Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-05 / 129. szám

Szerda, 1963. június 5. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 „Bizalommal jöttem.. Képviselői fogadóórán Rövid hír jelent meg a Dél- kos szomszédai és saját ügyé­Magyarországban, mely köz- ben jött el az országgyűlési readta. hogy Lacsán Mihály- képviselő fogadóórájára. Vi­né országgyűlési képviselő zet kért a József Attila su­fogadóórát tart a gedói álta- gárút végén levő háztartá­lános iskolában. Az új, mo sokba. Több száz méterről hordják a vizeit s állítólag nagy költséggel lehetne a há­zakhoz vezetni. Lacsán Mi­hályné feljegyezte a panaszt. Határozott ígéretet nem adott hiszen előfordulhat, Halk kopogtatás^ az ajtón s hogy' a víz elvezetése horri­bilis terheket róna a II. ke­rületi tanácsra. Tombácz Imre jelentős ügy­gyei fordult a fogadóórán az országgyűlési képviselőnőhöz. A 25/1957./VI. 26. számú P. M. számú, kisajátítással kap­dern iskola úttörőszobájában várta választóit a képviselő­nő. A régi munkatárs belépett az első választó. A légkör az első pillanattól kezdve barátságos, hiszen mindig kedves esemény, ha régi munkatársak találkoz­nak. Évekig együtt dolgozott a képviselőnő Korsós Ferenc­cel a Szegedi Cipőgyárban, ösolatos' rendeletnek"módos*í­Korsós jelenleg a cipész ktsz- tósát javasolta. Lacsán Mi­ben dolgozik, igy ritkabban hálvné a módosítás mellett találkoznak s a régi munka- >szó1q valamennyi órvet pon­társ fogadóóráját kereste fel, tosan feljegyezte, hiszen fon­hogy panaszát előadhassa. toS) közérdekű javaslatról van Korsós Ferenc csaknem szd megfeledkezett sérelméről, Egymásután érkeztek a hiszen régi, közös dolgaikról környék lakói, de a város leg­beszéigettek. De végül a pa- távolabbi pontjáról is többen naszra terelodott a szo. A jöttek el. A fogadóórán meg­hattyastelepi óvoda szolgálati lakásából kell kiköltöznie, s lényegesen rosszabb lakást ajánlott fel a III. kerületi ta­nács, mint a jelenlegi. La­csán Mihályné még a régi ba­jelentek jónéhányan lakáspa­nasszal keresték fel az or­szággyűlési képviselőnőt. La­csán Mihályné — noha fel­jegyezte a sérelmeket — va­lamennyi panaszossal közöl­rátság kedveert sem altatja te> hogy ebben nem illetékes munkatársát. Lakásügyekben intézkedni, forduljanak a ke­egyedui a kerületi tanacs tar- j^jet, tanácsok lakásügyi tár­sadalmi bizottsága hivatott sadaimj bizottságához dönteni. Baráti tanács hang- Valamennyien azzal kezd­zott el: forduljon bizalommal ték mondanivalójukat, hogy a társadalmi bizottsághoz, bizalommal fordulnak La­melynek tagjai a lehetőség- ^r, Mihálynéhoz, s a foga­hez mérten segítenek. dóóra után elégedetten tá­Nem született döntés, nem VOztak, mert nem csalódtak kapott különösebb biztatást Korsós Ferenc és mégis elé­gedetten távozott, mert meg­állapította. hogy Lacsán Mi­hályné országgyűlési képvise­lő a régi jó barát, határozott, egyenes asszony. Egy síró asszony Törékeny asszony a követ­kező választó. — Drága Lacsán elvtársnő •— kezdte — bizalommal jöt­tem, csak maga segíthet Ezután szomorú történetet mesélt eL Férjétől, aki most szabadult a börtönből, kü­lönvált de lakás hiányában három nagylányával volt fér­je anyjánál lakik egy szoba­konyhás lakásban. A férj ha­zaérkezésével tűrhetetlen ál­lapot alakult ki. Tanácsért, segítségért jött S. M.-né az országgyűlési képviselőnőhöz. Lacsán Mihályné jól ismer­né S. M.-né ügyét Korábban már sokat fáradozott azért, hogy megnyugtatóan intézzék el a szerencsétlenül járt asz­szony problémáját. A képvi­selőnő noteszébe újabb be­jegyzés került, s a megjegy­zés rovatba, a "sürgős!* szó. Családok békességéről, há­rom gyermekről van szó, sür­gős intézkedésre van szükség. A kisírt szemű ' asszony megnyugodva távozott, jó ke­zekbe került ügye intézése. Egy rendeletről Korom Pál József Attila sugárút 170. szám alatti la­képviselőjükben. H. Zs. Most még Kőbánya segít Máris eredményes a szegedi és a budapesti gyár szocialista szerződése Autók jönnek és mennek. Dokumentációs adatokat, nem. Hiányuk pedig nagy­mértékben hátráltatja a már szövéshez előkészített henge- beszerelt gépek működését. reket szállítanak Budapest­ről, a Kőbányai Textilmű­vekből a Szegedi Textilmű­vek épülő szövödéjébe. A két vállalat alig egy hónap­ja szocialista szerződést kö­tött egymással. Egy éve kezdődött Kapcsolatuk egy éve kez­dődött. Tavaly májusban elő­ször 25 szegedi fiatal látoga­tott el Kőbányára. A kínai gyártmányú automata szövő­gépek nagyüzemi termelését tanulmányozták. Abban az időben adott át a budapesti üzem tíz gépet a szegedinek, hogy velük szövőket tanítsa­nak, művezetőket képezze­nek. Amikor az idén már­ciusban megérkezett Kíná­ból Szegedre az első gépszál­lítmány, 150 szövőszék. So­mogyvári László, a buda­pesti üzem gyárrészleg-veze­tője, több társával együtt, el­jött segíteni. A kőbányai textilben már három éve dolgoznak kínai gépekkel. Az indulás, az első gépek összeszerelése nekik még sok gondot okozott, de végül gazdag tapasztalatokat szereztek ebben a munkában. A kőbányaiak csomagolták ami csak kellett, és küldték. Persze, ha egyszer Kőbányán lesz hiány valamiben — és a Szegedi Textilművek már megkapta az alkatrészeket — majd visszaadják a get. Apró, de hasznos újítások Somogyvári László már a szegedi üzemet is a ma­gáénak érzi, hiszen két évre jött ide. Szívesen beszél a szocialista szerződés eddig elért eredményeiről. — A szerződésben szó van az újítások kölcsönös cseré­jéről is. A kínai gépeken be­vezetett újítások műszaki leírását mind elküldték Pest­ről. Közülük néhányat már be is vezettünk. Ezek termé­szetesen nem jelentenek konstrukciós változtatást. Legalább annyit, mint egyes módszerek, gépbeállítási el­járások, a sablonhasználat és a gépellenőrzés tapaszta­latainak továbbadása. Majd ha a szegedi szövöde felépül A szerződés többi részének segítsé- megvalósítására csak később kerülhet sor. Akkor, ha már a Szegedi Textilművek is va­lamennyi új szövőgépével termel. Akkor lehet majd az elért eredményeket összeha­sonlítani, közös kísérleteket végezni, a gyártástechnoló­giát kicserélni. Akkor verse­nyezhetnek majd egymással a két üzem szocialista bri­gádjai is. De amíg teljes ka­pacitással megindulhat a ter­melés, addig bizony még jó néhány hónap eltelik. Jönnek és mennek az au­tók. Dokumentációs adato­kat, alkatrészeket, szövés­hez előkészített fonalhenge­Többnyire apró, de mégis ' reket szállítanak Egyelőre a l.íítinmrnínlr jelentékeny újítás valameny­nyi. Az is előfordult már, hogy szegedi tapasztalat át­vételét határozták el Kőbá­nyán. Wieland Ferenc is tőlük jött Szegedre. — Nagy segítség volt az is Ezektől a kezdeti nehézsfe ~ m°ndJf. ~ hogy * akw gepek teljes muhelyrajzat, valamennyi dokumentációját gektől igyekeznek, amennyi­re csak lehet, megkímélni most a szegedieket. A szocialista szerződés készen kapta az új szövöde. Az, hogy nem volt szükség megkötése óta eltelt hónap íNll^t^^ltt alatt 13 láda gépalkatrész érkezett Budapestről. Kíná­ból ugyanis mindeddig csak komplett gépek jöttek, külön alkatrészek és vetélők még ra, sok időt takarított meg. kőbányaiak adnak többet, és ez érthető is, hiszen náluk már három éve csattognak a kínai automata szövőgépek. Amíg eljutottak az átlagos 11 ezer óránkénti vetés szép teljesítményéhez, kudarcok­ban és sikerekben egyaránt gazdag utat kellett megten­niük. A sikereket most to­vább adják, a kudarcoktól pedig igyekeznek megkímél­ni testvérvállalatukat, a Sze­gedi Textilműveket. Méry fiva Konstruktőrök a szerszámgépgyártás feladatairól Megkezdődött a Gépipari Tudományos Egyesület cse­peli csoportjának a szerszám­gépek és a kisjárművek ter­vezési és gyártási problémái­ról rendezett kétnapos konferenciája. Az első napon a szerszám­gépgyártás feladatait vitat­ták meg. A tanácskozás, bár a kö­vetkező évek közvetlen ten­nivalóiról szólt, érintette a távlati feladatokat is. Így például foglalkozott azzal, hogy a 20 éves távlati terv­ben szerszámé épgyártásunkat 7—9-szeresére kell növel­ni A szakemberek elmondották, hogy az ipar színvonalának rohamos növekedése követ­keztében az utóbbi években gyártott hagyományos szerszámgé­pek Iránt erősen csökkent a kereslet. Ezért a hagyományos beren­dezések termelését a jövő­ben csak minimálisan növe­lik. A vita során a felszólalók felhívták a figyelmet arra, hogy a szerszámgépgyártás fejlesztésével egyidőben gondoskodni kell a hozzá kapcsolódó Üzemek, példá­ul az öntödék gépesítéséről, automatizálásáról is. A tanácskozást szerdán a kerékpár- és motorkerékpár­gyártás konstruktőreinek, szakembereinek megbeszélé­sével folytatják. (MTI) Bolgár pártmunkásküldöttség érkezik ma Szegedre Hétfőn bolgár pártmunkásküldöttség érkezett Budapestre. A nyolctagú küldöttséget Szava Dolbokov, a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a KB terv- és pénzügyi osztályéinak vezetője vezeti. Kétnapos bu­dapesti tartózkodás után ma a délelőtti órákban érkeznek Szegedre. A déli órákban baráti beszélgetést folytatnak a megyei pártbizottság épületében a megye párt- és állami vezetőivel, majd szegedi intézményeket és üzemeket láto­gatnak meg, este részt vesznek a Szegedi Nemzeti Színház előadásán. A csütörtök délelőttöt Szegeden, a délutánt Ma­kón töltik a vendégek. Pénteken Hódmezővásárhely és Szen­tes meglátogatása szerepel programjukban. Pénteken a sze­gedi járásban tesznek látogatást A bolgár pártmunkásküldöttség szombaton reggel uta­zik vissza Budapestre. Több mint 100 millió forintot fizetnek a nyári KST-k A nyári lejáratú kölcsönös segítő takarékpénztárakban megkezdődött a betétek visz­szafizetése. Ez a takarékos­sági forma gyorsan népsze­rűvé vált, a dolgozók ugyan- ezer nálják fel üdülésük költsé­geihez. Az idén a tavalyinál is többet, százmillió forin­tot meghaladó összeget fi­zetnek ki 700 nyári KST 110 tagjának. A magyar a is az így félretett pénzt hasz- Ruggyantaárugyárban, Ganz-MÁVAG-ban, a Sop­Átadták a forgalomnak Sturovóban átadták a forgalomnak a 127 millió korona költséggel épült csehszlovák—magyar átrakodó állomást. A képen: a pályaudvar az átadási ünnepségen roni Pamutiparban például nem kevesebb mint 1—1 millió forintot gyűjtöttek össze, s kapnak most vissza a nyári KST-k tagjai. Vendéglátásunk jó hírnevéért ÍZ" ülönösen a szabadtéri játékok közeledtén új­ból és újból előkerül a té­ma: a vendéglátóhelyek színvonala. Kétségtelenül nagy a fejlődés az elmúlt a Sárkány-vendéglőben vagy jai jelenleg túlságosan egy­ez Április 4 úti Béke Ette- hangúak, jóformán csak a remben, ami nyilvánvalóan legközismertebb ételfélék nagymértékben nehezíti a jó szerepelnek rajta, pedig munka, a választékos étlap időnként egy-egy különle­lehetöségeiti A helyiséggond gesség nemcsak a vendégek­években. Elég, ha csak né- egyébként is több helyen föl- nek esne jól, hanem egészen i z 7 xrzxf CNf-f madáhan n Tfhs'.YIO 77,- Vií Tfncon f r\fct a 1 rr> ie moö. vetődött, magában a közpon- biztosan a forgalmat is meg­ti cukrászüzemben is, ahol növelné. Milyen jó kezdemé­szinte csodálatos, hogy olyan nyezés volt például a Hági zsúfolt körülmények között időnként megrendezett va­milyen kitűnően teljesítik dászvacsorája vagy magya­feladatukat: a cukrászdák, ros vacsorája stb. vendéglők ellátását igen sok- fsak helyeselhető, hogy féle süteménnyel. a tanács kezdeménye­Nemcsak e körlátogatás, de zésére a vendéglátó vállalat a napi tapasztalatok is azt elhatározta, hogy hét jelen­mutatják, hogy ha vendég- tősebb vendéglőjében rá­látásunk színvonala általá- nius 15-től állandóan tártá­ban kielégítő is, mégsem áll nak tájjellegű és magyaros olyan fokon, hogy nyugod- ételeket. így például a Hági helyek létesítésével, mint tak,megelégedettek lehetnénk bevezeti a szegedi tarhonyás hány korszerűsítésre gon dolunk, valamint a rossz­hírű talponállók megszünte­tésére, s egyebek között a külső városrészekben is olyan csinos, jól felszerelt cukrászdák létrehozására, mint például a Petőfi Sán­dor sugárúti Szivárvány Bü­fé. Remélhetően tovább emelkedik a vendéglátás színvonala a Tisza Szálló­Étterem sokat emlegetett megnyitásával, s más kisebb például a Kölcsey utca sarki volt 4-es italbolt Luca-széke­ként húzódó átalakításával. Jogosan van mire hivatkoz­ni, ha szóba kerül a város vendéglátóiparának fejlődé­se. Mindez azonban koránt­sem jelenti, hogy ne lenné­nek gondok, akár a vendég­látóipar vezetőit, akár ma­vele, s most a nyári hóna- húst, a bográcsgulyást és pókban bátran várhatnánk rendszeresen élő csirkét tart, az idegeneket. Nem szólok amelyet a vevő kívánságára levágnak és fóliában sütnek meg. A Szőke Tisza helyesen elsősorban a halkülönleges­ségekre specializálja magát: halkocsonyát, haltöpörtőt tartanak és itt végre ismét kapható lesz Szegeden, a hal városában szinte már a köztu­most a helyenként még min­dig előbukkanó figyelmet­lenségekről, a vendég feles­leges és udvariatlan megvá­rakoztatásáról, a vendég ké­réseinek „lerázásáról" a könnyebb munka kedvéért és hasonlókról. Ezek olyan gát a nagyközönséget, a ven- dolgok, amelyekre állandóan datból is kiveszett halpapri­déglők látogatóit hallgat- ügyelni kell, s a magára va- kás galuskával. A Vigadó juk_ lamit is adó üzletvezető a legkényesebben figyel rá, JTrről tanúskodott az a nehogy vendéglőjében ilyes­körlátogatás is, ame- ml előfordulhasson — mint lyet a város párt- és tanácsi ahogyan sajnos ma még vezetői tettek, hogy mégis- időnként előfordul, merkedjenek a vendéglátó- |Y|ég ennél is fontosabb ATm azonban, hogy jobban kellene élni a meglevő adott­ságokkal, lehetőségekkel. Miért kellett leszerelni a Bo­szorkánykonyha automata tej-, kávé-, kakaógépét, ami Budapesten több helyen is helyek problémáival. Ezek között számos különféle ne­hézség található, mint pél­dául a szűk konyhahelyiség érdekessége lesz, hogy bog­rácsos ételeket készít, s le­hetőleg a szabadban állítja fel a bográcsot, hadd csik­landozzák a, finom illatok a vendégek orrát. Hasonló­képpen szabadbani flekken­sütő beállítását tervezik a Sárkányban is. A szkeptikus szegedi ven­déglőlátogató erre azt mond­ja, hogy „jó, jó ez, nagyon szép és helyes, csak azután nehogy már kora este ott le­annyira bevált? A nagy költ- gyen az x az étlapon a finom séggel létesített és igen han­gulatos Sárkány-kerthelyi­ségre miért nem hívják fel valami különlegességgel a figyelmet? Egészen biztos, hogy még akár a város má­sik feléből is szívesen men­nének e kellemes helyre, ha gondolnának erre az egyéb­ként lelkes vendéglátóipari szakemberek. Miért csak a Virág Cukrászdánál és az Alföldinél van utcai „kert­helyiség' asztallal ételek előtt, jelezve, hogy kifogyott" ... S a szkeptikus vendégnek lehet, hogy iga­za van. Sok szívvel, ötletes­séggel, leleményességgel kell megszervezni, hogy a szegedi vendéglátás méltó legyen a hírnevére, s tovább fejlőd­jön, javuljon, mert — vall­juk meg magunk között — néha-néha szégyenkezni is kell már más nagyvárosiak előtt. Márpedig a szabadtéri holott akár néhány alatt nem szeretnénk sem­többfelé is kelle- miért sem szégyenkezni. mes lenne. A legfontosabbat azonban S ami szinte a legfőbb és mindehhez tegyük hoz­legáltalánosabb probléma: zá. Nemcsak a szabadtériből az ételek választéka. Ez jó- áll a világ! A város lakói jó­formán valamennyi vendég- gosan kérik: egész évben (MTI Külföldi Képszolgálat) lőnkre vonatkozik Szegeden. ! Ez nem is pénz kérdése: csu­; pán az ötletességé, lelemé­nyességé. Mert hiszen min­den jó szakács tudja, hogy ugyanabból a nyersanyag­ból hányféle ételt lehet el­készíteni. Vendéglőink étlap­érezzék jól magukat, ha bár­melyik vendéglőt is keresik föl. A lehetőségek egyre in­kább adottak, s bizonyára nem hiányzanak azok sem, akik szakszerűen élnek e lehetőségekkel. Lőkös Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom