Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-13 / 136. szám

Csütörtök, 1968. június 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Kellemes környezet, KELLEMES KÖZÉRZET Hogyan hasznosítják a szegedi üzemekben az új tudományos eredményeket ? A dolgozó ember életének sőre is tetszetős, nagy tel­Jáva részét munkahelyén tölti. Az, hogy milyen mun­kakörülmények között dol­gozik. nemcsak hangulatéra, életkedvére, hanem egész­ségi állapotára is hát. Bebi­zonyosodott, hogy a gépek elrendezése, a klímavisao­a levegő is aránylag tiszta, mégsem használják ki kel­lőképpen a lehetőségeket. Nem mondható túlságosan jónak például a világítás, a mennyezetbe ágyazott neon­csövek fénye — talán azért, mert magas a helyiség — kevéshék tűnik. A falak jesítményű gépeket, az össz­kép vajmi keveset változik. A műhelyek túlzsúfoltak, a közlekedési utak keskenyek, a berendezéseket, falakat, a kábelkötegeket, mindent a kender barna pora fed be. Pedig ebben a gyárban is nyok, a fűtési és szellőzte- van már követendő példa: szürkeségét sem enyhíti az, tési lehetőségek, a világítás, nemrég alakították át az itt-ott fellelhető, avult de­a színhatások, az ipari zaj egyik raktárt öltözőnek. Az koráció. akár kedvezően, akár káró- ajtókat csontszínűré, a fá­sán, de mindenképpen béfö- lakftt több árnyalatúra fes- Példa a korszerűségre lyásolja a munkát Ha egy tették, a csővezetékek olaj­üzemrészt korszerűsítenek, festésének színe más és más. Az újszegedi kenderezövő számokkal bizonyítható, hogy Az. egész terem tágas, vtlá- újonnan épült cérnázója éri a termelés hamarosan emel- gos, egészséges. Az a mun- el leginkább Szegeden azt a kásnő, aki itt öltözik, még színvonalat, melyet a kor­sivárabbnak érezheti mun- szerű munkakörülmények kahelyét. Igaz a vállalater- megkívánnak. Az Országos ről nem tehet, a régi gyárat Munkaegészségügyi Intézet nem lehet egyszerre újjá va­rázsolni. kedik. öreg gyár, fiatal kísérletek Egészségűid dolgozók, or­vosok, üzemi szakemberek foglalkoznak ezeknek a kö­rülményeknek tanulmányo­zásával. Az ergonómia, az ipari pszichológia olyan ki­alakulóban levő új tudo­mányág, melynek ismerete nélkül új intézményeket ma már nem lenne szabad sem Nem mindig jár sikerrel segítségével minden oszlop, minden falrész. csővezeték és berendezés színét és összha­tását tudományosan állapí­tották meg. A gépeket is közös megbeszélés alapján helyezték el. A modern szín­dinamikai et.járással festett Az újszegedi szövőgyárban már különböző színűre fes­tik a műhelyek falát, az el­í-ozsdásodott gépek is új ru- falakon kívül a megfelelő hát kapnak. A balesetveszé- klímaviszonyok, a jól elhe­lyes helyek élénk pirosa lyezett, kellő mennyiségű felépíteni, sem berendezni, mintegy figyelmeztet: itt vi- neonlámpatest, a parkett, Lapunk június 2-i számában gyázz! S bár a kísérletezés mely a cérnázógépek sivító írtunk a Műszaki-GazdaBági nem mindenütt jár sikerrel, zaját tompítja, kellemes köz­Tájékoztatónak arról a szá- vannak termek, ahol a szí- érzetet ad a dolgozóknak, máról, mely a muhkafelté- nézés inkább izgatóan, mint- A gyakorlat azt bizonyít­telek kialakításéval foglal- sem nyugtatóan hat. érde- ja, hogy a kezdeti húzóclozás koeak. Érdemes megnézni, mes az elkezdett úton to- — amely azért még fellel­vább haladniuk. hető — csak addig tart, míg Minden textilüzemben az új teremkép ki nem ala­probléma a zaj, A Szegedi kül. Azután már mindenki­Textílművek nagy cSarnoká- nek tetszik, mindenki szép­nek padlóját parkett borítja, nek, s jónak találja. A fá­s a gépek zöreje így kevés­bé hallatszik. A jól beren­dezett, tágas üzemben, ahol ' Iráni kereskedelmi delegáció Magyarországon Szerdán dr. Mohammed­All Molavinak, a külföldi tranzakciókra alakított rész­vénytársaság igazgatójának vezetésével iráni delegáció érkezett hazánkba. Ma a kül­döttség tárgyalásokat folytat a Külkereskedelmi Minisz­térium illetékes szerveivel a két ország között érvényben levő kereskedelmi és fizetési megállapodás új, éves kon­tingenseinek megállapításá­ról és a két ország kereske­delmét érintő egyéb kérdé­sekről. (MTI) Friss zöldség januárban is Egy fiatal szegedi kertész érdskes kísérletei Az újszegedi Vakok Inté­zetének fiatal kertésze, D. Papp Győző évek óta kísér­letezik az' uborka és a zöld­paprika őszi-téli tartósításá­val. Rendületlenül bízott ab­ban, hogy megfelelő anya­gokkal és eljárással tartóssá iehet tenni ezeket a tavaszi, nyári növényeket, mégpedig úgy, hogy frlsseségüket ós tápértéküket is megőrizzék. Hol dolgozhatnak szegedi diákok a nyáron? Harmincnyolc vállalatnál 1500 tanulót foglalkoztatnak hogy a gyakorlatban hogy s mint használják fel ezeket az ismereteket. A ' korszerű munkafeltéte­lek megteremtése nemcsak azért halad lassan, mert so­kan még húzódoznak attól, ami eltér a megszokottól, ha­nem azért is, mert a régi üzemek legtöbbjében az el­avult »munkatermekben régi típust? gépek működnek, s ilyen körülmények között igen nehéz az új tudományos eredményeket érvényre jut­tatni. A szegedi kenderfonógyár rendezetlenül épített, rossz padozatú, szűk termeibe is hiába állítanak az öreg ma­sinák közé néhány éve vagy csak hónapja vásárolt, kül­radság tehát meghozza gyü­mölcsét, Méry Éva nyári szezonra 800 tizenhat­tizenhét éves diákot tud al­kalmazni. Az építőipar mi­nimálisan kétszáz diák je­lentkezését várja, s több üzem fenntart helyet az ott dolgozó szülők tanuló gyer­foglalkozta tására — ami együttesen háromszáz A szegedi diákok közül sokan, akarják hasznos mun­kával eltölteni a vakáció egy részét, hogy ezzel anya­gilag megalapozzák az üdü­lés, pihenés napjait, vagy szüleiket támogassák. A vá­rosi tanács végrehajtó bizott- nukc;nek sága éppen ezért utasította a munkaügyi osztályt, hogy diálniak""biztosít munkát kutassa fel azokat a munka­helyeket, ahol diákokat tud- , A nyári munkót nak foglalkoztatni. Gondos KISZ-bizottság, a felmérés alapján a munka- désügyi 32 ügyi osztály azt jelentette, igazgat61 * K,ISZ hogy Szegeden a nyári hó- náraj szervezik' 8 32 emh" napokban harmincnyolc vál- **tekeft túl a következ5 lalatnál mintegy 1300 tanulót |fny®kke], számolhatnak: tudnak foglalkoztatni. a városi művelő­iskolák A legnagyobb igénylő a 10—10 diákot fogad a Szál­loda- és Vendéglátó Vállalat, a Felszabadulás Asztalos Közérdekű kérdés: Miért állnak sorban • * a a TUZEP megrendelő irodája előtt ? A hosszú, zord tél után mindenki igyekszik idejé­ben beszerezni téli tüzelőjét. Otaaiéink írják Hasznos volt a politikai akadémia Tavaly novemberben kez- kai akadémia és köszönetét dödtek a politikai akadémia első előadásai és azokon rendszeresen részt vettünk. Sokat tanultunk a különbö­ző témák részletes ismerte­téséből és szívesen jártunk az előadásokra. Nagyon hasz­nte volt számunkra a politi­móndunk a pártnak, az elő­adóknak. hogy flymódőn le­hetővé tette számunkra a tanulást, nemzetközi ismere­teink bővítését. Balogh Gézáné, a Fonalfeldolgozó Vállalat dolgozója Cserbenhagyott háraiasszekrény A Bajcsy-Zsilinszky utcai bútorüzletben egy háromaj­tós szekrényt vásároltam. Annak rendje, módja sze­rint kifizettem a szekrény árát és a boysíolgálatért 72 menyek között a szekrényt a lakásba Bzállítani. Megjelentek a szomszédok. Az egyik férfi pillanatok alatt leemelte a szekrény három ajtaját, kiszedte a forintot. Délután 3 és 4 óra polcokat, a megmaradt részt között hozták a szekrényt, ketten felkapták, s a már Már a kapu alatt hangos ká- említett kanyarban egy kis romkodással kezdték a szál- buktatással elfordultak vele. Ittast; szidták a lépcsőt. Az Tíz perc sem tett él, a szek­emeletl kanyarban a szek- rény a lakásban volt. tény nem fordult át, egy ki- Nem kellett hozzá „váll­csit hosszabb volt a kellete- gurtni*, nem volt szükség n4l: visszavitték a kapu alá. asztalosra, hogy szétszedje, Távozáskor tanácsokkal lát- 72 forintba se került, az sem tak el: hozassak asztalost, volt baj, hogy már elmúlt 4 sZét kell szedni, mert csak óra, sőt még káromkodni így lehet felszállítani. Ök sem kellett hozzá. , , . A jó szomszédoknak ez­mar nem érnek ra, mert úton ^ köszönetet mondok, munkaidejük 4 órakor lejárt, pap Sándor, nem kötelesek ilyen körül- Moszkvai körút 29. az. Petölifelepfek köszönete Ismét bizonyságot szerez- A másik, évek óta húzódó tünk arról, hogy ebben az panaszunk is orvoslást nyert, országban minden a dolgo- új-petőfitelepiek megkap­zok érdekében történik. - , , . , «« Nemrégiben mi, petófitele- tak a nyilvános telefont. En­piek kértük, hogy egyetlen nek is nagyon örülünk, és kövésutúnkat locsolják. Kí- köszönetet mondunk a II. vánségunk teljesült, naponta keriUeti tanácsnak, a posta többször is megjelenik a lo- . . Csolóautó. Köszönjük a köz- vezetosegenek. tisztasági vállalatnak- Kovács Mihály A Csongrád megyei TÜZÉP Vállalat Attila utcai meg­rendelő irodája előtt nap mint nap emberek százai várakoznak, hogy beváltsák kedvezményes tüzelőutalvá­nyukat. A TÜZÉP ugyanis — a tüzelő zavartalan biztosí­tása érdekében — ragaszko- magas kalóriájú, felhaszná­dik az utalványokon feltün­tetett beváltási határidőhöz. A tüzelőutalványok pontos beváltása ugyan nem okoz­na sorbanállást, ha a vásár­lók nem ragaszkodnának né­hány szénféleséghez. A TÜZÉP dolgozói a közelmúlt napokban vizsgálva a vásár­lók igényeit, megállapították, hogy egy-egy tüzelőutalvány­tulajdonos az egymást kö­vető napokon ötször-hatszor is sorban állt a megrendelő­iroda előtt abban a remény­ben, hogy sikerül megszerez­nie az elképzelt tüzelőt. Késmárki Kálmónné, a Csongrád megyei TÜZÉP Vállalat. áruforgalmi osztá­lyának vezetőjét kerestük fel és kértük meg, tájékoztassa olvasóinkat: milyen lesz a tüzelőellátás, mire lehet szá­mítani a Jövőben. Megtudtuk, hogy országo­san meghatározott keretek arányéban osztják szét a sze­net, s a TÜZÉP csak ennek megfelelően tud megrende­konzervgyár, amely a nagy ^ a jutaü2env a faleme7_ gyár, a Köztisztasági Válla­lat és az Ingatlankezelő Vál­lalat, valamint a Vegyi Ktsz. Tizenhét tanulót kért és vál­lalt a Vasipari Ktsz, 20—20­at a kenderfonógyár, a Gön­gyölegellátó Vállalat és az Építő Ktsz, 43-at aZ Élelmi­szerkiskereskedelmi Vállalat, 30-at az Órás Ktsz, 50-et a Kertészeti Vállalat, 48-at a Paprikafeldolgozó Vállalat, 50-et a MÁV, 80-at a ME­ZOKER. Valamennyi vállalat és in­tézmény gondoskodik arról, hogy a diákok megfelelő kö­rülmények között, fizikai erejüknek megfelelő munkát kapjanak és ellátják őket a munka biztonságos elvégzé­séhez szükséges eszközökkel. léinek rendelkezésére állni. A keresett iszapszénből az idény ugyanannyit hoznak forgalomba, mint tavaly. Az iszap pótlására jelenleg a pécsi bánya új szenet, az úgynevezett vegyes aknát hozza forgalomba, mely igen lása azonos az iszapszénnel. A TÜZÉP-telepén ezenkí­vül megfelelő mennyiségű és aránylag jó minőségű, friss szén áll a vásárlók rendel­kezésére, igy többek között berentei, lignit, délnógrádi, II. osztályú hazai szén, I. osztályú brikett, hidasi bri­kett és az ország különböző helyeiről szállított koksz. A kilátások nem biztatób­bak a jelenlegi helyzetnél, ezért helyes, ha a vásárlók továbbra is betartva a fel­tüntetett határidőket, arra a szénre váltják be utalvá­nyaikat, amelyik az adott esetben éppen van, mert a későbbiekben sem lesz na­gyobb a választék. Tekintettel a csúcsforga­lomra, helyes lenne, ha a Csongrád megyei TÜZÉP Vállalat és a tanács gondos­kodna az Attila utcai meg­rendelő iroda túlzsúfoltságá­nak csökkentéséről, s a vá­ros más helyén is nyitnának hasonló irodát. A fiatal kertész több éven át különböző homokfajtákat használ fel kísérleti anyagá­nak. Ezekkel is jelentős eredményt ért el, s különö­sen a marosi homokot di­cséri, amelyben hosszabb időn át elállt a zöldpaprika és az uborka. Az első eredmények azon­ban nem elégítették ki D. Papp Győzőt, mert a marosi homok sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, hogy „legalább* Januárig el­álljon benne az uborka és a paprika. Ekkor kis vegy­konyhát hozott létre a kísér­letező kertész, s addig keres­te, kutatta a titkot, amíg meg nem találta. A múlt év­ben termett zöldpaprika és uborka ott függött az élés­kamrájában épen és egészsé­gesen még január derekán is, s amikor lehámozta róluk az általa alkalmazott kon­zerváló anyagréteget, a pap­rika és az uborka olyan volt, mintha akkor szedték volna le a tőrőL D. Papp Győző most leve­let írt szerkesztőségünknek, s tudomásunkra hozta kísérle­teinek eredményeit — őszintén szólva — írja — nem az a célom, hogy va­lami újításról vagy talál­mányról besizéljek, hanem az, hogy eljárásom eredmé­nyeit közkinccsé tegyem. Tudomásom szerint jelenleg is alkalmaznak hasonló tar­tósító eljárásokat, de még mindig nem az a tökéletes, mint amilyennek lenni kel­lene. Az én kísérleteim be­váltak. Januárban, február­ban frissen tudtam fogyasz­tani az általam tartósított zöldpaprikát és uborkát El­járásaim megvalósíthatók, s nemcsak kertészeti vonatko­zásban. Tartósító módszere­met ki lehetne terjeszteni egyéb termékekre is, például a dinnye, tök stb. tartósítá­sára is. D. Papp Győző kísérletei igen figyelemre méltók. S nekünk elárulta a zöldpapri­ka és az uborka tartósításá­nak titkát is. Egyenlőre azonban nem adjuk közre, viszont felhívjuk az illetékes szakemberek figyelmét, hogy keressék fel a fiatal kertészt és érdeklődjenek újítása fe­lől, hátha komoly népgazda­sági haszon is származhat majd belőle. D. Papp Győző , címe Szeged, Honvéd tér 5. Szegedi siker a vasút egész éves csúcsforgalmában A vasútigazgatóságok im- kában a szegedi vasúti igaz­már hagyományossá vált ver- gatósághoz tartozó szolgálati senyétől az idén is sokat vár helyek igyekeznek helytállni, népgazdaságunk. A hosszú Tavaly sokáig sereghajtók kemény tél s a szénhiány voltak az igazgatóságok ver­okozta szállítási kiesések ko- senyében a szegediek. Az moly nehézségeket okoztak idén úgy látszik nem kell üzemeinknek. Hogy minden szégyenkezniük. A tavalyi iparágban, minden üzemben kudarcokról rendszeresen teljesíteni tudjuk a terveket, hírt adtunk lapunk hasábja­ahhoz zavartalanná kell in, ezért örömmel közöljük, tenni a szállítást is. Mivel az hogy ez év második negyed­éves tervet mindenütt tel- évének első hónapjában 102,1 jesíteni akarjuk, meg kell százalékos teljesítésével csak szüntetni a szállítási lemara- néhánytized százalékkal ma­dásokat. Ezért az idén a radt el a szegedi igazgatóság vasúti szállításban egész év- a szombathelyi mögött, és ben csúcsforgalom lesz. így második lett e nemes Ebben a megfeszített mun- vetélkedésben. Kihasználatlan lehetőség Szegeden a különböző nagy- tőrtént újjáépítése kapcsán, üzemekben, területi és szak- Legyen ez a művelődési ott­szervezeti művelődési ottho­nokban a munkásszínjátszás­nak komoly hagyományai vannak. A munkásszínját­szásnak azonban, úgy érzem, igazi gazdája ma sincsen. Az egyes szakmák szakszerve­zeti területi bizottságai, az SZMT, a tanács művelődési osztálya, a művelődési ottho­nok vezetőségei — még so­rolhatnám tovább a neveket — törődnek ugyan a munkás­hon a szegedi munkásszínját­szás otthona! Hozzanak létre az illetékes szervek egy olyan bizottságot, mely az ezzel kapcsolatos féladato­kat kidolgozná. Az egyes munkásszínjátszó csoportok felkészülését, terveit, mun­káját összehangolná, s a művelődési otthonnak e cél érdekében való munká­ját biztosítaná. Sok együtt­tes eddigi munkáját gátolta színjátszással, de úgy érzem, a próbalehetőségeknek, fel­ez kevés. Pedig ez a kérdés ma Szegeden nagyon fontos. Több országos tanácskozás eredménye bizonyítja, hogy városunk — ellentétben a 10—15 évvel ezelőtti hely­zettel — ma a munkásszín­játszás terén országosan, sajnos, a leghátsó sorokban kullog. Ennek a kérdésnek a rendezése azt szolgálná, hogy a munkásszínjátszók kapja­nak megfelelő elvi és gya­lépési lehetőségeknek, vala­mint a megfelelő technikai adottságoknak a hiánya, ami itt egycsapásra megoldódna. Koncentrálják Ide az illeté­kesek a munkásszínjátszás szakembereit, akik gazdag tapasztalataikkal, szakmai felkészültségükkel, mint ve­zetők és rendezők, irányíta­nák az itt folyó munkát. A város területén levő külön­böző művelődési otthonok korlati irányítást, támogatást más irányú lekötöttségük kö­féradtségos munkájuk vetkeztében (filmvetítés, eredményeképpen olyan kö­rülmények között tudják műsoraikat bemutatni, hogy munkájukat széles körben megismerhessék. Talán soha jobb, kínálko­zóbb alkalom nem volt még erre, mint amilyen most adódott a felsővárosi Móra Ferenc művelődési otthon sok ezer forintos költséggel balettiskola, ünnepségek, tanfolyamok) ügyis túlzsúfol­tak, s így ezzel a központo­sítással a munkásszínjátszás­nak régi hagyományaihoz méltó nagy lendületet és se­gítséget lehetne adni. Párkányi Gyula Kenderfonó és Szövőipari V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom