Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-30 / 151. szám

Vasárnap, 1963. június 23. DÉL-MAGYARORSZÁG s Erősítsük a faluit élő értelmiség hiyatástudatátjavítsukéletkörülményeit A Csongrád megyei tanács ülése Hantos Mihály beszámolója A beszámoló a bevezető­ben hangoztatta, hogy ha­zánkban leraktuk a szocializ­mus alapjait és megkezdő­dött egy új időszak, a szocia­lizmus teljes felépítésének időszaka. Üj feladataink megoldásához egyre több szaktudás és szakismeret, a tudományok fokozottabb fel­használása szükséges. >1 fej­lődés további üteme nagy­mértékben függ attól, hogy a falun élő értelmiség milyen lelkesedéssel, milyen politi­kai és szakmai felkészült­séggel dolgozik, s mennyit móllal a közösségi feladatok­ból. Csongrád megye községei­ben mintepr 2600 azoknak a száma, akik betöltött mun­kakörük és végzettségük alapján értelmiséginek szá­míthatók. Az értelmiségiek­nek majdnem fele pedagó­gus. A többiek mezőgazda­sági, egészségügyi és műsza­ki munkában dolgoznak, il­letve állami és gazdasági ve­zetők* it látják el feladatu­kat. Csongrád megyében a falusi értelmiség 62 százalé­ka férfi, 38 százaléka nő. Egyedül a pedagógus pályán vannak többségben a nők. A falusi pedagógusok 63 szá­zaléka nő. Egyéb értelmiségi rétegeknél a nők aránya mindössze 12 százalék. A beszámoló a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy a falusi értelmiség politikai magatartása és világnézeti fejlődése az utóbbi években kedvezően megváltozott. A pedagógusok túlnyomó több­sége rendszeresen részt vesz ideológiai oktatásban. Fo­kozódott az orvosok és gyógyszerészek között is a politikát érdeklődés. Az el­lenforradalom előtt a falun élő értelmiség politikai ma­gatartása néha még az alap­kérdésekben is ingadozó volt. Az ellenforradalom után azonban a falusi értel­miség magatartása a rend­szerhez való hűségen alap­szik és kedvezően megválto­zott. Ez a fejlődés pártunk helyes és következetes poli­tikájának, a gazdasági hely­zet megszilárdulásának, az életszínvonal emelkedésének és a nyugodt politikai lég­kör kialakulásának hatésá­ra bontakozott ki. A falusi értelmiség szak­mai felkészültségének érté­kelésekor figyelembe kell venni, hogy az elmúlt idő­szakban számuk lényegesen megnövekedett. Tápén pél­dául a felszabadulás előtt hat, jelenleg viszont huszon­hat pedagógus dolgozik. Egy­egy községben a mezőgazda­ság átszervezése előtt csak elvétve akadt mezőgazdasági szakember. Ma egyre több jól képzett szakemberre van szükség. Ezek az igények mennyi­ségileg jórészt kielégíthetők, a minőség tekintetében azon­ban egyelőre még nem tu­dunk lépést tartani a köve­telményekkel. Több mint 100 képesítés nélküli nevelő dolgozik például a megye te­rületén. A termelőszövetke­zetekben a mezőgazdászok­nak csak 20 százaléka vég­zett főiskolát vagy egyete­met. A szegedi járás meg­kérdezett 63 mezőgazdásza közül 14-nek van agráregye­tomi vagy akadémiai kép­zettsége. Harmincnyolcan technikumi végzettséggel dolgoznak. Tizenegy mező­gazdásznak pedig még tech­nikumi végzettsége sincs. Nagyon fontos tennivalónk tehát, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek számára egye­temi vagy főiskolai végzett­ségű szakembereket biztosít­sunk­Komoly probléma az orvo­sok szakképzése, illetve szakmai továbbképzése is. A körzeti orvosoknak általában nincs külön szakorvosi ké­pesítésük és ennek megszer­zése számukra, a mai to­vábbképzési formák között, nem is lehetséges. Viszortta betegek egyre nagyobb A továbbiakban a beszá- kereskedelmi, élelmezési cik- együtt - ezt ^ szerint keU móló hangoztatta, hogy a kek»beszerzése is. A tanyai Segy földe! karmá­fausi értelmiségre háruló pedagógusok felvetik, hogy húzódta meg feladatok elsődlegesen a szeretnének legalább gázpa- a, orvlk Az tanulók közötti korábban sok ugyanis se a községbén, eles anyagi, gazdasági kü- se a közeli városban nem lonbségek megszűntek és tudnak másik lakáshoz jut- lenaefa l'alusf 'értelmiséo ^ EfFt aztánaz Utódok slámára\k2lok' n any" szamára ezeken a helyeken A községi vezetők az értel­Stf&u- á ,n.agyuzem! gaz: nem lehet lakást biztosítani, miségiekkel; különösen az í ! S'U „ ye', ZOtt Komoly probléma az orvosi ellenforradalom óta, megfe­S.nn?'ir e arr-3' a lakások "fonpótlása is. A lelően foglalkoznak. Legin­tenulokat a mezogazdasag- szegedi járás 31 körzeti kább a pedagógusok és a ban foglalkoztassak. Az or- orvos közül 18 bérelt, vagy mezőgazdasági értelmiségiek vosoknál az átszervezés a saját házban lakik. Az orvos állnak szoros kapcsolatban a biztosítottak szamanak nove- távozása, vagy nyugdíjazása helyi vezetőkkel. Sokat ha­kedéset es ezzel együtt a után ezek a lakások orvosi ladtunk előre a bizalom lég­magánprakszisbol szármázó lakásként már nem vehetők körének megteremtésében. A jövedelem csokkenesét ered- figyelembe. Ezért a községi községi vezetők ma már a ményezte. körzeti orvosokat a munka- legtöbb helyen helyesen íté­Ismertette a beszámoló, képesség legvégső határáig Zik meg az értelmiség szere­hogy a falusi értelmiség mi- munkában kell tartani, mert pét, de néhol még mindig lyen mértékben veszi ki ré- lakáshiány miatt az utánpót- találkozhatunk az utasítás, a szót a társadalmi munkából lásról nem tudnak gondos- parancsolgatás helytelen és rámutatott, hogy hatéko- kedni. Nem könnyebb a módszereivel, nyan törekszik feladatának megfelelni és mindent elkö­vet annak érdekében, hogy a falu társadalmi, gazdasági, kulturális és egészségügyi előrehaladása biztosított le­gyen. Hiba viszont, hogy a társadalmi munkák és funk­ciók nem oszlanak meg ará­tőségek és a jövedelem te­kintetében az orvosok, ál­latorvosok helyzete a leg- nekelőtt. kedvezőbb. Á gyógyszeré­szek anyagi helyzete viszont már hátrányosabb. A peda­gógusok illetményét az el­helyes lenne az illetményföld elhagyásával kialakítani. A mezőgazdasági ket. Felszólalt a tanácsülésen GYŐRI IMRE, jövedelemben részesül. So- dotta dr- Petn Gábor. — A kan kapnak állami támega- továbbiakban az értelmiség tást és mellette a termelő- megbecsüléséről beszélt és szövetkezettől származó jut- elmondotta, hogy a kedvező tatást. Ez természetesen át- és helyes értékelés ellenére meneti jelenség, de számol- neha hibakkal is találko­ni kell hátrányos következ- zunk. Elofordul, hogy hely- az MSZMP Csongrád megyei ményeivel. A mezőgazdasági telenül, embertelenül, mere- bizottságának első titkára is. értelmiségiek igyekeznek a ven> bürokratikusán bánnak Hangoztatta, hogy a falusi nagyobb jövedelmű termelő- e8yes értelmiségi dolgozók- értelmiség együtt fejlődött a *—* társadalommal. Más ma az értelmiség szellemisége, po­litikai arculata, mint az el­kal. MUNKÁCSY GYÖRGY szövetkezetekbe kerülni és ez a gyengébb termelőszö­vetkezetekre hátrányos. A jelenlegi helyzet ma már lehetővé teszi, hogy a fdlun^ élő értelmiség, ^ külö- S2élt, majd hangoztatta, hogy nek gyarapodása, a hazánk­se afalusj értelmriégnek. se ban végbement fejlődés, a párt helyes politikája és leg­Mint már jelentettük, pénteken ülést tartott a Csongrád megyei tanács. Az ülésen a végrehajtó bi­zottság jelentése alapján megvitatták a falun élő ér­telmiség problémáit. A végrehajtó bizottság jelentését Hantos Mihály, a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának elnökhelyettese terjesztette elő. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a beszámolót és az utána ki­alakult vitát. helyzet a gyógyszerészeknél sem, sőt itt olyan kirívó pél­számban követelik, hogy dolgozik és problémát je- halmi SystorLzf aW °ft szakorvos gyógyítsa őket. lent neki még a legelemibb teségévtí S® Wsíye^etöíd gyogyszere­átlag ott a a szeretnének legalább gázpa­nagyuzemi gazdaságok meg- lackot kapni. Ez jogos és a SZfTk közül évente erositésere, a termelő mun- megyei tanácsnak ezzel kap- öten-hatan hasviák on a ka fokozasanak elősegítésé- csolatban sürgősen intéz- községeket Ennek alapvető re a közösségi élet és munka kednie kell. otö a lakásltönv és a vte Ezutá^azt VZT^rk- s Ezutfn * beszá™10 hang- szonyU elm-adt öetkörtá­Ezután azt vizsgálta a be- súlyozta, hogy a falusi értei- ménvek A teDasztalat azt számoló, hogy a mezőgazda- miség végleges letelepedését mutatta hogy cf mü ság átszervezése hogyan ha- nagymértékben akadályozza Xkha a közséabZ mZfe­táLraegieSemelTé|Íré- l kedve*őtlen lakáshelyzet, Tó' lakáthoz jutnak, gyor­tegekre A mezogazdasag! hiszen; 22,6 százalékuknak „ bekavesolódnak a köz­ertelmiség számára a nagy- nincs a községekben semmi- - oeKapcsowanaK a KOZ üzemi mezőgazdaság kitáa- ljen lakasuk Ezért koóe SB° ^í' ™?x*merik és kítása szinti kimeri thetet- ^an^utaznak^ naS z°\tu&^sst&í len lehetőségeket adott. A munkahelyükre. Külön prob- ezért feltátlenül szükségé tettea8af erekdnménvmeStteT" % W*1*8 pedagÓgU" ^ oíyLnStőségek S tette az eiedmenyes oktato- sok lakáshelyzete. A szolgá- teremtése hosv — különö­nevelő munka feltételeit. A lati lakásban lakó nyugdíja- ' gy ° ° sen a nagyobb községekben — állami erőből vagy sző­ném vetkezeti lakásépítési jel­Pártunk VIII. kongresszu­sa kimondta, hogy a szocia­lizmus teljes felépítésének időszakában tovább növek­szik az értelmiség szerepe a szocialista tervga-dálkodás­ban, a tudomány fejlesztésé­ben és eredményeinek hasz­nosításában, a szocialista kultúra fejlesztésében. Jelen­leg húszéves távlali tervein­ket készítjük. Ezek összeál­lításában nagymértékben számítunk az értelmiségiek részvételére. A távlati tervek tartalmazzál; az értelmiségi munka új, nagyszerű pers­pektíváit is. Falusi értelmiségünk zö­me magáévá tette a párt célkitűzéseit a munkásosz­tállyal és a dolgozó paraszt­sággal közösen tevékenyke­dett a szocializmus alapjai­nak lerakásában. Most az legyen a legfőbb közös gon­dunk, hogy értelmiségünk tehetségének és tudásának teljes latbavetésével munkál­kodjék a húszéves távlati tervben foglalt feladatok megvalósítása, a szocializmus teljes felépítése érdekében. Á beszámoló végezetül hangoztatta: ahhoz, hogy ér­telmiségünk szívesen vállal­ja és végezze feladatait, hogy munkájához a szüksé­ges feltételek biztosítottak legyenek, hogy falun végle­ges otthont találjanak és megelégedetten végezzék munkájukat, az eddiginél még hatékonyabb segítséget kell számukra adni. Hozzászólások A beszámoló utáni vitában lógta frontján is eredménye­sen vehessük fel a harcot el­TÓTII ISTVÁNNÉ lenségeinkkel. hangoztatta, hogy a falvak- KOROM MIHÁLY nyosan, egyenletesen, hanem ban a tanítónők és a tanár­túlzottan egy-két személyre nők rendkívül nagy segítse- felszólalásában elmondotta, hárulnak. get nyújtanak a nőmozgalom hogy a MEDOSZ nemrégi­Megállapította a beszámo- munkájához. A társadalmi ben 100 agrármérnök szá­ló, hogy a falun élő értelmi- munka elosztásával kapcso- mára kérdőíveket küldött ki. ségiek élet- és munkakörül- latban kiemelte a felszólaló, A beérkezett válaszokból ki­ményei az egyes értelmiségi hogy a túlterhelés egyik oka derült, hogy a falusi agrár­rétegeket tekintve még ma az is, hogy vannak, akik mérnökök közül nagyon so­is jelentós eltéréseket mutat- valósággal halmozzák a kan egyáltalán nem járnak nak. A pedagógusok, orvo- funkciókat, nem akarnak színházba, moziba, s kevés sok, gyógyszerészek és állat- megválni semmiféle társa- szépirodalmi alkotást olvas­orvosok jóval régebben él- dalmi munkától. A falusi ér- nak. Közülük nagyon sokan nek és dolgoznak a falvak- telmiség társadalmi munká- messziről járnak munkahe­ban, mint a mezőgazdasági ját a benne résztvevők ér- lyükre, nem kevesen csak értelmiségiek, ezért élet- és deklődési körének megfele- heti egy alkalommal jutnak munkakörülményeik is má- lően kell megszervezni. Az haza, állandó lakásuk a sok, kialakultabbak, rende- orvosok, gyógyszerészek a munkahelyükön nincs és a zettebbek. Az anyagi lehe- Vöröskeresztben, a pedagó- jelentős többség napi 8 gusok a TIT-ben és a nép- óránál jóval többet dolgozik, frontban dolgoznak mindé- Jelenlegi beosztásában a megkérdezetteknek csak mindössze 30 százaléka akar DR. PETRI GÁBOR hosszabb ideig maradni. Hetvenen kijelentették, hogy __ egyetemi tanár, országgyűlé- jelenlégi munkahelyükön ieiTforradalom óta két ízben s' képviselő felszólalásában nem kívánkoznak huzamo­rendezték. Náluk külön hangsúlyozta, hogy előlegez- sabb ideig dolgozni. Vigyáz­problémát jelent a rendele- 717 kell a bizalmat azoknak, nunk kell agrármérnökeink­tileg biztosított illetmény- &kik eddig még nem végez- re — mondotta a felszólaló föld. Ez az illetményföld- 4ek> nem vállaltak társadal- —, mert most még lelkesen rendszer ma már idejét múl- m4 munkát. A terheket ará- dolgoznak ugyan, de a fúl­ta. A pedagógusok fizetését nyosan kell elosztani. Tízféle feszített munkában hamar funkcióban nem lehet jól kifáradnak és később mun­dolgozni. Minden értelmiségi kaképességük nagymérték­értelmiség réteg munkája fontos a tár- ben csökkenhet. Ezért erőnk­tekintélyes része ma kettős sadalom számára — mon- höz mérten javítani kell j.xx. t-.-i._i <-ixi— * ús munkakörülményei­ott ünneplik a szocializmus teljes megvalósítását. A falusi értelmiség nem passzív szemlélője volt az ország fejlődésének, hanem hozzáadta ehhez a maga energiáját, hitét és tehetsé­gét — mondotta Győri Imre. Az ellenforradalmi rendszer idején a falusi értelmiség harca a falvak népének fel­emelkedéséért, a falusi gye­rekek művelődéséért a ve­zetők ellenállásába ütközött. A mi rendszerünk viszont teljes mértékben támogatja a falusi értelmiség munká­ját, s amint a falu értelmi­sége nagymértékben kivette részét a szocializmus alap­jainak lerakásából, ugyan­úgy számítunk munkájukra a szocializmus teljes felépí­tésében is. Mit tehetünk azért hogy a falusi értelmiség zavartala­nul, akadálytalanul, nyu­godtan dolgozhasson? Tenni­való bőven akad. A falusi munkának még mindig van­nak gátjai, akadályai, s eze­ket az akadályokat el kell távolítani a fejlődés útjábóL Pártunk politikájával az értelmiség túlnyomó többsé­ge egyetért. Ennek egyik alapelve, hogy minden em­ber megítélésének alapja a munka. Az, hogy miképpen, milyen eredményesen dol­gozik. Ennek a politikának az alapján minden becsületes jószándékú értelmiségit be lehet és be kell vonni a szocializmus teljes felépíté­sének munká-i ba. Az ehhez szükséges bizalom a párt ré­széről nem hiányzik. Azon­ban, amellett, hogy hangsú­lyozzuk, merevséggel, bürok­ratikus értetlenséggel nem szabad akadályozni a biza­lom légkörének megszilárdu­lását, azt is meg kell monda­nunk, hogy a bizalom légkö­rének kialakításában magá­nak az értelmiségnek is nagy szerepe van. Sokszor az ér­telmiségi rétegek és egvesek egymás közötti rossz viszo­nya gátolja a bizalom meg­szilárdulását, és akadályoz­za az értelmiségi egység for­málását Ha a párt politikájának! talaján állunk és harcolunk a bürokrácia, a merevség, a korlátoltság ellen, fel tud­juk ébreszteni, meg tudjuk erősíteni a falusi értelmiség hivatástudatát. Ezért nagyon sokat kell tennünk. A falu népe nem becsüli azt az ér­telmiségit, aki csak -átme­neti szállásnak- tekinti a falut. Azokat viszont, akik­ről látják, hogy ott akarnak élni, ott akarnak maradni, dolgozni, a falu népe szere­ti és megbecsüli. Ezért azt javasoljuk a falusi értelmi­ségieknek, telepedjenek le a falvakban, dolgozzanak ott huzamosabb ideig, ha nem is nyugdíjazásukig, de legalább öt-tíz esztendeig. Az életkörülmények javí­tásával kapcsolatban Győri Imre a többi között elmon­dotta, hogy részletes lakás­építési tervet kell kidolgozni a falun lakó értelmiség la­kásviszonyainak javítása ér­dekében. A tehetősebbeket arra kell kérni, hogy saját erejükből is járuljanak hozzá a lakásviszonyok javításához. A kulturális lehetőségeket és feltételeket ki kell használ­ni és javítani kell. A műve­lődési otthonokban pezsgő életet kell teremteni. Ez a munka falusi értelmiségre vár. Mindezzel olyan légkört kell kialakítani a falvakban, hogy az értelmiség ne érez­ze száműzetésnek a falusi munkát. A szakmai képzés javításában a jövőben job­ban kell támaszkodni a sze­gedi értelmiség, a szegedi egyetemek segítő munkájára. TÖRÖK LASZLÖ, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke zársza­vában hangoztatta, hogy a fejlődés ellenére sem tettünk meg eddig mindent a falusi értelmiség helyzetének javí­tásáért. Egyes értelmiségiek társadalmi munkával való túlterheléséről -például már régóta beszélünk. A prob­léma mégsem oldódott meg. A gyorsan kijavítható hibák­kal kapcsolatban gyorsan is kell intézkednünk. Határozat a falusi értelmiség élet- és lenforradalom előtt. Hatott munkakörülményeiről be- rá a világ szocialista erői­nösen az orvosok és állator­vosok gépkocsit vásárolhas- a falusi dolgozó parasztság­sanak, de a többi érteimisé- nak nem szabad elfelejtenie, gi réteg is egyre nagyobb hogy végeredményben az ér- főképpen saját tapasztalatai, mértékben képes beszerezni telmiségiek is a munkások A sok nehézség ellenére is tartós fogyasztási cikkeket, és a parasztok közül valók. kedvezöen hatott az értelmi­gépkocsit, rádiót, televíziót, háztartási gépeket. ség fejlődésére mindaz, A továbbiakban a többi kö­zött airól szólt hogy 3 fci­Életkörülményeiket tekint- lun lakó értelmiség iránti amit a falvakban látott, ta­ve a tanyavilágban lakó ér- megbecsülést sok-sok jellel pasztáit. Ezért mondhatjuk, ielmiség van a legeimara- kell kifejezni. A mi értelmi- hogy sokan lesznek közülük, srinte ki vétel" nétaül' pedagó- ségünk ~ a íalusiak ^ a <akik véglegesen letelepednek gusok Ez a tanyai értelmi- városiak egyaránt — sokat majd a falvakban, és a dol­ség petróleumlámpa mellett segített abban, hogy az ideo- gozó parasztsággal együtt Az elhangzott felszólalások egyöntetűen megállapították, hogy a falun élő értelmiség helyzetéről, tevékenységéről, problémáiról szóló témának napirendre tűzése időszerű volt. A felszólalók hangoz­tatták azt is, hogy a tanács­kozás elősegítette az értel­miséggel kapcsolatos prob­lémák eredményes és haté­kony megoldását. A tanácsülés határozati ja­vaslatot fogadott el, amely kötelezi a megyei tanács végrehajtó bizottságát, hogy a falusi értelmiség helyzeté­nek javítására intézkedési tervet dolgozzon ki. Ezek az intézkedések foglalkoznak a politikai és szakmai tovább­képzéssel, a falusi és tanyai élet- és munkakörülmények javításával, továbbá intézke­déseket tartalmaznak azzal kapcsolatban, hogy az ösz­töndíj-rendszer segítségével a jövő falusi értelmiségét fa­lusi és tanyai fiatalokkal erősítsék. Intézkedik majd a végrehajtó bizottság arról is, hogy alapos előzetes vizs­gálat után minden járási és községi tanács tanácsülésen tárgyalja meg az értelmiség helyzetét és problémáit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom