kommentárja legyen inkább az, amit a másodikról a már leírtakon kívül még tudok. Amikor még a múlt év őszének végén megjelent a Magyar Ifjúságban, majd a Népszabadságban Éva Krcz históriája, mostani és kiskori fényképe, olyasmi történt, amire kevesen számítottak, pontosabban olyan méretekben kezdődött valami. LevélŐzön a szerkesztőségekhez és Időnkánt népvándorlásnak heveshető sorbanállás az említett cikkek írói szobájában s előtte a folyosón. Százak — nem: ezrek jelentkeztek, hogy holthizonyosan felismerték kis3

\y erőé nyugtató injekció hatására t-t tiszta eszméletre. Beszéltem egy huszonnégy éves fiatalasszonnyal, akt testvérét kereste, mert nem törődött bele, hogy testvér nélkül maradt, és árván maradt. Most boldog családanya, gyönyörű kislánya van, nagyszülői vagy testvéri szív. Ilyen jogon követelik ÉvAt. Dehát egy ember életét ilyen alt* p&n eldönteni.,. — ez kevés. Voltaképpen hát igy lett Éva mindenkié azoké, akik őt felnevelték, és mindazoké, akik sajátjuknak érzik Lengyelországban és Magyarország ori; mindenkié, akik az élő Éva Krcz személyében emlékeznek a holtakra: azoké, akik Éva ügyén át, a hömpölygő szeretet áramában telnek el a fasizmus és a háború Iránti szent gyűlölettel. Ilyen jogon az enyém is, a tiéd is Éva Krcz. • Milyen Őrült gondolattársítás, hogy a kapualjba kidobott újszülöttet együtt említem Eva Krcz szívszoronggtóan gyönyörű históriájával? Alig nagyobb emberke volt Éva, amikor egy állati vlltg őt ls a szemétdombra vetette. Kis híja volt, hogy nem került bele a húsdarálóba. mint ahogyan pillanatokon múlott hogy a Knesz Géza utcai kisporonty nem került bele a mindent ő a háborúból és a koncentrációs felszippantó és felőrlő szemétgyűjtőtáborhói nem emlékszik semmire autóba. Valahol él egy asszony, aki eldobta újszülöttét. Ne kérdezzük: ugyan miért? De ha most nem, évek múltán, kl tudja, nem fog-e minden szembejövő gyereket megbámulni az utcán; nem támad-e fel benne az anyaság? Most a kapualji csöppség a legjobb kezekben van: a szocialista állam és társadalom karolta fel. Éva Krcz is az emberiességet képviselő szocializmus neveltje. Magyar-e igazán vagy lengyel — mindegy. A miénk. K. sem, de tizennyolc év után ls keresi a testvérét. Nehéz leírni Is ezeket a találkozásokat Nincs bírő, nincs olyan antropológus, aki perdöntőén és megnyugtatóan eldönthétné, kié hát Éva. Ha egyvalaki száz "bizonyítékot" soraÍ

oztat fel, másvalaki százegyet, togy Éva Auschwitzba kerülésének Ideje nem stimmel? Az a tévedés. Ha a karján levő számból egyremásra mégiscsak következtetni lehat? Az a következtetés téves. Ami tévedhetetlen, az az anyai, Nagy részvéttel temették el dr, Rávnay Tamást Nagy részvéttel kísérték kandidátusát, a Szegedi Orutolsó útjára csütörtökön, a vostudományl Egyetem rek71 éves korában elhunyt, dr. totót. Az elhunytat a szegeRávnay Tamás egyetemi ta- dt egyetemek Dugonics téri nárt az orvostudományok központi épületének előcsarnokából btlcsiístattáfc. A búcsúztatáson megjelent dr. Vllmon Gyula egyetemi tanár, egészségügyi miniszterhelyettes, Siklói János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára. Szögi István. « városi pártbizottság osztályvezetője. Részt vettek a búcsúztatáson a szegedi egyetemek és a társegyetemek professzorai, az elhunyt Ismerősei, barátai, tisztelői és egyetemi hallgatók nagy számban. Az orvostudományi agyetem tanácsa nevében dr. Tóth Károly egyetemi tanár, rektorhelyettes búcsúzott dr. Rávnay Tamástól. Dr. Vllmon Gyula, az Egészségügyi Minisztérium képviseletében méltatta az elhunyt kimagasló érdemelt. Búcsúbeszédet mondott dr. Szilárd János, az orvosegyetem pártbizottságának titkára, az orvos-egészségügy! szakszervezet, a budapesti, debreceni orvostudományi egyetem és a dermatolégial társulat képviselője. Az elhunytat ezután a belvárosi temetőbe szállították éa a városi tanács által adományozott díszsírhelyen temettik el. A temetőben dr. Krdmli András egyetemi tanár, orvoskari dékán, dr. Nóvák István egyetemi tanár, a gyógvsze résztudományi kar dékánja, dr. Szádeczky László, a Bőr- és Nemibeteg Klinika adjunktusa, és ár. Tazi Gyula, az orvosegyetemi KISZ-bizottság titkárt mondott búcsú-