Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-08 / 132. szám

Szombat, 1993. június 8. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Rendszeres KRESZ-oktatás kezdődik A Csongrád Megyei Közle­kedési Balesetelhárítási Ta­nács június 15-től a megye területén több alkalommal ismerteti az új KRESZ-t. Az első előadásra június 15-én, szombaton kerül sor a szaty­rnazi művelődési otthonban, délután 3-tól este 7 óráig. Előadó dr. Pozsgai István megyei főügyész. Ez alka­lommal Szatymaz, Zsombó és Forráskút községek lakól­nak tartanak érdekes, szem­léltető előadást. Ugyancsak június 15-én, szombaton délután 2 órai kezdettel a szőregi községi filmszínházban Gyömbér Já­nos rendőralezredes ismer­teti Szőreg és Deszk község lakóinak az új KRESZ-t Üllésen a művelődési ott­honban délután 3 órai kez­dettel Üllés és Bordány köz­ségek lakói részére dr. Nagy Attila jogtanácsos, Sándor­falván pedig a művelődési otthonban ugyancsak 3 órai kezdettel dr. Lohmüller La­jos bíró tart előadást A ba­lástyai művelődési otthon­ban 3r. Koy Tibor közleke­dési ügyész, Űjszentivánon pedig Űjszentiván, Tiszaszi­get és Kübekháza lakóinak dr. Nóvák Zoltán bíró ismer­teti a KRESZ legfontosabb szabályalt A következő előadásokra június 16-án, vasárnap, jú­nius 22-én, szombaton, az utolsó előadásra pedig jú­nius 23-án vasárnap kerül sor. Megjelent a Társadalmi Szemle júniusi száma A Társadalmi Szemle most megjelent legújabb számá­ban Komjét Irén írt elemző cikket az Olasz Kommunis­ta Pártnak a parlamenti vá­lasztásokon aratott ragyogó győzelméről. Darvasi István cikke azt tárgyalja, hogy milyen fontos szerepe van a szovjet—amerikai viszony­nak a nemzetközi feszültség általános enyhülése szem­pontjából. A két magyarországi munkáspárt egyesülésének tizenötödik évfordulójáról Szabó Bálint emlékezik meg. Szabó Béla és Bodocs Já­nos eikke a műszaki fej­lesztés vállalati problémáit tárja fel, dr. Vági Ferenc a termelőszövetkezeti önkölt­ségszámítás egyik vitatott problémájáról ír. Kitüntetett pedagógusok Hírt adtunk már arról, hogy a tv-riporterektől tud- Általában az jellemzi, hogy hogy három szegedi padagó- tam meg, akik megleptek a úttörője a legújabb oktatási gust kitüntetésben részesítet- gépeikkel... és nevelési módszereknek. Az tek a pedagógusnap alkalma- aaai7iis C/MOAD alsótagozatos nevelő munka­val. Somfai László, a tanár- MAJZIK. SÁNDOR közösséget vezeti, az oktatási képző főiskola gyakorló is- A ház reform megvalósításában ki­kolának tanára Kiváló tanár, , uJszege-' áld „.„„kát VASzett A g™ Majzik Sándor, a Tanítóképp ^f" blaba ™e}ek ~ korló tanítójeSkel faló zó Főiskola gyakorló iskolá- ^^látm2J4 vSí jának pedagógusa és Bödő lajöban találom meg végül Qsztálva a III/D Harminc­Erzsébet, a Földműves utcai ^^ a M"k íírá - tiSXc nőt^i^JtóSüSSt S XrS hazament^ tizéét kislány -Jó kö­Sra iSült de Sándor bácsi - amint ^ ^ségü osztály* ben részesült. kartársai szólítják - még Itt ~ Lerobban annak örü­SOMFAI LAK7IÓ dolgozik. Asztalán a gyere- ?ök- ,hogy 3 4~5 fomengéb­SOMFAI LASZLO kek takarékkönyvecskéi és be lsu el tudtam érni any­Amikor olvastam a nevét a rengeteg bélyeg. De nemcsak nyi4> hogy s,en>, félévkor, sem kormánykitüntetett pedagó- takarékbélyegek. Szebbnél- most ne™ k®n ,m««tiuktat­gusok közt, egy emlékem szebb összeállítású lapok: ő "om senkit Egyébként azt jutott eszembe. Gyári mun- vezeti a bélyeggyűjtő szak- Wszfm.kell foglaikoz­kásokkal beszélgettem, me- kört is. Az osztályt képek, nunk velük, mintha minden sélték, hogy az üzemben vég- szemléltető eszközök díszítik, gyorek a ™énk lenne, zik a dolgozók általános is- köztük egy repülőmodell hir- , Amikor megtudta, | hogy kóláját, s a magyar tanáruk deti, hogy modellező szak- kormánykitüntetést kapott — Somfai László — nagyon kört ls vezetett a rádlóokta- husz évi munkája után, öt­szigorú, különösen a nyelv- tás mellett Mért foglalko- fzör,Is elolvasta, nem akart tant "gyúrja**, de megy is zik ennyi mindennel? ™nni a szemének. Nagyon az anyag. És most lakásának — A kicsinyek az ember- jol esett a megbecsülés, tágas szobájában ismét a hez hozzánőnek, jólesik fog- . Érdeklődöm, hogy mire nyelvtanra terelődik a szó. lalkoznom mindazzal. ami J™ még ldele a? lskol3n kl: Az utóbbi években főleg ez érdekli őket — mondja. A Y4". aho1 apnyi mindennel foglalkoztatja, szakcikkel je- kicsinyek: különösen az első- foglakozik Otthon is a szak­lennek meg folyóiratokban, sök. 43 éve tanít, s ebből leg- ma áll első helyen: rendsza­tagja a Magyartanítás című alább 32 éve elsősöket. Pedig reso" figyelemmel kíséri a szakfolyóirat szerkesztő bi- valamikor nem is gondolta, szakirodalmat Aztán persze zottságának. Ezzel párhuza- hogy erre a pályára kerül. a szépirodalom következik, mosan a módszertan ér- tengerész akart lenni, Fiu- Neha mozi — ritkábban dekli mélyebben, érthető, méba ment, de nem bírták színház vagy hangverseny, hiszen szakvezető tanár a anyagiakkal a szülei, így ke- Hanem kedvenc szorakozasa Tanárképző Főiskola gya- rült az aradi tanítóképzőbe. ~ s milyen tanulságos szóra­korló iskolájában — amely Nemcsak szereti a kicsinye- kozas, — a következő: ha különben a harmadik mun- ket, nagy tapasztalata segít- megnéz egy filmet (s persze kahelye. Pedig éppen har- ségével elméletileg ls foglal- epp erre alkalmas filmeket mlncharmadik éve tanít. En- kőzik nevelésük kérdéseivel, kedvel leginkább) rendszerint nek felét már itt töltötte el, tapasztalatát megosztja isko- megszerzi annak szépirodal­úgy, hogy a két hivatalsegéd Iáján belül s azon kívül is mi valtozatát is és osszeha­mellett az intézmény legré- kollégáival, valamint a ta- sonlitja okét Legutóbb a gibb dolgozója. nítójelöltekkel, akiknek szak- Csodalatos vagy Júlia című — Az eredmónves munká- mai nevelőjük. Szakcikkeket *ilmet latva Maugham Szin­hoz néhSy Ső ek ír ennek kérdéseiről, elő- házát oIvasta mellé például. ntölett W kell tartani stá- adásokat tart, tankönyvek, De amellett nagyon szereti a mellett Ki kell tartam, sza- . . .. ' verseket is. s végül: felvételi momra ilyenek: a gyermek, utmutatoK irasaoan vesz ... k~ az ember szeretete a lelkiP részt, állandó munkatársa kérelmet adott be az egye­az embet szeretete, a lelki ^ Mwódszertani Közlemények t°mre pedagógia-történelem ismeretes munkavégzés és az „ abszolút precízség. Az mind- cimu szaklapnak, egy, hogy észreveszik, vagy — s iut_e másra is ideje? sem, tetszik, vagy nem —Olykor, ha hazajön va­tetszik, ki kell tartani mel- Amelyik lányom, szívesen eL lettük következetesen. Ezen megyek velük moziba, vagy belül egyfajta ruganyosság a kis unokámmal foglalko­kell, hogy az ember ne ro- zom. kedjen meg, tovább fejlőd- Családjának és hivatásá­hessen. És azt hiszem, a pe- nak él, így érzi teljesnek az dagógusnak fontos a sok- életét, oldalúság is. Fiatal korom- _ , ban "a muzsika vonzott leg- BODO ERZSÉBET inkább. Mégsem tudtam érte minden mást félretenni, a Tősgyökeres -szögedi* — sokoldalú érdeklődésemben alsóvárosi: itt született, élt éltem ki magam. szakra, s most tanul és druk­kol, hogy sikerüljön a felvé­teli! ' Németh Ferenc Befejeződött a régészek kétnapos szegedi tanácskozása Gazdapusztai Gyula nyilatkozata a tudományos ülésszak munkáiéról Tegnap, a régészek szege- nyitja. Az első feltárt nyo­di konferenciájának máso- mok az itt lakó emberek éle­dik napján, tovább folytatód- téről a csiszolt kőkorból va­tak a tanácskozások az Al- lók. Akik akkor itt laktak, föld őstörténetének főbb kér- Görögország felöl, sőt még déseiről. Előadást tartott Bó- keletebbről jöttek az Al­na István kandidátus, egye- földre, és ők honosították temi adjunktus, Trogmayer meg itt a földművelést és Ottó szegedi, Kemencei Ti­bor miskolci, Bdndi Gábor pécsi, Patai Pál budapesti és Kaba Melinda budapesti mu­zeológus. Előadást tartott a tanácsko­zásokon Gazdapusztai Gyula kandidátus, a József Attila Tudományegyetem ókortör­téneti és régészeti intézeté­nek tanszékvezető docense is. A tudományos ülésszak befejeztével őt kértük meg, nyilatkozzék a konferencia munkájának jelentőségéről. Kik voltak az Alföld első lakéi? — Az egész csütörtöki és részben még a pénteki vita középpontjában is — mon­dotta Gazdapusztai Gyula — az Alföld betelepülésének kérdése állt. Az előadások és viták arra a tudomány által eddig még véglegesen nem tisztázott problémára igye­keztek feleletet adni, hogy mikor kezdődött az élet az Alföldön és kik voltak itt az az állattenyésztést. Élénk vita — Nagy jelentőségű ered­ménye a kétnapos szegedi tanácskozásnak, hogy az Al­föld őstörténetének ebben a fő kérdésében sikerült ehhez a megállapításhoz eljutni. Külön öröm volt minden résztvevő számára, hogy a kutatók milyen szívesen, nagy kedvvel számoltak be eredményeikről és igen élénk, de mindig elvi viták­kal segítették a nézetek tisz­tázását Jövőre is Szegeden — Elhatároztuk, hogy az ülésszak teljes anyagát va­lamilyen idegen nyelven megjelentetjük. A tanácsko­zások sikere, eredménye lát­tán és a vitákban jelentke­ző igényeket felmérve, dön­tés született arról is, hogy jövőre hasonló országos ta­nácskozást tartunk itt Sze­geden. Csongrád megye és Szeged eddigi tudományos eredményei, nagy hagyomá­a régészetben, szinte kö­első telepesek. Ügy hisszük, telezővé teszik számunkra a problémát sikerült megöl- az ilyen feladatok megoldá­dani. A tanácskozás résztve- sát A Csongrád megyei ta­, .„ „ . nacs es a József Attila Tu­vői egysegesen megallapítot- doményegyetem pedig min­ták, hogy az Alföldön min- den bizonnyal jövőre is den valószínűség szerint már a csiszolt kőkorszak előtt is éltek emberek, bár ezt még semmiféle lelet nem bizo­olyan készségesen segíti, tá­mogatja majd a munkánkat, mint az idén, jelentősen hoz­zájárul ezzel a tanácskozá­sok eredményességéhez. Mint író, részt vett a könyvhéten, emellett a Ha­zafias Népfront kulturális bi­zottsága számára is jut ide­je. — A kitüntetés váratlanul ntja ek . . , ... , — Szerénység — jegyzi érte? — kerdem végül. meg harmadikunk: Barta — Legváratlanabb azt volt, Jóasef igazgató-helyettes. — lakik és tanít — a Földmű­ves utcai iskolában, amely­nek most az igazgatói irodá­jában beszélgetünk hármas­ban munkájáról, módszeréről. — Nem olyan különös, sok van ilyen a városban — há­Három újszülött generáció — három orvosi jelentés tükrében 1913. Jövedelmező a házinyúl tenyésztése, A kisállattenyésztésben a központi helyen eddig a ba­romfifélék álltak. Tsz-ekben, állama gazdaságokban 60k millió költséggel létesítettek korszerű baromfitelepeket. S eközben teljesen figyelmen három tenyésztő társalatot alakítottak. A sövényházi Árpád TSz gaz­dái pedig közös nyúlfarm kialakítá­sán dolgoznak. Már csak azért is érdemes kívül maradt a házinyúl- mihamarabb létrehozni a tenyésztés fejlesztése. Épp nagyüzemi szervezeteket, ezért hatott nagy meglepe- mert ebben az esetben ki­tésként, amikor az év ele- lónként 1 forint nagyüzemi jén a felvásárló szervek kö- felárat is fizet az állam, telező állami tervet kaptak A házinyúl nemcsak ol­házinyúl-felvásárlásra Egye- csőn előállítható, fehérjék­dül csak a Szeged és Vidéke ben gazdag könnyen emészt­Körzetj® Földművesszövetke- hető húst jelent Prémje zetnek külföldön is keresett szőr­1500 házinyulat kell felvá- meipari nyersanyaggá lépett sárolnia. elő. Szükséges tehát, hogy A megye terve pedig a je- Szegeden is mihamarabb lentös mérséklés után is 16 egyesületbe tömörüljenek a ezret ir elő. Jövőre ez a magántenyésztők. Így szám, valószínű, még na- sok állami kedvezményt gyobb lesz. kaphatnak a takarmánybe­Mennyire fontos cikk lett szerzéshez is. a házinyúl: az államilag A Szeged és Vidéke Kör­megállapított árak is bizo- zeti Földművesszövetkezet nyitják. A vágónyúl kilója szervezésének eredménye­15,80 forint, a kísérleti cé- képpen május 16-án meg­lokra kiválasztott nyulaké 24 forint, a tenyésztésre alkal­mas nyulaké 25 forint. Ez nemcsak a sertéshús felvásárlási áránál magasabb, de az említett két utóbbi esetben meghaladja a hízott liba árát is. Csongrád megye amatőr alakult a nyúltenyésztő tár­sulás előkészítő bizottsága, s holnap, június 9-én a hi­vatalos alakuló közgyűlést tartja a csoport a földművesszövetkezet Szent István téri székházában. A 9 órakor kezdődő gyűlésen nemcsak a tenyésztőket látja szívesen. nyúltenyésztői közül már so- hanem az érdeklődő fiatalo­kan felismerték, hogy a kat és nyugdíjasokat is, kik nyúltenyésztés valójában szabad idejüket nagyszerűen nem is amatőrmunka többé, hasznosíthatják a jövedel­Eddig már mező nyúltenyésztéssel. Tanári hangverseny a Zeneművészeti Szakiskolában Bach ritkán hallható C- gadta a közönség, hogy az dúr zongoraversenye nyitót- utolsó tételt meg kellett is­ta meg az estet, Bódás Péter mételni. és Erkel Tibor kiváló inter- A hangverseny második pretálásában. Ámbár a mű felében Bódás Péter Beetho­inkább szóló zongorán, zene- ven fiatalkori Esz-dúr szoná­kari kísérettel kerül előadás- táját (Op. 7.), Chopin f-moll Révai József, a ne- egészségügyi előadáson za­ves gyermekbarát jos felháborodások mellett tanár mondta feb- mondotta: — Szomorú kép az, amit nálunk gyermekvédelemnek neveznek, mert ez képezi az állam legelhanyagoltabb gondját. Hadd hivatkozzam talán mindjárt a pesti isko­lákra, amelyeknél mi csak a messzi nyomában járunk. Ott, a téli hónapokban közel hétezer elmaradt órát szá­moltak össze, ami azt jelenti, hogy a kisiskolások egyhar­mada hiányzott Miért? Most az állam beéri az oktatási kö­telezettséggel és nem gon­doskodik róla, hegy az isko­lák ne veszélyeztessék a gyermekek életét. Holott tud­juk, hogy azoknak a jelenle­gi állapota terjeszti a vesze­delmes járványokat Érde­ruár ll-éfl tett sajtónyilatko­zatában: — Igen, én is sokat hallok mostanában a jó gyermek­védelemről. De csak hallok, mert valójában üres frázis, hogy mi a gyermekek száza­dát éljük. Ugyanakkor dr. Krausz József főorvos nyilvános ra, a két zongorista telt hangszínei már az első má­sodpercekben kárpótoltak a zenekarért Pontosság, a leg­apróbb részletek gondos ki­dolgozása, lendület és elmé­lyült stílusérzék jellemezte a nagysikerű előadást A műsor második számá­ban Varjú Irma és Bán Sán­dor Mozart eredeti 2 zongo­rára írt D-dúr szonátáját tése adta elő. A műre tökélete­fantáziáját és Bartók 15 ma­gyar parasztdalát adta elő. Bódás Pétert eddig mint Bach-zongoristát ismertük, pontosabban, mint a fiata­labb generáció legjobb ma­gyar Bach-zongoristáját. Ezen az esten egyetemes elő­adói képességeiről is meg­győződhettünk. Érett stílus­érzéke és kulturált billen­mellett könnyedség, nyugalom, biztos fölényes­sen érvényes az a mondás: ség jeilemzi játókát. Mind nem olyan nehéz, de végte- pergő) ^„d pedig akkord­lenül „kényes". A két mű- technikája bravúros, de ami vésztanár magas színvonalú ennél is fontosabb előadásában eltűntek a tech­nikai problémák, világosan bontakozott ki a mű plasz­tikus formája, megelevene­dett a mozarti „derű", ame­lyet szenvedélyes kitörések játéká­nak bensőséges lírája. In­nen ered, hogy az est egyik csúcspontja a Beethoven­szonáta lassú tételének meg­szólaltatása volt Bódás a hosszantartó tapsot két rá­váltanak fel. A kiváló stí- adással köszönte meg. Nagy lusérzékkel és technikai ki- érdeklődéssel várjuk további vitelezéssel tolmácsolt szoná- szereplését tát olyan lelkesedéssel fo- Nagy István Még kelengyét sem kölcsö­nözhetünk az anyáknak, hogy megmentsék gyermekeiket az élet számára. Van ugyanis egy szigorú határvonal, mely szent, azt nem szabad meg­sérteni, mert "nincs rá fe­dezet* a milliárdos állami költségvetésben. Az a né­hány törülköző, ami vándo­rol, és a filléres szülési se­gély minden, amit egyesek kaphatnak. A kórházakban pedig nincs férőhely. Ahol van — ott egy szobának ne­vezett rossz, kis szűk lyuk­ban kucorog hatod-heted­magával egy vajúdó asszony. Igyekszik még jobban össze­húzódni, hogy helyet adjon egy nyolcadiknak. Baj esetén a falvakban ott pusztul el az anya és a csecsemő is, mert van ugyan mentőszolgálat a mes megnézni az országos szállításra, de este elnémul statisztika hivatalos adatalt. a posta. Ezek szerint egy év alatt a gyermekek 14 százaléka halt meg, az állam bűnös kö­zönye folytán, elhárítható járványokban. De nézzük meg közelebbről az iskolaor­vosi Intézményt, ami a köz­igazgatás valóságos díszvirá­ga, mert mindössze 200 pen­gővel honorálják a tisztior­vosok évi ellenőrző munká­ját. Dr. Bugyi István megyei igazgató­főorvos tett fi gye­Panaszainkra csak a jövő nyújt reményt — fejezte be jelentését a megye állapotá­ról dr. Bugyi István. Ami az áhított jövőt illeti, az azóta már megjött... Szeged város taná­csának egészségügyi osztálya nyújtott ör­Ma 1938. lemre méltó jelentést a gyer­mekvédelemről: — Az újszülöttek első évei a legválságosabbak — mond­vendetesen javuló adatokat a gyermekhalálozásról. Közöl­te, hogy tavaly csak 45 új­szülött bizonyult • életképte­lennek, ami 4,2 százalékot je­lent. Van már bőven pasztő­rözött tej. A kórházi férő­helyekre sem lehet panaszuk a szülő asszonyoknak. Ami pedig a postai szolgálat éj­ja a jelentés. — Ebben az szakai "szendergését* illeti, azon is segített az az intéz­kedés, hogy már á szülés milliárdjai. És ha valahol az előtti napokban befogadják a időszakban rontanak rájuk a veszedelmes baktériumok országban szükség van anya­és csecsemővédelemre, ak­leendő anyákat tiszta, tágas szobákba. Az egyéb szociális kor Csongrád megyében igen, juttatásokról, gyermekkelen­ahol a gyermekhalandóság ijesztően nagy: 19 százalék. Oka pedig egyedül a nagy Szegénység. Itt nem elég az orvos bölcs tanácsa, ha alig létezik pasztőrözött tej, mint adomány. Hintőporhoz és tápszerekhez is csak a sze­rencsésebb csillagzat alatt születettek jutnak hozzá. gyéről, szabadságról pedig államunk intézkedései alap­ján a munkaadóhely, a szak­szervezet és az SZTK együt­tesen gondoskodik — bőke­zűen. Kár, hogy Krausz Jó­zsef főorvos, a gyermekek rajongója mindezt nem ér­hette meg. Ormos János

Next

/
Oldalképek
Tartalom